Whatever anyone does or says,
i must be emerald and keep my color

Megosztás
Vérraktár

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Jan. 21, 2014 5:56 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
 - Nos.. - tettem le végül a papírokat, és a szemeibe néztem, egyenesen bele abba a két csillogó szempárba... szinte az egyedüli olyan nő volt, akkinek akkor is csillogott a szeme, amikor nem volt rá oka. Csakilyen volt.. és ezzel teljesen le tudott venni a lábamról. Vagyis.. egykoron igen. Most már nem engedhetem, hogy így történjen.

- Mindenképpen szükségeltetik majd egy ct vizsgálat. De talán jobb lesz, ha lecserélsz, mint kezelőorvost. A kettőnk közös múltja... miatt. - nyeltem egyet.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Jan. 01, 2014 11:53 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Nem tudom miért reménykedtem abban, hogy ez az egész könnyű lesz.. Amikor egyértelmű volt, hogy esély sincs arra, hogy megússzam ezt az egészet olyan könnyedén.. Leléptem, de az egész nem volt több egy kalandnál? Vagy mégis? Magam sem tudom, de nem lehet több! Most már semmiképpen.. Én és Ren.. Egyszerűen nem szeretném aláírni a saját halálos ítéletemet.. Beleértve Steve-t is. Nem kockáztathatok. Ren a múltam, a jelenem, és valószínűleg a jövőm.

- Rendben van.. Pontosan milyen vizsgálatra lesz szükség? - Féltem? Talán egy picit.. A farkaslét elég sok gondomat megoldotta, de van, amit ez sem képes.. Miért is lenne annyi szerencsém, hogy mindent magam mögött hagyhatok ezzel az egésszel?
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Dec. 25, 2013 9:09 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Megköszörültem a torkomat. Nem tudtam kontrolálni magamat, és véleményemet.. amit talán hangosan nem mondtam ki, de az iménti mondatomon érezhette, hogy nem vagyok rá büszke, amiért csak úgy meglógott.. igaz, bizonyára épp nem érdekli, hogy ki büszke rá és ki nem. Felesleges ezen agyalni, már semmi nincs közöttünk.

- Nos.. - kezdtem el a papírok között böngészni, majd előhúztam egyet. - A leletek szerint.. a billentyűiddel lehet valami. Hogy mi, azt néhány további vizsgálat során tudnánk kideríteni. Talán billentyűzavar, de nem hagyatkozhatom tippelésekre. - néztem rá komolyan. Hogy ez milyen nehéz..! Az én szívem még most is.. húz hozzá valamiért.. és mégis olyan reméyntelen..
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Dec. 07, 2013 10:38 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Egy belső hang megállás nélkül üvöltötte, hogy meneküljek innen, mert ennek az egésznek nagyon nem lesz jó vége. Akartam rá hallgatni.. Nagyon is, de nem mehetek el megint csak úgy. Főleg, mivel megvolt az oka annak, amiért idejöttem. Mégpedig, hogy már nagyon elegem van ebből az egészből. Hiába lettem vérfarkas van, amit még ez sem tudott úgymond meggyógyítani.

- Maradok. Csak essünk túl rajta végre.. - Jelentettem ki határozottan. Meghallgatom, amit mondani fog aztán, már itt sem vagyok.. Remélhetőleg nem kell olyan sokszor találkozunk, de amekkora szerencsém van.. Nem mernék erre fogadni.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Dec. 07, 2013 9:50 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
- Nem hiszem, hogy ebben az ügyben számottevő az, hogy mi történt egykoron kettőnk között. - néztem rá zavarodottan. Tudtam én hogy nem jó az ami történik de mégse mondhatom azt hogy menjen innen, és hagyjam meghalni.. vagy ki tudja, mi áll a leleteiben?

