A sötétség vagy megszólít
vagy nem vesz rólad tudomást



Share | 
Bourbon Street


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Chatkép :

† Keresem :
some kind of salvation
† Kedvenc dal :
you could be happy
nobody's home
endlessly
picking up the pieces

† Tartózkodási hely :
beside my brother
† Hobbi & foglalkozás :
journalist
† Humor :
playful



Zoé D. Gilson ÍRTA A POSZTOT
Szer. Dec. 25, 2013 11:12 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Amint a feszültség kicsit lazulhatna, mindig elhangzik valami, ami ismét olajat locsol a tűzre, és felszítja a lángokat. Klaus utóbbi szavaitól pedig már egyenesen kellemetlenül érzem magam, és bár valahol értékelem, hogy meg akar óvni, ha egyáltalán arra megy ki a dolog, és nem a hatalmi kérdés további feszegetése a cél, de semmiképpen nem örülök, hogy így rám irányul a figyelem. Ettől a szűnni nem akaró fesztültségtől pedig lassan émelyegni kezdek, pedig az utóbbi pár napban már nem tört rám terhességi rosszullét. Iszok is gyorsan egy-két korty almalét, majd mély levegőket veszek. Közbe szólni ezek után már egyébként sem szeretnék, tanultam az előzőkből, bármit mondanék, csak rontanám tovább a helyzetet.
Vissza az elejére Go down


Hibrid •• halálosabb vagyok bármely vérfarkasnál vagy vámpírnál
† Kedvenc dal :
Raise the dead
http://www.youtube.com/watch?v=FFeKnhjbpvk
† Tartózkodási hely :
Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
Szex, gyilkolás



Klaus.Mikaelson ÍRTA A POSZTOT
Szer. Dec. 25, 2013 10:49 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Ez a Marcel már nem a régi Marcel volt. A régi Marcel, akit felkaroltam, egy jóeszű, tisztelettudó fiú volt. Mámorosan vágyta a tudást, az elméje napról napra többet és többet fogadott be. Úgy nézett rám, mint apjára, mentorára, tanítójára, és ehhez illő tisztelettel viseltetett irányomban.
- Azt hiszem, nem akarom látni, hogy működnek a dolgok most a városban - vontam vállat. - Hallottunk már néhány dolgot. Példának okáért, hogy a boszorkányoknak megtiltottál mindenféle mágiát, illetőleg, hogy a vérfarkasokat kiűzted, egészen a mocsárba. Gyanítom, azért tűröd meg az embereket is, mert táplálékforrást jelentenek - morogtam. - Oh, mellesleg nyilván nem kell mondanom, hogy Hayleyre, fajtájának jellege ellenére sem vonatkoznak a szabályaid. Ő hozzám tartozik, ergo törvényen felül áll.
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szer. Dec. 25, 2013 10:12 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Hayley & Klaus


Annak idején, több mint egy évszázaddal ezelőtt, mindig tudtam mondani valamit, amivel megnyugtattam Klaus haragos elméjét. Akkor azonban őt félte mindenki a városban s most, hogy ez a hatalom, az én kezemben volt gyanítom, semmi nem lett volna elég kielégítő a számára. – Hallottad a hölgyet – mondtam könnyedén s mikor láttam, hogy Klaus nem fog reagálni, tekintetét követve pillantottam a kőbe vésett M betűre mely már nem a Mikaelson nevet jelentette többé. – Bocsásson meg a hölgy, modortalanságomért de én mindig tiszteletet mutatok az idősebbek felé. – mondtam Hayleynek, akivel szívesen csevegtem volna de azzal csak tovább szítom a tüzet a konok mentorom fejében. Mondhatott bárki, bármit és hihette, hogy elloptam a trónját, nem tettem, arról nem is beszélve, hogy nem csak tiszteltem, de szerettem is Klaust, akinek az életemet köszönhettem de ezt a tartozást, már régen leróttam. – Nézd, Klaus. – foglaltam helyet vele szemben – Nem szeretném ha ez most megakadályozna abban, hogy jól érezd magad. Ha egy parádéhoz már túl késő, legalább engedd meg, hogy megmutassam milyen itt most a világ.
©


Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Chatkép :

† Keresem :
some kind of salvation
† Kedvenc dal :
you could be happy
nobody's home
endlessly
picking up the pieces

† Tartózkodási hely :
beside my brother
† Hobbi & foglalkozás :
journalist
† Humor :
playful



Zoé D. Gilson ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Dec. 23, 2013 12:51 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Túl messzire nem megyünk, a már többször meglátogatott Bourbon street az elsődleges útirány. Tényleg kíváncsi vagyok, mi újat tud nekünk itt mutatni Marcel... aztán betérünk egy szép, régebbi építésű ház udvarába - az építészethez nem értek, szóval bővebb véleményt nem tudok mondani - ahol Marcel szeretne megvendégelni bennünket. Nem kerüli el a figyelmemet a közönségünk sem, a fentről őrködő szemek. Ha őszinte akarok lenni, egy cseppet feszélyez, hogy farkasként így betévedtem a vámpírok "oroszlánybarlangjába", de igyekszem ezt nem mutatni.
- Csak valamilyen gyümölcslevet... almalé megteszi - válaszolok a felénk forduló alaknak, pedig ez is egy olyan alkalom, amikor szívesebben innék valami erősebbet, főleg hogy a feszültség továbbra sem igazán oldódik a két férfi között.
Vissza az elejére Go down


Hibrid •• halálosabb vagyok bármely vérfarkasnál vagy vámpírnál
† Kedvenc dal :
Raise the dead
http://www.youtube.com/watch?v=FFeKnhjbpvk
† Tartózkodási hely :
Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
Szex, gyilkolás



Klaus.Mikaelson ÍRTA A POSZTOT
Vas. Dec. 22, 2013 4:27 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Tessék. Mintha én a világon sem lennék. Hayley meg Marcel szemmel láthatóan remekül megértik egymást. Azt nem tudom eldönteni tényleg így van-e, vagy csak az én bosszantásom a szent célja mindkettőnek. Igazság szerint ki is nézem mind Marcelből, mind Hayleyből, hogy így van.
Lassan eljutottunk ide, a Bourbon streetre, és agyamban szinte megelevenedtek a régi emlékek. Csak az rántott ki a merengésből, mikor Marcel megtorpant velünk egy jókora ház előtt.
- Azért a mi időnkben másképp nézett ki a város - jegyeztem meg Hayleynek, mikor helyet foglaltunk az udvaron. Odafenn, azon a jól ismert körfolyosón pedig szempárok csillogtak. Nem is egy... hát persze. Alighanem Marcel nyomorúságos "serege". Nem mintha engem megijesztenének.
- Nemcsak azért szerettem nagyon ezt a várost, mert másképp nézett ki - fűzöm tovább a gondolatot - hanem azért is, mert mindenki tudta, hol van a helye - mondom nem minden célzatosság nélkül, és szemügyre veszem a falon felfutó repkény ágai és levelei közt a kőből kifaragott, jókora M betűt.
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Vas. Dec. 22, 2013 12:24 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Hayley & Klaus


Fáradtan sóhajtottam fel és eleresztve a kecses kacsót bocsátottam útjára a gyönyörű nőt, akit eszem ágában sem volt lecsapni Klaus kezeiről, habár el kell ismernem, Hayley valóban gyönyörű. Ez pusztán nemi szerep volt… mint vendéglátó, egyetlen érintésemmel biztosítottam a nőt, hogy a védelmem alatt áll, amíg mellettem lépdel, nem lesz bántódása. Klaus makacssága azonban ennél nagyobb volt és én jól ismertem ezt a pillantást, így egy szó nélkül eresztettem útjára a nőt. – Nos! Ha a hölgy valóban ilyen merész – villant meg a tekintetemben valami gyermeki huncutság – akkor ki vagyok én, hogy megtagadjam kérését? – elmosolyodva vettem az utamat a központ felé. – Elsőként egy jól ismert ismerős… a Bourbon Street és annak egy vérmesebb oldala. – mosolyom letörölhetetlen volt a képemről. Mikor megérkeztünk, árny követőim most körbefonva minket figyelték lépteim. Diego és Thierry, a legfőbb követőem. Thierry, már 80 éve velem van. A legjobb barátom. Ahogy megérkezünk egyik hajlékom felé, a boltív előtt megtorpanok. – Először is had lássalak titeket vendégül, otthonomban! – tárom ki karjaim és ahogy beérünk, hellyel kínálom őket. Intek az egyik fényben járómnak, aki a tőlem kapott gyűrűvel az ujján, érkezik mellénk. – Miben segíthetek? – kérdi azonnal és én a kedves kis párhoz fordulok, várva, mit kívánnak. Ami persze nem a trónom.
©


