A sötétség vagy megszólít
vagy nem vesz rólad tudomást



Share | 


Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
† Chatkép :

† Keresem :
aaron dorne

she is a living fire, such as I have never seen; incidentally, a fire that, despite everything, burns only for him. At the same time she is extremely tender, brave, intelligent, and sacrifices everything, or if you prefer, acquires everything by sacrifice.

† Kedvenc dal :
you don't own me - grace ft. g-eazy
† Tartózkodási hely :
∬ whitmore
† Humor :
∬ painful



Bailey Thea Buzolic ÍRTA A POSZTOT
Vas. Okt. 06, 2013 10:33 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


Bailey & Tristan

[You must be registered and logged in to see this image.]

Legszívesebben fejvesztve rohantam volna el innen. A vámpírokkal meg mindenféle természetfeletti lénnyel elég rosszul jöttem ki eddig. Először is Dean. Majdnem megölt aztán magam sem tudom miért bocsájtottam meg neki.. Mintha valamiféle hatással lett volna rám. Utána pedig ott van Scott.. Vagy, hogy is hívták. Meghalt, majd pedig egyszerűen csak elsétált és még én voltam a hülye, aki tényleg megijedt. Természetesen az ég világon senki nem hitt nekem. Miért is hittek volna? Csak egy megrémült kislány voltam. De próbálok ebből a burokból kinőni.
Elengedtem a kezét és ezzel egy ütemben léptem is egyet hátra. – Arra gondoltál például, hogy vámpír vagy? – Szegeztem neki a kérdést sokkal magabiztosabban, mint ahogy éreztem magam. Most körülbelül úgy csinálok, mintha valami nagy boszorkány lennék, aki simán le tudná teríteni.. De nem vagyok.. Főleg, mivel az utóbbi időben alig használtam az erőmet.

Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Keresem :
-
† Kedvenc dal :
born to die
† Tartózkodási hely :
mystic falls ⊂
† Humor :
really hot ⊂



Tristan Raymond ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Okt. 05, 2013 11:22 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
bailey tristan
to the nice witch
[You must be registered and logged in to see this image.]
Az ilyen helyzetek mindig olyan elcseszettek. Egyáltalán nem tudom, mikor kellene rátérnem a lényegre, vagy most egyáltalán ne térjek rá a lényegre? Mi a halál van már? Egyáltaán nem tudom felfogni, hogy ki bújt jelenleg belém, aki ennyire rám tudta ragasztani ezt a hülye félelmet... rosszul vagyok, forog a gyomrom, és szívem szerint menekülnék el innét, de van egy olyan sejtésem, hogy bizony nem tehetem meg. Túlságosan is... hogy is mondjam? Régóta várom ezt a pillanatot ahhoz, hogy megtegyem. És jobb, ha ennek az ügynek végre pontot teszek a végére.
- És Bailey... - ízlelgettem a nevét, mintha most hallottam volna először. - Nem észleltél furcsa dolgokat a közeledben? - kérdeztem. Na jó, ez gyanús kérdés. Hülyének fog nézni. De kibukott belőlem... és még mindig jobb, mint a "te nem egy hasonmás vagy?" dolog.
[You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down


Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
† Chatkép :

† Keresem :
aaron dorne

she is a living fire, such as I have never seen; incidentally, a fire that, despite everything, burns only for him. At the same time she is extremely tender, brave, intelligent, and sacrifices everything, or if you prefer, acquires everything by sacrifice.

† Kedvenc dal :
you don't own me - grace ft. g-eazy
† Tartózkodási hely :
∬ whitmore
† Humor :
∬ painful



Bailey Thea Buzolic ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Okt. 05, 2013 12:16 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


Bailey & Tristan

[You must be registered and logged in to see this image.]

Ez vagyok én.. A lány, aki pillanatokon belül zavarba tud jönni pár hülye szótól. Nem tudom, hogy ezt mikor fogom kinőni, de már épp itt lenne az ideje. Semmi kedvem ahhoz, hogy mindenki azt nézze mikor vörösödöm el, mint egy rák.. Aztán legyen ember a talpán, aki megkülönbözteti azt, hogy én most fuldoklom vagy éppenséggel a zavarodottságomtól lettem ilyen vörös.
A szemeim úgy igazán csak most kezdtek el kalandozni rajta, hiszen eddig úgy gondoltam útbaigazítom és végeztünk is, de mivel ez az egész dolog csak azért kellett, hogy beszélgessünk.. Hát akkor beszélgessünk..
Bailey. – Mutatkoztam be én is halvány mosollyal az arcomon, miközben megfogtam a kezét, amitől egy furcsa bizsergés futott át a testemen. Vámpír.. Nem rántottam el a kezemet és próbáltam úgy csinálni, mintha semmi nem történt volna.. Így lesz a legjobb.
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Keresem :
-
† Kedvenc dal :
born to die
† Tartózkodási hely :
mystic falls ⊂
† Humor :
really hot ⊂



Tristan Raymond ÍRTA A POSZTOT
Pént. Okt. 04, 2013 10:57 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
bailey tristan
to the nice witch
[You must be registered and logged in to see this image.]
Jó ég, mintha egy szűz fiú lennék. Mintha nem élnék már ezer éve! Ez meg mi a halál? Tudtam, hogy hatással lesz rám a jelenléte, hiszen ő.. Serenity tökéletes mása... és nem értem, hogy miért. De ki fogom deríteni. Már ha addig nem veszi el teljes mértékben az eszemet ez a lány. Akkor valóra válik az is, amivel Samantha fenyegetett, és megöli... ahhoz meg most semmi hangulatom. Egy újabb folt a lelkiismeretmenek... ez lenne a vége.
- Szóval... a nevem Tristan. És... hülye egy helyzet - túrtam feszülten a hajamba, majd kínlódó vigyorral felé nyújtottam a kezemet, hogy így köszöntsem.
[You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down


Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
† Chatkép :

† Keresem :
aaron dorne

she is a living fire, such as I have never seen; incidentally, a fire that, despite everything, burns only for him. At the same time she is extremely tender, brave, intelligent, and sacrifices everything, or if you prefer, acquires everything by sacrifice.

† Kedvenc dal :
you don't own me - grace ft. g-eazy
† Tartózkodási hely :
∬ whitmore
† Humor :
∬ painful



Bailey Thea Buzolic ÍRTA A POSZTOT
Szer. Okt. 02, 2013 2:28 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


Bailey & Tristan

[You must be registered and logged in to see this image.]

Eléggé fura volt, hogy valaki így próbált meg leszólítani. Mármint ez egy sráctól is kicsit bénán hangzott. Bár próbáltam nem beleképzelni semmit a dolgokba, hiszen voltaképpen mit is lehetett volna beleképzelni? Egyszerűen csak megkérdezte, hogy merre találja a központot. Oké, hogy mondhatni még láthatja is az ember innen, de nem kell mindenbe túlságosan is beleélnem magam, hogy aztán pofára eshessek, mert vagy egy pszichopatát fogok ki vagy egy idiótát, aki nem hiszi el, hogy pár perce még halott volt.. Egy időre most elegem van a férfiakból..
Valahogy kezdeményezni kell a beszélgetést, nem? – Kérdeztem halvány vigyorral az arcomon és ekkor már kezdtem egy kicsit zavarba jönni, amin a szavai nem igazán segítettek. Sőt.. Mondhatni, hogy csak rosszabbítottak a helyzeten hiszen, mint mindig most is elpirultam.
Köszönöm. – Mondtam miközben beleharaptam az ajkamba, mielőtt megint elkezdenék csacsogni valami hülyeségről.
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Keresem :
-
† Kedvenc dal :
born to die
† Tartózkodási hely :
mystic falls ⊂
† Humor :
really hot ⊂



