A sötétség vagy megszólít
vagy nem vesz rólad tudomást



Share | 
Útszéli szórakozóhely


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Tartózkodási hely :
▸ all around the world
† Hobbi & foglalkozás :
▸ doppelgangers
† Humor :
▸ dark



Oliver D. Lambrick ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Ápr. 18, 2013 3:07 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
Nem tudom, mennyi időmbe tellett megölni az embert, de teste élettelenül hullott a földre, és viogyorogva, véres ajkakkal közeledtem Angelique felé.
- Hát.. ennek már mindegy. Ahogy mondod. Esélye se volt. - bólintottam egyetértve, de testem egy része már görcsören reagált arra, hogy ez a nő megállt mellettem, és nagyon közel suttogott nekem valamit. Istenem.. nem fogom sokáig bírni a közelségét.. muszáj tennem vele valamit.. a szemei.. a szája.. az egész arca..
- Az attól függ, számodra mi számít lényegesnek. - rántottam vissza hirtelen magamhoz, és belevigyorogtam az arcába.
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Ápr. 16, 2013 5:15 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
A zavartalan mókába egy vendég pofátlankodott bele. Kissé ingerülten léptem a férfi elé, és kényszerítettem mozdulatlanságra. Amikor Oliver "kezelésbe" vette, elengedtem, és mosolyogva figyeltem, ahogy először kapálózott, majd izmai elernyedtek, és kiszállt belőle az élet.
Kezeim összecsapva, elismerő mosollyal arcomon, figyeltem, ahogy elengedi a szerencsétlent, s az élettelen test a földre zuhan.
-Szegénynek esélye sem volt.-csillan meg hófehér fogam, majd az ajtóhoz lépek, és a "nyitva" táblát átfordítom, arra a részére, ahol ez áll: zárva.
-Most, hogy mindketten jól laktunk, talán rátérhetnénk a lényeges dolgokra, időhúzás nélkül.-mondom, s megragadva az ingét, a falnak taszítom.
-Vagy, talán van ellenvetés?-érdeklődöm, olyan közel hajolva hozzá, hogy ajkaink majdnem összeérnek, majd egy gyors mozdulattal elengedem, és távolabb sétálok tőle.
Arcomra sejtelmes mosoly ül, szemeim sötéten csillognak, vérem az ereimben dübög, sóvárog. Hiába, amihez nem kell érzelem, az megy nekem. Amihez kell, azt meg vagy nem csinálom meg, vagy meg sem várom, hogy rá kerüljön a sor.
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Tartózkodási hely :
▸ all around the world
† Hobbi & foglalkozás :
▸ doppelgangers
† Humor :
▸ dark