Vissza az elejére Go down


Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
† Kedvenc dal :
wait
† Tartózkodási hely :
▸ all around the world
† Hobbi & foglalkozás :
▸ business man
† Humor :
▸ bittersweet



Dominic J. Clarke ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Nov. 30, 2013 9:02 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
amelia & yvonne
to a little vampire
- Egy jó tanács... sose kezdj vámpírokkal, mert azok olyan... rögeszmések - forgattam meg a szememet. Ez vicces, pont egy vámpírnak beszélek erről? Talán ő maga van a legnagyobb tisztában ezzel, csak hát... mit is kellene mondanom? Sosem hallgatnak ránk, átlag emberekre, mert mi biztosan olyan hülyék és idióták vagyunk, vagy mi a szösz.
- Nos, ez itt a Bourbon street. Amit itt nem találsz meg, azt a város más részén sem fogod - kacsintottam aztán rá, és hogy ne keltsünk túl nagy feltűnést, mintha barátnők lennénk, egyszerűen belekaroltam, és úgy indultam meg egy üzlet felé. - Igen, ruhát venni jó lesz. Megbocsáss drágám, de látszik, hogy régen jártál New Orleans-ban. Ez nem az itteni divat - néztem végig rajta fél szemmel, majd kislányosan felkuncogtam. - Nektek vámpíroknak jó dolgotok van itt. Marcel a kegyeibe veszi azt, aki megérdemli azt. Vagy te nem hallottál a várost uraló férfiról, aki mindenkit szeretne a saját hatalma alá vonni? Köztük azt, aki őt is megteremtette - vettem fel egy biznyos beszélgetés fonalát. Nem hiszem, hogy hallott az itteni viszonyokról. Ha igen, akkor egyértelműen nem lesz meglepetés az arcán. Ha nem, hát... akkor lesz miről tovább társalognunk. Nem néma csendben kell ezt a beszélgetést lefolytatnunk legalább. Azt hiszem...
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Nov. 19, 2013 12:21 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
amelia&yvonne


L átom, hogy Yve egy kicsit tanácstalan az üggyel szemben. Igaza is van, hiszen nem valami szokásos az én helyzetem. Mégis megnyugtat, hogy válasza bíztatónak hangzik. Igen, szerintem is orvosolhatjuk a problémát. A következő mondata viszont némileg megdöbbent. Igaza van, nem menekülhetek örökké Paul elől, de ez nem csak rajtam múlik, hanem rajta is. Én már rég óta ki akarok békülni vele, sőt igazából nem is én kezdtem ezt az egész harcot köztünk, hanem ő. Nem tehetek róla, hogy átváltoztattam… Na jó, mégis tehetek róla, de az azért volt, mert szerettem. Még most is szeretem, és csak remélni tudom, hogy ő is érez irántam még valamit.
- Tudom, és igazad is van, de ez nem csak rajtam múlik… -
válaszolom röviden, miközben belém karol. Már nem emlékszem tisztán, hogy Yve pontosan hol is lakik, szóval teljesen ráhagyatkozom.
- Legrosszabb esetben van négy, öt napom, jobb esetben több is. Az egész attól is függ, hogy kikkel találkozik közben Paul vagy, hogy hogyan kezd el keresni –
  mondom nyugodtan, válaszolva a kérdésére. Úgy gondolom, hogy ennyi nap csak nem lehet nagy teher számára.
- Mielőtt elmegyünk hozzád, kéne vennem egy új telefont… meg még ruhákat is –
említem meg csak úgy mellékesen célozva ismét arra, hogy semmit sem tudtam magammal hozni.

