Share | 

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Aug. 12, 2013 6:31 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Jason Cromwell & Olivia Grey


Miután elvégeztem a dolgomat, és sikeresen megöltem a listámról a következő vámpírt, azután úgy döntöttem, hogy visszatérek az Elhagyatott gyárépülethez, hisz kíváncsi vagyok, hogy vajon itt van-e még, bár szerintem már megunta a dolgot, és rég haza ment.. Hisz mégis miért maradt volna ott annyi ideig, sőt óráig gyakorolni?
Nem könnyű a vadászosdi, hisz évek kellenek ahhoz, hogy kiváló légy, és hogy tökéletesen teljesíts. Rengeteg edzés, és gyakorlás szükséges mindehhez, de belőle ezt nem nézem ki. Bár azért ma kellemesen meglepett engem, hisz a tegnap még csak egy törékeny kislány volt, míg ma már egy határozott nőt fedeztem fel benne. Utamat lassan teszem meg, és nem igen siettem el a dolgot. Lassú léptekkel haladok az adott célállomás felé, hogy odaérjek, és meggyőződjek az igazamról, miszerint feladta, és ráunt a dologra.
Útközben néha-néha, vagyis jobban mondva igen ritkán egy-két ember feltűnik, de természetfelettieknek nincs nyoma egyenlőre. Talán jobb is, mert itt helyben képes lennék őket megölni azt tuti biztosra veszem. Egyetlen egy vámpírt sem hagyok életben, sőt mi több.. mindegyikkel végezni kell egytől egyig, azért vagyok, hogy a városokat megszabadítsam tőlük. Ezért élek, sőt mit több, ha kell meg is halok, csak nem könnyen, hisz nem adom magam oly könnyedén, mint azt képzelnék.
Az épületet lassan meg is közelítem, és nem hallok hangokat, szóval.. minden bizonnyal nincsen már itt, de azért megnézem, hogy biztosra menjek a dologban. Megközelítem a "saját épületem" bejáratát, ha mondhatom így, aztán pedig beljebb lépve végig pásztázom a terepet, és lám csak kit látok.. a lányt.
-Azt hittem már haza mentél.-Jegyzem meg számára őszintén, miközben közelebb indulok felé.-Hát úgy látszik tévedtem, és éppen ezért most megleptél. Te aztán tényleg elszánt vagy az ügy érdekében!-Teszem még hozzá, miközben megállok mellette.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Május 01, 2013 6:10 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Hogy határozott voltam? Az nem is kifejezés. Be akarom bizonyítani neki, hogy nem egy hülye liba vagyok akinek nincsen jobb dolga, mint itt szerencsétlenkedni. Meg tudom csinálni. Még nem tudom, hogyan fogom felkelteni a figyelmét, de abban biztos lehet, hogy képes leszek rá. Nem fogok itt hagyni ezt az egész helyet pár óra múlva.. Valószínűleg egész nap itt fogok tengődni és még utána is hazafelé megpróbálok hazafutni. Keménynek kell lennem magammal, ha tényleg ezt akarom. Nem fog ez úgy menni, hogy negyed óra után leállok, mert kezdek egy kicsit kifáradni. Kitartok. Mindig is kitartottam.. Sosem adtam fel és ezt sem olyasmi lesz amit könnyen feladok.
- Oké. - Bólintottam rá, majd mosolyogva következni kezdtem őt, ahogy körbe vezetett és mindent elmagyarázott. Ebből már leesett, hogy nem igazán kívánkozik itt maradni a társaságomban. Na mindegy. Egyedül talán még jobb is lesz, nem kell azon izgulnom, hogy éppenséggel néz-e vagy sem. Meg ha valamit bénázok nem fog rögtön kiröhögni. Egyedül talán jobb is.. Csak egy kis útmutatás kell semmi több.
- Öhm.. Rendben van. Köszönöm a segítséget. - Motyogtam, majd miután eltűnt sóhajtottam egyet és újra felköltöttem a hajamat, mert a futás során egy kicsit kilazult. Körbenéztem még egyszer mindazokon amit mutatott, majd elhatároztam, hogy mindent meg fogok csinálni. Ha nem is sokat, de mindegyiken elidőzök egy darabok.