Oliver D. Lambrick ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Ápr. 16, 2013 1:28 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
Lelökött engem egy székre, és elvigyorodva néztem. - Tehát innen kellemesebb lesz a kilátás? Rendben... én benne vagyok! - bólintottam nevetve, és már most elképzeltem, hogyan láthatom majd Őt. A vérem ezerrel mozgott ereimben minden elképzelt jelenettől, s nem tudtam lehűteni magamat. Talán mert mostanság ritkán jutok nő közelébe. Vagy halott vagyok, vagy küzdök valamiért, ami mellett nekem nincs időm nőzni. Most viszont íme itt van az idő, hogy szórakozzak.
Meghúzta az üveget, amit megragadott, majd elindult felém, s ujjai az ingnyakamra kulcsolódtak, így rántott fel magához. - Milyen kár, hogy.. csak ketten vagyunk. Így azt tehetek, amit csak akarok, és senki nem akadályoz meg benne.. - súgtam halkan, belemarkolva feszes fenekébe, de az én pillantásom is az ajtó felé esett. Elkiabáltam. Most megérkezett.
De nem én cselekedtem, hanem ez a nő. A temperamentuma csodálatos, tetszetős. És vigyorogva léptem oda mellé.
- Én az előbb nem kaptam elég vért. - jegyeztem meg, s nem törődtem azzal mit művelt ezzel a férfival, amiért az csak egyszerűen nem volt képes megmozdulni, de nyakára tapadtam, és mélyre harapva, szívni kezdtem a vérét kegyetlenül, durván.
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Ápr. 11, 2013 6:26 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
Szerettem szórakozni. Másokkal is, de legfőképp a férfiakkal. Egy dolgot akar mindegyik, de csupán az kaphatja meg azt a valamit, aki elég kitartó. Eddig átment a vizsgán.
Mit sem törődtem a vérbe fagyott hullával, kinek nyakán azén fogsorom mintája éktelenkedett. Én tudtam, mit akarok, már csak az volt a kérdés, hogy ő tudja e. Tekintete arról árulkodott, hogy tudja, én mégis szerettem volna még kicsit rohangálni az idegein, és játszani vele. Ez így izgalmas. De akkor is megkapom, amit akarok.
-Nos, akkor azt hiszem, az lesz a legjobb, ha leülsz.-mondom, s egy pillantással alá teszek egy széket, és gyengéden meglökve leültetem. Nem akartam leleplezni, hogy mi féle vagyok, de egy széktologatástól még nem dől össze a világ.
A pult mögé surrantam, és kezemben egy üveg borral tértem vissza, s egyenesen Oliver elé érkeztem. Lassan számhoz emeltem az üveget, majd egy nagy kortyot követően a férfi kezébe nyomtam az üveget.
-Egész finom.-harapok ajkaimba, és rákacsintok. A következő lendülettel megfordulok, és újra mozogni kezdek a zene ritmusára. Kabátom az egyik asztalra dobom, és hajamba túrok. Alig telt el három perc, amikor is egy hirtelen mozdulattal megragadtam Olivert, és magamhoz vontam.
-Szeretem a macska-egér játékot, de most rajtad a sor. Mutass valamit.-kérem, de hangom inkább parancsoló. Mozdulataim könnyűek, viszont kezeim továbbra is szorosan tartják ingét. Szemeim sötéten csillogtak, s bár azt hittem minden simán fog menni, a helységbe betoppant egy férfi, aki valószínűleg csak jól le akart részegedni. Sötét mosollyal fordultam felé, miközben elengedtem Olivert, és az idegen felé léptem. Fogaim kivillantak, s a vendég ha akart volna sem tudott volna szabadulni tőlem. Egy erőteljes mozdulattal az egyik székre löktem, és egy gondolattal megbénítva, s mozdulatlanná téve.
-Na, veled mit kezdjünk?-érdeklődök, de csak hummögést hallat válaszképp, hiszen megfeszült izmaitól képtelen kinyitni a száját.
-Valami ötlet?-nézek Oliverre, és távolabb lépek áldozatomtól.
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Tartózkodási hely :
▸ all around the world
† Hobbi & foglalkozás :
▸ doppelgangers
† Humor :
▸ dark



Oliver D. Lambrick ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Ápr. 09, 2013 2:11 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
Ajkaiba harapott. Ez az a női kínzás. Hisz ezt nem lehet ép ésszel kibírni. Mindig őrjítő.. és tudom, hogy ez rám is hatalmas hatást gyakorol, mert egy nő soha nem képes hidegen hagyni. Lehet, hogy Elenát szeretem. De csak szerettem. Ő már halott. Én magam öltem meg. Muszáj halottnak lennie. Damon nem érhetett oda időben, igaz? Nem.. semmi esély. A gyerekjekhez biztos hívnia kellett valakit, az pedig már eleve jó idő.
- Akkor most emberedre találtál. Vagyis vámpírodra. - néztem végig magamon vigyorogva. De már ő is rájött, hogy nálam nagyobb társaságot nem fog szerezni. Hát igen.. én én vagyok. Sosem hazudtolom meg magamat.
Megragadta galléromat, tekintete.. milyen tüzes, milyen.. vámpíros. Soha nem okoz nekem csalódást az ilyen. - Akkor szórakozz... én csak nézni akarlak.. de azt sokáig.. - búgtam halkan, újra és újra végigmérve tökéletes testét. De én tökéletlen testű vámpírt még sosem láttam.
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Vas. Ápr. 07, 2013 12:41 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
Bármi is sül ki ebből, mi félni valóm lehet. Ha esetleg ártani akarna nekem, könnyedén keresztülhúzom a tervét. A megnyugtató tény, hogy a sebezhetetlennél is sebezhetetlenebb vagyok, valamennyire büszkévé tett, de még így is résem voltam. Semmit nem szeretek a véletlenre bízni.
A csapos rövid életet élt, s utolsó perceit aligha fogja szívesen emlegetni. Vére nem volt túl ízletes, de megfelelt arra, hogy az előbb elfogyasztott itallal keverve kifejtse hatását. Nem voltam még annyira kiütve, sőt. Ahhoz képest, hogy ez ma már vagy a tizedik ital amit elfogyasztok, egész jól bírtam. Na, szép kis arány. De továbbra sem tartom magam részegesnek. Inkább azt mondanám, hogy szeretek szórakozni.
-Társaságtól függ, hogy épp melyik arcom mutatom.- lépek hozzá közelebb, és ajkaimba harapok.-Tudod ma volt már szerencsém két vámpírhoz is. Az egyik munkát ajánlott, a másik túl egyszerű teremtés volt. És nem tűnt olyannak, akivel szívesen szórakoznék.- kacsintok rá, majd egy pillanatra megállok, és mélyen szemeibe nézek.
-A harmadik versenyző te vagy. És eddig te bizonyulsz a legszórakoztatóbbnak.-vonok vállat, és egy könnyed mozdulattal odébb táncolok.
Gyengeség nélkül megragadom felsőjét, és közelebb vonom magamhoz.
-Mint mondtam, szórakozni jöttem.-suttogom fülébe, majd elengedem, és újra táncolni kezdek. Kíváncsi voltam meddig megy el, s valahol reméltem, hogy minél tovább.
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Tartózkodási hely :
▸ all around the world
† Hobbi & foglalkozás :
▸ doppelgangers
† Humor :
▸ dark