◯ Words: passz ◯ Music: Bruno Mars - Runaway Baby ◯ Notes: bocsi, h csak most

©
Vissza az elejére Go down


Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
† Kedvenc dal :
wait
† Tartózkodási hely :
▸ all around the world
† Hobbi & foglalkozás :
▸ business man
† Humor :
▸ bittersweet



Dominic J. Clarke ÍRTA A POSZTOT
Vas. Nov. 03, 2013 5:44 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
amelia & yvonne
to a little vampire
Tanácstalanság ütötte fel fejét az elmémben, hiszen mindig is tudták rólam, hogy a vámpírok nagy segítője voltam, de... Amelia esetében mégis másról volt szó. Hiszen itt vámpír üldözött vámpírt. Legalábbis azt hiszem, a régi mesék alapján... Paul bizony vámpír. IGen, ez egyértelmű. Arra már nem emlékszem kristály tisztán, hogy idősebb-e, mint Amelia, de nem tudom, kockáztassak-e... könnyen járok túl a vámpírok agyán, gyakran nyúlok olyan eszközökhöz, melyekkel le tudom őket szerelni, de nem tudom, hogy... ebben az esetben jól cselekednék-e, ha Amelia mellett döntenék.
- Talán... orvosolhatjuk a problémát... - köszörültem meg végül a torkomat, és egy bíztató mosolyt küldtem felé. - De egyszer be kell majd fejezned a menekülést, Amelia. Az örökkévalóságig nem fogsz tudni bújkálni előle - nyeltem egyet helyette is, miközben belékaroltam, csak hogy ne legyen túlzottan feltűnő a patthelyzet az utcán, ahol annyian láthatnak minket.
Elindultam a jobb irányba, és közben próbáltam rendezni arcizmaimat, vidám mosolyt húzva álarcként. - Mennyi időd van, míg megtalál ismét? - kérdeztem.
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Okt. 26, 2013 11:32 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
amelia&yvonne


S ejtettem, hogy Yvonne meg fog lepődni. Biztos nem számított rá, hogy a segítségét kérem, sőt egyáltalán arra, hogy itt leszek. Általában ha találkozni akartam vele, akkor szóltam neki, de ez az egész most nagyon spontán jött...
- Paul –
mondom ki a nevet, amivel szerintem a legjobban jellemezni tudtam az álláspontomat. – Miamiban voltam, és megint megtalált. Nem tudom, hogyan csinálja, de újra meg fog találni, csak idő kérdése. Az első vonat amit találtam ide hozott, és te vagy az egyetlen, akit ismerek itt... -  vázolom fel, hogy pontosan mi is történt. Yve tud Paulról. Tudja, hogy félek tőle, és azt is, hogy szeretem. Az egész kapcsolatunkat elmondtam neki, de azt sem tudom, hogy miért, talán mert benne megbízok.
- Ugye segítesz? Minden cuccom a szállodában maradt, csak a mobilom van nálam, de szerintem nem sokára ismét cserélhetem le. El tudok nálad bújni? Nem kell sokáig, csak néhány napról lenne szó –
bököm végül ki, hogy mégis mit akarok tőle. Tudom, hogy meg van a magánszférája, de remélem néhány napig legalább megengedi, hogy nála lakjak. Amíg ki nem találom hogyan és hova tovább...