Tristan Raymond ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Okt. 01, 2013 9:07 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
bailey tristan
to the nice witch
[You must be registered and logged in to see this image.]
Na jó, ennél közönségesebb mesét aligha találhattam volna ki. Valószínűleg látszott rajtam, hogy olyan kamu az egész, hogy... húh, hasonlatot se tudnék mondani arra, milyen átlátszó kretén vagyok.. de annyira összezavarodtam. Itt voltam a cél előtt... és ettől féltem mindvégig. Serenity mindig hatást gyakorolt rám... ha az elején nem is, hát a végén igen... és ez a lány - Bailey, ha jól tudom - teljes mértékben ugyanezt a hatást gyakorolta rám.
- Szóval ilyen közel járok... hm... - nyeltem egyet. - Azt hiszem, ennél kicsit... erősebb sztorit kell találnom, ha egy gyönyörű nővel akarok leállni, hátha méltat egy kis figyelemre - vetettem be ezúttal az ártatlan, kínos vigyoromat azzal a "tudom, hogy átlátszó voltam" nézéssel, és beletúrtam a hajamba. - Sajnálom, nem akartam füllenteni, csak... ebben az őszi időben egy ilyen mindent felülmúló szépség... lehetetlen ellenállni neki.
[You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down


Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
† Chatkép :

† Keresem :
aaron dorne

she is a living fire, such as I have never seen; incidentally, a fire that, despite everything, burns only for him. At the same time she is extremely tender, brave, intelligent, and sacrifices everything, or if you prefer, acquires everything by sacrifice.

† Kedvenc dal :
you don't own me - grace ft. g-eazy
† Tartózkodási hely :
∬ whitmore
† Humor :
∬ painful



Bailey Thea Buzolic ÍRTA A POSZTOT
Pént. Szept. 27, 2013 10:31 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


Bailey & Tristan

[You must be registered and logged in to see this image.]

Ha a szemeim nem kápráznak a parknak egy kicsit elhagyatottabb részén vagyok, de nem is baj. Hiszen voltaképpen a magány most jól fog esni. Talán azért, mert össze vagyok zárva egy tizenkét éves kissráccal, ami igen megterhelő tud lenni. Azt hittem, hogy könnyű dolog lesz és megoldom, de fogalmam nincs, hogy hosszú távon ez az egész, hogy fog működni. Nem vagyok egy anyatípus vagyis hát.. Nem tudom mit csináljak, ha ezek a rémálmok visszatérnek. Valamit muszáj lesz. Valahogy el kell feledtetnem vele a történteket.. Mármint azt nem, hogy mi is ő.. Csakhogy az átváltozással kapcsolatos dolgokra ne emlékezzen.. Erre egyáltalán nincs szüksége egy ilyen fiatal gyereknek.
Éppen indultam volna, hogy ne csak egy helyben ácsorogjak, mikor meghallottam a hátam mögül egy hangot és automatikusan megfordultam. – Öhm, semmi baj. – Néztem rá mosolyogva. – Hiszed vagy sem elég közel jársz hozzá. Ha itt lemész ezen az utcán ott fogsz kilyukadni. – Igazítottam útba kedvesen.
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Keresem :
-
† Kedvenc dal :
born to die
† Tartózkodási hely :
mystic falls ⊂
† Humor :
really hot ⊂



Tristan Raymond ÍRTA A POSZTOT
Pént. Szept. 27, 2013 9:44 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
[You must be registered and logged in to see this image.]

Próbáltam mindent felfogni, de olyan hirtelen jött... és nem is vett észre. Csak én őt. De nem is tudtam levenni róla a szememet, olyan gyönyörű volt... olyan, mint Serenity... ő is olyan igéző pillantással volt megáldva, olyan tüzes volt, olyan... nem is tudnám szavakkal elmondani, milyen volt... de elment... elhagyott egy napon... nem tudom, mi történt vele... és ezért is félek, hogy ez egy játék... egy alapos átverés, és ez a lány valójában ő. Dehát az kizárt... mert nem lehet ő, igaz? Ez a lány egy boszorkány.
- Hééé...! - szóltam utána hirtelen, majd nagyot nyelve, még mindig rajta időztetve szemeimet néztem rá. - Bocsánat. Csak... most először járok még a városban - füllentettem egy óriásit. - Meg tudná nekem mondani, hogy... merre találom a központot? - vált rekedtté a hangom. Elmélyültem a szemeiben... gyönyörű.
Vissza az elejére Go down


Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
† Chatkép :

† Keresem :
aaron dorne

she is a living fire, such as I have never seen; incidentally, a fire that, despite everything, burns only for him. At the same time she is extremely tender, brave, intelligent, and sacrifices everything, or if you prefer, acquires everything by sacrifice.

† Kedvenc dal :
you don't own me - grace ft. g-eazy
† Tartózkodási hely :
∬ whitmore
† Humor :
∬ painful



Bailey Thea Buzolic ÍRTA A POSZTOT
Szer. Szept. 25, 2013 6:28 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next


Bailey & Tristan

[You must be registered and logged in to see this image.]
Mostanában egyre többet vágytam ki a friss levegőre. Nem, mintha menekülnöm kellene bárki elől is egyszerűen csak szeretem az őszt. Szerintem nagyon gyönyörű évszak. Főleg, mivel a fák leveli annyi színben pompáznak, hogy az egyszerűen gyönyörű. Daryl palacsintás trükkje érdekesre sikeredett. Igazából tudni sem akarom, hogy mit rakott bele abba a palacsintába. Jobb is, ha nem tudom, hogy mi volt benne még a végén annak a tudatától lennék rosszul.
A város központja felé sétáltam, de különösebb célom nem volt. A zsebemből előrántottam a telefonomat és előkotortam annak a srácnak a számát, akivel a múltkor találkoztam, hogy hátha van kedve találkozni velem. Bár valószínűleg nincs, hiszen megtalálta a barátnőjét és mindent megbeszélnek.. Úgyhogy inkább vissza is raktam a telefonomat. Tyler-t meg nem akarom zaklatni valószínűleg nagyban már az esküvőt rendezik. Mondjuk még efelől sem hallottam megerősítést. Mindegy is.. Most valahogy mindenki eltűnt az életemből. De talán ez így jó. Egy kis békére lelhettem így. Hiszen a körülöttem lévő emberek voltak azok, akik úgymond feldobták az életem ezzel-azzal. Dean, apa, Jason, Daryl. Bár valószínűleg, ha nem így történt volna, akkor meg azon lennék kiakadva, hogy milyen unalmas az életem.
Egy nagyot sóhajtottam, majd a hajamba túrva feltérképeztem, hogy hova is lyukadtam ki.
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Keresem :
-
† Kedvenc dal :
born to die
† Tartózkodási hely :
mystic falls ⊂
† Humor :
really hot ⊂



Tristan Raymond ÍRTA A POSZTOT
Szer. Szept. 25, 2013 2:43 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
bailey & tristan
Can you make it feel like home?


[You must be registered and logged in to see this image.]
Zsebre vágott kézzel sétálgattam ebben a kis parkban. Legalábbis egy félreeső része volt annak. Hogy mit kerestem? Úgy igazából semmit. Egy kis megértést... talán. Mert azt hiszem, mástól nem várhatom el. Nem várhatom el Samantha-tól, hogy elnézze nekem, miként keresem azt, aki kiköpött mása egy korábbi lánynak az életemben. És magam sem tudom, hogy mit érzek. Érzek-e egyáltalán valamit a tanácstalanságon kívül.
A hajamba túrtam feszülten, és megköszörültem a torkomat. Mit kellene tennem? Van-e egyáltalán jó megoldás? Van-e... kiút abból, amibe hajszoltam magamat? Olyan hányatott sorsot írtam magamnak, hogy az alól semmi nem fog engem felmenteni, vagy... meg nem történtté tenni. És talán meg is érdemlem. Azt hiszem.
Nem is tudom, mi állt a lábamba, mikor meg kellett állnom. Megfagytam. Mert egy barna hajzuhatagot láttam megcsillanni az őszi napsütésben. Belevegyült a kellemes szellőbe, majd a lábaim szinte elzsibbadtak.
- Serenity - álltam ott döbbenten, és nem hittem a szememnek. De belül már tudtam, hogy... ez nem ő. Ez... az a lány, akit most ugyan nem kerestem, de megtaláltam.

Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
mind is in DISTURBIA
† Tartózkodási hely :
mystic falls ❞
† Hobbi & foglalkozás :
killing is my speciality ❞
† Humor :
raw ❞



Tatia Petrova ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Júl. 22, 2013 10:17 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
Elijah & Tatia


Hangtalanul lapultam a fa mögött és természetesen észrevettem, amikor ő is odaért. Még a fülemben csengtek a szavai: az élet sosem volt igazságos. De még mennyire nem. Mi már csak tudjuk... ennek hatására sóhaj hagyta el az ajkaimat, ám mivel szinte a fülemben hallottam légzését, elvigyorodtam. Tényleg be akarja adni nekem, hogy szaladt utánam és elfáradt? Ugyan már, az első vámpírok közül valók nem szoktak kifulladni.
Elkapott és a vállára vetett, mint egy zsákot. Önfeledt kacarászásba kezdtem. Jól éreztem magam, talán jobban, mint kellene, ám senki ne vesse a szememre, hogy megpróbálom élvezni az életemet, ami jelenleg ugyan nem a legjobb, de... Elijah ezt elfeledtette vele.
- Köszönöm. - Pillantottam rá félszeg mosollyal, amikor a fülem mögé rakta a virágot és kósza hajtincseket simított ki az arcomból. Viszont az, hogy ismét megcsörrent a telefonja, ami azt jelentette, hogy mennie kell... az nem tetszett. Nem akartam, hogy itt hagyjon. Magamra, egyedül.
Lebiggyesztett ajkakkal csúsztattam a zsebembe a papírcetlit, amin a telefonszáma állt. A szigetre megy... még mindig nem tett le erről? Veszélyes, nem szabadna oda mennie. - Vigyázz magadra. - Mondtam halkan és kérlelően. Reméltem, hogy egyik egyáltalán nem épeszű szülőjének sem fog eszébe jutni, hogy esetleg bántsa őt, emberré tegye, majd megölje. Ám mire akármi mást mondhattam volna, már el is sétált.
Szomorú szemekkel néztem utána és az ujjaim közé vettem az apró virágot. Megszagoltam és csak ez ösztönzött arra, hogy ismét elmosolyodjak. Úgyis találkozunk még, a hálám egyébként is mérhetetlenül áramlott felé. Feldobta a napomat, megnevettetett és rádöbbentett, hogy valaki számára még fontos vagyok.
Nem volt értelme tovább maradnom, lassan sétálni kezdtem, hogy kiérjek a parkból. Elméláztam, egyáltalán nem figyeltem az útra, csak akkor kaptam fel a fejem, amikor ütközést éreztem. Valakinek nekimentem.
- Bocsánat. - Dörmögtem a hozzám nem illő szót és jobbnak láttam, hogy tényleg odébbállok, mielőtt még rosszabbra fordul a helyzet és még mentegetőzni is kezdek. Így szaporábbra fogtam a lépteimet és ott sem voltam.

|| Én is köszönöm. 40 38 ||
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Júl. 22, 2013 9:44 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

★I will give you my word.
When I make a deal, I keep a deal.
Klaus is my brother. I’m a little behind on the times, but I believe the term you’re searching for is OMG.I will give you my word. We will be your partners. We will end Marcel’s realm. But know this, if anything whatsoever happens to that girl or her unborn child. You needn’t fear Marcel nor Klaus or anyone… More than anyone you need to fear me.




- Igen... A halhatatlanság elég csábító. Kár, hogy nekem soha nem volt lehetőségem a választásra. - néztem kicsit üregesen magam elé. Fogalmam sincs, hogy máshogy döntöttem volna ha lett volna lehetőségem bármit is fontolóra venni. A testvéreimmel ellentétben nekem nincs bajom a vámpírsággal. Erős figyelemmel követtem mit fog válaszolni a következő kérdésemre. 1 hónap... vagy egy kicsit több... Ez még nagyon friss. Én pedig így letámadtam. - Sajnálom...- suttogtam magam elé. Olyan arcot vágtam, mint egy kisfiú akit rajtakaptak sütilopás közben. Kicsit szégyelltem magamat. 1 hónap semmiség egy vámpír életében, én pedig ennyire önzően viselkedtem vele. De nem baj. Így talán több esélyem marad. Meglepődtem mikor közli több gyereke is volt. Én csak egyről tudtam. - Még él a lányod? - kérdeztem volna, de máris ugrottunk. Elnevette magát én pedig sóvárogva néztem gyönyörű mosolya után. - Annyira szép vagy mikor nevetsz... - jegyeztem meg kissé bohéman...Hallom a lépteit a fa mögül. - Az élet sosem volt igazságos Tati... - kiabáltam mosolyogva. A léptei egyre gyorsabbak és sűrűbbek. Nem a vére illatát, nem az emberi szagát, nem a lépteit... hanem a szíve dobogását követtem óvatosan és halkan. Háttal nekidőltem annak a fának, aminek a másik oldalán ő hátalt. Kicsit gondolkoztam, hogy mit csináljak. Egy csöppnyi ideig hallgattam a szívverését, amitől még boldogabbnak éreztem magamat, aztán elé teremtem és a derekánál fogva kaptam a vállamra fel majd raktam vissza a talajra.- Megvagy! - mondtam, majd addig tereltem előre míg újra a fának nem ütközött a hátával. Jobb karomat a feje fölött a fa törzsének nyomtam. Kissé kapkodva vettem a levegőt, hogy lássa milyen nehéz volt elkapni. A másik tenyeremből egy virág kukucskált ki amit útközben téptem le. CLICK - Virágot a virágnak...- tűrtem a füle mögé a növényt, majd hátraléptem és megcsodáltam. A telefonom megint megcsörrent, amire nagyot sóhajtottam. - Azt hiszem mennem kell Tati... - mondtam szomorúan. - Csak úgy röpül az idő veled. - mondtam mosolyogva. - Ha bármi gond adódik itt a telefonszámom. - nyomtam egy cetlit a kezébe. - Ha visszatértem a szigetről még beszélni fogunk. - igazgattam meg göndör fürtjeit, amibe a szél bele bele kapott. - Légy jó Tatia! - mondtam és megsimogattam az arcának egyik oldalát. Bárcsak újra mondhatnám, hogy szeretlek, de nem tehetem. Léptem egyet hátra, zsebre vágtam a kezeimet, majd egy mosoly kíséretében elsétáltam onnan. De a gondolataimat végig ő töltötte be.
 

