Share | 

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ it will be
Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Szer. Márc. 27, 2013 8:41 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Nem láthatott enyhülést a tekintetemben. Nem engedtem, hogy azt lásson, vagy észrevegyen bármi olyat, ami arra ad tanúbizonyosságot, hogy képesa vagyok együttérző lenni.
- De Katherine. Az ellenséged vagyok. Mert te így akarod, hogy az legyek. És számomra nincs más lehetőség, csak ezt hagyod nekem. Hogyan szeresselek, hogyan becsüljelek, ha számodra.. én egy pitiáner senki vagyok? - indultam el utána, és megálltam szorosan előtte. Éreztem leheletét arcomon, és két kezem vállára siklott, könnyáztatta arcáról már nem is mondok semmit, mert leírhatatlan érzés. - Miért akarod elérni hogy gyűlöljelek? - kérdeztem tőler nagy nyelésekkel.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Márc. 25, 2013 10:16 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

- Én sosem vártam el tőled semmit, de azt nekem nem mondhatod, hogy nem tettem érted semmit... - Ráztam meg a fejemet megpróbálva letörölni könnyeimet kézfejemmel, de amint letöröltem a könnyeimet, jöttek a helyébe újak, így minden próbálkozásom hiába való volt. Még hogy nem tettem érte semmit! Bár Ő nem tud róla én akkor is mindent megtettem érte, még akkor is ha ezek a múltban történtek. Nem véletlenül alakultak úgy a dolgok ahogy! Apám megölte volna, ha nem teszek valamit, de hát az életemet is odaadtam volna érte. Nem volt kérdés, hogy megakadályozom a legrosszabbat.

- De Victor, te nem vagy az ellenségem! Ez nem ugyanaz mikor egy ellenségem mondja nekem ezeket. Ők egy könnycseppet sem látnak tőlem, így nincs is lehetőségük meghatódni. - Mondtam el szipogva. Még sosem ejtettem egyetlen könnycseppet sem egy ellenségem társaságában. Az valahogy sosem illet hozzám, meg hát mindig is úgy tartottam, hogy a sírással semmit sem lehet elérni. Még akkor is ezt mondom, miközben éppen sírok. Victor is arra utal, hogy nem fogom meghatni a sírásommal, de nem is ez a célom. Egyszerűen csak elöntött a fájdalom, és ezt a "mellékhatást" kaptam mellé, amit már nem tudtam visszafogni.
Mikor a lépcső széléhez értem Victor megszólalt, hogy várjak. Egy nagyot nyeltem, és kétszer meggondoltam, hogy jó ötlet lesz-e megfordulni, mert nem tudhatom mikor vág a képembe valami megjegyzést. Lassan megfordultam, és ránéztem miközben tettem egy pár lépést a lépcsőtől. - Miért ne menjek? - Kérdeztem vissza egészen halkan, könnyektől áztatott arccal.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ it will be
Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Hétf. Márc. 25, 2013 9:20 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Mondtam volna még tovább azt, ami bennem lakozott, de vissza kellett szívnom, hiszen megemelt hangon állított le engem, s ez vissza is vetett engem. Miért beszéljek már tovább, ha teljesen kikészítettem? Talán jobb, ha hagyom őt pihenni, hiszen mit ártott ő nekem? Nagyon semmit. Csak sértette a becsületemet az, hogy csak úgy levált engem semmirekellő alakokra, mint sSalvatore. Hát ki ő hozzám képest?
- Látom hogy szenvedsz, Katherine. De mit vársz tőlem? Soha nem tettél meg értem semmit. Számodra megszokott, hogy így viselkednek veled. És tudod mit? A legnagyobb ellenségeidet sem hatná meg néhány könnycsepp. - feleltem csupán ennyit.
Hogy fájtak-e a könnyek, melyeket én csaltam ki a szeméből? Meglehetősen igen. Hiszen bármikor szemiebe néztem, én azt a régi kislányt is képes voltam látni, aki azon az éjjelen voilt, mikor a lányunk megfogant. De mégis más volt mára. Más.. egy ribanc.
- Várj...! - szólaltam meg végül, és felsóhajtottam. - Még ne menj.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Márc. 24, 2013 3:01 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Az még csak jobban lesújtott, amiket mondott nekem. Legszívesebben kimenekültem volna a világból, és elfelejtettem volna mindent. Nem csak ezt, hanem minden mást is.. A szavai csak még jobban szíven ütöttek. Ahogy lehullottak a kezeim mellkasáról, egyértelműen leolvashattam róla, hogy ennek szinte örül. Lassan attól is undorodik, hogy hozzá nyúlok! Elfordítottam tekintetem kék szemeiről, és kiegyenesedtem. Minden mozdulat nehezemre esett, annyira fájt ott bent valami. Túl sokszor engedtem az emberségemnek mióta itt van Victor, nem volt semmi baj egészen addig míg távol volt tőlem, de most itt van és egyformán sértegetjük, bántjuk egymást. Csak hogy Ő ezt fapofával tűri, míg én szépen lassan török össze belülről. - Elég Victor! - Mondtam elég indulatosan, mégis megtörve. Nem engedhettem ezt magamnak, de eluralkodott rajtam és érzés, hogy ennyire semmirekellő ribanc vagyok. - Csak elég... - Mondtam ezt most már sokkal halkabban, és elfordultam tőle. Szemeim könnybe lábadtak, de tudtam hogy az Ő szemében elmehetek a fenébe az érzéseimmel együtt.

