Share | 

avatar
Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Keresem :
♕ my destiny
Tartózkodási hely :
♕ where my business is
Hobbi & foglalkozás :
♕ buildings
Humor :
♕ sober



A poszt írója Abel F. Milborrow
Elküldésének ideje Vas. Nov. 24, 2013 10:07 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Delena & Phillip
you are the girl of my dreams
[You must be registered and logged in to see this image.]
Amikor ma reggel felkeltem, szinte biztos voltam abban, hogy ez a nap valamiben más lesz, mint a többi. Ez általában midnig azért volt, mert hát... utólag áttekintve, azokon a napokon egyfolytában ellenségeket szereztem magamnak, és azóta is haraggal tekintenek rám. De sosem voltam olyan ember, aki ezt túlzottan magára veszi. Sőt! Teszek magasról mások véleményére. Csupán ezt sosem hangoztatom kimondva. Úriember vagyok, kinek csak a fejében lehetnek ilyen gondolatok.
Felnéztem aztán, mikor érezhetően megfordult a lány, és a szívem talán több ütemet hagyott ki, mint amennyit szabadna...
-Te... te vagy az... - méregettem az arcát ledöbbenve, és talán csak ekkor vettem észre, hogy fél perc is eltelt, mióta ő megszólalt, és azóta bámultam őt... fél percig alig vert a szívem. Gyenge volt, erőtlen, én pedig... - Te... - ismételtem megint.

[You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Nov. 14, 2013 2:32 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Céltalanul sétálgattam az utcákon egy ideig, de amint a városnak arra a részére értem, ahol a különféle kis üzletek foglalnak helyet, rögtön mosolyra húzódott a szám. A barátnőimmel mindig itt vásárolgattunk, beültünk egy kávéra és hosszasan elbeszélgettünk, nevetgéltünk, kibeszéltük életünk dolgait. Persze nem most, hanem húsz évvel később. És még mindig átjárt erre a gondolatra a borzongás. Mikor fogom megszokni? A legijesztőbb az, hogy túl korainak érzem a saját időmbe való visszamenetelt, hiszen annyi minden érdekelne még itt... van ilyen egyáltalán? Hogy valaki, aki egyébként teljesen elégedett az életével szívesen időzne máshol?
Megálltam az egyik kirakat előtt és érdeklődve néztem az ajánlatát. Régiségek, csupa antik tárgy. Az ilyenek mindig közel álltak a szívemhez, szerettem gyönyörködni bennük. És hirtelen az jutott eszembe, mi lenne, ha elvinnék egy ilyet magammal a saját időmbe, ha visszamegyek? Emlék a múltból. Szó szerint és kézzel foghatóan.
- Szeretnék szétnézni. - Észre sem vettem a tulajt egészen addig, míg meg nem érkezett, de két másodperccel később felé fordultam és kedvesen rámosolyogtam.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Keresem :
♕ my destiny
Tartózkodási hely :
♕ where my business is
Hobbi & foglalkozás :
♕ buildings
Humor :
♕ sober



A poszt írója Abel F. Milborrow
Elküldésének ideje Szer. Nov. 13, 2013 4:48 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

delena & phillip
you are the girl of my dreams
[You must be registered and logged in to see this image.]
Egy magamfajta komoly férfi... nem álmodozhat... mintha egy bolond volnék, aki megszállottan kutat valami után, ami talán nem is létezik, vagy mi több, ostoba képzelgés, netán tényleg az agyamra ment az, hogy majd' negyven éve vesztek el olyanokat, akiket szeretek. Nem vagyok egy könnyű eset, és nehéz velem elbírni, mert bosszúálló típus vagyok, vagy ami még ennél is igazabb rám, hogy semmit nem hagyok megtorlás nélkül... de mégis van bennem egy gyengeség, mégpedig az, hogy... szeretnék végre rátalálni arra a gyönyörűséges lányra, akit nemrég álmaimban ismét láttam. Nem foghatom arra, hogy ittam aznap, hiszen egy korty alkoholt nem iszom már évek óta. Az apám hibájába, a gusztustalan alkoholista életmódba sosem fognék bele. Nem vedelek kontroll nélkül.
Éppen az üzletsoron sétáltam végig. Itt van az én üzletem is. Régiségeket árulok, ami általában csak a szélhámosokat, netán egyszer-egyszer normális embereket is érdekel. De hát arra sem mindig sok az esély. Az ajtó kulcsát kutattam zsebemben, másik kezemmel a sétabotomat támasztottam, de felfigyeltem arra, hogy egy ifjú lány nézegeti a kirakatomat.
- Az üzlet éppen most nyit, ha talált kedvére valót - kutattam továbbra is a zsebemben, de a lánynak csak a hátát láthattam.

