A sötétség vagy megszólít
vagy nem vesz rólad tudomást



Share | 


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
• myself
† Kedvenc dal :
• hypnotic
† Tartózkodási hely :
• mindig máshol
† Hobbi & foglalkozás :
• rendbe hozni az életemet?
† Humor :
• gyilkos



Chloe Winslet ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Máj. 03, 2014 2:14 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next

Dex & Chloe

[You must be registered and logged in to see this image.]

Eléggé furcsa modora van azt meg kell hagyni, eléggé unszimpatikus számomra, és most belegondolva nagyon nem örülök, hogy találkoztunk. Alig ismerem, de már most meg tudom róla állapítani, hogy elviselhetetlen egy egyéniség.
Szavaira nem mondok semmit, elköszönni sem köszönök el tőle, hisz minek tegyem? Ő sem köszönt el tőlem, de nem is várom el tőle, hisz csak pár órát töltöttünk együtt. Bár számomra még ez is túl sok volt. Őszintén szólva örültem, hogy elment, nagyon nem akartam tovább a társaságában lenni, inkább örüljön, hogy segítettem neki.
Mikor eltűnt a fák között, én össze pakoltam a cuccaimat majd még egy kis ideig néztem a természetet, és hallgattam hangját majd vállamra kaptam a táskámat és elindultam be a városba, hisz fontos találkozóm van egy régi "baráttal" amiről nem akarok elkésni.
music:Kesha - Timber|notes: köszi a játékot (:[You must be registered and logged in to see this link.]


A JÁTÉKTÉR SZABAD!
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Máj. 03, 2014 1:02 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next

Chloe & Dex


Most már kezdett érdekelni, hogy miért is érdeklődik ennyire felőlem. Remélem nem Enzo valamelyik exébe sikerült bele botlanom, aki így akar visszakerülni a bátyám közelébe, mert akkor most essünk túl azon, hogy kitépem a szívét és apró darabokra rakom össze. Nem akarok semmi problémát. Főleg, hogy valami sógornőről is dumált. Szóval, ha csak megemlíti a bátyámat, az volt az utolsó szava.
Amikor azt mondta, hagyjuk én csak bólintottam felé. Mondjuk, érdekelne, hogy hány éves is, de nem akarom, hogy lelepleződjek.
Aztán ismét kérdésekkel bombáz. Micsoda furcsa dolog, hogy lány és nem bír csendben maradni.
- Dex vagyok, ennyi, amit rólam lehet tudni. – mondtam semleges hangon. Majd pont a szöszinek mesélek magamról, mikor még a bátyám sem tud sokkal többet rólam. Na, nem. Nem fogok itt lelkizni.
- Most mennem kell, köszönöm a segítséget. – paskoltam meg a hasam, amiből kiszedegette a szilánkokat. aztán elindultam a kocsim felé.



•• Words: xxx •• Note:-  •• ©



Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
• myself
† Kedvenc dal :
• hypnotic
† Tartózkodási hely :
• mindig máshol
† Hobbi & foglalkozás :
• rendbe hozni az életemet?
† Humor :
• gyilkos



Chloe Winslet ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Máj. 01, 2014 11:08 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next

Dex & Chloe

[You must be registered and logged in to see this image.]

Félig ránézek majd újra a tájat nézem. Hallgatom a madarak csiripelését, és a természet meseszép hangját. Hm...furcsa gondolatok egy érzéstelen vámpírtól...
Felnevetek mondatán, illedelmes, akarom mondani jó álcája van.
- Igazad van, hagyjuk a kor kérdést. - mondom neki mosolyogva. Mióta találkoztunk, talán most az először nevettem el magamat és csalt mosolyt az arcomra. A furcsa az, hogy kezdem jól érezni magamat, habár nem sokat beszélgetünk, de még is jobb mint egyedül itt lenni, de ez csak az én szerény véleményem.
- Nah, de hogy ne legyen kínos csönd; mesélj magadról. Kíváncsi vagyok rád. - mondom neki érdeklődve, egy kis huncut mosoly kíséretében. Igazat is mondtam, tényleg kíváncsi vagyok arra, hogy ki ő, milyen ő.
music:Kesha - Timber|notes: Felkéne pörgetni a játékot. Very Happy[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Máj. 01, 2014 6:47 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next