- Tudod miért utálom, hogy itt vagy? - Fordultam vissza hozzá hirtelen, mert úgy éreztem, hogy ezt még tudatnom kell vele. - Mert te teszed ezt velem! Ha már mondaná ezt nekem hidegen hagyna az egész, de hogy te mondod nekem ezeket, fáj, és hatással van rám. És ha ezt nem tudtad eddig észrevenni, akkor.... Csuklott el a hangom, de aztán folytattam. akkor tényleg nagyon utálsz. - Mondtam ki végül lesütve szemeimet, és végigcsordult pár könnycsepp arcomon. Felőlem bármit mondhatott, csak ne megint egy olyat, hogy milyen szemét vagyok. Mielőtt még bármit mondhatott volna elindultam a lépcső irányába, de végül megálltam, de nem fordultam meg. Mintha vártam volna, hogy mikor tapos belém egy újabb mondatával.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ it will be
Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Vas. Márc. 24, 2013 1:28 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

- Hát, jobb apa vagyok, mint te anya. - fintorogtam még mindig, miközben egészen közelről néztem a szemeit, mikor hozzám hajolt, és a mellkasomra tette a kezeit. Most tényleg itt fog engem tapizni? Hát hagyjuk már, van nekem jobb dolgom is, minthogy itt táncoljon az idegeimen, mint valami táncolslányka... elegem van, inkább visszamegyek New Yorkba, ahol kitombolom magamat.
Végül felnevettem és úgy néztem rá, mintha éppen egy villámcsapás érte volna el a szemeim előtt.
- Tessék. Ennyit az anyai ösztönökről. Találkoztál már vele, és mit sem éreztél vele kapcsolatban. Mondhatom, szép kis anya vagy. - rántottam meg a vállamat, még midnig közelről fürkészve a szemeit, de a kezeit már levette rólam. Végre.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 23, 2013 11:15 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

- Ohh mert te annyira jó apa vagy! Elmondanád nekem azon kívül mit tettél a lányodért, hogy követted?- Mondtam eleinte még teljesen nyugodtan, de aztán elé léptem és kezemet mellkasára szorítva, hogy még véletlenül se tudjon felállni, lehajoltam annyira, hogy szemeibe nézhessek. Ott fürkésztem szemeit és vártam a válaszát, még akkor is ha legszívesebben egy karót szúrtam volna szívébe jelen pillanatban.