[You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Kedvenc dal :
wait
Tartózkodási hely :
▸ all around the world
Hobbi & foglalkozás :
▸ business man
Humor :
▸ bittersweet



A poszt írója Dominic J. Clarke
Elküldésének ideje Pént. Okt. 11, 2013 9:48 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


to Lana Anderson


Kikereste a megfelelő méretet, majd miután megfogta a ruhát, és besétált az öltözőfülkébe, csak felsóhajtottam, és tovább nézelődtem. Soha nem voltam nagy vásárolgató. Már csak azért sem, mert... hát hogy is mondják ezt? Volt midnig annál jobb dolgom is. Például hogy egy-két vámpírt magamba bolondítsak. De talán hiú ábránd az, hogy nem vagyok hétköznapi. HIszen ki tudja, hány olyan lány szaladgál a világon, mint én. Hasonló célokkal. Vagy csak engem ejtettek a fejemre?
- Öhm... nem tudom - billent oldalra a fejem, és elvigyorodtam, majd megragadftam egy férfi vállát, és odarángattam magunkhoz. - Mondja csak, magának tetszik a hölgy ebben a ruhában? Most úgy őszintén - tartottam ott szigorúan. Éreztem rajta, hogy vámpír. És mi több... egy eléggé jóképű vámpír. De hát... előfordul az, hogy az ilyeneket inkább átlököm mások kezébe.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Kedvenc dal :
wait
Tartózkodási hely :
▸ all around the world
Hobbi & foglalkozás :
▸ business man
Humor :
▸ bittersweet



A poszt írója Dominic J. Clarke
Elküldésének ideje Szer. Okt. 09, 2013 3:57 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


to Lana Anderson


Kikereste a megfelelő méretet, majd miután megfogta a ruhát, és besétált az öltözőfülkébe, csak felsóhajtottam, és tovább nézelődtem. Soha nem voltam nagy vásárolgató. Már csak azért sem, mert... hát hogy is mondják ezt? Volt midnig annál jobb dolgom is. Például hogy egy-két vámpírt magamba bolondítsak. De talán hiú ábránd az, hogy nem vagyok hétköznapi. HIszen ki tudja, hány olyan lány szaladgál a világon, mint én. Hasonló célokkal. Vagy csak engem ejtettek a fejemre?
- Öhm... nem tudom - billent oldalra a fejem, és elvigyorodtam, majd megragadftam egy férfi vállát, és odarángattam magunkhoz. - Mondja csak, magának tetszik a hölgy ebben a ruhában? Most úgy őszintén - tartottam ott szigorúan. Éreztem rajta, hogy vámpír. És mi több... egy eléggé jóképű vámpír. De hát... előfordul az, hogy az ilyeneket inkább átlököm mások kezébe.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Kedvenc dal :
wait
Tartózkodási hely :
▸ all around the world
Hobbi & foglalkozás :
▸ business man
Humor :
▸ bittersweet



A poszt írója Dominic J. Clarke
Elküldésének ideje Szer. Szept. 25, 2013 2:15 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


to Lana Anderson


Kikereste a megfelelő méretet, majd miután megfogta a ruhát, és besétált az öltözőfülkébe, csak felsóhajtottam, és tovább nézelődtem. Soha nem voltam nagy vásárolgató. Már csak azért sem, mert... hát hogy is mondják ezt? Volt midnig annál jobb dolgom is. Például hogy egy-két vámpírt magamba bolondítsak. De talán hiú ábránd az, hogy nem vagyok hétköznapi. HIszen ki tudja, hány olyan lány szaladgál a világon, mint én. Hasonló célokkal. Vagy csak engem ejtettek a fejemre?
- Öhm... nem tudom - billent oldalra a fejem, és elvigyorodtam, majd megragadftam egy férfi vállát, és odarángattam magunkhoz. - Mondja csak, magának tetszik a hölgy ebben a ruhában? Most úgy őszintén - tartottam ott szigorúan. Éreztem rajta, hogy vámpír. És mi több... egy eléggé jóképű vámpír. De hát... előfordul az, hogy az ilyeneket inkább átlököm mások kezébe.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Kedvenc dal :
wait
Tartózkodási hely :
▸ all around the world
Hobbi & foglalkozás :
▸ business man
Humor :
▸ bittersweet