Please Stay ~
//Köszi a játékot 40 40 38 //
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
mind is in DISTURBIA
† Tartózkodási hely :
mystic falls ❞
† Hobbi & foglalkozás :
killing is my speciality ❞
† Humor :
raw ❞



Tatia Petrova ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Júl. 22, 2013 6:46 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
Elijah & Tatia

(Alex Clare - Too Close)


A kíváncsiság mintha az arcát is megváltoztatta volna, az érdeklődés teljesen más fényt vetett rá. Természetes, hogy tudni akarta, mi történt.... miért tűntem el olyan hirtelen, de azt hittem, hogy már valaki beavatta. Érdekes, legalább így rám marad a feladat. Az én történeteimet én tudom a legjobban előadni.
- Azért tűntem el, mert nem volt értelme annak, hogy maradjak. Az áldozat után minden véget ért számomra és bár a kunyhótokban felkészültem a halálra, mégsem tudtam nemet mondani Oliver ajánlatára. Az örök életre. - Megvontam a vállamat. A hallhatatlanság csábereje nagyon vonzó tud lenni, volt benne részem bőven. Egy lenni a legelső vámpírok közül pedig életem egyik legjobb döntésének számított, sohasem fogom letagadni, hogy élveztem a pillanatot, amikor újult erőre kaptam. Mázlista vagyok, hogy a végén ezt dobta a gép.
A másik kérdése hallatán nyeltem egyet. Sejtettem, hogy ez neki sem hálás téma, de ha rákérdezett... válaszolok. Megígértem. - Nem olyan régóta. Egy hónapja, talán kicsit több. Az időérzékem nem a legjobb. - Húztam el kissé a számat. Igazából az öccse mellett mindig elvesztettem a fonalat, máshogy érzékeltem az időt, amikor vele voltam, bár úgy tűnik, hogy ezzel mostanában nem lesznek problémáim.
Apró sóhaj és egy harmadik kérdés. A gyermekem apja? - Melyik gyerekemé? - Pillantottam a szemeibe. Ha másban nem is, abban biztos voltam, hogy tudja, terhes voltam az áldozat megejtésekor. Ez a kérdése viszont az én fájó pontomat találta el, nem az övét. - A lányomé a férjem. Vagyis a volt férjem, Cedric, aki miatt eljöttem Bulgáriából. Azé a gyereké, aki nem született meg... az ő apja Klaus volt. - Nem akartam belemerengeni a múltnak ebbe a részébe, szerencsére jött egy eléggé vicces tudakozás részéről, így nem sokáig kellett ezekre a dolgokra gondolnom. Kiváló figyelemelterelés.
- Aquapark? Úgy nézek ki, mint aki oda szokott járni? - Kérdeztem nevetgélve, de nem dorgálóan, inkább jót mulattam a dolgon. - Inkább a tengerpartot részesítem előnyben. - Mire ezt kimondtam már el is kapta a kezemet és kiléptünk a filagória takarásából, hogy a füvön ácsorogjunk. Eltátottam a számat.
- Ez nem ér! Te most vámpír vagy, simán lekörözöl. - Körbenéztem. Tizenöt másodperc. Hmmm... mondhatni, hogy ezer éve nem fogócskáztam úgy, hogy valaki engem akart elkapni. Mindig én játszottam a fogó szerepét.
El is tűnt, én pedig fogtam magam és emberi tempómmal szaladni kezdtem. Nem rohantam, ráérősen kocogtam, mígnem megálltam az egyik fa tövénél és nekitámasztottam a hátamat. - Régen mindig hagytál nyerni. - Kiáltottam.
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Vas. Júl. 21, 2013 10:41 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

★I will give you my word.
When I make a deal, I keep a deal.
Klaus is my brother. I’m a little behind on the times, but I believe the term you’re searching for is OMG.I will give you my word. We will be your partners. We will end Marcel’s realm. But know this, if anything whatsoever happens to that girl or her unborn child. You needn’t fear Marcel nor Klaus or anyone… More than anyone you need to fear me.




Leült mellém aminek nagyon örültem. Egyszerűen jó látni, hogy az a játékos, pajkos mosoly újra az arcára ül. - Miért tűntél el? - kérdeztem érdeklődve. Olyan régen volt az egész, már alig emlékszem még vámpír létem ellenére is mi történt akkoriban. - Mikor tértél vissza és miért? - kérdeztem tovább várva a válaszait. - Mikor melegedtél újra össze az öcsémmel? - kérdeztem óvatosan. Nem tudom, hogy ez tabu kérdésnek számít e. Kicsit szúrt a szívem, hogy ezt is akarom tudni, de muszáj. Mindent akarok ...mindent megakarok érteni és tudni vele kapcsolatban. - Kitől van a gyermeked? - ezt mindig is fel akartam neki tenni. Nem sokat tudtam a múltjáról. Ez valahogy sosem jött szóba. - Szeretnél egy kicsit elnézni velem valami jó kis helyre? Egy étterembe? - szaladt széles vigyorra a szám. - Esetleg egy kis kalandosabb helyre... mondjuk az Aquaparkba? - haraptam játékosan az alsó ajkamba. Még sosem láthattam Tatiát a mai divatos fürdőruhák egyikében. Az agyamban már meg is jelent a kép. Tökéletes alak, gyönyörű hosszú göndör barna hajjal... Valami eszméletlen. Gyorsan megráztam a fejemet, hogy elkergessem ezeket a gondolatokat. - Vagy a régi idők kedvéért... - elkaptam a kezét és úgy húztam ki a pavilonból a park hűvös gyepére. - Megkergethetnélek egy kicsit... - mondtam és vámpírsebességgel már ott sem voltam. Egy fa mögé rejtőztem és onnan beszéltem. - Kapsz 15 másodperc előnyt. - kiabáltam kissé gúnyosan. Közben előkaptam a telefonomat és Mikael nevét pillantottam meg a kijelzőn "1 új SMS Apa". Mindig a legjobbkor. Megnyitom és kapom az üzenetet, hogy legyek készenlétben. Én már teljesen kész vagyok ezt elhiheti. Visszadugtam a zsebembe a telefont. Tatia bárminél jobban érdekel és az embert már rég elfogtam. Mire anyánk elér a szigetre, addigra háromszor megteszem oda vissza vámpírsebességgel az utat. Lehunytam a szememet és vettem egy mély lélegzetet. Elszámoltam 15-ig, majd előléptem.
 
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
mind is in DISTURBIA
† Tartózkodási hely :
mystic falls ❞
† Hobbi & foglalkozás :
killing is my speciality ❞
† Humor :
raw ❞



Tatia Petrova ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Júl. 20, 2013 7:57 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
Elijah & Tatia

(Stateless - Bloodstream )


Elmosolyodtam szavaira. Halványan ugyan, de mégis ott volt a szám szélén egy aprócska mosoly. - Köszönöm. Te annyira... jó vagy. - Hitetlenkedve csóváltam meg a fejemet. Azt hittem, hogy azok után, amit mondtam neki itt hagy és soha nem látom többé. Hogy eltűnik, mint a kámfor és akárhol kereshetném, akkor sem találnám meg, ha kutatóosztagot küldenék a keresésére. Az előbbi vallomása teljesen beleférkőzött a fejembe, biztos voltam benne, hogy jó darabig kalapáccsal sem fogom tudni onnan kiverni. A szó viszont bennem akadt a kérdése hallatán. Egyébként be sem áll a szám, minden helyzetben eszembe jut valami okos dolog, de most...
- Nem tudom, Elijah. Nem akarok neked semmit sem ígérni. Már mondtam, hogy... nem akarlak megbántani. - Simítottam végig az arcán finoman. Mintha így is óvni akarnám. Ez a pár perc vele egy teljesen másik világ.
Bólintottam. Megértette, hogy először az öccsével kell elrendeznem a dolgaimat, hiszen bárhol van és bármit csinál, jelenleg ő töltötte be a férfi szerepét az életemben.
Megfogta a kezemet és a mosolyom vigyorrá alakult, ahogy visszaültünk a padra. Keresztbe tettem a lábaimat és a hajamat az egyik oldalon a fülem mögé tűrtem, mert zavart, hogy az egyik hullámos tincsem az arcomba hullott. - Mire vagy kíváncsi? - Kérdeztem.
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Júl. 20, 2013 12:19 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

★I will give you my word.
When I make a deal, I keep a deal.
Klaus is my brother. I’m a little behind on the times, but I believe the term you’re searching for is OMG.I will give you my word. We will be your partners. We will end Marcel’s realm. But know this, if anything whatsoever happens to that girl or her unborn child. You needn’t fear Marcel nor Klaus or anyone… More than anyone you need to fear me.




