Share | 

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ the light in the darkness

Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Pént. Május 31, 2013 10:08 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

- Nagyon helyes. - dőltem hátra, majd elégedetten néztem végig kecses, már-már tökéletes alakján, majd felsóhajtva döntöttem oldalra fejemet, és elégedetten vigyorogtam.
- Kérlek.. akkor próbálj fel előttem egyet. Győzz meg arról, hogy jóláll neked a fekete. - telt meg tekintetem ravazsággal. Láttam már őt nem egyszer meztelenül, nem is olyan régen szintúgy, hisz elég kellemetes dolgot műveltünk a nappaliban, de a gondolat hogy előttem öltözik át.. megmozgatta a véremet.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Május 28, 2013 3:45 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Hogy miért is hallgattam rá kivételesen? Mert igaza volt, és ez jelen esetben még el is ismerném, de inkább nem mondom ki hangosan. Nem hagyhatom, hogy eltiporjanak! Nem tehetik meg velem... pont velem!
- Pedig ezek szerint mégsem vagyok veszett ügy... - Billentettem egy kicsit oldalra a fejemet, és éreztem ahogy kezei eltűnnek vállamról, még mielőtt én ráztam volna le magamról őt.
- Temetés? Virág? Nem fogok én semmilyen temetésre menni! - Nevettem fel halkan mintha olyan vicces lenne. Mindig is jól ment az érzelemmentesség így ez most sem hagyott cserben. Nem akartam érezni, és nem is éreztem semmit.
- Még senki nem mondta rajtad kívül. - Ráztam meg a fejemet. - Akárhányszor volt rajtam egy szexi fekete ruha, egyszer sem mondták, hogy nem áll jól... - Haraptam ajkaimba, és szám szélén már meg is jelent egy kisebb mosoly.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ the light in the darkness

Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Hétf. Május 27, 2013 3:00 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Vártam vajminemű reakciót, hogy lássam, felfogta amit mondok neki, s mi több, életében először talán hallgatni is fog rám, de... ezúttal nem kellett csalódnom.
Szavai úgy csapódtak arcomnak, hogy az még engem is elégtétellel töltött el, és elégedetten néztem tekintetét, mely egyre inkább tükrözte a komolyságát, és hogy tudja miről beszél. Ó, de még mennyire, hogy tudja...
- Remek. Kezdem úgy érezni, hogy nem vagy még teljesen veszett ügy. - engedtem el a vállát, mielőtt úgy döntött volna, hogy ő maga rázza le magáról a kezecskémet, majd végignéztem rajta, s elégedetten felsóhajtottam.
- nos... remélem nem kezdesz itt temetést szervezni, mert rosszul leszek. Sőt, virágot se akarj vinni. Ne légy hivatalos gyászoló. Nem áll jól a fekete, vagy már mondták előttem is? - kérdeztem szemtelenül.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Május 22, 2013 5:58 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Csak hallgattam és, hallgattam, de inkább nem mondtam semmit. Feleslegesnek találtam, főleg, hogy tényleg nem tudtam Pearl hogy is halt meg. Milyen körülmények között, és hogy miért is. Bár volt egy lánya... miért kockáztatott volna bármit is? Nem tudom, de már nem is fogom megtudni. Figyeltem ahogy Victor meglátja mondandója közben az italos pultot, és nem is kellett sok idő, már be is "támadta", hogy töltsön magának egy pohár italt. Meg is tette, és már le is hajtotta az egész pohár italt, csak ezek után szólt újra hozzám.
A gyenge szóra felkaptam a fejemet, és egy nagyot nyeltem. Egyre gyengébb vagyok, és ez több mint nyilvánvaló. Persze feltűnt, hisz hogyne tűnt volna fel, de nem törődtem eddig vele annyira, mint kellett volna. Hirtelen értek a szavai, és nem is tudtam mit mondani, egyszerűen belém fojtotta a szót. - Nem tudom.. - Nyögtem ki halkan arra a választ, hogy miért nem tudok a lábamra állni újra. Vagyis tudtam... kihúzták a lábam alól a talajt többszörösen is. Victor megindult felém, és vállaimnál fogva felrántott az ágyról, majd egyúttal közel is kerültem hozzá. - Rendben ez lesz... - Mondtam egy nagyot nyelve. Szavai kb. olyanok voltak mint egy pofon. Észhez térített, és már minden akartam lenni, csak gyenge nem. Ez nem nekem való, nem engedhetem ezt meg magamnak. Végül is könnyű kikapcsolni az érzéseket... nem egyszer csináltam ezt. Miért pont most ne sikerülne? - És szép beszéd volt, de inkább nem kérem, hogy máskor is mond el ha ilyen vagyok... mert nem lesz ilyen többet. - Vontam fel enyhén egyik szemöldökömet, és halkan felsóhajtottam, de még mindig nem mozdultam meg. Még mindig közel voltam hozzá, és a vállaimat se engedte, de nem különösebben zavart.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ the light in the darkness

Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Szer. Május 22, 2013 6:23 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

- Óh... értem. Kezdem kapizsgálni a dolgokat. - biccentettem a fejemmel. Nem hatott meg a halál ténye mert nemes egyszerűséggel nem érdekelt hogy ki vagy mi veszíti el az életét, és legyen az Katherine barátja, vagy bárki másé. Semmi közöm hozzá. az ő érzései.. s míg ő ilyen velem, ne várjon tőlem túl sok együttérzést.
- Remélem most nem azt várod tőlem, hogy megölelgesselek, és vigasztaljalak. Nézd, a vámpírok egy idő után mind egy szálig megérdemlik a halált. Ez megállapított tény. - rántottam egyet a vállamon. - Ha az a nő meghalt, az nem azért történt, mert megfázott, bizonyára olyan vizekre evezett, ahová nem kellett volna neki. De így járt, a következő életében már nem fog ilyet csinálni. - fordultam körbe a szobában, majd amuikor megláttam az italos kis szekrényt, sóvárogva sétáltam el odáig, hogy öntsek magamnak egy pohár italt, majd jószerével a fele pohár tartalmát majdnem egészben kiittam.
- Ez most jólesett. - jelentettem ki. - De térjünk vissza az előbbi tényre. Mit is mondtál? Mert érezted? Óh, Katerina... - mondtam vigyorogva. - Egyre gyengébb vagy, ez nem tűnt még fel neked? És a gyengéket az erősebbek eltiporják... mint a csótányokat. - mondtam olyan egyszerűen, mintha csak arról folyna a szó, hogy mit veszünk holnap reggelire.
- Miért nem vagy képes újra a lábadra állni, he?! - kérdeztem tőle már indulatosan, és ott termettem előtte, hogy megragadva a két vállát közelebb rántsam magamhoz. - Légy végre vámpír! Az a nő, aki legalább okkal nem szeret engem! - bukott ki belőlem szisszenve. Nos igen.. ha már azt kell látnom, hogy másokkal is hetyeg, legalább legyen egy érzéketlen ribanc. Hogy lássam, nem érzelmekkel teszi mindezt.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Május 19, 2013 1:15 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Bár nem egyszer megfordult a fejemben, hogy ha nem hagyja abba akkor felpofozom, de most ha akartam se tudtam volna megtenni. Persze, ha nagyon megerőltettem volna magam akkor sikerült volna, de mégse tettem. Úgy éreztem, hogy ha felállok az ágyról, akkor a lábaim nem fognak megtartani.
- Megölték az egyik legrégebbi barátnőmet, és még mielőtt megkérdezed honnan tudom... onnan, hogy én változtattam át. Éreztem... - Nyeltem egy nagyot a szemeibe nézve. Ezért jött közelebb, hogy lássa igazat mondok-e. Szóval remélem akkor elégedett a válaszommal, mert nem hazudtam.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ the light in the darkness

Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 9:09 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Már a legfelsőbb határokat feszegettem. Még jó, hogy eddig nem kevert le egy pofont, vagy ugrott nekem egy karóval vagy bármi, amivel elhallgattatott volna. Egyetlen egyet akartam csak mondani neki, de végül rájöttem hogy azt minek? Nem is érdemli meg.
- Óh, drágám... mégis mi történt, ami ennyire megindította a könnycsatornáidat? - kérdeztem felvont szemöldökkel, és közelebb léptem hozzá. A szemeit akartam látni. Akkor tudtam hogy hazudik-e vagy sem.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Május 17, 2013 3:35 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Végül is megtörtént amire annyira "vágytam". Victor utánam jött a szobába, habár ahogy közeledett felém lelassultak léptei. Nem kaptam fel fejemet, sőt még csak rá se néztem. A földet bámultam még egy kis ideig, és csak akkor néztem fel rá mikor hozzám szólt. És pont úgy ahogy vártam.. hangja tele volt gúnnyal. - Victor.... erre most semmi szükségem. - Nyeltem egy nagyot, és nem álltam fel, inkább ültem továbbra is az ágyon. Ezt akartam nem? Hogy piszkáljon, és most meg is kaptam, de ez mégse nagyon vigasztal. - Nem mentél el... miért? - Kérdeztem. Azt hittem, hogy elfog menni, és csak reménykedtem, hogy nem így lesz... és most itt van, pedig elvileg nem szívesen van a társaságomba.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ the light in the darkness

Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Csüt. Május 16, 2013 5:42 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

- Nappali

Lelassítottam lépteimen, s úgy mértem fel a terepet. Úgy nézett ki, mint akinek épp az álmait vették volna el.
- Mi történt, drágám? Talán eszedbe jutott, hogy vannak érzéseink is? - kérdeztem némi gúnnyal, ámde láttam, hogy neki épp nem erre lenne szüksége. Mit is bánom én, engem épp egyáltalán nem érdekel az, hogy ő mit gondol. Vagyis.. de. De ezt nem óhajtom neki kimutatni. Őt ismerve, csak felhasználná ellenem.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Május 15, 2013 5:21 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Nappali

Feljöttem a szobámba, és ahogy beléptem valami furcsa érzés futott végig rajtam. Nem értettem, és nem is akartam neki nagyobb figyelmet fordítani, de aztán éreztem egy nagyobb fájdalmat a mellkasomba. Rögtön megkapaszkodtam valamiben, és leültem az ágyamra. Továbbra is éreztem, de így is csak egy valami zakatolt az agyam. Mi lehetett ez, de aztán rögtön beugrott egy név. A mellkasomra szorítottam kezem, és egy nagyot nyeltem... Pearl. Valami történt vele... de nem, nem halhatott meg. Az lehetetlen! Nem sok embert változtattam át, de azt tudtam, hogy én megérezhetem, ha valami történik vele.
Nem akartam elhinni ezt az egészet, mert hogy ezt éreztem, az egyelő volt azzal, hogy Pearl meghalt. - Ne... - Mondtam egészen halkan, és vettem egy mély levegőt. Pearl a barátaim közé tartozott... sőt az egyike volt annak a kevésnek akiben megbízhatok, és most már nincs. Már rég találkoztunk de ez nem változtat semmin. Én változtattam át és a barátnőm.. vagyis csak volt. Volt... Egy nagyot nyeltem, és szemeim megteltek könnyekkel, de végül csak egy könnycsepp gördült végig az arcomon, de azt is gyorsan letöröltem. Nem akartam sírni, ezért szinte rögtön el is fojtottam magamban a fájdalmat. Nem akartam ezt érezni, így ez tűnt most a legegyszerűbbnek.
Victor is lehet feljön a szobámba nem láthat összetörve. De azért remélem feljön és nem rohan el más társaságot keresni... azt akarom, hogy itt legyen velem. Legalább addig is lefoglalna a piszkálódásával akár.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 02, 2013 3:47 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Victor pont időre jött, és már ordított is fel, hogy kész vagyok-e már. Éppen a fülbevalóimat rakta be, de már kész voltam, így már csak megnéztem magam a tükörbe, és már mehettem is. Victor már biztos türelmetlen, akkor is ha alig egy perce érkezett.

Folyt. Nappali
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 02, 2013 9:20 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Victor elment, nekem pedig nem volt más dolgom, mint lefeküdni aludni, és holnap elkészülni a bálra, mire jön Victor. Ezt el is kezdtem, és átvettem a ruháimat, hálóingre, és befeküdtem az ágyba. Nem sokkal később el is nyomott az álom, nem kellett sokáig győzködni, már így is fáradt voltam.