A poszt írója Dominic J. Clarke
Elküldésének ideje Csüt. Szept. 05, 2013 8:56 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


to Lana Anderson


Kikereste a megfelelő méretet, majd miután megfogta a ruhát, és besétált az öltözőfülkébe, csak felsóhajtottam, és tovább nézelődtem. Soha nem voltam nagy vásárolgató. Már csak azért sem, mert... hát hogy is mondják ezt? Volt midnig annál jobb dolgom is. Például hogy egy-két vámpírt magamba bolondítsak. De talán hiú ábránd az, hogy nem vagyok hétköznapi. HIszen ki tudja, hány olyan lány szaladgál a világon, mint én. Hasonló célokkal. Vagy csak engem ejtettek a fejemre?
- Öhm... nem tudom - billent oldalra a fejem, és elvigyorodtam, majd megragadftam egy férfi vállát, és odarángattam magunkhoz. - Mondja csak, magának tetszik a hölgy ebben a ruhában? Most úgy őszintén - tartottam ott szigorúan. Éreztem rajta, hogy vámpír. És mi több... egy eléggé jóképű vámpír. De hát... előfordul az, hogy az ilyeneket inkább átlököm mások kezébe.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Aug. 19, 2013 3:43 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Yvonne & Lana
Remélem tetszeni fog (:

- Hát a bulira tényleg nem való, de csak találok más alkalmat mikor felvehetem. - Vontam meg válllamat, elhúzva szám szélét. Milyen témájú is a buli? 20-as évek... na arra tényleg nem valami jó ez a ruha, de hát plusz egy ruha a szekrényembe, nem árthat. Mostanában úgyis sűrűn járok el otthonról, úgy hogy alkalmat is lehet majd találni mikor felveszem.
- Mindjárt felpróbálom, csak kikeresem a méretem. - Kezdtem újra kutatni, és kerestem ki a méretem a sok ruha közül. Kezembe kaptam ruhát, és elindultam a próbafülke felé. Szerettem vásárolni, így még egy ideig biztos eltudtam volna válogatni a ruhák között, főleg most hogy ezt társaságban teszem.
Bementem az egyik próbafülkébe, és egy kicsit kihasználva gyorsaságomat, magamra kaptam a ruhát, hogy aztán kitudjak menni, hogy megnézzem magam a tükörben. - Itt is vagyok! - Szólaltam meg mikor kijöttem, hisz Yve már ott várt engem. A tükörhöz léptem és megnéztem magam. - Nem is olyan rossz! - Mosolyodtam el vidáman, és Yve-ra néztem.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Kedvenc dal :
wait
Tartózkodási hely :
▸ all around the world
Hobbi & foglalkozás :
▸ business man
Humor :
▸ bittersweet



A poszt írója Dominic J. Clarke
Elküldésének ideje Kedd Aug. 06, 2013 1:06 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


to Lana Anderson


- Hm... - néztem a ruhát továbbra is, miközben próbáltam megfogalmazni magamban a véleményemet róla. Nem volt könnyű, de hát próbálkozni ugyanúgy kell. Vagy nem? Na mindegy, ezen most nem tűnődöm tovább.
- A bulira talán nem való, de amúgy meg... brilliáns. Ezekkel a kis... izékkel - vigyorogtam egy-két kiálló résszel a vállrésznél. De ez tette olyan egyedivé az egész darabot.
- Miért nem próbálod fel? - kérdeztem egy mosollyal. - Lana... - tettem hozzá a nevét, amit időközben megtudtam. Szeretem a divatot... legalábbid divatról beszélgetni egy vámpírral... az aztán a földi paradicsom. Maga a mennyország... azt hiszem.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Júl. 26, 2013 10:37 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Yvonne & Lana
Remélem tetszeni fog (:
Alig váltottunk pár szót, de már beszédesebb is lett. Végül is nem is volt baj, engem nem zavart, már csak azért is mert én nem mindig voltam az a nagyon beszédes fajta. Ez a hangulatomtól is függött, meg persze a helyzettől, de ő szimpatikusnak tűnt akivel jól el lehet beszélgetni.
- Tényleg... - Adtam neki igazat röviden, miközben tüzetesebben megnéztem a ruhát, majd beléptem az üzletbe, ahogy kinyitotta előtte az ajtót. Hallgattam amit mondott, közben pedig a fogason nézelődtem a ruhák között míg meg nem láttam azt a darabot, amit a kirakaton láttam.
- A buli... teljesen kiment a fejemből hogy azt mostanában lesz. Na nem baj arra is keresünk valami ruhát, meg akkor neked is találni fogunk valamit ami illik a buli hangulatához. - Mondtam a végére elmosolyodva- Yve, ez tetszik... - Mondtam ki azt amelyik jobban tetszett. - Én pedig simán csak Lana! - Mutatkoztam be tulajdonképp én is.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Kedvenc dal :
wait
Tartózkodási hely :
▸ all around the world
Hobbi & foglalkozás :
▸ business man
Humor :
▸ bittersweet