Chloe & Dex


Van az, az érzés, mikor valakivel találkozol és tudod, hogy semmi értelme. Mármint, nézz rá, szerencsétlen lányra, olyan akár egy lelkinyomorék, na nem megbántani akarom, de most vagy eleve ennyire lelketlen, és kiölte magából az érzéseket. Vagy kikapcsolta, mert nem bírt tovább hordani a szívén azt, hogy egy mocskos gyilkos. Mint a legtöbb vámpír.
Én egyszer tettem meg, pár hónapra, életem legrosszabb hónapjai voltak, nem érdekelt mit teszek, vagy mit sem, csak tettem, amihez épp kedvem volt. Nem kívánom a legrosszabb ellenségemnek sem.
Aztán jött a korkérdés, na persze, valami kezdőnek nézhet, hogy valaki így helyben hagyott. Bezzeg, azért a másik sem úszta meg sokkal kevesebbel. Neki szerintem pár foga is bánta, de harapást nem kapott, mert nem akarok megmérgeződni, vagy épp felmaratni a nyelőcsövem.
- Idősebb, mint gondolod, de fiatalabb, mint hinnéd. – vigyorodtam el és felpattantam. Már kezdtem regenerálódni, így szinte meg sem éreztem a mozdulatot. Bezzeg, ha még bennem lennének, a tüskék nem ficánkolnék ilyen fitten.
- Maradjunk annyiba, hogy én sem érdeklődöm a te korod után, főleg, hogy eleve nem illik, egy szép hölgytől megkérdezni mennyi idős is. – hajoltam meg tisztelettudóan és neki támaszkodtam a kezemmel annak a gerendának, aminek ő dőlt neki.



•• Words: xxx •• Note:-  •• ©



Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
• myself
† Kedvenc dal :
• hypnotic
† Tartózkodási hely :
• mindig máshol
† Hobbi & foglalkozás :
• rendbe hozni az életemet?
† Humor :
• gyilkos



Chloe Winslet ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Ápr. 29, 2014 3:00 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next

Dex & Chloe

[You must be registered and logged in to see this image.]

Mondhatni, hogy Dex és köztem kínos csönd honolt. Alig ismerem, sőt nem is ismerem. Akkor még is mi a fenét tudnék mondani? Mindig is utáltam az ilyesfajta csöndet, épp ezért agyalok, hogy mit is tudnék mondani.
- És mond csak, mennyi idős is vagy? - teszem fel a kérdésemet, aminek a válaszára már régóta kíváncsi vagyok.Olyan megérzésem van, hogy fiatalabb nálam. Nem tudom miért hiszem ezt, valahogy lerí róla, hogy nem lehet idősebb 300-nál. Hisz aki idősebb, az jobban vigyáz magára. Most nem azt mondom, hogy "huh én milyen jól csinálom ezt az egész vámpírságot, mert még nem volt soha balesetem." Nem! Igen, voltak incidenseim, de amennyire tudok figyelek és próbálom elkerülni a felhajtást.
Felálltam a földről majd leporoltam a ruhámat és megfordulva nézek le a hídról.
music:Kesha - Timber|notes: Felkéne pörgetni a játékot. Very Happy[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Ápr. 29, 2014 2:22 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next

Chloe & Dex


Vagy totál őrült csajba sikerült belefussak, vagy szimplán ilyen a stílusa. Ránéztem és beletúrtam a hajamba. A vér már szinte rám száradt, de nem volt mit tenni. Sehol nem látok egy fürdőszobát, ahol rendbe szedhetném magam.
Igazán szép neve van, amolyan nem tudod eldönteni, hogy milyen idős is. Hiszen vannak olyan nevek, amik egyértelműen feltárják előtted, hogy mikor kaptad, melyik évszázadban. A Chloe név nem olyan régi.. de nem becsülhetem le. Mivel lehet, hogy olyan okos vámpírral sikerült találkoznom, aki nevet változtatott, hogy ilyen fortélyosan játssza ki a gondolkozó egyedeket.
Aztán szinte ennyi is volt a beszélgetésünk nagyrészt. Bemutatkoztunk és ücsörgünk egymás mellett. Ja, ne felejtsem el, hogy adott a vérből, amitől kicsit összeszedhettem magam. Úgy tűnt a kicsike nem egy beszédes. Lehet hálát kéne, adjak érte, végre nem egy szószátjárt emberrel futottam össze. Kész csoda!
Mivel díszes társaságom nem vágyott beszélgetni, így én sem szólaltam meg.



•• Words: xxx •• Note:-  •• ©



Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
• myself
† Kedvenc dal :
• hypnotic
† Tartózkodási hely :
• mindig máshol
† Hobbi & foglalkozás :
• rendbe hozni az életemet?
† Humor :
• gyilkos



Chloe Winslet ÍRTA A POSZTOT
Pént. Ápr. 25, 2014 6:42 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next

Dex & Chloe

[You must be registered and logged in to see this image.]