◯ Words: passz ◯ Music: Bruno Mars - Runaway Baby ◯ Notes: --

©
Vissza az elejére Go down


Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
† Kedvenc dal :
wait
† Tartózkodási hely :
▸ all around the world
† Hobbi & foglalkozás :
▸ business man
† Humor :
▸ bittersweet



Dominic J. Clarke ÍRTA A POSZTOT
Pént. Okt. 25, 2013 9:25 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Amelia & Yvonne
to a little vampire
New Orleans. Sosem tudom megunni. A város, mely sosem alszik. Egyszerűen olyan szinten álmaim városa, hogy ha ki kellene találnom egyet, biztosan erről mintáznám. Igaz, mostanában gyakorta ingázok Mystic Falls és New Orleans között, mert néhány szál odaköt. De... nem igazán érdekel az, hogy mit mondanak mások erre a kóborló állapotra.
A táskámban kotorásztam éppen, és egy kis sóhajt hallattam. Nevetséges, amit néha tudok művelni, miközben keresem a mobilomat. Egy hívást kellene intéznem Alexanderhez, a kedvenc vámpíromhoz, akit jelenleg ugráltatok. De sajnos mondhatjuk azt is, nem mindig elérhető.
Ebből a kutakodó állapotból ébresztett fel az, hogy valaki - a nyílt utcán - a nevemet kiabálta. Hirtelen fordítottam oda a fejemet, és kíváncsian néztem a fel-felbukkanó lányt. - Amelia - suttogtam nevét megdöbbenve. Vámpír ő maga is. Talán barátomnak is nevezném, annak ellenére, hogy a férfi vámpírokat részesítem általában előnyben, de Amelia kivételes helyet foglalt az életemben... - Segítenem? Nekem? Mégis miben tudnék neked? - lepődtem meg mélységesen.


©

Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szer. Okt. 23, 2013 9:04 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
amelia&yvonne


P aullal megint veszekedtünk. Vagyis inkább nem is veszekedtünk, hanem ő támadt rám. Ez megy már mióta átváltoztattam. Mégis miért hiszek abban, hogy talán még mindig szeret? Talán azért mert néha látok egy szikrányi esélyt, ami hamar eltűnik. Miamiban futottam össze vele, épp a tengerparton tanultam szörfözni. Megigéztem az egyik helyes szörfös fiút, hogy tanítson meg, és mindaddig jól szórakoztunk, míg Paul meg nem jelent. Rögtön menekülnöm kellett. Vámpírgyorsaságom segítségével gyorsan hazafutottam, átöltöztem és már is úton voltam a vonatállomásra. Az első vonatra felszálltam, ami indulni készült, az sem érdekelt, hogy hova tart.
Most pedig itt vagyok New Orleansban, és ötletem sincs, mit kéne csinálnom. Gyorsan a Bourbon Street felé veszem az irányt, hátha ott meglátok egy ismerős arcot. Hamar ki is szúrom a sok ember között régi ismerősömet Yvonne-t. Ő biztos megengedi, hogy nála húzzam meg magam egy rövid ideig.
- Yvonne! –
kiáltok utána, hogy biztosan észrevegyen. – Segítened kell, minél előbb!

◯ Words: 150 ◯ Music: Bruno Mars - Runaway Baby ◯ Notes: --

©
Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Chatkép :

† Keresem :
some kind of salvation
† Kedvenc dal :
you could be happy
nobody's home
endlessly
picking up the pieces

† Tartózkodási hely :
beside my brother
† Hobbi & foglalkozás :
journalist
† Humor :
playful



Zoé D. Gilson ÍRTA A POSZTOT
Vas. Okt. 13, 2013 3:24 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Váratlanul ér Klaus kis manővere, ahogy kihasználva a zene változását az ölébe kap, majd hamar akcióba is lendül. De nem mondhatom, hogy nem élvezem. Elég izgalmas mindezt véghez vinni úgy, hogy közben senki nem figyel fel ránk. Aztán Klausnak hamar sikerül rendbe szednie magát, de nekem szükségem van pár pillanatra, amíg visszatérek a valóságba.
- Valóban... megleptél - adok neki igazat elmosolyodva, és végre összeszedem magam én is. Felvont szemöldökkel nézek a kezembe nyomott kulcscsomóra, aztán bólintok.
- Később találkozunk - köszönök el tőle. Igaza van, tényleg nincs kedvem végignézni, ahogy vadászik, meg kiszipolyoz valakit. Ami azt illeti, még a gondolatától is rosszul vagyok. De tényleg, fizikálisan is. Nem is értem, de ismét émelyegni kezdek. Jobb, ha mielőbb hazamegyek, és lepihenek.