- De ha menni óhajtsz, nem tartalak vissza. Odaadom a leleteidet, és értelmezheted egyedül. - vontam fel a szemöldökömet. Nem akartam bántani szaviammal de tudnia kellett hogy valamit nem tud egyedül megoldani. S ez az ügy olyan.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Nov. 28, 2013 2:19 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Ez mindkettőnk számára éppen eléggé kínos, szóval talán legjobb lenne, ha én még most amíg tehetem elhúznám a csíkot. Valahogy ez lenne a legésszerűbb, mégis a lábaim nem mozdultak. Pedig minél több időt töltök Steven társaságában annál rosszabb ez az egész.
- Figyelj.. Ez mindkettőnk számára éppen eléggé kínos.. Talán jobb lenne, ha én most elmennék. - Nyöszörögtem ki nagy nehezen. Nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni, de azt hiszem ezzel, már elkéstem viszont még mindig eltűnhetek..  
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Nov. 28, 2013 1:44 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
- Nos... - köszörültem meg a torkomat egyszerűen, miközben megpróbáltam a kezemben lévő mappában kutakodni, de rájöttem, hogy feleslegesen teszem. Ez a mappa éppen biztos hogy nem az.
- Mikor legutóbb itt jártál, néhány vizsgálatot elvégeztünk.. és ami azt illeti, ha jól rémlik, az eredményekért már nem fáradtál vissza. - néztem fel a papírokból.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Nov. 21, 2013 3:23 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
– Igazából ezért jöttem.. De emellett még úgy gondoltam, hogy beszélnünk is kell.. Viszont, ha ez kínos neked akkor már itt sem vagyok.. – Nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni. Én is eléggé hülyén éreztem magam már így is. Ha nem ijedek meg annyira a dolog komolyságától és Soren nem tér vissza a képbe, valószínűleg most minden gond nélkül vetettem volna magam a karjaiba. De ezek mind megtörténtek és ez így a jó. A kapcsolatunknak eleve nem szabadott volna idáig „fajulnia”.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Nov. 21, 2013 2:16 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
- Reméltem, hogy ezúttal is valami vizsgálatban reménykedsz, mert... nem hisze, hogy csak egyik napról a másikra egyszerűen emúlt ez a szívfájás. - sóhajtottam fel, továbbra is azon tűnődve, hogy tényleg mit kellene tennem ezzel a helyzettel. Mert hogy így nem maradhat, az biztos.

Ismét megkerestem tekintetét, és úgy lestem rá, mintha valami szörnyeteg lenne, aki még jobban keresi a módját annak, hogy belém gázoljon... nem tudom, tovább tudok-e lépni.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Nov. 14, 2013 2:48 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Tettem egy lépést az ajtó felé ezzel is jelezve, hogy nem akarok túl sokáig rabolni az idejét. Egyszerűen örültség volt az is, hogy idejöttem. Egyszerűen nem lett volna szabad. Nem is tudom, hogy mit gondoltam.. Valahogy meg kell oldanom nélküle.. Nem kérhetem, hogy továbbra is foglalkozzon velem.. Hiába csak egy „kaland” volt.. Bár ebben nem vagyok biztos.. Akkor határozottan éreztem valamit. Most pedig, hogy felbukkant Ren.. Minden olyan lett, mint régen. Körülötte kezdett forogni a világom.

– Köszönöm. – Mondtam, miközben nagyot nyeltem. Éppen szóltam volna, mikor rákérdezett a szívemre.. Nem mondhatom neki, hogy még mindig ugyanolyan, mert akkor nagy valószínűséggel el sem engedne. – Minden rendben van vele. – Mondtam halvány mosollyal az arcomon remélvén, hogy elhiszi.
 
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Nov. 14, 2013 2:15 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Hogy mi ütött belém?! Nagyon jó kérdés! A probléma egyértelműen abból fakad, hogy nem vagyok képes csak úgy elkülöníteni múltat és jelent, mert.. beszélhetünk a felszínen múló szeszélyről, én érzem hogy az több volt. S talán ő is érzi.. talán!