Őszintén szólva nem nagyon izgat, hogy fáj neki. Nekem is sok mindent fájt, és ki foglalkozott velem? Ki foglalkozott azzal, hogy bármi bajom van? Senki! Senki nem foglalkozott velem, mindenki magasról tett arra, hogy mi a bajom, mi történik velem. És talán pont ez az ami miatt eljutottam arra a szintre, hogy kikapcsoltam az érzéseimet. Mert elegem lett ezekből az érzésekből, dolgokból.
- Szívesen. - felelem "köszönetére" röviden a válaszomat. Nem nagyon vagyok ma beszédes kedvemben, vagy legalábbis nincs mit mondanom. Meg amúgy is, nem egy vadidegen fiatal vámpír lesz az akinek elmesélnék bármit is. Pluszba még nem is látszik nagyon beszélgető társnak.
Nézem ahogy iszik az üvegből, majd elkapom mikor vissza dobja nekem, és elrakom. Leülök mellé, fejemet neki döntőm a pillérnek és az eget nézem.
- Chloe vagyok. - mondom meg neki a nevemet. Hamár ő volt olyan kedves, hogy egy idő után bemutatkozott, én is megtettem. Mondjuk nem látom értelmét, hisz így is eléggé furcsán állunk a másikhoz.
Érzem magamon ahogy végig néz rajtam, de rá sem hederítek, azt csinál felőlem amit akar.
music:Kesha - Timber|notes: remélem tetszik^^[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Pént. Ápr. 25, 2014 9:31 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next

Chloe & Dex


Megtöröltem a számat, valami fanyar íze van a csajnak, bár mit is vártam, a kenyere. Bár kész felüdülés volt, nem valami kedves kis csajjal találkozni, aki szinte a karjaimba vetette magát.
- Bocs, ha ilyen állapotba lennél, te sem tudnád elővenni az ösztöneidet. – mordultam fel, ahogy kiszedegette a fadarabokat. Olyan volt, mintha a testem lángra akart volna lobbanni. És, hát az sem mellékes, hogy szinte úgy turkált bennem, mintha a táskájába tenné. Mikor végzet, csak nekidőltem a hídtartó pillérének és elvettem az üveget, letekertem a kupakot róla és hosszan kortyoltam belőle. Nem ittam meg az összeset, de legalább legyen erőm, ha már ennyire ki szolgáltattam magam úgy nagyjából mindenkinek.
- Köszönöm a segítséget. – köhintettem egyet és oda dobtam neki az üveget, amit persze először alaposan lezártam. Nem akarom, hogy a véres ruhája miatt hisztizzen. Úgy is olyan régen hallottam, a női hisztit.
- Dex. – mutatkoztam be, micsoda udvarias vagyok, még a nevemet sem tudja, de már egymás vérét szívjuk, nem szó szerint, de már az élcelődés megvan minden mondatunkba.
Ahogy jobban szemre veszem, a szöszke nem is olyan elveszett, sőt egészen tetszetős volt, és a nagyszája még jobban vonzóvá tette.



•• Words: xxx •• Note:Bocsi a késésért!  •• ©



Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
• myself
† Kedvenc dal :
• hypnotic
† Tartózkodási hely :
• mindig máshol
† Hobbi & foglalkozás :
• rendbe hozni az életemet?
† Humor :
• gyilkos



Chloe Winslet ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Ápr. 24, 2014 9:33 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next

Dex & Chloe

[You must be registered and logged in to see this image.]

Meglepődtem mikor megharapta a csuklómat, egyből gonosz lett a tekintetem. Utálom ha belőlem isznak vért. Miért ne használják a hülye érzék szerveiket?! Hm?! Nem érzi, hogy nem ember vagyok?! Nah, de mindegy, ezzel inkább nem foglalkozom, tapló és kész.
Gonoszul felnevetek halkan mikor segítséget kér, hát ez hülye. Iszik belőlem és még segítséget kér. Látszik, hogy nem él itt.
Nézem ahogy felhúzza a pólóját és végig nézek rajta, hasa csupa vér, de még kivehetők a karók helyei és nyomai. - Bocs, hogy emberi vérrel nem szolgálhatok. - mondom neki gúnyosan.
Aztán végül megszánom és kiveszem belőle a karó nyomokat. Nem voltam vele kíméletes, nem érdekel, hogy fáj neki. Vigyázzon jobban magára.
Mikor kivettem a hasából az összes karó darabot belenyúlok a táskámba amiből kiveszek egy palackot és oda dobom neki. - Nem olyan jó, mint a friss, de neked most megteszi. - nézek le rá.
music:Kesha - Timber|notes: remélem tetszik^^[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Ápr. 24, 2014 4:35 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next