|| Klaus rezidenciája ||
Vissza az elejére Go down


Hibrid •• halálosabb vagyok bármely vérfarkasnál vagy vámpírnál
† Kedvenc dal :
Raise the dead
http://www.youtube.com/watch?v=FFeKnhjbpvk
† Tartózkodási hely :
Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
Szex, gyilkolás



Klaus.Mikaelson ÍRTA A POSZTOT
Szer. Okt. 09, 2013 10:56 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Büszkén felszegtem a fejem Hayley szavaira. Ezer év ide vagy oda, melyik férfi hiúságát ne legyezgetné ha burkoltan a szemébe mondják, hogy isten az ágyban? De nem válaszoltam, csak felvillant a szememben az eszeveszett mámor, ahogy megérintett a keze. Már tudtam, hogy ma engem nem állít meg senki, és semmi. Még ő maga sem...
Kihasználtam az alkalmat, mikor mindenki felugrott, hogy megtapsolja a zenekart. Kiszabadítottam a már teljes pompájában nyújtózó izgalmamat a cipzár fogságából, és egy mozdulattal az ölembe ültettem Hayleyt úgy, hogy abban a pillanatban - félrehúzva az útból a zavaró alsóneműt - már el is tűnjek a testében.
Halkan, kissé reszketve felsóhajtottam. Az emberek közben visszaültek, a zenekar pedig újra belecsapott a zenébe. Én pedig ott ültem, ölemben Hayley oldalra fordulva, ártatlan képpel, miközben szinte millimétereket mozdítottam csak a testén. Külső szemlélőnek úgy tűnt, hogy csak a zene ütemére ringatózunk...
Szerencsére épp egy tempósabb dal jött a mostani után, így hát mi is gyorsíthattunk az ütemen... és anélkül, hogy bárki is észrevette volna, mivel foglalatoskodunk az embertömeg közepette, néhány perc múlva először Hayley ért a csúcsra, majd pár másodperc múlva én is követtem őt. Egy rezzenés nélkül, néma csendben. Mi tagadás, ez volt benne a legnehezebb.
Visszaültettem Hayleyt az előbbi helyére, gyorsan elrendeztem a saját ruhámat is, hogy már úgy fessünk, mint akik végigtomboltak, és táncoltak egy koncertet. Bár Hayley kócos haja azért elég látványos volt...
- Nos, azt hiszem megleptelek - álltam talpra a műsor végeztével, és kezem kinyújtva felsegítettem Hayleyt is, akinek még mindig reszkettek kissé a lábai. - Mondanám, hogy tarts most velem, de úgy hiszem, jobban szeretnél pihenni. Talán amúgy sem kellene nézned, ahogy épp áldozatot kerítek, és eszem - mormoltam, és kezébe nyomtam a kocsi kulcsait.
- Menj vissza a villába. Pihenj, aludj. Én vadászom, és azt hiszem, van itt még a múltnak néhány olyan darabja, amit meg kell néznem. Majd visszatérek én is, amint végeztem - paskolgattam meg a fenekét. - A villában találkozunk, baby.

(külváros, temető)
Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Chatkép :

† Keresem :
some kind of salvation
† Kedvenc dal :
you could be happy
nobody's home
endlessly
picking up the pieces

† Tartózkodási hely :
beside my brother
† Hobbi & foglalkozás :
journalist
† Humor :
playful