- Értem. - nyeltem egyet. - Hát.. nagyon remélem, hogy boldog leszel vele, ha komolyabba fordul. - súgtamn, aztán megköszörültem torkomat. - A szíved? Azóta.. meggyógyultál már, vagy még mindig fáj? - kérdeztem aztán. Emlékeztem még erre az ügyre.. akkor találkoztunk, mikor kivizsgáltatni jött magát.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Nov. 01, 2013 12:16 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Kezdtem úgy érezni, hogy hatalmas nagy butaságot követtem el azzal, hogy idejöttem. De muszáj volt. Azt hiszem. Nem.. Meg tudom oldani ezt az egészet magamtól is. Eddig is megtettem most sem fog változni. Pár összeesést még el tudok viselni. Nem olyan vészes végül is.. Ha ennyi ideig együtt tudtam élni ezzel, akkor most sem kell megijednem tőle. Az már csak ráadás, hogy elkerülhetem az ilyen kínos helyzeteket..

- Nem tudom. - Ráztam meg a fejemet zavart mosollyal az arcomon.. Túl korai volt még ilyesmit kijelentenem. Legalábbis számomra.  
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Nov. 01, 2013 9:04 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Sóhajtás bukkant fel ajkaim közül, s nehezen, de a szemeibe néztem. Nehezen fogalamztam volna meg érzéseimet, ami azonban garantált volt, hogy ha elmegy most innen, talán összeomlik bennem valami. A látszat egyértelműen az hogy kettőnk kapcsolata egy futó kis kaland volt, csókokkal, egymásnak esésekkel, de a felszín megint más.. és más a mélység, mely szívünkben él.

- És... szereted? - kérdeztem aztán, kezeimmel zsebembe nyúlva, hogy így vezessem le fájó érzéseimet.  
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Okt. 25, 2013 10:28 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
– Igen.. Persze. – Közel sem volt így, de hadd higgye csak ezt. Mindkettőnk számára ez így egyszerűbb nem kell magyarázkodni, hogy mit is érez a másik a jelen pillanatban. Az egész hely fojtogatott és legszívesebben már most kirohantam volna, de nem ismételhetem meg a múltkorit, hogy csak úgy felszívódok.

– Mondhatjuk úgy is. – Bólintottam félénken, miközben megköszörültem a torkom. Nem tudom, hogy ami köztem és Ren között van minek nevezhető pontosan, de azt hiszem ezt soha nem fogom pontosan megtudni.. Vagy talán egyszer.. Mégis.
 
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Okt. 25, 2013 10:07 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
- Úgy látom, hogy sikerült megkönnyebbülnöd. - jelentettem ki, megpróbálván olvasni arcáról, de ennek a mesterségnek sosem voltam mestere. Orvos voltam, nem pedig egy alak, aki ért minden rezdülésből. Néha talán nem ártott volna, előbb kifogtam volna a füllentőket.

- Talán... van valakid? - kérdeztem halkan, rekedten, miközben kérdőn pislogtam rá. Érdekelt.. kíváncsi voltam. És féltem is a választól kissé.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Okt. 18, 2013 10:49 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Ennél kínosabb ez a helyzet nem is lehetett volna. Az még csak növelte a feszültséget bennem, hogy kettesben voltunk. Főleg egy olyan helyen, ahol valószínűleg elég kevés ember fordul meg. Szóval még csak esélyem sincs arra, hogy valaha is bárki félbeszakítana minket, ha bármi történne.. De nem fog! Miért történne? Csak beszélgetünk.. Ennyi.
– Hát szeretek meglepetéseket okozni az embereknek. – Mondtam, miközben egy nagyot sóhajtottam és a hajamba túrtam. Úgy érzem megfulladok. Legszívesebben már rohannék is kifelé, de valami nem enged.. Egyszerűen nem.
– Igen.. Csak egy kis kaland. – Kicsit megkönnyebbültem, hogy ezt mondja, viszont abban már nem voltam biztos, hogy komolyan is gondolja.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Okt. 14, 2013 7:22 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
A falnak kellett dőlnöm, így fürkésztem arcát, majd nagyot nyelve ismét, lehajtottam a fejemet.
- Nem is sejtettem, hogy látlak még ebben a városban. Nem mintha máshol nagyobb esélyünk lett volna találkozni, de érted. - túrtam kicsit feszülten a hajamba. - Nem hittem,hogy látlak még egyáltalán.. - tettem hozzá inkább így, hisz ez jobban fedte a valóságot.
- Nem kell bocsánatot kérned. Egy kis kaland volt... nem kell két oldalas búcsúlevél, hogy miért történt. - sóhajtottam fel, de a mellkasomban mást is éreztem. De a felszínen ezt kell mutatnom. Muszáj.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Okt. 12, 2013 5:23 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Nem akartam túlzottan kettesben lenni vele, hiszen az nem jelenthet semmi jót. Viszont mégis követtem őt egy olyan helyre, ahol biztosan nem zavarhatnak meg minket.. Bár nem tudom, hogy mit zavarhatnának meg. A legutóbbi alkalomnál sem történt semmi.. Mármint nem zavart meg minket senki, szóval.. De mindegy.
– Igen, tényleg ezért jöttem. – Mondtam, miközben a szemeibe néztem.. Nem tudok mit mondani.. Most, hogy Ren a városban van és együtt vagyunk vagy mi.. Minden megváltozott.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Okt. 11, 2013 9:58 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Vizsgálók


