A sötétség vagy megszólít
vagy nem vesz rólad tudomást



Share | 


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
♢ it will be
† Tartózkodási hely :
♢ new orleans
† Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



Victor Phillip Radev ÍRTA A POSZTOT
Szer. Júl. 17, 2013 3:18 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
Nem tudom, hogy miért nem volt képes elengedni a nyakamat, mindenesetre már nagyon untam ennek a szánalmas alaknak a próbálkozásait. Idősebb, és akkor mi van? egyáltalán nem értem, hogy mire vannak olyan nagyra ezek a hülye ősvámpírok. A kor nem minden. lehet, hogy észnek viszont híján van. Ha velem próbálkozik, akkor mindenképpen.
Meglepetten kezdtem pislogni, mikor megláttam egy harmadik személyt. Ez se volt épp mindennapi, hogy egy ember - mert nyilván az - megjelenik és segít egy vámpírnak. Igaz, mindketten azok vagyunk.
Közelebbről felmérve azonban nem is volt olyan idegen a leányzó.
- Én.. még szép, hogy én! - húztam ki magam, és végigmértem a mellkasomat. Sértetlen. Még jó, hogy..!
- Mi a pokolért kellett beleszólnod? - kérdeztem felvont szemöldökkel, miközben lenéztem a földön térdeplő Williamre. Szép karót kapott. Meg is érdemli.
Vissza az elejére Go down


Vadász •• vad játszmák, féktelen éjszakák; csak a prédára várunk
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
all my friend are heathens
† Tartózkodási hely :
↯ vampire falls
† Hobbi & foglalkozás :
↯ shooting the bats
† Humor :
↯ who knows?



Cassidy Gilbert ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Júl. 09, 2013 5:01 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
Szokásos napi sétámat tettem a városban, de kissé megspékelve. Errefelé nem jártam, mióta itt lakom, de emlékeztem, hogy kiskorunkban néha kijártunk ide Elenáékkal. A gondtalan gyermekévek... milyen jók voltak! Semmi természetfeletti, semmi vámpír vagy ilyesmi. Nem, csak a gondtalan játszadozás.
Kiabálásra lettem figyelmes és hamarosan felsejlett előttem két férfi alakja. Sok mindenre vevő voltam, ám inkább próbáltam elkerülni őket, mert ez aztán tényleg nem az én dolgom volt. Viszont megláttam, hogy az egyik férfi a másik mellkasába mélyesztette az ujjait... ez normális embereknél nem menő. Vámpír... vagy más szupererős lény, nem ez volt a lényeg, hanem az, hogyha vámpír, akkor gyönyörű alkalom ez arra, hogy leszereljek egyet.
Tudtam, hogy a férfi nem fog rám figyelni, ezért a háta mögé settenkedtem, a kezemben már egy karót szorongattam. Egy pillanat alatt vágtam a férfi hátába a karót úgy, hogy a szíve mellett álljon meg. Először le kell gyengíteni, csak utána megölni... ekkor azonban észrevettem, hogy ki a másik férfi és mivel a leszúrt térde esett, ezért volt időm sóhajtani egyet.
- Te? - Vontam fel a szemöldököm. Remek. A pasas, akivel korábban már találkoztam és aki szintén vámpír... mennyei.


A hozzászólást Cassidy F. Gilbert összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Júl. 17, 2013 9:04 pm-kor.
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
♢ it will be
† Tartózkodási hely :
♢ new orleans
† Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



Victor Phillip Radev ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Jún. 17, 2013 11:19 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
Elengedett, de semmit sem változott az arckifejezése. Eléggé dühös volt, amit még meg is értettem, de számomra nem jelentett semmit, hogy ő felkapta a vizet. Mert nem érdekelt. Ő is idős, én is az vagyok... a medál az, ami összeköt bennünket, így ha akarja, életben kell tartania engem.
- Hogy is mondtam az imént? FOGALMAM SINCS! - mondtam komoly ábrázattal meredve az arcába, de felnyögtem, és fájdalmasan elnyúlt az arcom, mikor ujjai a mellkasomba másztak.
- Oh, hogy rohadnál szét.. - nyögtem fel összeszorított szemekkel.
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Kedvenc dal :
i told you i would find you, no matter what you do, i always find you

† Tartózkodási hely :
● mystic falls ●
† Hobbi & foglalkozás :
● fighting with myself ●
† Humor :
● old ●