Zoé D. Gilson ÍRTA A POSZTOT
Szer. Okt. 09, 2013 4:26 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Halkan felnevetek a kérdésére, majd a fejemet ingatom. - Nem azt mondtam, hogy szükségem lenne rá - öltöm ki rá a nyelvem. - De mindenesetre ha egyszer úgy döntenék, hogy különórákat veszek, valószínűleg te leszel az első, akit felkérnék tanárnak - vigyorodom el, aztán veheti ezt burkolt bóknak, vagy aminek akarja. Nem hiszem, hogy szüksége van az egójának egy kis fényezésre, de tagadhatatlan, hogy összegyűjtött némi tapasztalatot az évszázadok során.
Egy pillanatra sikerül meglepnie, amikor megfogja a kezem, és magához húzza, de gyorsan veszem a lapot, és igazából kezd egyre jobban tetszeni ez a játék. Ujjaim hamar felfedezik, hogy Klaus is legalább annyira élvezi ezt, mint én.
Vissza az elejére Go down


Hibrid •• halálosabb vagyok bármely vérfarkasnál vagy vámpírnál
† Kedvenc dal :
Raise the dead
http://www.youtube.com/watch?v=FFeKnhjbpvk
† Tartózkodási hely :
Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
Szex, gyilkolás



Klaus.Mikaelson ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Okt. 08, 2013 11:17 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
- Gondolod, szükséged lenne különórákra? - kérdezek vissza már igencsak rekedten, és hagyom, hogy a kezem ide-oda kutakodva haladjon egyre és egyre feljebb. Érzem, ahogy Hayley kissé széjjelebb nyitja a lábát, és már-már csaknem elérek gyönyöre apró központjáig.
Visszafordítottam fejem a színpad felé, mintha a műsort nézném, és a legkevésbé sem zavartatva magam, nemes egyszerűséggel megfogtam Hayley kezét, és az ágyékomra húztam. És hihetetlenül izgalmassá tette a dolgot, hogy még mindig nem vett észre senki semmit...
Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Chatkép :

† Keresem :
some kind of salvation
† Kedvenc dal :
you could be happy
nobody's home
endlessly
picking up the pieces

† Tartózkodási hely :
beside my brother
† Hobbi & foglalkozás :
journalist
† Humor :
playful



Zoé D. Gilson ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Okt. 08, 2013 12:32 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Szavait gondolom akár bóknak is vehetem. Elmosolyodom, közben a kezét figyelem, mely egyre diszkrétebb helyre csúszik. Amikor felpillantok rá, tekintetemben vágy lobban, és úgy mérem végig.
- Nem is tudtam, hogy adsz különórákat franciából - viccelődök felvéve a fonalat, majd ismét lenézek a kezére, mely félig a ruhám alatt van. Sóhajtok, és futólag megnyalom az alsó ajkamat, mert úgy érzem, egyik pillanatról a másikra teljesen kiszáradt.
Vissza az elejére Go down


Hibrid •• halálosabb vagyok bármely vérfarkasnál vagy vámpírnál
† Kedvenc dal :
Raise the dead
http://www.youtube.com/watch?v=FFeKnhjbpvk
† Tartózkodási hely :
Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
Szex, gyilkolás



Klaus.Mikaelson ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Okt. 07, 2013 11:18 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
- Húsz éves? - vontam fel a szemöldökömet. - A legjobb kor. Whiskyben és nőben is - jegyeztem meg, aztán csak elmosolyogtam magam Hayley szavaira. - Nos, volt időm megtanulni jónéhány nyelvet. Francia, német, ónémet, spanyol, olasz, latin, ír, orosz és persze az óskandináv nyelv, amit mi is használtunk annak idején ... azt hiszem, hogy ennyi - gondolkodtam a szemöldökömet ráncolva. - De a francia a kedvencem. Majd ha hazamegyünk, meg is mutatom - futtattam a kezem végig merészen Hayley combján, és nemes egyszerűséggel benyúltam a ruhája alá. Senki nem figyelt ránk, mindenki a zenekarral volt elfoglalva.
Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Chatkép :

† Keresem :
some kind of salvation
† Kedvenc dal :
you could be happy
nobody's home
endlessly
picking up the pieces

† Tartózkodási hely :
beside my brother
† Hobbi & foglalkozás :
journalist
† Humor :
playful