Ez tűnt a legjobb megoldásnak. Ide nem jön soha senki. Naponta maximum egyszer, és az az egyszer nem most lesz. Legalábbis nagyon remélem.
Nagyot nyelve toltam be magunk után az ajtót, majd hirdelen Brynn felé fordulva mértem végig szemeit, s arcát, hogy lássam, mennyire igaz az, amit mond. Vagy fog.
- Tényleg azért jöttél vissaza, hogy bocsánatot kérj? - nyeltem nagyot.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Jún. 10, 2013 6:51 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
(bocsi csak hiányoztam, de írtam a hiányzásnaplóba remélem észrevetted)
- Üdvözlöm Mr.Ramsay- mosolygok és incselkedően intek az ujjammal, hogy jöjjön közelebb hozzám. Még mindig a hűtőláda tetején ültem. Kicsit hideg volt, de nem zavart túlságosan. - Tetszik a hozzáállása! - mondom halkan és elkapom az inge csücskét, hogy még közelebb húzzam magamhoz. Tetszett, hogy magasabban vagyok, mint ő így lenézhettem rá. A magázása szexinek tűnt, mivel doki volt.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Jún. 04, 2013 7:53 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Felnevet. Ami önmagában nem gond, ezt hozzáteszem. Csak nem tudom, hogy rajtam, vagy velem nevet. Ez pedig már nem mindegy. Elég nagy különbségek vannak a kettő közt. Kis idő múlva felhuppan a hűtőládára, én pedig érdeklődve figyelem és hallgatom őt. Tényleg nem semmi a csaj. Halál laza. Megjegyzésére könnyed vállrándítás a legelső reakcióm.
- Ha értelmetlen, akkor ne lepjen meg, hogy nem használom. Logikus. - Legalábbis nekem az. - Ha már használom valamelyiket, az olyan lesz, aminek van értelme is, efelől ne aggódj. - Sejtelmes mosolyt küldök felé. Tudok veszélyes is lenni, ha szükséges. - Eddig azonban még nem okoztál gondot, úgyhogy nincs miért aggódnod.
Ha nem tesz olyat, amivel másoknak - elsősorban nekem - kárt okoz, addig nincs okom arra, hogy rá támadjak. Arról nem beszélve, hogy belegondolva elég nagy hülyeség lenne. Idejön inni, ezzel elkerülve a vadászatot, erre megölném lényegében azért, mert a vadászásból élő társaival problémája van a társadalomnak. Mekkora szemétség lenne már, nem?!
Elmondja a nevét, ami miatt egy halovány mosoly szökik az arcomra.
-Robert. - Történik meg az információcsere. - Vagyis... - Húzom ki magam büszkén. - Dr. Robert Addams-Ramsay. - Nem azért tanultam évtizedekig, hogy ne vágjak vele fel!
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Május 31, 2013 5:53 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Amikor magát egy majomhoz hasonlítja és ezt nevezi veszélyesnek kislányosan felnevetek. Ennek semmi humora. De a maga módján egészen aranyos volt. Kár, hogy én már elmúltam 515 évvel 5 éves. - Ó én nem arra gondoltam. - nemlegesen csettintgetek a nyelvemmel. Még sosem táplálkoztam orvosból. Felugrom a hűtőláda tetejére és átrakom egyik lábamat keresztbe a másikon. - Köszönöm, hogy megengeded. - mondom színpadiasan. - Meglep, hogy még nem alkalmaztad rajtam az értelmetlen kis hókuszpókuszodat. - teszem hozzá. A boszorkák olyan idegesítőek. Vámpírt látnak és már meg is kínozzák szegényt. Úgy sajnálom őket. Viszont ez a férfi csak kicsit sem ellenséges. Sőt, ahogy elnéztem az előző képét, ha engedném itt helyben felcsinálna. - Katrina. - teszem hozzá.