A poszt írója Dominic J. Clarke
Elküldésének ideje Szer. Júl. 24, 2013 11:22 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


to Lana Anderson


Egyáltalán nem volt ellenemre ez a beszélgetés. Volt ennek a nőnek valamilyen kisugárzása, mely abba a bizonyos irányba billentette a szememben. Mégpedig hogy ő egy vámpír. És a vámpírokat kedvelni kell. A szemükből ismerem már a fajtájukat. Meg kell ismernem. Kicsit jobban. Még annál a kicsinél is jobban.
Félrebillentett fejjel villogott a tekintetem hol a kirakaton, hol a testalkatán, majd elmosolyodtam. - Szerintem pont a te méreted. Vékony vagy... a ruha szabásán látszik, hogy az ilyen alkatra tervezték - nyitottam ki előtte az üzlet ajtaját. - Szívesen bekísérlek. Ha őszinte akarok lenni, szeretnék megjelenni azon a bulin, amit hamarosan megrendeznek. És.. arra kell valami alkalmi öltözék. - mondtam fecsegve. Elveszítettem a rideg önmagam. De a vámpírok társaságában mindig megered a nyelvem.
- Egyébként Yvonne vagyok. Barátoknak Yve. Ahogy neked jobban esik. - kacsintottam rá.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Júl. 18, 2013 6:14 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Yvonne & Lana
Bocsánat a késésért, valahol elhagytam az ihletemet. :/
Igazából nem kellett hozzászólnom a barna hajú lányhoz akit nem is olyan rég vettem észre, mert odalépett mellém, és szólított meg. Szerinte jól állna nekem a ruha amit kiszemeltem magamnak. Eléggé feltűnően vizslathattam azt a ruhát, és már nem kellett volna sok, hogy bemenjek, hogy felpróbáljam. Bár mostanában szokásom úgy megvenni egy ruhát, hogy fel sem próbálom, de ezt most úgy érzem muszáj felvenni, hogy megnézzem.  - Igazad lehet, bár addig nem biztos a dolog, míg fel nem próbáltam. - Néztem a ruhát, de mire a mondatom végére értem, a mellettem álló lányra néztem, és egy kisebb mosolyra húztam ajkaimat.
Amint megemlítette a másik ruhát, rögtön megnéztem magamnak. Első látásra annyira nem tetszett, de most hogy így mondja! - Mondasz valamit... - Vigyorodtam el én is elgondolkozva. - Semmi baj, szeretem meghallgatni mások véleményét. Sőt... bejöhetnél velem! Felpróbálom mind két ruhát, és nem árt ha valaki elmondja a véleményét. - Vetettem fel hirtelen az ötletet gondolkodás nélkül.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Kedvenc dal :
wait
Tartózkodási hely :
▸ all around the world
Hobbi & foglalkozás :
▸ business man
Humor :
▸ bittersweet



A poszt írója Dominic J. Clarke
Elküldésének ideje Csüt. Júl. 18, 2013 2:18 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


to Lana Anderson


NEm tudom, mennyi ideig merengtem a saját világomban, de ami feltűnt, hogy egy lány jelent meg. A kinézete alapján lehetne szimplán ember... de a szeme másképpen csillogott. Talán pontosan ez volt a jó abban, hogy élősködtem a vámpírokon. Remekül kiismertem a jellegzetességeit. Bár ő valamiben mégis más volt. Nem volt teljes egészéebn az, aminek látszott. Pompás! Itt már hódítanak a félvérek.
- Szerintem jólállna neked. - álltam meg mellette, azt a ruhát bámulva, amit ő kiszemelt magának, hiszen látszott, hogy be akar menni az üzletbe. - A bőrödhöz illik ez a szín - böktem a kirakatra, majd a lány arcát vizslattam.
- Na de a mellette lévő lenne az igazi! Az már csak... hab a tortán - vigyorodtam el. - És bocs, hogy beleszóltam, de ezt nem hagyhatom szó nélkül.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Júl. 10, 2013 1:19 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