Chloe & Dex


Szinte köhögő roham kapott el és éreztem, ahogy a tüdőm vérbe ázik, és nem tudok megszabadulni tőle, fullasztó volt s félelmetes. Kevésszer tudok megijedni, de most igen is paráztam.
A lány mikor hozzám ért, a kezét azonnal a számhoz vettem és erősen megharaptam, nem tudok beszélni, nem tudok válaszolni a feltett bugyuta kérdésére, inkább csak azt akarom, hogy érezzem, hogy a testem felélénkül, és végre megszabadulhatok a karóktól. De a vére nem volt olyan, üde, friss és meleg. Szerencsétlenségemre, nem embert, hanem vámpírt fogtam ki. Nagyon fújtatva toltam el a kezét.
- Vedd ki őket. – húztam fel a pólómat, a hasam merő vér volt, abban sem volt biztos, hogy láthatóak azok a hülye karók. Megtenném, mert elérem, csak, hogy erő nincs bennem, amivel ki tudom szedni magamból.
- Kérlek. – nem kenyerem a kedvesség, de a szőke eléggé elveszettnek tűnt, és nem a legjobb lenne, egy lelkisértült vámpírral összefutni, aki nem hajlandó segíteni. Ha nem teszi meg, kénytelen vagyok valamelyik exet felkeresni, vagy a bátyámat. csak, hogy arra sincs erőm, hogy fel kelljek, nem ám, hogy elmenjek hozzájuk.



•• Words: xxx •• Note:Bocsi a késésért!  •• ©



Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
• myself
† Kedvenc dal :
• hypnotic
† Tartózkodási hely :
• mindig máshol
† Hobbi & foglalkozás :
• rendbe hozni az életemet?
† Humor :
• gyilkos



Chloe Winslet ÍRTA A POSZTOT
Szer. Ápr. 23, 2014 3:47 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next

Dex & Chloe
Bocsi, hogy ilyen rövid lett. :/
[You must be registered and logged in to see this image.]
Nézek ki a fejemből, úgy nézem a tájat. Magával babonáz, csoda szép ez a hely, nyugodt és békés. És talán ez az a hely, ahol elszoktam azon gondolkodni, hogy vissza kapcsoljam e az érzéseimet?! Habár érzékelem a jó dolgokat, és gyönyörködök, de még is más érezni. De aztán minden gondolat menetemnek az lesz a vége, hogy nem! Nem kapcsolom vissza, mert nem fogom hagyni, hogy megint bántsanak. Nem akarom, hogy újra fájdalmat okozzanak nekem. Meg amúgy is; jól el vagyok én érzelmek nélkül is. Felerősödött a szél, úgy hogy kisimítottam az arcomból a hajamat és tovább néztem a tájat.
Gondolataimból és férfi segítségkérése ébreszt fel. Fejemet egyből felkapom rá, és nézem ahogy össze rogy a földön. Csupa vér, és alig van ereje. Egyből leguggolok mellé, és megfogom a kezét.
- Mi a fene történt?! - kérdeztem hitetlenkedve, hisz nem tudtam elképzelni, hogy mi történhetett ami miatt így néz ki. Ahonnan jött az út csupa vér.
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szer. Ápr. 23, 2014 8:32 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next

Chloe & Dex


Az erdő. Most már nem az a hely, ami egy vámpír biztonságát jelenti, hemzseg a vadászoktól és a farkasoktól. Borzalmas mennyire elfajzott ez a világ. Épp ezért is éreztem, hogy azonnal ki kell, meneküljek, mert a sebem nem gyógyult, tele voltam vagdosással és karó nyomokkal. Az a kis ribanc nem bízott semmit a véletlenre, örülök, hogy a fogam nem hagytam ott.
Mikor végre kiértem az erődből a híd felé mentem nem messze parkolok és legalább a kocsiig el kell jussak, vagy az első emberig. Nem beszélve arról, hogy lehet, hogy az a ribanc belém törte pár helyen a karóját és tele vagyok szálkákkal, ezért nem gyógyulok.
Botorkálva mentem és láttam, hogy a vérem áztatja a földet. Kell valaki, aki segít, de a bátyámat most kihagynám ebből, mert tuti neki állna fejet mosni, de esküszöm az égre, nem én kezdtem, sőt el is akartam menni, de a nő nem hagyott.
De megkeserülte s már régen halott, ami csak az egómat simogatta, de a testem ugyan annyira szenvedett.
Már alig láttam, mikor egy ismételten női alak rajzolódott ki tőlem nem messze. Legalább jussak el hozzá, most már csak az a célom a kocsim még ráér. De a lábaim feladták a harcot és pár lépésnyire tőle összecsuklottam, akár egy marionett bánú és vérző sebekkel hullottam a porba.
- Segíts. – ennyit bírtam kinyögni neki. HA ember akkor a vérével és talán az életével fizet a kis kirándulásáért. Erre mondják, hogy rosszkor, rossz helyen.