A nap hátralevő részében azon dolgoztam, hogy mindent megpróbáljak helyesen csinálni. Az idő múlásával egyáltalán nem törődtem és még csak fáradtnak sem éreztem magam. Ez történik, ha valami olyasmit csinálok amit akarok.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Május 01, 2013 5:47 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Csak néztem rá kérdő és kissé meglepett tekintettel. Azért volt benne megy kis kétely, hogy tartja e amit mondott és benéz ma. Arra gondoltam lehet csak a pillanat hevében mondta, de ma inkább úgy dönt, hogy pihen még kicsit. Viszont nem csak, hogy eljött, még korábban is mint képzeltem volna. Kérdéseimre pedig eléggé eltökélten választ kaptam, miszerint jól van és kész van mindenre. Mit ne mondjak eléggé meglepett kijelentésével, mintha kicserélték volna. Tegnap még egy elesett és törékeny lánynak tűnt, aki csak bizonyítgatni próbálja, hogy meg tudja csinálni. Most azonban már kezdem elhinni, hogy valóban jó vadász lehet belőle. De ne haladjunk ennyire előre, hisz még sok minden vár rá, mielőtt ezt tényelegesen kijelenthetnénk. Sok vadász van akik igazából azt sem tudják mit csinálnak. Csak szeretteik elvesztése miatt, bosszúból kezdenek el a vadászok módjára viselkedni. De azoknak végül rá kell jönniük, hogy csupán csak a bosszúvágy nem elég.
-Rendben, akkor vágjunk is bele. mondtam neki elmosolyodva rajta, majd megmutattam neki mivel is kell kezdenie. Először ugyanis egy kis erősítésre van szüksége. Ami majd sokat fog neki segíteni a többi vadászati módszer megtanulásában. Hisz van pár olyan fegyver, amihez kell az erőnlét és persze a fürgeség. Eleinte nehéz lesz, de ha elszántsága őszinte volt, minden bizonnyal menni fog neki.
-Nos csak csináld amiket mutattam, nekem most mennem kell. Nem tudom meddig fog tartani, szóval ha ráuntál menj nyugodtan haza. mondtam neki komoly tekintettel, majd felkaptam a táskám és elindultam felkeresni a következő vámpírt a listámról. Azt hiszem hamar rá fog unni a dologra, a vadászatok sosem mérhetők időhöz, szóval fogalmam sincs mikor végzek. Addigra pedig már biztosan nem lesz itt.

[Folyt valahol]
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Május 01, 2013 4:38 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