William C. Ward ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Máj. 14, 2013 8:07 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
Csak kijelentette, hogy nem fogom megölni, ez kissé felhúzott, de igaza volt. Meg szeretném találni a medált, szóval szükségem van rá. Sokat jelent apám miatt, tudom, hogy az lenne a legjobb, ha hagynám a fenébe. De ha van rá lehetőségem visszaszerezni, miért dobnám el magamtól? Ez után elengedtem nyakát, hogy beszélni tudjon. Mivel előtte annyira szorítottam, hogy már levegőt is alig bírt.
-Rendben, most pedig mond. Hol van a medálom? kérdeztem tőle dühösen, fenyegető tekintettel. De nem fogom hagyni, hogy játszadozzon velem. Hiába ő az egyetlen aki tudhatja, hogy hol van, ezt nem hagyom. Ha el is mondja, azzal már nem törli el amit ellenem követett el akkor. Szóval így is úgyis végzek vele. Kérdésemre nem azt a választ kaptam amit vártam. Ekkor újra ráförmedtem.
-Látom nem voltam elég világos. mondtam neki elmosolyodva dühömben. Engem csöppet sem érdekel, hogy hol nincs. mondtam még viszonylag nyugodt hangon. Hol van most? üvöltöttem rá ujjaimat a mellkasába vájva, majd elkezdtem szívét szorongatni.
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
♢ it will be
† Tartózkodási hely :
♢ new orleans
† Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



Victor Phillip Radev ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Máj. 14, 2013 5:39 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
- Nem fogsz megölni. Különben soha többé nem találod meg azt a medált. - mondtam ki az egyetlen ütőkártyámat. Ha fontos neki az az apró sz*rság, akkor nem fog megölni, mert még mindig van annyira hülye, hogy keresi azt az akármicsodát. Nem tudom, hogy miért olyan fontos az. Lehet, hogy nagy az értéke? Mármint... az erkölcsi értéke. Mert hát azt tudom, hogy pénzben sokat ér.
- Engedj el, jó? - mondtam neki szinte köpködve, majd felsóhajtottam, és megpróbáltam ellökni őt magamtól. - Sajnálom, de... az az igazság, hogy... már nincs nálam. - jelentettem ki. Nem tudhatja, hogy hazudom. Vagy éppen nem.
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Kedvenc dal :
i told you i would find you, no matter what you do, i always find you

† Tartózkodási hely :
● mystic falls ●
† Hobbi & foglalkozás :
● fighting with myself ●
† Humor :
● old ●



William C. Ward ÍRTA A POSZTOT
Vas. Máj. 12, 2013 9:35 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
Régóta gyűlik bennem az a düh, amit most végre kitölthetek rajta. Ha valaki velem húz ujjat teszek róla, hogy ne ússza meg szárazon. Ő meglopott engem, ezért pedig most meg kell fizetnie. De mielőtt még megölném meg akarom tudni mit csinált apám medáljával. Hiszen az volt az egyetlen dolog ami utána maradt nekem. Amíg érzelmek nélkül életem talán fenyegetést is jelentett, hogy érzelmeket facsarna ki belőlem. Ezért sem igazán kutattam utána, ha kerestem volna ezt a tolvajt már biztos halott lenne. Igazából már meg is feledkeztem róla, de a sors nem volt kegyelmes hozzá. Mostanra pedig már meg tudok birkózni az érzelmeimmel, szóval ideje lenne visszavennem ami az enyém.
-Élek ám, de ez már nem sokáig mondható el rólad. mondtam neki dühös tekintettel nézve rá, egyre jobban szorítva nyakát. Ezt követően még rá is kérdezett, hogy a medál miatt vagyok e mérges. Hol van? Mit csináltál vele? kérdeztem tőle újra a falba verve fejét. Legszívesebben azon nyomban végeztem volna vele. De sokat jelent nekem az a medál és csak ez féreg tudja hol lehet.
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
♢ it will be
† Tartózkodási hely :
♢ new orleans
† Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



Victor Phillip Radev ÍRTA A POSZTOT
Vas. Máj. 12, 2013 7:44 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
A víz hullámzott, olyan volt, mint valami lágy hullám, s közben lehunytam szemeimet. Katherine-re gondoltam, majd a múltamra.. a sok nőre, kiket csak úgy elhagytam, magamhoz édesgettem, s mindez annyira jólesett, mint talán soha semmi eddigi életemben. Katherine más. Bár n ekem ez a modern név sem tetszik. Nálam a Katerina rögzült be. Tehát nagy eséllyel sosem megy ki a divatból nálam.
Egyszer aztán valamit érezni kezdtem. Valami baljósat.. s mire megfordultam volna, már ott is állt mellettem egy ismerős arc, és ujjai rászorultak nyakamra.
Úgy meredtem rá, mintha szellemet látnék.
- Te még életben vagy? - kérdeztem rekedt hangon, hiszen szorította a nyelőcsövemet. Rendes hangot sem tudtam kiadni miatta. azt hittem, hogy csupán ennyivel elfojtja minden levegővételemet. - Csak nem amiatt a rohadt medál miatt vagy még mindig ennyire zabos? - kérdeztem tőle gonosz fintorral, majd összeszorított szemekkel nyögtem és szisszentem fel, ahogy a falra kent.
- Óh, hogy csesznéd meg.. - nyögtem fel.
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Kedvenc dal :
i told you i would find you, no matter what you do, i always find you