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Május 31, 2013 5:36 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Legtöbben ilyenkor logikátlan magyarázkodásba kezdenek, vagy pedig elszaladnak, miközben hangosan feltételezik, hogy édesanyám prostitúciós tevékenységet folytat. A mostani hölgyemény viszont egyiket sem tekinthette opciónak - sajnos -. Sőt! Még annyi udvariasság is szorult belé, hogy válaszra méltassa kérdésemet. Azt viszont nem tanították meg neki, hogy mutogatni biza' nem illik.
- Ártatlan? - Ezen jobban fennakadnak a szemeim, mint a tényen; ezúttal nem egy bolond tinivel futottam össze, hanem egy valódi vámpírral. - Veszélyesebb vagyok, mint egy bedrogozott, puskával felfegyverzett majom, ebben egész biztos lehetsz! - Bár nem tudom... ez most pozitívum volt? Vagy magamat oltottam? Na, tessék! Még magamra nézve is kártékony vagyok. Kell ennél több bizonyíték?
Hozzám sétálva beveti azt a tipikus női, pasifogó hajhátradobást, amit már temérdek alkalommal láttam. Ettől függetlenül sosem tudom kibírni a bárgyú mosolygást. Van, ami ellen nem lehet védekezni, nah...! - Ha megnyugtat, még én se csináltam magammal... - Nevetek fel, emiatt részemről teljesen el is szállt az előbbi hangulat. Pedig voltak mozzanatai, mik komoly önmegtartóztatást kívántak személyemtől. Nem semmi a csaj! Közelebb húz magához. Bevallom, mikor száját lassan nyalja, néhány +18 karikás gondolat megszületett a fejemben, de ezeket gyorsan elhessegettem. Annyira kiéhezett sose leszek, hogy egy ilyen helyen dolgozzak meg egy nőt. Ugye?
Ujjaival kis idő után már a hajszálaim közt simít végig. Muszáj elengednem egy halvány mosolyt. Igyekszem semmitmondó tekintettel fürkészni az arcát, hátha beleun ebbe az előjáték szerű valamibe... S lám, igazam is lett. Mondjuk van egy olyan érzésem, hogy nem ez volt az oka. Akaratlanul is hátrébb lépek, mikor meglök.
-Én már láttam szexibbeket is... - Jegyzem meg egy újabb mosoly keretében. - AB-sből ihatsz, abból több van. - Ha szomjas, akkor úgyis inni fog. Ha pedig itt nem kap, akkor vadászni megy... úgyhogy most az életmentő orvos beszélt belőlem!
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Május 31, 2013 2:41 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
- Vámpír- vágom rá egyből miközben a férfi felé fordulok. A szemem csillogott az éhségtől. - És éppen az olyan kis ártatlan népségre vadászom, mint te Kedvesem. - mutatok egyenesen rá a mutatóujjammal. Mikor elég közel érek hozzá, megállok és hátradobom hosszú szőke hajzuhatagomat. Aztán széles csábító mosolyra húzódik a szám. - Dokival még sosem csináltam. - fogom meg a fehér köpenye két szélét a mellkasánál és magamhoz rántom. Körbenyalom a számat és az ajkait nézem. Érdekes, hogy tudja mi vagyok, bár itt Mystic Fallsban már semmin sem lepődöm meg. Kezeim a hajába túrtak szép lassan. Most már a szemébe néztem. Kerestem valamit. Nem vagyok hülye megérzem én a bajt. Hajába túró ujjaim most markolják és kicsit megemelik a fejét. - Egy boszi... - mosolyodom el miközben elengedem egy kis lökéssel a haját. - Milyen szexi egy boszorka! - nevetem el magamat és ribancosan lépek kettőt hátra tartva a távolságot.