A családomért. Igen.. Csakis miattuk csinálom ezt az egészet. Tudom, hogy eléggé fárasztó lesz és megterhelő. Valamilyen szinten olyan, mintha katonának állnék vagy valami ilyesmi. Ügyvédként tanultam egy kis harcművészetet, de az nem az igazi. Az igazat megvallva eléggé béna voltam.. Sőt én voltam a legbénább az összes ember közül. Nem mindenki lehet sikeres minden területen. Többnyire a gondolkodásommal és az ésszerűségemmel kellett megvédem magamat vagy éppenséggel az ügyfelemet. Nem rendeztek ketrecharcot a bíróság kellős közepén. Mer akkor biztos veszítettem volna. Ellentétben úgy, ahogy dolgoztam. Elég sikeres ügyvéd voltam.. Mindig az igazságot tartottam a szemem előtt. Az édesanyám volt aki erre a pályára bíztatott. Ha ő nincs akkor nem tudom, hogy ma hol lennék. De mivel már nincs.. Kénytelen vagyok valamivel levezetni a dühömet ami már a haláluk éjszakája óta van bennem. Ha már akkor képes lettem volna arra, hogy megöljek egy vámpírt.. Valószínűleg nem tettem volna meg. Először is azt akartam volna, hogy szenvedjen. Úgy, ahogy én szenvedtem amikor megláttam a szüleimet és a testvéremet. Bár fizikai fájdalommal soha nem lehetne elérni azt a lelki fájdalmat, ami akkor engem ért. Ezért is vagyok most itt. Egy romos öreg gyárépületben egy nappal azután, hogy annyi vért vesztettem. Egyáltalán nem érdekel a vérveszteségem. Kipihentnek érzem magam és erősnek. Erősebbnek, mint valaha. Erősebbnek is kell lennem.. Esetleg pár trükköt sem ártana elsajátítanom. De természetesen az első az erősítés. Ebben egyet fogunk érteni azt hiszem. Bár én teljesen rábízom magamat. Én nem értek ahhoz, hogy hogyan is váljunk vámpír vadásszá. Legalábbis ilyesfajta kézikönyvvel még nem találkoztam. Ha lenne elolvastam volna. De nagy valószínűséggel tele lett volna valami idióta halandzsával. Első kézből akarok tanulni.
Ő pedig már kétszer megmentette az életem szóval van benne bőven tapasztalata, hogyan kell kinyírni az ilyen rohadékokat. Bár most szerencsére nem várta meg amíg én is meghalok. A múltkori alkalomnál a családom bánta, de nem érhet oda mindig időben. Ő sem lehet tökéletes. Szemeimmel elkezdtem felmérni a terepet, hogy hol is fogunk edzeni. Bár engem inkább a kíváncsiság hajtott és annak irányában, hogy hogyan.
Úgy edzett, mintha ez az egész olyan egyszerű lenne és egyáltalán nem megerőltető. Valószínűleg már eléggé hozzá szokott az ilyesmihez.. Remélhetőleg idővel nekem sem fog megártani.. De ahhoz még hozzá kell szoktatnom a szervezetemet és először nagyon rossz lesz az biztos. A futáson kívül nagyon mást nem csináltam. Párszor emeltem egy-egy könnyebb sújt, de hát az még egy tíz éves gyereket sem terhelne le túlságosan. Most viszont.. Mindent beleadok. A lehető leghamarabb akarom a legnagyobb változást. Tudom, hogy képes vagyok rá.
Teljesen rendben vagyok. Soha nem voltam még ennyire feltöltődve energiával. Készen állok bármire. – Jelentettem ki határozottan miközben próbáltam a szemeibe nézni, ami eléggé nehezemre esett, hiszen a felső teste csak úgy vonzotta a tekintetem.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Ápr. 30, 2013 7:55 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Csináltam pár felhúzódzkodást, amit egy kis hasizom gyakorlat követett. Hiába ez az épület rettent el sok embert már külseje miatt is. Nekem pont megfelelő környezet az itt teendő dolgaimhoz. Itt minden megvan amire szükségem van, de mégis egy mindenki által elkerült hely. És mivel emberek nem látogatnak ide, a vámpírokat sem vonzza semmi. Majd amikor ezekkel végeztem, leszálltam a csőről és az asztalomhoz sétálva megnéztem milyen nevek is szerepelnek a levadászandó vámpír listámon. Amelyik neveket még pár itteni vámpír árult el. Sosem lehetek biztos, hogy az igazat vallják e, hisz ezek a rohadékok bármire képesek. De minden esetre sokszor megkönnyítette a dolgomat már az ha van valamilyen információm egy egy vámpírról. Hisz azzal, hogy tudok róluk valamit, már előrébb járok mint ők. Ugyanis ők e közben nem tudják kilétem és így is növelhetem a vadászat sikerének esélyeit. Bár engem már egy vámpír nem igen tud meglepni bármilyen tettével is. Már kiskorom óta ellenük képeznek ki, szóval igen csak van tapasztalatom. Rengeteg vadászaton vettem már részt, aminek nagy része az épp kiszemelt vámpír halálával végződött. Bár elszakadtam a "családomtól" ez az elszakadás még sem annyira teljes. Hisz még nagyrészt az ott tanult technikákat használom és az ott megadott edzés tervet követem. Ez nem azt jelenti, hogy minden jó volt amit és ahogy ők csináltak. Mindössze annyit, hogy volt pár ami azért most is hasznomra válik. De azt ahogy kihasználták képességeim és utána csak bezártak... sosem bocsájtom meg. Sok olyan dolog volt amit én magam fejlesztettem nekik ki, hisz a "cellámban" már más gondolat nem is járt a fejemben. Oly annyira belém táplálták, hogy "Te egy vámpír vadász vagy, így hát csak azzal törődj ami a feladatod. Amire kiválasztottak...blablabla " Mintha csak egy robot lennék, mintha egy érzelmek nélküli lény. Aki arra születette, hogy öljön. Mondhatni azt várták tőlem, hogy úgy irtsam a vámpírokat mint ők az embereket. Hogy ne legyenek érzelmeim, csak a gyilkolás éltessen. Na ez a dolog, amit sosem tudtak elérni. Bár az agyam csak ezen járt, belül még is nagy vihar dúlt bennem. A sok gyűlölet és megvetés... de próbáltam ezeket a vadászatok során levezetni.
Miután megnéztem, hogy ki is lesz a mai vadászati alanyom, vissza is tértem az edzéshez. Tudom, hogy megígértem annak a lánynak, hogy segítek neki fejlődni. De ez nem jelenti azt, hogy nem teljesítem a saját kötelezettségeimet. Így hát bár fárasztóbb lesz, meg teszem ami tőlem telik. Miközben épp, az ütési technikáimat edzettem a lány nagy meglepetésemre meg is érkezett. Hát nem számítottam, hogy ilyen korán benéz. Azért a tegnapi sérülései mégis csak eléggé kimeríthették.
-Ööö szia! Már ilyen korán itt? Biztosan rendben vagy? A tegnap azért elég sok vért vesztettél. kérdeztem tőle befejezve az előtte csinált dolgot, kezembe véve a pólómat, majd közelebb sétálva hozzá töröltem meg vele magam.