A Pierce vezetéknevet kapta, az meg hogy lehet? De ahogy kimondta a lányunk teljes nevét lefagytam, mert rögtön beugrott az arc akihez ez a név tartozott. - Az nem lehet... - Mondtam magam elé meredve, de aztán felnéztem Victor szemeibe hitetlenkedve. Én már találkoztam vele és még csak nem is sejtettem, hogy a lányom lehetne. Pedig visszagondolva tényleg hasonlít rám, és még Victor arcvonásai is felfedezhetőek egy-két helyen.
Mintha csak szíven szúrtak volna úgy éreztem magam, és ezt is lehetett leolvasni az arcomról. Magam sem hittem el, hogy hogy tudtak ennyire lehagyni az anyai ösztöneim. Igaza volt Victor-nak nekem nincsenek olyanjaim, most aztán tényleg bebizonyosodott! - Én már találkoztam vele! - Mondtam szinte kétségbeeséssel a hangomban, mintha valami biztos pontot keresnék, de még véletlenül se vártam volna el, hogy Victor legyen az. Meg se tenné értem talán. Kezeim lehullottak mellkasáról, de nem egyenesedtem ki.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ it will be
Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 23, 2013 7:47 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

- Drágám, gondoltam jobb ha tudod, hogy nem hiszem, hogy az a lány meg akar ismerni téged. Ki lenne kíváncsi egy ilyen mihaszna, semmittevő anyára? - kérdeztem. Húha, tényleg ennyire el akartam érni, hogy beverje a képemet? Képes lenne rá, a képességeiben még soha nem csalódtam. Talán jobb lesz beszélni, mert utána már nincs hangulatom hozzá, meg a hisztijéhez.
- Pierce. Mégis mit gondoltál, mi a vezetékneve? - fintorodtam el. - Katie... Evelynne Pierce. - billentettem oldalra a fejemet. Nem akartam, hogy bármit is le tudjon olvasni az arcomról. Semmi köze az érzéseimhez. Ha nem szeret már, nem szeret úgy, ahogy én szeretem őt még most is, akkor nem adom meg neki ezt az örömet.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 23, 2013 3:08 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

- Tudhatnád, hogy nekem olyan nincs.. - Sóhajtottam fel hangosan. Volt egy erős sejtésem, hogy a városban lehet, ez olyan megérzés lehetett, de ezt csak még jobban megerősítette az, hogy Victor is a városba jött, hisz mint megtudtuk, követi a lányunkat mindenhova. Szemmel tartja vagy micsoda...
- Hagyjuk a gúnyt Victor, én ennél több információt akarok tudni anélkül, hogy közben érezteted velem, hogy milyen szemétláda anya vagyok! - Forgattam meg szemeimet. Esélyem se volt anya lenni, sőt még arra se volt esély, hogy a karjaimban tarthassam. Alig egy pár pillanatra láttam az arcát, és már el is vették tőlem, és olyan helyre vitték előlem, ahol nem tudtam megtalálni. Ellenben Victor-al. Anyám megmutatta neki apám háta mögött, megfoghatta és talán még azt is megtudta anyámtól, hogy hova viszik a lányunkat.

- Mi a vezetékneve? - Tettem fel következő kérdésemet hidegen, és vártam a válaszát. Ez az utolsó amit tudni akarok tőle, és már itt is hagyom lezárom vele a további beszélgetéseket, mert nem akarom hallani tőle ezt. A gúnyosságot, a hidegséget, más minden egyébféle megvetést. Pontosan elég volt nekem ennyi is, egyszerűen csak egyedül akartam lenni, hogy mindent átgondolhassak, hogy aztán végül tudjak tenni valamit a lányom ügyében, mert fel kell keresnem.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ it will be
Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Pént. Márc. 22, 2013 4:03 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Megforgattam a szemeimet, az ölembe húzva az előbbi párnát, és teljesen jól szórakoztam, hisezn tudtam hogy Őt ez bosszantja. láthatja rajtam, hogy nem érdekel az a hiszti, amit itt nekem produkál, és ha választanom kell, inkább fojtom meg, mintsem hallgatom tovább a hóbortjait.
- A városban van, de ha lenne benned kis anyai ösztön, ezt már régen tudnád magadtól is. - rántottam meg a vállamat, és a mosolyomat egyedül az segítette elő, hogy... a lányomra gondoltam. Ő az egyedüli, akit tényleg önzetlen szerettel tudtam szeretni, de erről KAtherine-nek sem kell tudnia.
- Katie-nek hívják, de talán ezzel is tisztában vagy. - mondtam csupa gúnnyal. Érezetni akartam vele, milyen mihaszna anya volt. Fájt, hogy így viselkedtem vele... de ő sem volt velem kegyesebb.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Márc. 20, 2013 11:10 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