† Tartózkodási hely :
● mystic falls ●
† Hobbi & foglalkozás :
● fighting with myself ●
† Humor :
● old ●



William C. Ward ÍRTA A POSZTOT
Pént. Máj. 10, 2013 8:30 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
«Padlástér»
Victor

Miután kiéltem a lányon szükségleteim, csak otthagytam. Ez után már nem érdekel él e vagy ha e, megadta nekem amit akartam és ennyi. Az ilyesféle kalandjaim sosem igazán jelentettek ennél többet. Néhány lányt eltekintve, csak egy éjszakát töltöttem velük. Hisz érzelmek nélkül a hölgyekben is csak vágyaim csillapítását láttam. Ami többnyire most is igaz rám, de persze már vannak olyan személyek az életemben. Akik fontosabb szerepet töltenek be ennél. Hiszen ott van a lányom Lucy, akire csak most találtam rá igazán. Még fogalmam sincs, hogyan is kezeljem ezt a dolgot. De az már nagy előrehaladás az ügyben, hogy meg tudtuk beszélni. És az, hogy Wyettel van, akiben bízom, jócskán megkönnyíti a dolgomat. Ugyanis így tudom, hogy biztonságban van és nincs szükség a túlzott apáskodásra. Ami amúgy szerintem csak rontana a dolgokon köztünk.
Csak sétálgattam a városban, majd át a parkon, hogy kicsit körül nézzek milyen is ez a hely. Már itt vagyok egy ideje, de erre még csak most jutott időm. Annyi dolog történt ebben a pár napban, hogy azt ép ésszel szinte fel sem lehet fogni. Szerencse, hogy én már megszoktam, az a pár évszázad elegendő volt rá. Majd valahogy a kikötőhöz jutottam, szóval úgy gondoltam megcsodálom a tengert. De mielőtt ezt megtehettem volna, egy ismerős arcot pillantottam meg a víz mellett ácsorogni. Egy sunyi tolvajt, akivel pár évszázada találkoztam és mentettem meg az életét. Ez a dolog nemsokkal a Lucy-val való találkozásom után történt. Mielőtt még újra kikapcsoltam volna érzelmeimet. Megmentettem egy csapat farkastól és ő úgy hálálta meg, hogy ellopott egy számomra értékes dolgot. Az apám medálját... ezt azon az éjszakán adta nekem, mielőtt még... Mindegy, ez a rohadék valahogy elcsente, majd eltűnt. És többé nem is láttam, egészen idáig.
Amikor megláttam elöntött a düh, arra gondolta most megfizet amiért átvert. Kevesen élték túl az ilyesfajta tetteket ellenem, szóval még szerencsésnek is vallhatja magát, hogy eddig megúszta. Ezt követően vámpírsebességgel rohantam oda, majd ragadtam meg nyakát és nyomtam az egyik falhoz.
-Rég találkozunk... Mit szólnál ha kicsit elszórakoznánk a régi idők emlékére? Szerintem van mit bepótolnunk. mondtam neki a falba ütve a fejét úgy, hogy az berepedt. Már régen vágytam erre a pillanatra, hogy a markomban tudhassam. Régi számlát kell megfizetnie, ami a legjobb indulatomból is az életével fog.
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
♢ it will be
† Tartózkodási hely :
♢ new orleans
† Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



Victor Phillip Radev ÍRTA A POSZTOT
Pént. Máj. 10, 2013 12:13 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
Jólesett végre megszabadulni a zajoktól, az ordibálástól és minden egyébtől mely a város egyéb részén uralkodott. Az a hely is, Morning Star Pub.. mintha egy bolondok háza lenne, és nyilvánvaló rólam hogy én nem vagyok oda ezekért a dolgokért. Jólesett azonban hogy.. ott találtam egy kedvemre való nőt is, méghozzá ellenkező fajból. Vérfarkas. De legalább az ágyban jó volt! Ha a nyelvét úgy is ferlvágták ahhoz hogy tisztességesen beszéljen.

Megtámaszkodtam a kikötő korlátjában, mely a víztől választott el, és néztem a sodródást. Majdnem beleszédültem, de szép volt.. túl szép. Elmerengtem. A múlton leginkább.
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
♢ it will be
† Tartózkodási hely :
♢ new orleans
† Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



Victor Phillip Radev ÍRTA A POSZTOT
Pént. Máj. 10, 2013 12:11 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
Kikötő
Vissza az elejére Go down





Sponsored content ÍRTA A POSZTOT
Today at 9:25 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
Vissza az elejére Go down
 

Kikötő

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
9 / 9 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9

 Similar topics

-
» Kereskedelmi kikötő
» Kiképzőterepek
» Kikötőváros
» Kiképző terep
» Kiképzőterep

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi :: Mystic Falls :: Belváros-