|| Claudia & Rebekah ||

Annyira utam már az örökös nyavajgását, erős volt nem igazán akart rá hatni a bájolásom.
-Istenem te mennyit sipákolsz-Mondtam, majd égnek emeltem zöld szemeim.
-Nyavajgos kis picsa-Suttogtam, majd figyeltem ahogy eltemeti a lányt ordibálni kezdett velem és én csak tágra nyílt szemekkel néztem, majd nevetésben törtem ki.
-Remélem tisztában vagy azzal, hogy bármikor kitudom tépni a kis szíved?-Sétáltam körbe körbe körülötte, majd megfogtam egy tincset a hajából és ledobtam.
-Nem jó velem kezdeni.-Ismét elorditotta magát, hogy ne nyúljak hozzá. Ki biggyesztettem a szám és mögé tétáltam.
-Szabad vagy nem érdekelsz légy ujra az aki vagy-Mondtam megbájolva ismét őt. Majd hirtelen a nyakát törtem és megigazítottam a hajam. Mosolyogtam egyet és elindultam haza...


[Folyt, valahol]
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Kedvenc dal :
wait
Tartózkodási hely :
▸ all around the world
Hobbi & foglalkozás :
▸ business man
Humor :
▸ bittersweet



A poszt írója Dominic J. Clarke
Elküldésének ideje Hétf. Júl. 08, 2013 7:29 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


to Lana Anderson


NEm tudom, mennyi ideig merengtem a saját világomban, de ami feltűnt, hogy egy lány jelent meg. A kinézete alapján lehetne szimplán ember... de a szeme másképpen csillogott. Talán pontosan ez volt a jó abban, hogy élősködtem a vámpírokon. Remekül kiismertem a jellegzetességeit. Bár ő valamiben mégis más volt. Nem volt teljes egészéebn az, aminek látszott. Pompás! Itt már hódítanak a félvérek.
- Szerintem jólállna neked. - álltam meg mellette, azt a ruhát bámulva, amit ő kiszemelt magának, hiszen látszott, hogy be akar menni az üzletbe. - A bőrödhöz illik ez a szín - böktem a kirakatra, majd a lány arcát vizslattam.
- Na de a mellette lévő lenne az igazi! Az már csak... hab a tortán - vigyorodtam el. - És bocs, hogy beleszóltam, de ezt nem hagyhatom szó nélkül.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Júl. 07, 2013 7:57 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


Yvonne & Lana

Már rég jártam Mystic Falls-ba, de jó volt végre visszatérni. Itt valahogy még a szél is máshogy fúj. Ez a város nem unalmas, nem úgy mint egyes helyek. Itt hemzsegnek a hozzám hasonlók, de ugyanakkor ez több veszélyt is jelent a fiatalabb vámpíroknak. Mint én... csak én már megtanultam vigyázni. Bár szeretem a feltűnést, mégse okozok olyan nagyot, hogy az idősebb vámpírok felfigyeljenek rám! Az nem lenne a legjobb, habár valahogy csak megúsznám! Ehhez azért mégis csak jól értek.. már nem egy veszély helyzetet megúsztam ahhoz, hogy tudjam mit kell egy olyan helyzetben csinálni, vagy mondani.
Első programnak a városban a vásárlást terveztem. Nem hoztam magammal sok mindent (nem mintha nem lenne..) így hát vásárolnom kell egy-két új ruhát. Azok úgyis mindig jól jönnek, nem árt egy pár újabb darab. Akár egy felső, vagy bármi más. Érdeklődve sétáltam végig az üzlet soron és nézegettem a kirakatokat, míg nem meg nem álltam az egyiknél. Egy lány sétáltam el mellettem. Valamiért rögtön felfigyeltem rá, de aztán végül elfordítottam róla tekintetem, és a kirakatban lévő ruhákra néztem újra, gondolkodva, hogy ebbe az üzletbe be kéne mennem.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Júl. 06, 2013 7:31 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Rebekah & Claudia