- Türelmes vagyok, de ezek szerint nem annyira mint te. - Vontam meg a vállamat, mintha nem tudnék mit kezdeni ezzel az információval, amit mondott. Pedig én aztán türelmes vagyok, nem is kis szinten, de persze Victor ebben is túltesz rajtam. Sok éven át menekültem így a legtöbb esetben türelmesnek kellett lennem. Megvártam a megfelelő időpontot mikor továbbállhatok, mert nem tehettem volna meg egy-két pillanat alatt, mert az túl feltűnő lett volna.

Szinte zavarba ejtően fürkészte a szemeimet, mintha keresne bennük valamit. Álltam a tekintetét, még akkor is ha éppen egy gyengébb pillanatomban láthatott. Észre kellett, hogy vegye, mert észrevehető volt, de talán nem is hitt a szemének. Végül is nem minden nap lát ilyennek, hogy az arcomról le lehet olvasni a fájdalmat, még akkor is ha csak pár percig van egy így. Belül továbbra is fájdalmat éreztem, de ez már nem látszott arcomon a végére. Még csak meg sem említette, hogy mit vehetett észre rajtam, amit furcsálltam is. Talán azt vártam volna el tőle, hogy kiröhögi, hogy jéé csak nem érzek valamit! De semmi nem történt...
Szóba hozta a lányunkat, amire érdeklődően néztem fel rá. Tudni akartam még mit tud róla... Hisz figyelte Őt, tudta kicsoda, mit csinált eddig, hogy milyen lett, habár volt egy olyan sejtésem, hogy rám ütött. A ribanc anyjára! - Mit tudsz még róla? Mindent tudni akarok! - Mondtam a végére szinte már követelve, mert minél előbb meg akartam tudni valamit róla. Mégis csak a lányom volt, még akkor is ha a születése után elvették tőlem a szüleim.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ it will be
Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Szer. Márc. 20, 2013 4:50 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

- Drágám, azért nem tudsz örülni neki, mert te nem vagy határtalanul türelmes. - sóhajtottam fel, miközben az arcát néztem. Próbáltam olvasni ezekből a szemekből, mert ami azt illeti, mindig is érdekelt, mi rejlik ennek a nőnek az elmebeteg elméjében. De rá kellett jönnöm, hogy sajnálatos módon, túl jó játékos. Nem tudom legyőzni őt, hiába vagyok pár évvel idősebb nála.

Ezek után más következett, ami engem is meglepett, és teljes őszinteséggel mondhatom, hogy megláttam felcsillanni valamit szemeiben, ami eddig számomra mindig ismeretlen volt. Érzelmeket, amiket rajta eddig nem láttam. Talán most jött el ennek az ideje? Annyira fájtak neki a szavaim, mint nekem a sajátjaim? Talán.. megeshet. De mindketten ezt írtuk meg magunkat, így kell lejátszanunk az életünket. Neki ha Salvatore kell, én nem tudok közéjük állni.
- Talán ideje lenne ezúttal komolyabb vizekre eveznünk. Nem érdekel a lányod, egészen véletlenül? - kérdeztem tőle, még mindig érzéketlenül.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Márc. 18, 2013 10:43 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