•• Words: xxx •• Note:Bocsi a késésért! •• ©



Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
• myself
† Kedvenc dal :
• hypnotic
† Tartózkodási hely :
• mindig máshol
† Hobbi & foglalkozás :
• rendbe hozni az életemet?
† Humor :
• gyilkos



Chloe Winslet ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Ápr. 22, 2014 1:14 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next

Dex & Chloe
Bocsi, kezdőkben nem vagyok jó.
[You must be registered and logged in to see this image.]
Most jöttem vissza Mystic Fallsba, mert eddig körül néztem a világban. Voltam én mindenhol, Las Vegasban, New Yorkban, és még L.A.-ben is. Csoda szép minden, főleg ha az embernek ki vannak kapcsolva az érzései. Egész nap csak buliztam, és kedvem szerint csapoltam az embereket, hisz olyan kis bugyuták, hogy nem isznak vasfűvet. Úgy látszik a világban nem mindenki tud a vámpírokról, bezzeg itt Mystic Fallsban... Minden második ember vagy vámpír, vagy más természetfeletti lény, vagy verbénát iszik. Ezért is mentem egy kicsit világot látni, elegem volt tasakos véren élni, és ez a félév... Nagyon jól éreztem magamat, szinte körbe utaztam a világot. Viszont hiányoztak a régi barátok - akik valljuk be, nincsenek túl sokan, hiszen nincsen szükségem barátokra, jól elboldogulok egyedül is - és hiányzott a pörgős kis élet amit itt tapasztaltam évek alatt. Úgy, hogy vissza jöttem. Nem sok minden változott, de valami még is más.
Hazamentem és körül néztem a házamba, minden a régi, úgy van minden elhelyezve a szobámban mint bő félévvel ezelőtt. Kipakoltam a cuccaimat aztán ledőltem az ágyamra és a plafont néztem. Így lehettem már fél órája mikor úgy döntöttem, hogy átöltözök és elmegyek kicsit sétálni.
Felöltöztem, és elindultam valamerre a külváros felé. Áthaladtam az erdőn és a Wickery híd felé, majd megálltam a tetején. Régebben sokat időztem itt, ez a hely annyira megnyugtató számomra, nem sok ember jár ilyenkor errefelé, és egyedül jól kitudom szellőztetni a fejemet.
Vissza az elejére Go down


Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
† Kedvenc dal :
Who wants to live forever
Legyen hó
† Tartózkodási hely :
₰ New Orleans és amerre az utam visz
† Hobbi & foglalkozás :
₰ Emlékezés...



Serah-Ann Lawrence ÍRTA A POSZTOT
Vas. Ápr. 06, 2014 2:49 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next
Oliver & Serah


[You must be registered and logged in to see this image.]


Még mindig nem tudom, hogy kezdjem. Vajon vágjak a közepébe, csak mondjam el a lényeget, hogy tegye, amit kell és kész? Vagy inkább vegyem rá más módszerekkel? Sose voltam jó abban, hogyan kell másokat manipulálni, bár azért sokat fejlődtem már azóta, hogy régen ismert. De ettől még ugyanolyan bizonytalan vagyok még azokban a pillanatokban is, amikor meghallom a közeledő kocsi hangját. Lassan ki kellene találnom, hogyan indítsak, lassan ki kellene találnom mit tegyek, vagy mit mondjak neki. És, ami a legfontosabb... nem szabad semmit sem látnom benne abból, akit évszázadokkal ezelőtt éreztem. Minden alkalommal ez volt a legnagyobb gond, akárhányszor a nyomára bukkantam, akárhányszor láttam őt távolról, vagy figyeltem, hogy miket tett eddigi élete során, hogy elvonatkoztassak. De nem... nincs benne már semmi abból, akit mi akkor megmentettünk, vagy talán eleve már akkor is félreismertem, félreismertük mindannyian, csak kihasználta a lehetőséget, hogy volt aki megvédi attól, aki fél, aki egy időre befogadja és ennyi. Nem számít, most csak a céllal kell foglalkoznom, semmi mással!
A kocsi csikorogva fékez, én pedig továbbra is szilárdan állok a helyemen. A kabátom szélébe néha belekap a szél, élénk piros sálam a hátam mögé csapódik egy-egy pillanatra, de nem érdekel, most nem foglalkozom azzal, hogy visszaigazítsam. Az arca és az elhangzó nevem is azt bizonyítja, hogy nagyon is emlékszik rám. Nem is tudom, hogy meglepődjem rajta, vagy pozitívumként fogjam fel. Ráérek még eldönteni.
- Szóval még tudod a nevem Oliver. - hideg hangon szólalok meg, már amennyire egyáltalán képes vagyok rá, de nagyon igyekszem. Nem akarom, hogy bármit is leszűrjön a reakcióimból. Még arról is gondoskodtam egy speciális gyógyteával, hogy a testem reakciói se áruljanak el, a heves szívverés, vagy a gyorsuló légzés. - Azt hiszem túl sokáig élvezted azt, amit a családomtól kaptál és... túl sokszor éltél vissza a jóindulatunkkal. - egy moccanás nélkül állok a helyemen, mint egy ősi görög szobor. Még talán stimmel is, hiszen a bőröm a mai napig is olyan falfehér, mintha én magam is vámpír lennék, mint ő. - Fel tudsz hozni bármit is a mentségedre? - igen, ez lesz a megoldás. Fenyegetés, ha úgy érzi, hogy ártani akarok neki, akkor nagyobb esély van rá, hogy védekezni fog majd. Tudom, hogy milyen lett, nekem fog esni, meg akarja majd védeni magát minden áron és talán sikerül neki. Remélem, hogy sikerül neki!

Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Tartózkodási hely :
▸ all around the world
† Hobbi & foglalkozás :
▸ doppelgangers
† Humor :
▸ dark



Oliver D. Lambrick ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Ápr. 05, 2014 6:41 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next




what doesn't kill you makes you stronger


[You must be registered and logged in to see this image.]


Micsoda zűrös este! - fordult meg a fejemben, miután volán mögé pattanva hajtottam el. Egy kellemes kis este, melyet csak a szórakozásnak kívántam szentelni, de sokan még mindig nem találják a helyüket. Én magam nem vagyok az a típus, aki könnyen elviseli, ha belékötnek. Azóta nyilván többen is rájöttek erre, de a fickó, ki ezt megmerészelte tenni, már nem fog gondolkodni rajta. Nem, és nem is véletlenül hajtottam a híd felé.
Felsóhajtottam, miközben rátapostam a gázra. Minél előbb oda akartam érni a hídra. Nem volt bennem félelem, hiszen miért és kitől félnék? Klaus Mikaelson, az egyetlen komolyabb ellenségem már régóta nincs a városban. És ha ő nincs itt, hát... miről is beszélünk? Salvatore-tól nem félek, hiszen Damon Salvatore nem ugrik bele a mélyvízbe az utóbbi időben. Nem hát. A póráz rövid, ha szabad így fogalmazni.
Ezek a gondolatok időztek fejemben, mikor a hídra értem, de rögtön rá kellett taposnom a fékre. Egy szőke hajzuhatag szálldogált a szélben, s tulaja ott áldogált az út kellős közepén.
- Mi a...! - bukott ki belőlem, s miután sikerült megállítani az autót, úgy pattantam ki az autóból, mintha valaki egy villámmal akarna rám támadni. - Serah? - kérdeztem ledöbbenve, ahogy a kocsi ajtaját markolászva megpillantottam az arcot, melyet régóta nem láttam már.

words: -
tags: oliver & serah-ann
Vissza az elejére Go down


Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
† Kedvenc dal :
Who wants to live forever
Legyen hó
† Tartózkodási hely :
₰ New Orleans és amerre az utam visz
† Hobbi & foglalkozás :
₰ Emlékezés...



Serah-Ann Lawrence ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Márc. 24, 2014 9:41 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next
Oliver & Serah


[You must be registered and logged in to see this image.]


Furcsa, mert minél biztosabb vagyok benne, hogy mi a megoldás, annál bizonytalanabbá válok, hogy vajon tényleg jól gondolom-e, ilyen létezik? Fogalmam sincs, hogy hatásos lenne-e, de még azt sem tudom, hogy vajon megteszi-e, amit akarok. Tudom milyen lett, túl sokszor láttam már, hogy az az ember... vámpír, akit megszerettem milyenné vált. Azt hiszem, ha akkor tudtuk volna, hogy ez lesz belőle, akkor soha az életben nem mentettük volna meg, de akkor még ez nem volt nyilvánvaló. Egyszerűen csak segítettünk neki, mert úgy éreztük, hogy ezzel teszünk jót, de visszagondolva... Áh nem számít, a múlton így se úgyse lehet változtatni, ahogy azon se, hogy mi az, amit érzünk. A sors az egyetlen, ami befolyásolható és én azon vagyok, hogy ezt megtegyem, hogy alakítsam az életemet, ahogy én akarom. Nem szeretnék tovább egy bűbáj hatása alatt maradni, amit a nagymamám mondott rám... ránk, azt hiszem. Tévedett, akármennyire okos is volt, igenis ő is tévedhet és ez most megtörtént!
Figyeltem már napok óta újra, és tudom, hogy erre jön majd el. Nem akartam zsúfolt helyen beszélni vele, bárban, vagy akárhol, ahol mások is vannak. Nem akarom, hogy véletlenül másnak baja essen, mert mi van, ha ugyanúgy bekapcsol majd az a nyomorult védekezés bennem, mint eddig minden alkalommal? Veszélyes lehet. Szaporán kalapál a szívem, amikor meghallom a motort, ahogy a kocsi áthalad a hídon, majd nem sokkal később már az úton állok, kilépve a fa takarásából. Nem fog elütni, nem tud elütni, hiszen képes vagyok rá, hogy megállítsam a kocsit, amennyiben ő nem lép reflexből a fékre. Vajon megismer, bő hétszáz év távlatából? Egyáltalán emlékszik még rám?

Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Márc. 17, 2014 5:30 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next
Daryl & Meredith


- Igen, minden eldől évek múlva majd  mondtam neki, mert bár én eleve orvosira készültem nagyon pici korom óta, és mit sem változott az évek során. - Igen, az élet nem épp egy mese... - egyetértően bólintottam az élettel való kapcsolatos mondatára. Ezután pedig jött egy a búcsúzás ideje, ugyanis nekem mennem kell dolgozni, és ő pedig haza. - Talán még összefutunk a városban valamikor - mosolyogtam a fiúra, majd a fülhallgatót újra a fülembe tettem, és elindítottam valami kis pörgősebb dalt, és hazaindultam.

//játék vége... és én is köszönöm 40//

/ zene: - / megjegyzés: -

Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Márc. 17, 2014 5:16 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next
Meredith L. Fell & Daryl Bowman


Az élet nem éppen a legkegyelmesebb fajta, na de se baj, ami megtörtént az megtörtént, és még ha nehezen is fogadom el, akkor is előbb-utóbb el kellesz. A vizet kémlelem, és úgy érzem ideje valamit kezdenem magammal, mert hogy folyton csak ugyanazon töprengem annak semmi értelme sincsen, viszont hogy mit is tegyek? Egy igazán jó kérdés!
-Értem.. amúgy is még fiatal vagyok.-Mondom ki egyszerűen, de ez a fiatalság máris a farkaslétemből áll.. Istenem.. miért kell farkasnak lennem? Mély levegőt veszek, és úgy mondom a következő szavaim.-Egyenlőre ezen még nem gondolkoztam igazán, majd még meglátom.. ezt magával hozza az élet.-Nézek Meredith szemeibe immáron, és felé is fordulok egyúttal.-Sosem képzeltem mesének, de ennek sem.-Mutatok körbe utalva a természetfelettiekre ezzel, majdan hátrálva egy lépést újból megszólalok.-Azt mondtad menned kell.. és talán nekem is ideje haza mennem.-Úgy sem fogok, de ezt neki minek tudnia?-Szóval.. hagylak, majd hátha találkozunk még. Jó munkát kívánok neked! Szia.-Köszönök el tőle egy mosollyal az arcomon, majd hátat fordítva neki elkomolyodok, és elindulok előre, hogy mehessek valamerre.. bármerre, csak ne legyen ott ember!

Játék Vége!
// Köszönöm szépen a játékot  40 Illetve elnézést a késésért, de nagyon nem tudtam, hogy mit írjak.. ez sem jó, de remélem azért megfelel Smile
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Márc. 08, 2014 6:08 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next
Daryl & Meredith


- Bármi lehet még belőled... És erre majd ráérzel, nem most, mert ilyenkor még sok minden szeretne lenni az ember... - kezdtem el mondani valamit, ami remélem nem lesz egy anyáskodó beszólás. - De még van időd kitalálni, és elég ezen gondolkodni pár év múlva majd. És van valami, ami érdekel már most? - mosolyogtam egyet a srácra. - Te értelmes vagy, és úgy gondolom, sokat el fogsz érni az életben... - bólintottam egyet.
- Az élet tényleg nem egy meseszerűség - kimondtam ezt a szót, hiszen ami igaz, az igaz, és ez ellen tenni nem igazán lehet.

/ zene: - / megjegyzés: bocsi a késés miatt 40

Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Márc. 08, 2014 3:52 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next
Meredith L. Fell & Daryl Bowman


Átlagos életem nem lehet, hisz mint tudjuk vérfarkas vagyok, ezen által pedig nem is vágyhattok átlagosságra, avagy jó életre, mert az egy fenevadnak, vagy mondjuk úgy farkasnak nem adatik meg. A vizet kémlelem, mintha attól várnék megváltást, vagy nem is tudom. Gondolataim zavarosak, kószák, fürgén suhannak át az agyamban, de az emlékek mégis maradandóak. Szüleim, és a húgom halála, aztán most ez.. ez a nyamvadt természetfeletti-s dolog. Már kezd unalmas lenni, sőt azt kívánom, hogy bár ne tudnék erről semmit, akkor minden könnyebb lenne. Az egész életem új irányt vehetne, de nem fog, mert létemre rápecsételődött a vérfarkasi bélyeg záloga, mint valami útmutató, avagy helyes tanács? Egy örök bélyegkör, melytől szabadulni nem lehet egy könnyedén.
-Igen, értem.. és akkor mindenki saját magának adja meg az életcélját? Bármi lehettek?-Kérdezem meg Meredithre pillantva, de hamarosan újból a vizet kezdem kémlelni, mintha ez adna nyugalmat, megváltást, békét, avagy áldást.. vagy mit tudom én..
-Nem kell sajnálni, ami megtörtént az megtörtént.. nem lehet ez ellen mit tenni. Nem lehet visszafordítani az időt, avagy semmisé tenni, ez már megmarad, mint örök élet lefolyás. Sokan ezt mondják.. és én meg elhiszem.-Vonok vállat, és tekintettemet még mindig a vízen tartom, nem akarom róla levenni azt.