Vártam, hogy megöljön... Féltem tőle ugyan, de meglehet, hogy megváltásként hatott volna rám és jobban jártam volna, ha úgy végzem, mint az eladó a földön. Neki csak eszméletlenül, minden csepp vérétől megfosztva feküdnie kellett a földön, azt várva, hogy majd valaki rátalál, esetleg elviszi onnan. Ezzel szemben nekem sokkal nehezebb dolgom volt. Szembe kellett néznem Rebekah-val, akinek lassan a jelenlététől is hányingerem van, de amikor megszólal azon a kényeskedő, kisasszonyos, flegma hangján... Egyszer megtalálom a módját, hogy kicsináljam.
- Hagyj békén vagy ölj meg! - ordítottam az arcába, amikor felrántott a földről. Nem akartam teljesíteni a kívánságait, de nem tudtam mit tenni akkor, amikor megigézett.
Kiráncigált az utcára és a bolttól nem messze, egy eldugott helyen elkezdett ásni, majd villámgyorsan eltemette a hullát. Már nem pityeregtem, mert megparancsolta és hiába zokogtam volna tovább, keservesen, a könnyeim megapadtak, nem tudtam mit tenni ellene. Teljesen ki voltam szolgáltatva ennek az ősi ribancnak.
- Ne nyúlj hozzám. - morogtam és elhessegettem az arcomat cirógató kezeit. Nem kell új élet. Ez már a második számomra és egészen eddig élveztem, jobban, mint a másikat, most viszont újra a mélyen érzem magam.
Ötleteltem hogyan úszhatnám meg az önző, kínzó húzásait, hogyan menekülhetnék, de tudtam, hogy nem tudok. Gyorsabb, erősebb, idősebb mint én és még rafináltabbnak, ravaszabbnak sem mondhatom magam.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Kedvenc dal :
wait
Tartózkodási hely :
▸ all around the world
Hobbi & foglalkozás :
▸ business man
Humor :
▸ bittersweet



A poszt írója Dominic J. Clarke
Elküldésének ideje Pént. Júl. 05, 2013 10:43 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next


to Lana Anderson


Alig érkeztem meg Mystic Fallsba. Untam már New Orleans-t. Ott mindig minden egyformán történik. A vámpírok megölik azokat, akik boszorkányságot gyakorolnak. Szegény boszorkányok... olyan sokaknak nem marad feje... vagy éppen vér a testében. Kár, hogy ilyen vérszomjasak ezek a drága vámpírok. De én pont ezt imádom bennük. Imádom, ahogy szívják a véremet. Bár be kell vallanom, hogy a férfi vámpírokat jobban csípem, mert szó mi szó, sajnos még nincsenek ferde hajlamaim, amik lehetővé tennék, hogy női vámpírokkal is időt töltsek. Az olyan... gusztustalan. Még az én gyomromnak is. A férfiak jók... ők... olyan... különlegesek. És használhatóak egy nő által. Egy nő nem használhat nőt. De férfit igen. És én ebben tökéletesen mester voltam. Majd végül megöltem őket, ha már meguntam.
Vásárolni akartam. Jó ez, ha van kivel. Csak éppen nincs. Még nem találtam itt olyan vámpírt, akivel időt tölthetnék. De talán ez rövidesen változik.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
my only hope for happiness

Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
⊂ the place where nothing bad happens
Hobbi & foglalkozás :
⊂ i'll be a little doctor
Humor :
⊂ like a dead man's humor



A poszt írója Elena-Gilbert
Elküldésének ideje Pént. Jún. 28, 2013 10:13 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Csak néztem Klaus után, majd rántottam egyet a vállamon. Éppenhogy hidegen hagy, mit beszél. Most ne akarjon nekem "hogyan éld az életedet" tanácsokat adni, mert nem vagyok vevő rájuk.
Felsóhajtottam, megittam a kávémat, majd megfogtam a vásárolt fehérneműt, és megindultam hazafelé, útba ejtve egy cukrászdát.

(Damon és Elena háza)
Vissza az elejére Go down

avatar
Hibrid •• halálosabb vagyok bármely vérfarkasnál vagy vámpírnál
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
Mystic Falls
Hobbi & foglalkozás :
Szex, gyilkolás



A poszt írója Klaus.Mikaelson
Elküldésének ideje Pént. Jún. 28, 2013 9:49 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Elena és Klaus

- Rendben, legyen - dobtam pénzt az asztalra a kávéért. - Megyek. De valamit ne felejts el, Elena Gilbert. Tagadhatod az igazságot, a családod elől, önmagad elől is. De eljön majd egy reggel, mikor ráébredsz, hogy az élet elszállt feletted, anélkül, hogy magad éltél volna. Olyan lesz, mintha egy súlyos vasgolyóba fejelnél, és életed minden hátralévő percében ott lesz veled. És akkor fogod elveszteni a családodat, és önmagad is. Mert ez elől az érzés elől nem lesz más menekülés, csak a gyilkolás. Jusson majd akkor eszedbe mindaz, amit most mondtam - biccentettem még egyet oda, aztán elsétáltam. Tényleg ideje volt valamit néznem Tatiának.