- Akkor örülj a határtalan türelmednek, mert én nem tudok ennek örülni, de gondolom ezt sejtetted... - Horkantam fel, és már szinte kínomban mosolyodtam el, de aztán kezemet a szám elé raktam, mintha olyan jót mulatnék a saját szavaimon. Arcáról nem tudtam semmit leolvasni, rezzenéstelen arccal szólt hozzám, néha eleresztve egy vigyort, de ez aligha jelenthetett valamit. Nem tudtam hogy mi jár a fejében azon kívül amit elmond, és zavart, talán még fájt is, hogy ilyen szinten semleges az irányomba.
Gyűlölj! Ha neked jólesik. Ahogy megrántotta a vállát, miközben kimondta ezeket a szavakat, ez nálam felért egy kisebb pofonnal. Ennyire nem érdekli, hogy mit gondolok róla... Vagy hogy egyáltalán ennyire nem érdeklem. Hirtelen köpni-nyelni nem tudtam, de viszont arcomon már látható lehetett a fájdalom.
Nem akartam kimutatni, eszembe se volt, de valahogy nem tudtam tartani magam bármennyire is próbáltam megerőltetni magam! - Rendben... - Mondtam, de éreztem, ahogy megremeg a hangom. - Jól fog esni! - Nyeltem egy nagyot felnézve szemeibe. Szemeim már lassan a könnyektől kezdtek csillogni, de nem engedtem, hogy ez elfajuljon. Azért annyira nem vagyok gyenge, hogy itt helyben elkezdjek sírni. Végül is én mondtam neki, hogy gyűlölöm, számítanom kellett volna erre a válaszra, de akkor sem tudom felfogni, hogy hogy tudtunk idáig eljutni a múltunkat figyelembe véve. De viszont nem számítottam arra, hogy csak így vállat fog vonni erre. Talán ezért reagált így le ezt.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ it will be
Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Hétf. Márc. 18, 2013 9:38 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

- A türelmem már-már határtalan, kedvesem. Tudhatnád, hogy nem unok meg semmit, főleg az olyasmit nem, amivel bosszanthatok egy másik vámpírt, momentán téged. Tudod, hogy milyen rendkívül lefoglaló tevékenység? Jobb, mint megmászni a Mount Blanc-ot. - sóhajtottam fel, még midnig csak nyújtózkodva, már midnen érzelmet kizárva az arcomról, és ha fájt is neki, nem mutatta. De miért fájna, hát nem is érdeklem őt. Ez van, én már elksétem nagyon úgy fest az ábra.
- Gyűlölj! Ha neked jólesik. - rántottam meg a vállamat, közben viszont eléggé a szívemig hatolt az a néhány szó, amivel illetett engem. Gyűlöl? Évszázadokkal ezelőtt ez az ábra nem így festett. De nincs mit tenni, ezek szerint ilyen szemét hólyag vagyok.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Márc. 17, 2013 1:16 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Szavaira nem mondtam semmit, mert miért is bizonygatnám, hogy nekem igézés nélkül is megy az, hogy összeszedjek valakit... Csak tudnám, hogy akkor szerintem hogy szedem össze a vámpír pasikat, mert mit ne mondjak, nem vagyok olyan szinten, hogy tudjak vámpírokat igézni. Az ember pasikat meg eléggé kevésre tartom, így nem is sűrűn kezdek velük. De hát Ő csak higgye, hogy igézéssel vonzom magamhoz a pasikat.
- Nem doblak ki! Hallgasd csak, hogy mit csinálok itthon. Egyszer úgyis megfogod unni.. - Vontam meg a vállamat nagyot nyelve. Ohh pedig hogy milyen szívesen kidobtam volna jelen pillanatban, de mégse tettem vissza fogtam magam, nem engedtem meg magamnak, hogy kivágjam a hisztit, mert már nagyon is elegem volt vele, pedig még csak nem is olyan rég jött ide a nyakamra.