Oliver D. Lambrick ÍRTA A POSZTOT
Vas. Ápr. 07, 2013 10:52 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
Az a gonosz csillogás, melyet olyan ritkán látni női szemekben.. engem mindig is megnyert, hát.. máris remek pontokkal indul ez a lány. - Engem már évek , sőt, évtizedek óta kárhoztatnak. Ha visszaüt, hát üssön... számomra mindez jelentéktelen, és mi több, hidegen is hagy. Nem szeretek szenvedni, de.. ritkán is van benne igazán részem. - rántottam meg a vállamat kicsinyes vigyorral, majd belekortyoltam a kapott italba, és végigmértem ezt a lányt még jobban. No jó, legyünk reálisak, mindketten tudjuk, hogy ő már nem lány, hisz ki tudja, hány száz éves.
Tetszett a mondata. Nem ücsörögni jött ide. Én sem, de még be kellett dobnom pár pohárral, hogy kiélhessem magam. Neki viszont erre egyáltalán nem volt szüksége.
Követtem Őt tekintetemmel, és széles vigyort váltott ki belőlem, ahogy láttam hogyan kapja el a csapost. Milyen mázli, hogy csak hárman vagyunk itt.
- Meglehetősen.. érdekes személyiség vagy - sóhajtottam, és felálltam, vérvörös ajkait figyelve, miközben már ringott a zene ütemére.
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Ápr. 06, 2013 3:07 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
Nem tudja még, mire vállalkozott, de rajta legalább nem azt láttam, amit utálok. Ha egy férfi nyálas, és beképzelt egyszerre. Nos, ez aligha volt igaz rá.
Kérdésemre adott válaszán alig hallhatóan felnevettem.
-Csak aztán nehogy egyszer téged találjanak hitvány dögnek, és a természet be ne hajtsa rajtad, amit elkövettél.-hangom sejtelmes, szemeim gonoszan csillognak, miközben mélyen szemeibe nézek. Tény, ami tény. Én sem voltam éppen szent, sőt. Távol álljon tőlem, hogy bárkit életben hagyjak, aki valamiért kihúzza nálam a gyufát.
A pohárért nyúltam, miután az a pultra került, és gondolkodás nélkül egy húzásra magamba töltöttem a tartalmát. Szemeimet egy pillanatra lehunytam, és élveztem az ital ízét. Majd újra kinyitottam szemeim, és a poharat visszahelyeztem a pultra.
-Nem hiszem, hogy egyhamar kiheveri a dolgot, viszont így még lehetőséged lesz megkeseríteni az életét. Esetleg kitekerni a nyakát.-vonok vállat, és megjutalmazom egy mosollyal.
Hiába minden, a tudatalattim nem hagyott nyugodni, s egyre csak azon forogtak a gondolataim, hogy vajon miért nem emlékszem úgy azokra a dolgokra, amiket láttam, mint ahogy akarnék rá emlékezni. Mi rosszat tett a tanárom, amiért nem akarta, hogy én is elvégezzem azt a varázslatot. Bár, bevallom őszintén, nem fogott el az érzés, hogy jó lenne újra embernek lenni, s valósággal ódzkodtam ettől a gondolattól, mégis kihívást jelentett számomra az a varázsige, és a végrehajtása.
-Tudod, szórakozni jöttem, nem ücsörögni.-állok fel a székről, s mivel a helység jelenleg üres volt, s rajtam és Oliveren kívül csak a csapos tartózkodott a helységben, megragadtam az alkalmat arra, hogy úgy igazából szórakozzak. Az eddig halkan szóló zenét felhangosítottam, s mikor a kiszolgálófiú nemtetszését fejezte ki, elkaptam nyakát, és fogaim mélyen húsába vájtam. Az élettelen testet elengedtem, s az a földre zuhant.
-Hoppá.-nevettem el magam, s a zene ritmusára mozogni kezdtem. Szám szó szerint vérvörös volt, de jelen pillanatban ez érdekelt a legkevésbé.
Egy kirívó mosolyt húztam ajkaimra, és Oliverre néztem. Most komolyan, kit akarok becsapni? Szeretem a kalandokat, ezzel szemben a gyengeséget és a gondoskodást nem tartom szükségesnek.
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Tartózkodási hely :
▸ all around the world
† Hobbi & foglalkozás :
▸ doppelgangers
† Humor :
▸ dark