(pláza)
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Jún. 27, 2013 9:30 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

|| Claudia & Rebekah ||

Annyira mosolyogtam a látványon ahogy szenvedett. Imádtam játszani az emberekkel elnézést vámpírokkal. Imádtam a hatalmat azt, hogy bármit megtehetek és minden az ölembe hull csak annyit kell tenne, hogy mélyen a másik szemébe nézek. Olyan jó móka. Néztem ahogy Claudia az utolsó cseppig ki issza a lányból a vért. ismét mosolyra derült az arcom mikor el kezdett velem ordibálni.-Gondold meg kivel ordibálsz. Szedd össze magad-Mondtam, majd ő le ereszkedett sírva én meg fel rántottam. Szemébe néztem ismét közel és ajkaimat szavakra gömbölyítettem.
-Élvezted a dolgot, többet akarsz még persze mértékkel és velem tartasz.- Mondtam, majd a lány abba hagyta a zokogást és szép lassan felcsillant a szeme. Imádtam ezt. Parancsolni és uralkodni.
Elkaptam a karját és magamhoz húztam.
-kaparjuk össze és ássuk el valahol.-Mondtam a hullára nézve ami egy sarokban feküdt. Felkaptam és elundultam vele kifelé. Már éppen estére járt az emberek kezdtek haza menni. Remek, gondoltam magamban és megálltam nem messze a boltól lecsaptam a hullát a földre és a ruhámra néztem ami véres lett.
-Remek. Claudia kérlek hozd ide a kertész ásóját.-Mondtam ami a falnak volt támasztva. Villám tempóban el temetem a lányt és mosolyogtam.
-Egy új élet kezdete kedvesem.-Fogtam meg a lány vállát és cirógattam meg másik kezemmel baba arcát.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Jún. 27, 2013 5:09 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Rebekah & Claudia


Nem is értettem miért lép a lábam, miért mozdul a kezem, miért düllednek ki a hegyes szemfogaim, amikor egyértelműen nemet mondtam és az agyam minden szeglete elutasítja a testem működését. Miért fogom be a nő száját?! Miért motyogom neki azt, hogy ne sikítson?! Miért hajolok a nyaka fölé, amikor még mindig azt suttogom Rebekah-nak, hogy nem akarom, segítsen rajtam.
Hogy lehet valaki ekkora dög? Hogy tudott egyáltalán megigézni? Figyelmesebben kellett volna olvasnom az anyám feljegyzéseit. Biztos volt még pár dolog ott az eredetiekről, amiket feltétlen tudnom kellett volna és akkor most talán nem szívnám ki egy eladó vérét a bolt kelős közepén.
Amikor megízleltem a vér ízét már csak egy cseppnyi ellenállás volt bennem, de tudtam, hogy már akkor sem tudnék leállni, ha nem lennék igézet alatt. Most nincs itt sem Nash, sem Ariel, hogy lerángassanak erről az ártatlan nőről, itt fog meghalni a kezeim között.
Görcsösen szorongattam a nő kezét, míg végül elernyedt a teste a karjaimban és ha nem fogtam volna már a földön lenne. Az utolsó csepp vérét is izgalommal, élvezettel, vággyal és félelem, aggodalom vegyes egyvelegével szívtam ki, majd megmerevedtem és a nő hideg teste kicsúszott a kezeim közül. Meghalt.
Pár percig csak némán álltam és Rebekah kárörvendő vigyorába bambultam, amíg fel fogtam mit tettem. Fuldokló, keserves zokogás tört fel a torkomból és mit sem törődve a boltban lévőkkel hangosan üvöltözni kezdtem Rebekahval.
- Te szemét dög! Hogy tehetted ezt velem?! - a lábaim megremegtem és gyengeségük miatt a padlóra hulltam az áldozatom mellé. Nem bírtam ránézni. Átkaroltam a térdemet és hangosan felzokogtam. Miért nem volt itt most senki sem, hogy segítsen rajtam? Miért nem követnek az őrangyalaim? Hova lettek? Elhagytak? Mi tettem, hogy ezt érdemlem?
Remélem most meghalok. Remélem Rebekah megöl, mint én azt a nőt és véget vet ennek a mardosó, súlyos érzésnek.
A torkomban csomó gyűlt, a hasam görcsösen összerándult és több tonnás vassúly nyomta a mellkasom. Már búcsút vettem az életemtől. Fel sem néztem Rebekahra utoljára, hogy lássam a gyilkosom mohó tekintetét, hiszen biztosan a sajátomat is láttam volna. Nem akarok olyan lenni, mint ő. Nem is akarok tudni arról, hogy véletlen olyan lennék, mint ő... vagy, mint az anyám.
Úgy viselkedtem az előbb, mintha semmiben sem különböznék tőle. Én is öltem és hiába fogom az igézésre. Hallottam már olyan embert is, aki ellen állt. Nagy akarattal képes lettem volna rá, de egy szörnyeteg vagyok. Egy vérszívó szörnyeteg. Hiába próbálom tagadni. Mindennél jobban vágyom a friss emberi vér édes ízére.
Ó, bárcsak eltűnnék! Megszűnnék létezni! Bárcsak itt lenne most Nash és találna valami megoldást. Biztosan találna, de nincsen, hiszen megint itt hagyott egyetlen szó nélkül. Kivertem a fejemből őt. Ennyi baj nyakába nem rakok még egy problémát. Különben is, ha meghalok még egy pofont sem tudok adni neki. Nem járhat ilyen jól!
- Érzéketlen ribanc, miért volt ez neked jó? - sikítottam tovább. Továbbra is hangosan zokogtam. Utálom Rebekah Mikaelsont! Teljes szívemből gyűlölöm. És ha most nem öl meg, akkor egész további létezésem alatt azon leszek, hogy tönkretegyem az életét és megöljem őt.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
my only hope for happiness

Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
⊂ the place where nothing bad happens
Hobbi & foglalkozás :
⊂ i'll be a little doctor
Humor :
⊂ like a dead man's humor



A poszt írója Elena-Gilbert
Elküldésének ideje Csüt. Jún. 27, 2013 10:54 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Visszaültem a helyemre, miközben hol a tekintetét néztem, hol a szomszéd üzletet, végül úgy döntöttem, hogy inkább tovább iszom a kávémat.
- Még nem ittam meg a kávémat. Te mehetsz, ha akarsz. Vedd meg Tatiának az ajándékodat - jegyeztem meg.
Vissza az elejére Go down

avatar
Hibrid •• halálosabb vagyok bármely vérfarkasnál vagy vámpírnál
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
Mystic Falls
Hobbi & foglalkozás :
Szex, gyilkolás



A poszt írója Klaus.Mikaelson
Elküldésének ideje Csüt. Jún. 27, 2013 10:43 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

- Hát persze. A te döntésed - biccentettem. - Én semmi mást nem akartam, csak azt, hogy élj egy kicsit. De ha nem, hát nem... - sóhajtottam színpadiasan. - Kísérhetlek még valamerre, vagy faképnél hagysz? - vágtam aztán zsebre a kezem, és a sarkaimon hintáztam egy keveset.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
my only hope for happiness

Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
⊂ the place where nothing bad happens
Hobbi & foglalkozás :
⊂ i'll be a little doctor
Humor :
⊂ like a dead man's humor



A poszt írója Elena-Gilbert
Elküldésének ideje Csüt. Jún. 27, 2013 10:24 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Na jó, erre nem számítottam. Egyáltalán nem is tudtam, mi lenne rá a jó felelet. Hiszen azt hiszem, a hűtlenkedéseim okában az is benne volt a vágyódáson kívül, hogy... a korombéliek még nem állnak meg egyetlen férfi mellett, hanem vágyódnak a kaland után, annak ellenére is, hogy az én életem magában egy kaland.
- Nem gyűlöllek - mondtam végül ennyit. - De az ellen tenni már nem tudok, hogy nincs életem. Nem fordíthatom vissza az időt. És nem is tenném - mondtam már visszafogottabban, és elfordítottam a tekintetemet.
Vissza az elejére Go down




A poszt írója Sponsored content
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Vissza az elejére Go down
 

Üzletsor

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 9 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi
- járd körbe városainkat -
 :: Mystic Falls :: Belváros
-

Friss reagok
- lelked hangjai -


Csüt. Dec. 14, 2017 7:00 pm
Csüt. Dec. 14, 2017 6:30 pm
Csüt. Dec. 14, 2017 12:22 pm




Álarc nélkül
- itt vagyunk -



Nincs


Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 14 vendég
A legtöbb felhasználó (77 fő) Kedd Jún. 23, 2015 10:38 pm-kor volt itt.

Fajaink aránya
● ● számokban a valóság ● ●

csoportok ●
Ffi
Ember •
27
18
vámpír •
26
19
ősi vámpírok •
5
7
Vadászok •
8
9
Boszi / mágus
31
16
Farkas •
17
20
hibrid •
3
3
vámpírboszi •
14
6
Animágus •
3
2
dhámpír •
4
2
tündér •
2
2
Farkasboszi •
6
2
druida •
2
3