Viszonozta a csókjaimat. Érzem, hogy vágyik rám. És ez kölcsönös. Akarom őt. Minden kis porcikám szeretné, hogy az enyém legyen. Nem a teste, hanem a szíve kell. Persze a teste sem utolsó, de nekem az érzelmei kellenek. Ujjaim nyugtatóan simogatják a csípője két oldalát. Akarom ezt a nőt. Mikor a csók véget ér, lassan és óvatosan nyitom ki szemeimet. Kerestem valamit a tekintetében és meg is találtam. Úgy látszik nagyon messze vagyok attól a győzelemtől. De nem adom fel! Senki sem mondta, hogy könnyű lesz ez az egész. Istenem, hogy miért botlottam belé pont most? Ennyi év után? - A közeledben leszek Tati... mindig... mindörökké... nem fogok elfutni mint ezer évvel ezelőtt... vigyázni fogok rád.... - hadartam gyorsan egyből utána. Akár a csillagos eget is leígértem volna neki, ha cserébe viszont szeret. De nem... a következő szavai mást mondanak. Meglepetten érzékelem, hogy megint alul maradtam. Miért olyan piszkosul nehéz a szerelem?- Van rá esély, hogy egyszer viszont szeretsz úgy ahogyan én szeretném? - kérdeztem óvatosan kölyökkutya szempárral. Akármit mond nem adom fel. Hiszen csak akkor lehet az enyém, ha küzdök érte. Ha meg sem próbálom... sosem lesz az enyém. - Túl gyors voltam? Sajnálom... csak annyira gyönyörű vagy és nem bírok ellenállni neked... a személyiségednek... a szavaidnak. - kerestem a szavakat. - Nézd Tatia... megértem, hogy rendezni szeretnéd a dolgaidat Klaussal... de azt is szeretném, ha adnál nekem is egy esélyt... talán találkozgathatnánk... - szeretném ha szeretnél...valahogy így fejeztem volna be ezt az egészet. De nem akartam magamat ráerőszakolni, csupán egy esélyt, hogy bebizonyítsam mennyire szeretem. - Talán el is kezdhetnénk... - ráztam meg a fejemet. Még mindig a csók járt az eszemben. Nem volt egy hétköznapi. Elkaptam a kezét és visszasétáltam vele a padra. Leültem és megütögettem magam mellett a helyet. - Mesélj! Annyi mindenről lemaradtam. - mosolyogtam rá.
 
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
mind is in DISTURBIA
† Tartózkodási hely :
mystic falls ❞
† Hobbi & foglalkozás :
killing is my speciality ❞
† Humor :
raw ❞



Tatia Petrova ÍRTA A POSZTOT
Pént. Júl. 19, 2013 9:50 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
Elijah & Tatia

(Stateless - Bloodstream )


- Az teljesen más, amit te csinálsz. A vámpírléttel jár, hogy gyilkolj, a génjeidbe programozták a szüleid. De én magamtól lettem ilyen... nem az terelt erre az útra, hogy vámpír lettem, hanem az, hogy sokkal jobb volt így élni. - Vallottam be az őszintét, de az ő hangjában lévő érzelmek egyáltalán nem kerülték el a figyelmemet. Hogyan volt képes szeretni ennyi időn át, ha igaz az, amit mond? Neki talán még többet ártottam, mint Klausnak, hiszen ő a másik férfi volt az életemben. Klaus után, bár nem akartam őket sorrendbe állítani, elvégre teljesen különböztek egymástól, ahogy a szerelmem is máshogyan lángolt iránta, mint az öccse iránt. Elijah egy kalandnak indult, aminek végül egyikőnk sem tudott véget vetni, mert ahhoz túlságosan közel kerültünk egymáshoz. Függtünk a másiktól és kívántuk egymás társaságát, akármennyire próbáltunk küzdeni ellene. Aztán feladtuk a harcot és... a történet már közismert, már-már unalmas. De számomra nem. Mert ez volt az életem.
Tovább simogattam az arcát. Nem gondoltam volna, hogy itt kötünk ki. Vigyázna rám? Lenne az őrangyalom? Úgy is, hogy tudja, még mindig a fivérével vagyok és őt szeretem? Istenem... hogyan állhatnék ennek ellent? Ez a viselkedés kísért meg a legjobban, az emberi énem akarja őt, szeretné, hogy igaz legyen, amit mond. Hogy mellettem legyen, amikor szükségem van rá, hogy bármivel fordulhassak hozzá, hogy ne tűnjön el újra a szemem elől... hogy a közelemben legyek. önző lennék? Mohó? Bizonytalan és döntésképtelen? Igen, az vagyok és szégyelltem magam, amiért nem tudtam neki határozottan azt mondani, hogy ő kell nekem. Nem akartam játszani vele... mégis mintha ismét valami ilyesmi kezdődött volna el.
Ajkai hirtelen tapadtak az enyéimre, ám egy másodpercig sem voltam rest viszonozni a csókját. Az agyam üressé vált, csókja lehetetlenné tette a gondolkodást, mindössze szavai kattogtak a fejemben. Harcolna értem... mint régen, pedig nem éri meg. Értem nem. Ő másvalakit érdemel, valaki jobbat, olyat, aki úgy szereti őt, ahogyan kellene. Ennek ellenére eszem ágában sem volt kiszakadni a csókból. Jólesett, lágy volt, mégis szenvedélyes. Az őrület környékezett...
Kezeim arcáról először a tarkójára csúsztak, később átkulcsoltam a nyakát, hogy minél közelebb érezhessem magamhoz. Csak csókoltam és csókoltam, ki tudja meddig... nem is érdekelt. Éreztem ujjai simogatását a csípőmön, amitől a szívverésem újra gyorsabb fokozatra kapcsolt, elválva ajkaitól a lélegzetvételem is szaporább lett. Mit ki nem vált belőlem...
- Nem akarlak bántani. - Nyögtem ki a fejemet csóválva. - Én csak... azt akarom, hogy a közelemben légy. A közelemben akarlak tudni.- Nyeltem egy nagyot egy pillanatra lesütve a szemeimet, de tudtam, hogy nem lehetek gyáva, a szemébe kell mondanom azt, amire készülök. - De nem szerethetlek úgy, ahogy te engem... most nem. Még nem. - Ejtettem ki a szavakat sajgó szívvel. Annyira nem akartam neki fájdalmat okozni... tényleg nem, előbb bántottam volna magamat. Viszont tisztáznom kellett Klaus-szal a dolgokat, mert akárhogy is alakult a helyzet, nem tudtam kizárni a kérdést, hogy mi lesz kettőnkkel.


A hozzászólást Tatia Petrova összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Júl. 20, 2013 7:36 pm-kor.
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Pént. Júl. 19, 2013 7:49 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

★I will give you my word.
When I make a deal, I keep a deal.
Klaus is my brother. I’m a little behind on the times, but I believe the term you’re searching for is OMG.I will give you my word. We will be your partners. We will end Marcel’s realm. But know this, if anything whatsoever happens to that girl or her unborn child. You needn’t fear Marcel nor Klaus or anyone… More than anyone you need to fear me.