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Május 29, 2013 3:18 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Nyilvánvaló volt számomra, hogy a mai nem az én napom. Victor hülyeségi rohamai miatt elég érdekesen aludtam az éjjel, jóformán sehogy. Most pedig - az egyik főorvosunk váratlan szabadságkivétele miatt - parázhatok az ügyeleti beosztásokon. Biztosan lesz legalább egy nap a héten, mikor én kerülök sorra. Esküszöm még nem is zavar ez az erőltetett plusz meló, ha a péntekemet békén hagyják. Akkor szoktam betervezni a lazább estéimet. Ha azt valaki elveszi tőlem, kő kövön nem marad. Na, nem mintha gondjaim lennének a munkámmal. Csak vannak fokozatai. Mikor bejövök dolgozni, akkor örömmel teszem, türelmes vagyok, miegymás... Az átlag munkaidőm vége környékén olyan fél - 1 órával már kezdek semleges lenni. Onnantól pedig... olykor elég durván ingadozó a hangulatom. Utálom, ha rám erőltetnek valamit. Még akkor is, ha azt alapjáraton szeretem.
Tehát jelen pillanatban meglehetősen frusztrált állapotban vagyok. Szerencsére nem volt beteg kilátásban, úgyhogy nem kellett arra figyelnem, hogy ne okozzak kárt másokban a puffogásom miatt. Ehelyett apróbb, jelentéktelenebb munkákat végeztem. Példának okáért a vérrel teli tasakok leszállítását. Ezzel is terelem a figyelmem. Kedvesen mosolyogva vettem át a tasakokat tartalmazó kis műanyag dobozt - a feladat teljesítésére kijelölt - hölgytől, ki nagy örömmel fogadta a kedvességnek titulált gesztusomat. Egyértelműen arra gondolt, hogy neki akarok segíteni... pedig távolról sem erről van szó. Ezt persze nem említettem meg. Joga van azt a következtetést levonni, amit akar.
Dobozzal a kezeimben sétálok a vérraktár ajtajához, majd a könyököm segítségével nyitom ki azt. Beljebb sétálva veszem csak észre a meglepetés társaságomat, ki enyhén fogalmazva is túlöltözött az alkalomhoz. Valamiért van egy olyan érzésem, hogy nem kórházi alkalmazott. Pár pillanatig szótlanul állok, végül mégis megszólalok.
-Vámpír, vagy sátánista szekta? - Ne vessen meg senki, hogy ez az első, amire gondolok. Csakis a tapasztalataimra alapozok... sajnos.
Vissza az elejére Go down




A poszt írója Ajánlott tartalom
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
Vissza az elejére Go down
 

Vérraktár

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
rising of the mortals :: Belváros :: Kórház-


Új posztok
tekintsd meg
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm
Laurel O. Delgado
Szer. Május 29, 2019 1:28 am
Katherine Pierce
Kedd Május 28, 2019 8:31 pm
Amren Monroe
Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm
Lucille Éamon Vodova
Szer. Május 22, 2019 12:03 pm
Katherine Pierce
Hétf. Május 20, 2019 10:43 am
Shiraz Watson
Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm
Aingeal Hearn

• ROTM FRPG •