Másnap reggel elég későn keltem, de még így se éreztem, hogy késésben lennék. Végül is vámpír vagyok, így nekem nem jelent gondot a gyorsaság. Elmentem lezuhanyozni, megmostam a hajamat, és egy törölközőbe csavarva magamat visszamentem a hálóba. Kinyitottam a szekrényt, és kivettem belőle a ruhámat, ami egy kis ideje már vár a szekrénybe, hogy felvegyem. Megtörülköztem, felvettem egy fekete melltartót, és egy hozzá illő bugyit, és visszamentem a fürdőbe. Megszárítottam a hajamat, és utána elkészítettem a báli frizurámat, amihez társult még a smink is. Miután ezekkel kész lettem, felvettem a ruhámat és már kész is voltam, már csak Victor-ra kellett várnom.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ the light in the darkness

Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Pént. Márc. 01, 2013 5:05 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

- Pompás. - mondtam csak ennyit morranva, majd zsebre vágtam mindkét kezemet. Remélem, hogy nem fog valami mélyen dekoltált ruhával előállni, mert attól el fogom dobni az agyamat. Leginkább azért,mert mások is őt fogják bámulni.
- Holnap jövök érted. Igyekezz elkészülni. - néztem rá, majd egy kacsintással eltűntem.

/ Hotel /
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Feb. 28, 2013 2:06 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

- Igen mondták, nem is egyszer... - Vontam össze szemöldökömet, és halványan elmosolyodtam, mintha büszke lennék erre. Mindig is makacs voltam, ezen már nem tudok változtatni, és nem is akarok. Következő mondatain viszont szinte rögtön lefagyott a mosoly az arcomról. - Én bármikor ellen tudok mondani neked! Az oké hogy elmegyek veled a bálra, de ennyi... - Néztem komolyan szemeibe.
- Már megvan a ruhám, és egészen biztos felül fogom múlni a hasonmásaimat. - Kacsintottam mosolyogva. Már régebben kiválasztottam a ruhámat, már csak a megfelelő alkalomra vártam, ami most el fog érkezni.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ the light in the darkness

Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Csüt. Feb. 28, 2013 1:48 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

- Mondták már neked, hogy makacs vagy, mint valami öszvér? Kérlek, drágám.. jegyezd meg, egy valakinek még te sem tudsz ellent mondani, és az én vagyok! - mondtam neki, szándékosan hangsúlyozva az utolsó szavakat, mert mi lenne, ha nem lenne igazam? Mindannyian félünk valamitől. Én is, és Ő is. És azt hiszem hogy tisztában vagyok az Ő félelmétől. AMit nem félek szembefordítani vele, ha úgy adódik majd.
- Válassz valami gyönyörű ruhát, hogy felülmúld hasonmásaidat. - adtam még a jó tanácsot viygorogva.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Feb. 26, 2013 7:03 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Nem lépett ki az ajtón, sőt még vissza is fordult ahelyett hogy távozott volna a házból. Talán kissé értetlenül néztem szemeibe, és vártam, hogy mit fog mondani. - Az alapítók bálját beterveztem, csak azt nem, hogy veled megyek! - Vontam össze szemöldökömet egy hangos sóhaj kíséretében. Elszántnak tűnt, és ezt onnan is lelehetett venni, hogy hogyan "kért" meg, hogy elmenjek vele. Egy lemondó, de halvány mosolyt engedtem meg magamnak, és szemeibe néztem. - De rendben, veled megyek. - Mondtam ezzel beleegyezve a dologba. Nem volt kedvem ellenkezni neki, még akkor sem, hogy alig pár perccel ezelőtt még sértéseket vágtunk egymás fejéhez.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ the light in the darkness

Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Kedd Feb. 26, 2013 6:50 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Tovább akartam folytatni az utamat, de ekkor még eszembe jutott valami, és egy nagy sóhajjal fordultam vissza Katherine felé, úgy nézve rá, mint valami idióta, de nagyon is elszánt voltam. Most nem fog lerázni, ne is álmodjon róla.
- Remélem, betervezted, hogy az alapítók báljára velem jössz. - néztem mélyen a szemeibe. Ne is gondolja azt, hogy mással beengedem oda. Vagy velem, vagy senkivel.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Feb. 25, 2013 5:21 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

- Rendben, akkor viszlát édesem! - Mondtam, és néztem ahogy elindul az ajtó felé. Hát menjen ha nem kíváncsi rám, csak mert így érzek. - Menj csak... - Mondtam ezt már sokkal halkabban, és egy nagyot nyeltem elfordulva tőle. Nem véletlen vagyok vele ilyen úgy amúgy is. Talán nem lennék ennyire hideg, ha előzőleg nem beszélek Victor-ról Em-nek.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ the light in the darkness

Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Hétf. Feb. 25, 2013 4:45 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Egy ideig rezzenéstelen arccal tűrtem el vallomását, majd felsóhajtottam, és hangos nevetésre fakadtam. Ezzel próbálva éreztetni vele, hogy oké.. akkor engem meg nem érdekel, hogy nincsenek már érzései irányomba. Legyen akkor boldog ezzel a manipulatív élettel. Nagyon boldog.
- Rendben, drágám, akkor most vedd úgy, hogy én távozom. Ha ez így van, nincs kedvem és hangulatom tovább veled foglalkozni. - vontam meg a vállamat, és az ajtó felé indultam meg.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Feb. 23, 2013 8:42 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Ahogy a mellkasán volt kezem, szinte éreztem ahogy felgyorsul a szívverése a tenyerem alatt. Már csak ezért is távolodtam el tőle. És még én szeretem Őt! Ha hidegen hagynám, akkor nem így reagálná le. Vagyis érzem rajta, hogy nem vagyok közömbös neki. Mondjuk számomra se volt közömbös, mert egy kisebb vágyat éreztem, hogy megcsókoljam, de csak ennyi. - Csak olyan reménykedik ilyenben, aki hasonlóan érez! - Vontam le a következtetésemet, és elvigyorodtam.
- Sokszor hazudtam már neked, de a nem létező érzéseimről feléd, nem hazudnék. - Vontam meg a vállamat beletúrva a hajamba. Nem hiszi el, hogy nem szeretem. Ilyet se láttam még. Mit reménykedik ilyenekben? Szerettem már rajta kívül mást, nem az a felejthetetlen, még akkor is ha a gyerekem apja.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ the light in the darkness

Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Szomb. Feb. 23, 2013 8:30 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Közelített felém, mire úgy néztem rá, mint valami időzített bombára. Néha engem is meg tudott lepni, és ha választanom kell a meglepetés és a nem-meglepetés között, inkább az utóbbi mellett döntök. Gyűlölöm a meglepetéseket, és ami azt illeti, azokat is gyűlölöm, akik meglepni próbálnak.
Éreztem, szívem üteme felgyorsult, ahogyan megérintette mellkasomat, ahogy a falnak tolt, már egyenesen a torkomban dobogott, és ahogyan számhoz hajolt, szinte bizonyos voltam sikeremben.. egy ideig. Mert ekkor felnevetett, én meg megforgattam a szemeimet, és ellöktem magamtól.
- Gyerekes vagy. Azok szoktak tagadni. De drágám... ringasd csak magad illúziókba, én tudom az igazat. - vigyorodtam el nevetve.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Feb. 23, 2013 8:12 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Kissé eltátottam a számat szavai hallatán, hogy még mindig szeretem. Csodálkozásom hamar véget ért, és halkan felnevettem. Ajkamba haraptam, most már csak mosolyogva, és elkezdtem közeledni felé. Kivettem a kezéből a poharat, és a mellkasára téve kezemet elkezdtem a fal felé tolni, és míg a háta nem ért falat, meg sem álltam. - Jajj Victor... magamtól ki se tudtam volna mondani. Hálásnak kell lennem emiatt. - Mondtam egészen halkan szemeit fürkészve, és egy aprót előre lépve közeledtem felé, de már szinte nem is volt hova, mert testünk összeért. - Több mint 500 év. Tudod milyen sok idő ez nélküled? - Suttogtam most már, közelítve arcomat az övéhez annyira, hogy ajkaink szinte összeérjenek, de amint ez megtörtént, és elég közel voltunk egymáshoz, elvigyorodtam.
- Ezt te sem gondolhattad komolyan! - Távolodtam el tőle, egy gúnyos mosollyal az arcomon, és hátráltam egy pár lépést tőle. Nem szeretem már jó régen, nem is értem ezt hogy találhatta ki.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ the light in the darkness

Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Szomb. Feb. 23, 2013 7:55 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Az egész üveg tequila sem lett volna elég számomra, ha azt nézzük, hogy már ő is kikelt magából és úgy ordított, mintha éppen nyúzná valaki. Meglehet hogy a jelenlétem váltotta ki belőle ezt a hatást, de nem tehetek róla.. vagy mégis? Még eldől.. vagy hogy is mondják ezt. Még itt vagyok, nem dobott ki, nem támadott rám úgy, ahogy én rá. Haladásnak könyvelhetjük el.
- Nem gyűlölsz. Még csak nem is utálsz. - szólaltam meg ekkor már csendesen, és egy apró vigyor jelent meg az arcomon. - Sőt, épp ellenkezőleg! Még mindig szeretsz engem. - sóhajtottam, és megvontam a vállamat, mintha csak piti témáról lenne szó. Nem volt az. Mert én se csaphatom be érzelmeimet. De míg ő nem tud arról, hogy én mit érzek iránta, addig nem használhatja fel ellenem.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Feb. 22, 2013 5:06 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Még mindig a falhoz döntve hátamat álltam, és figyeltem ahogy eltávolodik tőlem, és az italos szekrényhez lép, és tölt magának az egyik üvegből.
Már kezdtem egyre jobban felhúzni magamat szavain, de egyelőre még csöndben maradtam. Inkább magamban fortyogtam, és próbáltam visszafogni magam. Egyre jobban vágytam rá, hogy rászabadítsam egyre növekvő dühömet. Katerina.. A régi nevem! Utáltam mikor így neveztek, így ez alól Ő sem volt kivétel. - Akkor még mi a francot keresel itt? Mert nem hiszem, hogy ennyire élveznéd a társaságomat! Elmondtad amit akartál, nem? Arról nem is beszélve, hogy én is elmondtam amit mondtam annak a vadásznak nem is olyan rég. Csak gondolkodhatnál! Mert tudod egy névért cserébe maradhattam volna életben, de megkaptam a vérfarkas mérget... gondolkozz Victor! Hisz tudod, én mindig hazudok! - Mondtam hangosan ezzel eléggé erősen utalva arra, hogy hazudtam akkor a vadásznak, és ezzel most Victor-nak is. Mert a vadász nem fogja üldözni Őt. Elhitettem vele, hogy csak hazudtam a névvel kapcsolatban. Arról én nem tehetek, hogy Victor agyát annyira elborította a düh, hogy nem bírt gondolkozni!
- Mert te ezek szerint gyűlölsz... Kölcsönös az érzés elhiheted! - Szorítottam össze ajkaimat, amint kitudtam mondani ezt a mondatot, mert nem szívesen mondtam ezt.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
♢ the light in the darkness

Tartózkodási hely :
♢ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
♢ drinking bourbon



A poszt írója Victor Phillip Radev
Elküldésének ideje Pént. Feb. 22, 2013 4:49 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

- Nem vagy őrült? Drágám.. - álltam meg ezúttal az italospult mellett, és felsóhajtván úgy döntöttem, leöblítem a ma esti kellemetlenségeket egy pohárka tequilával. Ez tömény.. lazító. És ha hat, nem akarom majd megfojtani Katherine-t minden lépésem után.
- A te szavad már semmire nem jó, Katerina. - neveztem szánt szándékkal a régi nevén, hogy emlékezhessen, mi is volt akkoriban. Nem beszéltünk így egymással, s most ugyan én ástam ki kettőnknetk ezt a szerepet, s ő csak folytatta, mégsem hiszem, hogy kiérdemeltem volna, hogy a halálomat akarja azzal, hogy beárul engem egy vadásznak.
- Inkább törődj a lányoddal. Hátha ő nem fog gyűlölni. - szorítottam össze fogaimat, majd belekortyoltam poharamba.
Vissza az elejére Go down




A poszt írója Sponsored content
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Vissza az elejére Go down
 

Hálószoba

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

 Similar topics

-
» Pihenőszoba
» Fürdőszoba
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Fürdőszoba
» Fürdőszoba

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Lakások és szobák :: Mystic Falls-i lakások :: Katherine búvóhelye-

Friss reagok
- lelked hangjai -


Csüt. Dec. 14, 2017 7:00 pm
Csüt. Dec. 14, 2017 6:30 pm
Csüt. Dec. 14, 2017 12:22 pm
Csüt. Dec. 14, 2017 12:20 pm




Álarc nélkül
- itt vagyunk -



Nincs


Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 15 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (77 fő) Kedd Jún. 23, 2015 10:38 pm-kor volt itt.

Fajaink aránya
● ● számokban a valóság ● ●

csoportok ●
Ffi
Ember •
27
18
vámpír •
26
19
ősi vámpírok •
5
7
Vadászok •
8
9
Boszi / mágus
31
16
Farkas •
17
20
hibrid •
3
3
vámpírboszi •
14
6
Animágus •
3
2
dhámpír •
4
2
tündér •
2
2
Farkasboszi •
6
2
druida •
2
3