Nemet bólogattam az arcommal... Nem ő nem ilyen... - Ez csak a felszín... vagy ha nem az az sem érdekel. Én itt vagyok. Segítek rájönni ki vagy valójában. - ígértem túlságosan hamar. - Én is élvezem mások kárát... én is gyilkolok... én is hazudok, lopok, csalok... elhitetem másokkal hogy hatalmas vagyok. De te mégis tudod, hogy az csak a felszín. Te ismered a régi énem... hozzád teljesen másképpen viszonyulok, mint másokhoz, ahogy most te is hozzám. Legyél gonosz, rossz...nem jó ember... Ha hozzám kedves, jó és gyengéd vagy... engem nem érdekel a többi. - mondtam telis tele érzelmekkel. - Még jó, hogy én nem vagyok ember.- mosolyodtam el. Ujjai az arcomat kezdték felfedezni. Amikor az ajkamra vándorol az egyik, gyengéden egy csókot nyomok rá. - Ha te így szeretnél... akkor ilyen maradok... - leheltem. Úgy emlékszem még a régi időkre. Olyanok voltunk, mint a gyerekek, mégis komoly érzelmekkel. A sok játékos fogócska az udvari telkek eldugott helyein... Az elkapott csókok a kerti padon. Na meg a gyönyörűre font szépséges barna haja, amivel akár órákig is eltudtam játszadozni. A vacsorák, ahol lopott pillantásokat vetettünk egymásra, annak ellenére, hogy ő nem az én oldalamon vett részt rajta. A gyengéd érintések, a finom szavak, az az erőteljes érzelem. Ezek mind mind... akarom őket, újra. Azt akarom, hogy Tatia engem szeressen. Látom a szemében, hogy akar. De nem értem miért habozik akkor. Klaus éppen megcsalja... az öcsém nem jó hozzá. Akkor nem szomorkodna itt egy padon. Sőt Tatia most ember. Sok ellensége van. Sosem hagynám védtelenül itt egymagában. Elkapom a kezét az arcomról és finoman egy csókot nyomok rá. - Rendben... - kezdtem magabiztosan. - Itt akarok lenni neked. Vigyázni akarok rád, ha már az öcsém feléd sem néz. Féltelek. Azt akarom, hogy biztonságban legyél. Boldoggá akarlak tenni és látni akarlak. - fejeztem be, majd figyeltem mit mond. Nagyot nyeltem a kertelése hallatán. Miért nem mondja ki? Mire vár? A szíve ösztönösen gyorsabb tempóra vált és ezt én váltom ki belőle. Keserű mosoly húzódott a számra. Húztam az időt. Eleresztettem a finom kis kezét, ami a dereka mellé hullt vissza. Kezemet óvatosan a csípője két oldalára helyeztem és még közelebb léptem, úgy néztem rá le. Ember volt, vágytam a vérére, de nem szabad. Nyeltem idegesen egyet. Igazából megvallva biztos voltam benne, hogy már régen elfelejtett.. de ez a viselkedésem miatt tartok ott ahol vagyok. Mert átengedtem mindig mindent mindenkinek. Ha bármiért is egy kicsit kellett küzdenem, inkább átengedtem. Nem voltam elég erős hozzá, hogy elhiggyem én is képes vagyok harcolni valamiért, valakiért. De most nem! - Teljes szívemből szeretlek és reménykedem benne, hogy te is így érzel... Harcolni fogok érted Tatia... harcolni és ez alkalommal én szeretnék győztesen kikerülni... én akarom a szívedet... téged akarlak... boldognak lenni és nem fogom feladni ez alkalommal... - mondtam majd a derekánál fogva odahúztam magamhoz és megcsókoltam. Ebben a csókban minden vágyam amit iránta éreztem benne volt. Ha szikrában mérnénk a szenvedély mércéjét, az ajkaink lángolnának. Annyira vágytam rá, hogy hozzáérhessek. Szerelmes vagyok belé.
 
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
mind is in DISTURBIA
† Tartózkodási hely :
mystic falls ❞
† Hobbi & foglalkozás :
killing is my speciality ❞
† Humor :
raw ❞



Tatia Petrova ÍRTA A POSZTOT
Pént. Júl. 19, 2013 7:23 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
Elijah & Tatia


Elképedtem. Tényleg ez rí le rólam? Hogy egy elveszett lélek vagyok, aki nem találja a helyét a világban? Ha igen, akkor a helyzet rosszabb, mint gondoltam, hiszen attól nincs szörnyűbb, amikor a külvilág is látja, hogy nem vagyok teljesen ura önmagamnak. Ez ellen sürgősen tennem kell... ha Elijah látja rajtam, hogy mi bajom van, akkor mindenki látni fogja. És nehéz volt bevallani, de igaza volt. Tényleg úgy éreztem magam, mint aki csak céltalanul bolyong a Földön, de igazából nincs itt, mert nem tudja, hogy mi értelme annak, hogy figyeljen a körülötte lévő dolgokra. Ilyen még nem fordult elő velem, ezért is voltam kétségbeesett.
- Tudni akarod, hogy milyen vagyok valójában? - Kérdeztem még mindig suttogva. - Rossz. Gonosz. Nem vagyok jó ember. - Néztem a szemeibe. - Mindenkit kihasználok... az emberek csak addig jók nekem, amíg valami hasznot látok bennük. Nem tovább. - Bár a kezei erősebben kezdték el szorítani a karjaimat, az egyiket kihúztam az ujjai közül, így a tenyeremet felemelve végig tudtam simítani az arcán, a saját arcomat viszont nem húztam el az övétől. - De veled más a helyzet... te vagy a más. Veled nem tudok ilyen lenni, drága Elijah... - Mutatóujjamat végighúztam az ajkain és hirtelen újra felrémlettek előttem a régmúlt képei. A pillanat, amikor először találkoztunk, amikor önfeledten fogócskáztunk, mint a kisgyerekek, amikor először csókolt meg. Hm... bárcsak nem kellene más dolgokkal foglalkoznom csakis azzal, amit szeretnék. Mert most ellenállhatatlan vágyat kezdtem érezni Elijah iránt, mégis megszólalt bennem a vészharang. Utáltam ezt az érzést is, amikor valami korlátozott abban, amit csinálni szeretnék... most mi tévő legyek?
- Visszatérve rád... azért nem lehetsz olyan, mint Klaus vagy én, mert az nem te vagy. Te mindig a nehéz utat választottad és jól jártál vele. Neked az való, hogy jó légy, érzelmes, becsületes... nekünk nem. Ne tedd tönkre magad csak azért, mert könnyebb lenne. Hosszú folyamat, ne most vágj bele. - Pislogtam rákárlelően. Nem akartam, hogy Elijah megváltozzon. Az én egykori szerelmemnek ilyen gondolat meg sem fordult volna a fejében. Bár azóta történt egy s más.
- És mit gondolsz? Mi a válaszom? - Nem hagytam magam, úgyis addig fogok menni, míg ő ki nem mondja, hogy mit gondol. Az sem érdekelt, hogy a szívem sokkal hevesebben vert a közelében és ezt ő is biztosan érezte, hallotta.
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Pént. Júl. 19, 2013 3:23 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

★I will give you my word.
When I make a deal, I keep a deal.
Klaus is my brother. I’m a little behind on the times, but I believe the term you’re searching for is OMG.I will give you my word. We will be your partners. We will end Marcel’s realm. But know this, if anything whatsoever happens to that girl or her unborn child. You needn’t fear Marcel nor Klaus or anyone… More than anyone you need to fear me.