Már épp mondtam volna valamit felemelve kezemet, de aztán végül összeszorítottam ajkaimat, és lesütöttem szemeimet. Inkább nem mondtam semmit, legalábbis egyelőre. Meg kellett fontolnom a szavaimat még mielőtt gondolkodás nélkül kezdek ordítozni. Nem adom meg neki a még nagyobb örömet, hogy idegesíthet. Élvezi, hogy ezt teheti velem. - Direkt csinálod ezt velem, és még ráadásul élvezed is. Vigyorogva nézed végig ahogy magamba fojtom a szavakat, amiket legszívesebben a képedbe üvöltenék. És nem én vagyok itt a szánalmas, hanem te... Gyűlöllek! - Mondtam az utolsó szót elég hevesen, és már szinte ki is emeltem. Gyengének éreztem magam, és ez talán kissé meg is látszódhatott rajtam, amire ki tudja hogy reagál, de már hidegen hagy, mert most telt be a pohár. Mióta csak itt van ezt csinálja, velem és én is ugyanezt vele.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ it will be
Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Vas. Márc. 17, 2013 12:38 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

- Hm, talán rád csak akkor tapadnak férfiak, ha megigézed őket, de drágáám... én anélkül is vonzó vagyok. Nézz rám.. mint ötszáz évvel ezelőtt.. mit sem változtam. - nevettem fel harsányan, és remekül mulattam az arckifejezésén. Hihetetlen hogy én itt vitatkozom ezzel a nővel, miközben sokkal jobb dolgom is lenne. Például keresni egy másikat, és szórakozni vele, ha már úgy adódik, vagy nem?
- Próbálkozz csak. - raktam fel lábamat a dohányzóasztalra. - PRóbálj meg kidobni. Ha sikerrel jársz, megemelem a kalapomat. - vonogattm a vállamat vigyorogva, de bensőmet valami sárga vagy zöld szörnyeteg mardosta.
- Féltékeny a te... - köszörültem meg a torkomat, mielőtt káromkodás bukott volna ki belőlem. - Szabad ország. Hozz ide azt, akit akarsz, csak ne rendezz orgiákat a szobám ajtaja előtt. - húztam szándékosan az agyát.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Márc. 15, 2013 5:44 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

- Édesem... csak az a kár, hogy azért jönnek maguktól, mert te bevetsz egy kis igézést. Így könnyű megkapni a nőket! - Néztem szemeibe egy kis számalommal. Csak hagynánk már abba ezt az egymás kioktatását, mert lassan kezdem megunni, arról nem is beszélve, hogy ezt hallgathatom ki tudja meddig! Erre vágytam már mióta! 500 éve még talán, de most... annyira már nem lelkesedek az ötletért.
- Na idefigyelj Victor! Ez az én házam, azt hozok ide akit akarok, és akkor mikor én akarom. Nem fogom az orrodra kötni, hogy Stefan milyen sűrűn fog idejönni, és ha ez nem tetszik el lehet innen menni! De ha akarod én magam raklak ki... - Mondtam teljes komolysággal a hangomban, és nem hagytam, hogy belevágjon szavaimba. Nem hiszem el, hogy hogyha annyira utál, és azt gondolja rólam, hogy mekkora egy ribanc vagyok, akkor mégis miért marad itt, és boldogít engem.
- De te féltékeny vagy! Máskülönben nem kérdezgetnél Stefan-ról! - Állapítottam aztán meg elmosolyodva.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ it will be
Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Pént. Márc. 15, 2013 1:05 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

- Ilyen jól ismersz? Tudod, hogy nőkre költök? - vigyorogtam nevetségesen. - Drágám, valamit jobb, ha tudsz. Nekem nem kell a nőkért fizetnem, ha akarom őket. Jönnek ők maguktól is, nem fecsérelek rájuk felesleges bankókat. - vontam meg a vállamat, majd felsóhajtottam, az emelet felé bámulva.
- MIly' megtiszteleteés. Gyakorta hallhatom majd, hogy Stefan a vendéged? - kérdeztem rendkívüli éllel a hangomban, majd az órára néztem.
- Áthívhatnád. Egy jó kis kártyapartit el tudnék képzelni. - mondtam nevetséges hangon.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Márc. 12, 2013 10:55 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