Oliver D. Lambrick ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Ápr. 01, 2013 9:04 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
- Nekem is azt hozza, amit a hölgy kért. - néztem szemrebbenés nélkül a pincérre, majd visszafordultam a lány felé, és elégedetten néztem végig rajta. Micsoda jó este elé nézek...
- Nem bírom elviselni a vérfarkasokat. Nekem ők hitvány dögök. Nem tudom elviselni a jelenlétüket, és meg kell szűntetnem az életüket is. - sziszegtem dühösen, majd megvontam a vállamat.
- Innentől nem érdekel túlzottan. Nem tudom, miért volt bennem aggodalom iránta. - sóhajtottam fel.
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Vas. Márc. 31, 2013 6:41 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
/Rét/

Nem vártam tiszteletet, de azért megköszöntem udvariasságát. Viszont ezt is csupán egy biccentéssel intéztem el.
Halkan felkacagtam, és megforgattam szemeim.
-Bármit is rendelek, el tudom én is intézni, ha nem akarja teljesíteni kérésem. Sőt, ha kell még több ráhatást is tudok neki adni.-pillantok a férfire, és hagyom, hogy éles fogaim megvillanjanak.
-Egy dupla whisky lesz, de a legjobból.-mosolyodom bájosan a csaposra, majd újra Oliverre nézek.
-Bár, semmi közöm nincs hozzá, azért rákérdeznék. Az a kutya vétett ellened, vagy csak szimplán utálod, ha a közeledbe kerül egy az ő fajtájából?-érdeklődöm, és a bárszékre ülve keresztbe teszem lábaim.
-Na, nem mintha bántana a lelkiismeretem, hogy ott hagytuk szegény szerencsétlent.-csillan meg feketén szemem.
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Tartózkodási hely :
▸ all around the world
† Hobbi & foglalkozás :
▸ doppelgangers
† Humor :
▸ dark



Oliver D. Lambrick ÍRTA A POSZTOT
Vas. Márc. 31, 2013 6:03 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
/ Rét /

Néhány kellemes sóhaj hagyta el számat. Régen adódott már kellemes társaságom, és ez a nő ígéretes volt nekem. Annyira legalább, mint a többi. Így gondolkodva rajta, ideje lenne már becsajozni egy éjjelre. De ez a nő túl komoly ahhoz, hogy így legyen.
- Fáradjon beljebb! - böktem felé udvariasan, mintha tényleg olyan fontos lenne az udvariasság. Tőlem nem megszokott, de megadom neki ezt a tiszteletre méltó kis.. apróságot.
- Rendelj töményet. AMit akarsz. Én fizetem. Vagy majd.. bevetem magam a természetben. - böktem a szemeimre. Igézéssel mindent megoldani.
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Tartózkodási hely :
▸ all around the world
† Hobbi & foglalkozás :
▸ doppelgangers
† Humor :
▸ dark



Oliver D. Lambrick ÍRTA A POSZTOT
Vas. Márc. 31, 2013 6:01 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
Szórakozóhely
Vissza az elejére Go down





Sponsored content ÍRTA A POSZTOT
Today at 7:06 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
Vissza az elejére Go down
 

Útszéli szórakozóhely

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
8 / 8 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8

 Similar topics

-
» alvilági szórakozóhely
» Városszéli szórakozóhely
» Az öreg kovácsműhely
» Mystic Falls - Grill
» SAO extra fejezetek

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi :: Mystic Falls :: Külváros-