 - Milyen vagy valójában Tati? - néztem le rá megértően. - Én egy eltévedt lelket látok, aki nem találja önmagát. Haza akar térni, de az előítéletei nem engedik. Küzd magával, mert mindig is tudta, hogy ez nem teljesen önmaga. A könnyebb utat választotta, nem pedig a nehezebbet. De most ennek a kis környezetváltozásnak hála szembesülnie kellett azzal, hogy ennyi év után nem tudja kicsoda. És ez megrémíti. Én ezt látom. És a gond az, hogy én is kezdem a könnyebb utat választani.  - suttogtam elé. A könnyebb út... a kegyetlenség...érzelemmentesen lenni. Sosem kapcsoltam ki az érzéseimet, nem nyomtam el egyszer sem. Ezért olyan nehéz Tatiát kiverni a fejemből, na meg a szívemből. De mi értelme? - Miért ne lehetnék én is olyan, mint ő? Sokkal könnyebb az élete. Miért válasszam a nehezebbik utat? Belefáradtam. Nincs senkim. Magányos vagyok. Klausról ez egyáltalán nem mondható el. Az övé vagy te. Anyánk azon fáradozik már hosszú ideje, hogy ember legyen. Apánk is őt akarja. Rebekah őt védi. Kol is jobban szereti őt nálam. Én csak úgy vagyok. Klausé az összes figyelem. - a torkomba gombóc gyűlt az igazság hallatán. - Sajnálom. Nem akarom sajnáltatni magamat. - mondtam és vártam a válaszát. Közeledik. Elkerekedett szempárral és enyhén nyitott ajkakkal vártam mit fog mondani. - A választ már régóta tudom Tatia... De tőled akarom hallani. - kezeim kicsit szorosabban kapaszkodnak a karjába. Itt az idő amire annyit vártam. Szemtől szembe fogom kapni a pofont. Feltámad a szél és kicsit előrébb hajolok. Az orra hegye az enyémhez ér. Istenem! Ez már kínzás... ilyen közel és mégsem nyúlhatok hozzá. Tatiát be kéne tiltani.
 
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
mind is in DISTURBIA
† Tartózkodási hely :
mystic falls ❞
† Hobbi & foglalkozás :
killing is my speciality ❞
† Humor :
raw ❞



Tatia Petrova ÍRTA A POSZTOT
Pént. Júl. 19, 2013 3:02 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
Elijah & Tatia


[justify]- Talán mert nem is akarod látni, hogy milyen vagyok valójában. - Elijah-nak minden bizonnyal én mindig a kitagadott, aranyos kislány leszek, nem a számító, manipulatív, ördögi dög, akivé váltam. Csak egy lány, akit egykor szeretett. A gond ezzel mindössze annyi volt, hogy hiába tört felszínre néhanapján az érzelmes, emberi énem, ettől függetlenül ezek a kiugrások nem tudják megváltoztatni az ezer éve során kialakult személyiségemet. Az képtelenség lenne, egyszerűen lehetetlen. Az emberi Tatia Petrova már csak nyomokban és időnként létezett. Például jelen pillanatban.
- Mit akarsz ezzel? Te nem vagy olyan, mint Klaus, nem is lehetsz. Az nem menne neked. Teljesen más vagy... ez a jó benned. - Vontam össze a szemöldökeimet apró sóhajjal. Kíváncsi voltam, hogy Elijah-t mikor éri utol az őrület. Vagy már talán magával ragadta? Nem tudom, egy ideje már kiesett a látókörömből,de azért ugyanúgy, mint az öccsére, rá is figyeltem fél szemmel, amikor a sors közel sodort hozzájuk vagy amikor egyszerűen kíváncsi voltam rá.
Én lepődtem meg legjobban a kérdésén, pedig nem kellett volna. Várható volt,hogy előbb-utóbb felteszi. Mit válaszoljak? A szeretet, a szerelem két külön dolog és nagyon relatív is. Jelen helyzetben a gondolkodásra sem voltam képes, hiszen Elijah kezei a karjaimat tartották, elzárta előlem a menekülési útvonalat. Nem mintha szökni akartam volna, de így még moccanni sem voltam képes. Annyit tettem, hogy közelebb hajoltam az arcához és beleharaptam az alsó ajkamba.
- Mondd meg te, hogy szerinted mit érzek. - Suttogtam már szinte a szájára. Nagyon közel volt az arcunk egymáséhoz és ez a közelség az eszemet vette. Megőrültem. Ez tény.
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Pént. Júl. 19, 2013 2:23 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

★I will give you my word.
When I make a deal, I keep a deal.
Klaus is my brother. I’m a little behind on the times, but I believe the term you’re searching for is OMG.I will give you my word. We will be your partners. We will end Marcel’s realm. But know this, if anything whatsoever happens to that girl or her unborn child. You needn’t fear Marcel nor Klaus or anyone… More than anyone you need to fear me.



- Hát persze... te nem az a fajta vagy.- néztem helyeslően. - Milyenné? - kérdeztem vissza. Nem emlékszem, hogy bármikor ilyennek láttam volna. Nem is láttam. Csak egyszer, de arra az alkalomra már nem is emlékszem. Ki akartam őt törölni a fejemből.- Milyenné Tatia? Nem látlak másnak, mint ezer éve. Nem viselkedsz máshogyan... mert velem vagy.  - mondtam és közelebb léptem hozzá. Két kezemmel megfogtam a felkarja két oldalát. - Hát persze... igazad van. Csak tudod... az ígérgető szavaid mély nyomot hagynak az emberben.... - néztem a nyakát. Ember és én vágyom a vérére. - De tudod mit Tatia... itt az idő, hogy életemben először olyan legyek, mint az öcsém volt.  - mosolyodtam el sejtelmesen. - Mondcsak Tatia te szeretsz még engemet? - kérdeztem őszintén. Nem volt fair. Igaz éppen rosszban van az öcsémmel és én ezt kihasználom. Rossz vagyok, de nem érdekel. Én is változtam. Mostanság sokkal több olyan dolgot követtem el, ami nem vall rám. Mégis muszáj tudnom, mit válaszol. 
 
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
mind is in DISTURBIA
† Tartózkodási hely :
mystic falls ❞
† Hobbi & foglalkozás :
killing is my speciality ❞
† Humor :
raw ❞



Tatia Petrova ÍRTA A POSZTOT
Pént. Júl. 19, 2013 2:10 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
Elijah & Tatia


Összepréseltem az ajkaimat és borzongás futott végig a testemen. Nem jóleső, hanem sokkal másabb, olyan volt, mintha kirázott volna a hideg. Nem sok alkalom volt, amikor dühösnek láttam őt, de meg mertem volna rá esküdni, hogy mosta az volt. Látszott a szemeim, a mozdulatain, az arcizmai rezdülésén és csak a hülye nem hallotta volna ki a hangjából a haragot.
- Az, hogy itt állok előtted még nem jelenti azt, hogy nem bánom a történteket. Nem vagyok egy sarokban sírdogáló típus, Elijah. Megtanultam kezelni a dolgokat. - Megcsóváltam a fejem. Az mást tészta, hogy ha visszaforgathatnám az idő kerekét, akkor valószínűleg mindent ugyanígy csinálnék, ettől függetlenül sajnáltam őt. Sajnáltam, hogy elbántam vele. - Nem csodálkozom azon, hogy nem hiszed el. Tudom, hogy milyen vagyok, nem kell bemutatnod engem saját magamnak. Azt hiszed, hogy ezer évvel ezelőtt én ilyenné akartam válni? Nem. - Jelentettem ki. - Így alakult és ezért tudtam túlélni az évszázadokat. Ezért nem kerestelek sem téged, sem senki mást, aki a régi életemhez kapcsolódhatna. Mert sokkal könnyebb volt úgy élni, ahogy éltem. Nem törődni semmivel, nem visszanézni... de most, hogy itt vagy, itt állsz mellettem ez elkerülhetetlen. - Végig tartottam a tekintetét, a hangom magabiztosan csenghetett, ám belül legszívesebben visítottam volna. Szerettem szörnyű lenni, minden egyes pillanatát élveztem a gondolatan életnek, de voltam időszakok, amikor megbántam néhány tettemet. Úgy látszik, hogy ezt a beszélgetést is felírhatom erre a listára.
- Az öcsédet csaltam meg veled, nem fordítva. - Fújtattam egyet halkan. - Ettől függetlenül sohasem hazudtam arról, hogy mit érzek irántad. Mindig az igazat mondtam és nagyon jól tudtad, hogy szeretem Klaust, mégsem érdekelt téged. Belementél abba, hogy velem légy és én örültem neki. - Mondtam hadarva a szavakat. Én is kezdtem felfújni magam, ilyen volt a természetem. - Hogy miként alakult a sorsunk... arról egyikőnk sem tehet, nem állíthatjuk, hogy én voltam a hibás vagy te, esetleg bárki más. Csak megtörtént. - Túrtam a hajamba feszülten.
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Pént. Júl. 19, 2013 1:37 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