- Nincs kedved, vagy elköltötted az összes pénzed nőkre? - Húztam el szám szélét, és figyeltem ahogy visszaül a kanapéra, és ismét kényelemebe helyezi magát. Otthon érzi magát, úgy érzem ezzel nem lesz gond, csak aztán kitudja meddig fog maradni.
- Igen, pont neked tartogattam egyet! - Néztem rá először csodálkozva, de aztán a mondatom végére kissé gúnyossá vált hanglejtésem. Nem tudom innen elküldeni, így nincs más választásom. - Az emeleten, a szobám melletti ajtó... csak rád vár! - Mondtam végül hagyva az egészet, inkább nem is ellenkeztem.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ it will be
Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Kedd Márc. 12, 2013 7:23 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

- Sokáig firtathatnám az okokat, de inkább a legfőbbet mondom. Nincs kedvem lakást bérelni a hotelban. - vontam meg a vállamat egyszerűen, mintha tényleg ez lenne a legnagyobb problémám, majd visszadobtam magamat a kanapéra és ismét elterpeszkedtem rajta, mintha csak otthon lennék.
- Neked biztosan van számomra egy vendégszobád. - vigyorogtam úgy, mint egy kisfiú, közben jól szórakozva azon, hogy hogyan néz rám.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Márc. 11, 2013 6:23 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Nem nagyon érdekelte a dolog, csak vonogatta a vállát, mintha nem érdekelte volna. Hogy szerethettem régen ezt a férfit... Talán akkor azért ment, mert akkor még volt bennünk emberség, és mivel ez jó pár száz éve kiveszett belőlünk ezért úgy látszik, hogy nekünk már csak ez marad. Hogy állandóan csak utáljuk egymást, és úgy is viselkedjünk a másikkal.
- Én tudok jobbat kérdezni! Te mit keresel itt, ha annyira nem vagyok jó társaság? - Vontam fel szemöldökömet hátrálva tőle egy lépést, és vártam a válaszát. Valamit már csak akar tőlem, ha nem akar innen tágítani. Vagy szimplán nincs hova mennie.. De akkor mire találták fel a hotelt? - De igen, jól gondolod! Jobb társaság mint te vagy! - Jelentettem ki teljesen nyugodtan. Már csak azért is mondtam neki talán, hogy megsértsem vele, de ezzel úgyis csak egy dolgot érek el, hogy jobban felhúzom. Vagy nem, és csinálja ezt a nem érdekel semmi stílusát.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ it will be
Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Hétf. Márc. 11, 2013 6:15 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Rezzenéstelen arccal tűrtem, hogy a szemembe vágja szavait, közben megpróbálva úgy viselkedni vele, ahogy az illendő lenne, mert mégiscsak van egy etikett, ahogyan a nőkkel illendő viselkedni, de ez most nem állt hozzám túl közel. Az ember már nem élt bennem, miért kellene tekintettel lennem rá, mikor nem több egy rossz ribancnál?
- Oh, értem. - vontam fel a szemöldökömet, majd felvontam karjaimat a mellkasomra, és sóhajtottam egyet, mintha mindez hidegen hagyna. - Hát.. akkor miért nem vagy vele most is? Biztosan jobb társaság ezek szerint, mint én . - vonogattam továbbra is a vállamat, nem törődve a haragjával és elléptem előle.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Márc. 10, 2013 4:27 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Nem válaszoltam neki, inkább csak halkan felsóhajtottam, és felálltam a kanapéról, ahogy ő is tette, de én megálltam egy helyben, és úgy néztem ahogy a szobában sétálgat. Mindig ezt csinálja, fel-le sétálgat, mintha muszáj lenne. Ideges lenne? Valami olyasmi... de mire fel? Most igazán nem tettem semmit ellene.
- Igen táncoltam vele helyetted is.. de mintha te annyira táncolni akartál volna velem. - Mondtam szemeibe nézve, és megállt előtte. - Lefeküdtem vele.. és úgy ért hozzám, ahogy neked sosem menne. - Közelítettem hozzá egy lépést, és egy kis dühvel néztem szemeibe. Mit képzel ,hogy kérdőre von emiatt?!
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ it will be
Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Vas. Márc. 10, 2013 4:06 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