A hozzászólást Jason Cromwell összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Május 01, 2013 5:43 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Ápr. 29, 2013 7:08 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

(Olivia lakása)

A lehető leggyorsabban akartam ideérni. Tegnapi támadás után, mintha kicseréltek volna. Teljesen felpörögtem. Már csak az ilyen helyzetek elkerülése miatt is szeretnék tőle tanulni. Egy darabig talán lekezelő lesz, de kitartok. Ügyvéd vagyok. A véremben van, hogy ne adjam fel az első aprócska akadálynál.
Hamar meg is érkeztem a gyárépülethez azt hiszem elég jó időt futottam. Kivettem a fülemből a fülhallgatót amikor beléptem, majd először körbe néztem az egész helyen. Valószínűleg hátborzongatónak találnám, ha nem szánt szándékkal jönnék ide. De már kívülről sem volt egy csodálatos látvány szóval be se tenném a lábamat. Nem üldözne a kíváncsiság, hogy vajon mi lehet belül.
Mikor beértem még nem láttam őt sehol sem. Lefoglalta a gondolataimat az, hogy be kell bizonyítanom neki nem egy idióta fruska vagyok akinek most ez a legújabb szenvedélye és tart körülbelül 3-4 napig. Nekem ez már az életemet jelenti. Ott hagytam mindent, hogy ezt csinálhassam. A normális életemet már amúgy sem tudom élni. Ott volt pár év, hogy kipróbálhassam amíg nyomozgattam utána. Soha nem lesz semmi már a régi. Egyszerűen nem is akarom, hogy az legyen.
Majd megláttam őt edzeni. Félmeztelen volt és egy ideig csak zavartan mértem őt végig, ahogyan edzett. Beleharaptam alsó ajkamba a látványtól, mert iszonyatosan jó felsőteste volt. Habár sebek borították amire egyszer talán rákérdezek és még választ is kapok.
Láthatólag nem vett észre, de mielőtt még teljesen belefeledkeznék a felső testének a bámulásába megkapartam a torkomat, hogy itt vagyok. - Öhm, helló.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Ápr. 29, 2013 6:17 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

[Bailey lakása]

Miután másnap felkeltem, egyből el is indultam a hely felé ahova már be is rendeztem a vadászatban használt cuccaimat. Sok időmet töltöm itt, hisz egyrészt itt tartom magam formába, másrészt sok dolgom van itt, amit a lakásomon nem lenne biztonságban. Miután bementem csak ledobtam a táskámat, majd arra gondoltam kicsit edzek mielőtt megjönne az a lány. Bár mindig is utáltam, ahogy apám rám kényszerített minden napi edzést. Mára azonban már az életem részévé vált, hisz ez is hozzá járul a vadászat sikerességéhez. A jó reflex, az íjjal való gyors és pontos célzáshoz elengedhetetlen a jó kondiban maradás. Azok a lények sokkal gyorsabbak tudnak lenni, mint amire én valaha képes lennék. Ezért kell az, hogy előttük tudjak gondolkodni. Hogy megelőzhessem őket, vagy épp egy hirtelen előkapott karóval várjam, hogy halálukba rohanjanak.
El is kezdtem az edzést egy kis bemelegítéssel, hisz az mindenképp szükséges, majd egy kezes fekvőtámaszt, amit követett a többi gyakorlat. Nem tudtam, hogy mégis mikorra várhatom a lány, de arra gondoltam délután körül fog benézni. Bármennyire is elszántnak tűnt, azért arra gondoltam ilyen korán még mindenképp piheni ki a tegnap ért sérüléseit.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Ápr. 08, 2013 7:31 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Ez az a hely, ahol Jason olyan dolgokat tart, ami a lakásában nem lenne biztonságban, valamint edzéseinek színhelye, hisz egy vadásznak elengedhetetlen a jó kondiban maradás.
Vissza az elejére Go down




A poszt írója Sponsored content
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Vissza az elejére Go down
 

Elhagyatott gyárépület

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

 Similar topics

-
» Elhagyatott bánya
» Elhagyatott város
» Elhagyatott edzőterem
» Az elhagyatott Dokk
» Elhagyatott gyárépület

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi
- járd körbe városainkat -
 :: Mystic Falls :: Belváros
-

Friss reagok
- lelked hangjai -






Álarc nélkül
- itt vagyunk -





Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 12 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (77 fő) Kedd Jún. 23, 2015 10:38 pm-kor volt itt.

Fajaink aránya
● ● számokban a valóság ● ●

csoportok ●
Ffi
Ember •
27
18
vámpír •
26
19
ősi vámpírok •
5
7
Vadászok •
8
9
Boszi / mágus
31
16
Farkas •
17
20
hibrid •
3
3
vámpírboszi •
14
6
Animágus •
3
2
dhámpír •
4
2
tündér •
2
2
Farkasboszi •
6
2
druida •
2
3