★I will give you my word.
When I make a deal, I keep a deal.
Klaus is my brother. I’m a little behind on the times, but I believe the term you’re searching for is OMG.I will give you my word. We will be your partners. We will end Marcel’s realm. But know this, if anything whatsoever happens to that girl or her unborn child. You needn’t fear Marcel nor Klaus or anyone… More than anyone you need to fear me.



Nem néztem magam mögé. Arra vártam... azt hittem elmegy. Hogy otthagy és mindenki újra visszatér a maga kis kitaposott ösvényére. De nem. Felpattant és odajött hozzám. Rám nézett, hozzám beszélt, de én nem viszonoztam ezt. Tudtam mi következik. Az elutasítás.. hogy kapjam össze magamat. Jó fiú vagyok én hozzá. Magyarul kopjak le. De egy kérdéssel kezd meglepetésemre. - Micsoda? Mondd csak mi? - az eget kémleltem. Nem mertem ránézni. Kezdtem türelmetlenné válni ettől az egész helyzettől. Öngól. Már megint hülyét csináltam magamból miatta. Hát sosem lesz már vége a megaláztatásaimnak? Meglepve fordulok feléje, hogy lenézhessek rá. Egyenesen a szemébe. - Igen Tatia. - szorítottam össze az ajkaimat. - Nagyon nagy fájdalmat okoztál nekem, amit nem hiszem, hogy valaha is helyre tudnál hozni. - a tekintetemben valami düh csillant fel. Mérges voltam rá, amiért így elbánt velem. - Ha tényleg átérzed, hogy mekkora fájdalmat okoztál nekem, akkor azt hiszem nem bírnál itt így egy helyben állni előttem. Már rég egy eldugott helyen sírdogálnál magadba roskadva...egyedül. - emlékeztem vissza az akkoriban emberként átélt fájdalmamra. Bujkáltam Klaus elől, hogy nehogy észrevegye mennyire fájt az amit tettek velem. A testvéreim elől menekültem, a szüleim elől... apám mégis látta rajtam mennyire szenvedek. - Tehát kérlek ne beszélj itt nekem a bűntudatodról, hogy mennyire kikészít ez téged. - emeltem kissé fel a hangomat. Kezdtem dühbe gurulni, mert mérges voltam Tatiára, amiért így beszél. Felnevettem gúnyosan. - Még hogy nem akarsz fájdalmat okozni nekem? - kérdeztem vissza a hatás kedvéért. - Most MÁR nem akarSZ, vagy eddig sem akarTÁL? - hangsúlyoztam ki keserűen. - ...mert sosem kerestél fel, hogy Elijah jól érzed magadat? Mi történt velünk? Beszélnünk kellene... Le kellene zárnunk ezt az egészet. Nem emlékszem, hogy valaha kerestél volna, vagy bocsánatot kértél volna, amiért az öcsémmel csaltál meg. - bukott ki belőlem. - Késő Tatia... már késő... ezer éve kis darabkákra vagyok esve és nincs aki összerakjon. - fújtam ki a levegőt. Próbáltam lenyugodni.
 
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
mind is in DISTURBIA
† Tartózkodási hely :
mystic falls ❞
† Hobbi & foglalkozás :
killing is my speciality ❞
† Humor :
raw ❞



Tatia Petrova ÍRTA A POSZTOT
Pént. Júl. 19, 2013 1:12 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
Elijah & Tatia


Nagyon régen nem mondtak már nekem ilyet. Különleges lennék? Különleges? Nincsen bennem semmi olyan, ami erény lenne, erre egyre inkább rá kellett, hogy döbbenjek. Életem során nem is volt szükségem a jó tulajdonságokra, de Elijah szavai és maga a jelenléte elérte, hogy vágyni kezdjek rájuk. Mit hoz ki belőlem ez a férfi? Ugyanazt, mint ezer éve... ennyi a válasz. Ás bár az ég lássa lelkem egyáltalán nem akartam, hogy Klaus-szal vége legyen a kapcsolatunknak, élveztem a testvére társaságát. Ez egy újabb intő jel, amiről hazudhatnám, hogy érdekel, de nem így volt. Tessék, ebből is megmutatkozik az, hogy milyen vagyok valójában.
[You must be registered and logged in to see this image.]
Mit mondhattam volna? Semmit sem tudtam kinyögni, így inkább lehajtottam a fejemet. Szinte a bőrömön éreztem azt, amit Elijah és egyáltalán nem akartam őt megbántani a kérésemmel. Csak szeretném, hogyha a közelemben lenne... ha számíthatnék rá, ha akkor beszélhetnék vele, amikor akarok. Tisztában voltam vele, hogy semmi sem lesz ugyanolyan, mint régen, az a kötetlenség már nem fog visszatérni, mégis olyan sejtés járta át minden porcikámat, hogyha most a viszontlátás reménye nélkül tűnne el valamelyikőnk innen, abba belepusztulnék. Be kellett vallanom, hogy hiányzott nekem.
- Ne, kérlek... - Pattantam fel, amikor felállt a helyéről és elszorult torokkal léptem utána a korláthoz. Az egyik kezem a fára kulcsolódott, de egész testemmel felé fordultam. - Tudod mi a legrosszabb az emberi létben? - Tettem fel egy kérdést, ami igazából nem passzolt ide, de én tudtam, hogy mire akarok kilyukadni. - Az, hogy hetek óta mindent érzek, ami csak lehetséges. Eddig képes voltam kizárni, most viszont nem. Érzem azt, hogy mekkora fájdalmat okoztam neked és Klaus-nak is ezer évvel ezelőtt. Szánalmasnak hangozhat, de... bűntudatom van és nem tudok tenni ellene. - Nyeltem egyet. Nem hittem volna, hogy megélem ezt a napot vagy valaki a környezetemben ilyet fog tőlem hallani, ám dőltek belőlem a szavak. Nem akartam visszafogni magam, ki szerettem volna adni azt, ami bennem volt.
- Nem akarlak kihasználni, Elijah. - Suttogtam közelebb lépve hozzá. - Hidd el, így van. Nem sokszor mondok ilyet, de ha mégis, akkor azt őszintén teszem. Azt pedig végképp nem akarom, hogy jobban összetörj miattam... - Mondtam erőtlenül. Mindössze annyi volt a kívánságom, hogy valaki mellettem álljon és számíthassak rá. Igen, tudom, hogy mindig én voltam a hibás... én üldöztem el magam mellől Curtis-t, amit szintén eszméletlenül bántam, ugyanezt tettem Klaus-szal. Ennek ellenére vágytam a megértésre.
Vissza az elejére Go down





Sponsored content ÍRTA A POSZTOT
Today at 1:21 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
Vissza az elejére Go down
 

Filagória

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
6 / 7 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi :: Mystic Falls :: Belváros-