- Akkor meg? Igazán bevallhatnád, hogy nem az én társaságomra szomjaztál - sóhajtottam fel, majd felálltam, és fel-le kezdtem sétálgatni, közben gondolkodva azon, hogy mit mondjak, amivel úgy istenesen meg tudnám őt sérteni, de rájöttem, hogy annak semmi értelme nem lenne, inkább befogom és hallgatok.
- Táncolgattál vele is helyettem.. - vontam meg a vállamat, majd megálltam előtte. - Meddig jutottatok? - kérdeztem fennhangon, nem kis haraggal magamban. Lehet, csak féltékeny vagyok.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Márc. 08, 2013 9:41 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Semmi rossz megjegyzést nem tettem rá, és mégis szemforgatva hallgatta szavaimat miközben öntötte magába a whiskyt. De már inkább nem is foglalkoztam vele. Bármit is mondok, Ő talál benne valami kifogásolni valót, és már komolyan nem tudok mit tenni. Akár kedves szavakat is mondhatok neki feleslegesen, mert abba is találna valamit.
- De igen elszórakoztatott a társaságával. - Bólintottam egy aligha látható kis mosollyal az ajkaim szélén. Minek tagadjam, ha már egyszer nem tudok hazudni neki? Azonnal kiszúrja. De erről nem is akartam hazudni..
- Attól még viszont táncoltam volna veled, minden hátsó szándék nélkül! - Billentettem kicsit oldalra fejemet, és kivettem kezéből a whiskys üveget. Felálltam, és öntöttem magamnak egy pohárral, majd visszanyomtam a kezébe az üveget, és visszaültem a kanapéra mellé.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ it will be
Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Pént. Márc. 08, 2013 9:02 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Hátradöntöttem a fejemet a kanapén, miközben már mértéktelenül öntöttem le a torkomon a whiskyt, és csak forgattam a szememet, ahogy szavait hallottam. Felbosszant már, hogy mindig valami megjegyzést tud tenni rám. De most asszem, azt a részt csak beképzeltem, hogy kifogást találjak benne.
- Az ifjabbik Salvatore elszórakoztatott, nem? - kérdeztem tőle, megforgatva a szemeimet. Előttem meg se próbálja tagadni! Ismerem azt a Katherine-t, aki hazudni próbál nekem.
Vissza az elejére Go down




A poszt írója Sponsored content
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Vissza az elejére Go down
 

Nappali

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 7 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

 Similar topics

-
» Nappali & Előszoba (földszint)
» Nappali
» Part 14 / 2
» Nappali
» Előtér és nappali

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Lakások és szobák :: Mystic Falls-i lakások :: Katherine búvóhelye-

Friss reagok
- lelked hangjai -


Pént. Okt. 20, 2017 8:11 pm
Pént. Okt. 20, 2017 8:09 pm




Álarc nélkül
- itt vagyunk -



Nincs


Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (77 fő) Kedd Jún. 23, 2015 10:38 pm-kor volt itt.

Fajaink aránya
● ● számokban a valóság ● ●

csoportok ●
Ffi
Ember •
27
18
vámpír •
26
19
ősi vámpírok •
5
7
Vadászok •
8
9
Boszi / mágus
31
16
Farkas •
17
20
hibrid •
3
3
vámpírboszi •
14
6
Animágus •
3
2
dhámpír •
4
2
tündér •
2
2
Farkasboszi •
6
2
druida •
2
3