// Bocsánat a késésért! Legközelebb hamarabb írok! Smile
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Márc. 01, 2014 1:32 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next
Daryl & Meredith


- Mindenkinek saját magának kell tudnia, mit szeretne csinálni az életében, ha felnő... Én mindig orvos szerettem volna lenni, nem tudnám magam máshol és más hivatásban elképzelni sem - mondtam el neki, talán kicsit gyorsan is, mint ahogyan kellett volna, de majd megérti, ha nagyobb lesz.
- Ó, sajnálom. Ezt... ez nem tudtam - sóhajtottam, mert nagyon nehéz szülők nélkül, és nem is tudtam mit mondani neki erre, mert körülöttünk minden olyan csendes volt, és most még mi sem beszéltünk. Csak a vizet kezdtem el bámulni, mert nem tudtam szóhoz sem jutni.

/ zene: - / megjegyzés: bocsi a késés miatt 40

Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szer. Feb. 19, 2014 7:09 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next
Meredith L. Fell & Daryl Bowman


Tudom jól, hogy nem könnyű az élet, hisz láttam a szüleimet, hogy mit meg nem tettek egy-egy probléma túllépésén, de ez már oly régen volt.. azóta nem élnek, és az én nyakamba, mint egy gyerek, nos.. gondok szakadtak. Örülnék neki, ha a legnagyobb dolog az lenne az életemben, hogy iskolába járás, vagy pedig a rossz jegyek, de nem.. nekem másról szól az életem, és az egész létem. Egy vérfarkas vagyok; egy természetfeletti, egy szörny, és egyben egy vadállat, aki széttéphet bárkit, aki él, és mozog.. Mély levegőt véve hallgatom Meredith szavait, miközben a vizet nézem.
-Nem lennék orvos, hisz nem tudom, hogy hogyan lehetne elviselni azt, hogy a kezedhez vér tapad; az ölés által..-Szavaim ellentmondásosak, hisz megöltem valakit; valakit, akinek a halála a lelkemen szárad, míg önmagam egy farkassá váltam, hisz megtörtem az átkomat, amelyről nem is tudtam. Miért olyan bonyolult eme lét? Ez a mindenség? Ez az érzés, amely belém égett?
-Család?-Kérdezem vissza nagyot nyelve.-Halottak.. halott mindenki.-Mondom úgy, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.-Sem szüleim, sem húgom nem él.. más lett a gyámom.-Pillantok komolyan Meredithre, és ezzel le is zárnám eme témát, hisz nem éri meg erről beszélni..
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szer. Feb. 12, 2014 10:23 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next
Daryl & Meredith


- Igen, kettős dolog az egész... Egyszer jó, máskor pedig... nem az, egyáltalán nem - mondtam neki őszintén, mert igazából sosem tudhatja az ember, mi vár rá éppen a következő műszakjában. - Oké, rendben... - szólaltam meg arra a mondatára, amelyben mondta, hogy elkísér engem.. - És... a szüleid hol vannak? Van testvéred? - kérdezgettem tőle kicsit, hogy meséljen magáról.

/ zene: - / megjegyzés: -

Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Feb. 11, 2014 6:44 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next
Meredith L. Fell & Daryl Bowman

Néha el sem hiszem, hogy egy ilyen világba kelletett belecsöppennem. A sorsom eleve tragikusnak mondható a szüleim elvesztése miatt, de hogy még pluszba farkas vagyok, nos az minden határon túl menő volt.. S hogy ezek után épp elméjű maradjak? Na ez egy jó kis feladat!
-Értem, akkor ez egy ilyen kétséges dolog.. hol jó, és hol rossz.-Pillantok fel Meredithre miközben beszélek. Nem hiszem, hogy jó érzés elveszíteni egy életet.. nem, nem az, én tudom!
-Csak nyugodtan, addig is még elvagyunk itt, és inkább én kísérlek el, mert nem akarok haza menni még..-Mondom komolyan, és nyugtalan tekintettel kezdem el figyelni a vizet.
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Vas. Feb. 09, 2014 7:15 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next
Daryl & Meredith


- Igen, az... jó dolog megmenteni valaki életét... - kissé magamba fordultam ezután, majd folytattam. - ... de elveszíteni már nem igazán jó érzés - mondtam kicsit fura hangulatban, mert utáltam, ha valaki meghal a kezeim között.
- Nos, az jó... vagyis, most még ráérek, de nemsokára mennem kell dolgozni, de addig még van sok időm, és beszélgethetünk, oké? - próbáltam mosolyogni. - Majd hazakísérlek, ha szeretnéd - most már valóban mosolyogtam egyet.

/ zene: - / megjegyzés: -

Vissza az elejére Go down





Sponsored content ÍRTA A POSZTOT
Today at 7:03 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next
Vissza az elejére Go down
 

Wickery híd

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
5 / 11 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 9, 10, 11  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi :: Mystic Falls :: Külváros-