Zoé D. Gilson ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Okt. 07, 2013 12:24 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Hátra dőlve a székem kényelmébe hallgatom tovább Klaust, és a háttérként szolgáló zenét. Az mintha még drámaibbá, hangsúlyosabbá tenné szavait. De mindettől függetlenül igazat kell adnom neki. Ez nem azt jelenti, hogy teljes mértékben megérteném a szeszélyességét, hisz csak silány elképzelésem lehet róla, milyen ezer évig élni, de biztos vagyok benne, hogy ha valaki már annyi mindent látott, és megélt, mint ő, teljesen más, sajátos értékrendet alakít ki magának, amiben a hozzá képest rövid ideig élő halandók csak egy alsó polcot kaphatnak.
- Azt hiszem, értem. Legalábbis sejtem, hogy milyen lehet ez. Igazából... talán még dicsíretes is, ha ennyi idő után is van, ami el tud szórakoztatni, vagy fel tudja kelteni az érdeklődésedet, hisz nyilván épp eleget láttál már így is - jegyzem meg félig eltűnődve, aztán kicsit előrébb hajolok. - Egyébként... még csak húsz éves vagyok - fűzöm hozzá egy kissé pimasz mosollyal, hisz ha már úgyis olyan nagy a különbség, két év már mit számít? Szerintem ilyen voltam tavaly, és leszek jövőre is.
Felvonom a szemöldökömet, amikor a pincér franciálul szólít meg bennünket. Hé, haver, ez még mindig Amerika - fut végig az agyamon a bosszús gondolat, de Klaus természetesen már intézkedik is.
- Meg sem lepődöm. Meg tudod számolni a két kezeden, hogy hány nyelvet beszélsz folyékonyan? - kérdezem incselkedve, amikor a magas fickó tovább áll.
Vissza az elejére Go down


Hibrid •• halálosabb vagyok bármely vérfarkasnál vagy vámpírnál
† Kedvenc dal :
Raise the dead
http://www.youtube.com/watch?v=FFeKnhjbpvk
† Tartózkodási hely :
Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
Szex, gyilkolás



Klaus.Mikaelson ÍRTA A POSZTOT
Pént. Okt. 04, 2013 3:30 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
- Ha ezer évig élsz, mint én - mondtam Hayleynek, figyelve közben a zenekar trombitását - akkor rájössz, hogy a legjobb módja annak, hogy elkerüld az unalmat és elfásulást, a szórakozás. Mindegy kivel, mindegy hol, mikor, mikért, és az is mindegy, ki issza meg a levét. Az sem érdekel, ha meghal a szórakozásom tárgya - vontam vállat. - Csak simán jól akarom érezni magam. Te ezt nyilván nem érted, mert még alig értél meg hamvas 22 évet. Annyi vagy, ugye? - kérdeztem aztán. - Szóval, az én számomra az élet olyan, mint egy nagy-nagy Disneyland. Csak akad olyan, aki nem jön ki belőle élve.
Ekkor egy magas, vékony fekete fickó lépett hozzánk, és franciául tett fel egy kérdést, kíváncsian pislogva hol Hayleyre, hol rám.
- Un whisky pour la dame et j'ai quelques sévéres - válaszoltam ugyancsak franciául, majd ahogy a fickó távozott, ránéztem Hayleyre.
- Italt rendeltem, még mielőtt megkérdeznéd.
Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Chatkép :

† Keresem :
some kind of salvation
† Kedvenc dal :
you could be happy
nobody's home
endlessly
picking up the pieces

† Tartózkodási hely :
beside my brother
† Hobbi & foglalkozás :
journalist
† Humor :
playful



Zoé D. Gilson ÍRTA A POSZTOT
Pént. Okt. 04, 2013 3:01 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Csak hallgatom Klaust, és a szemöldökeim egyre magasabbra szöknek. Azt még megértem, amit a zenéről mond, bár nem gondoltam, hogy őt tényleg ennyire mélyen meg tudja érinteni egy-egy dal. Vagy bármi más. A párizsi ötletén azonban nem tudok nem elcsodálkozni. Tagadhatatlanul csábítóan hangzik, de ő még nyilván nincs vele tisztában, hogy igazából eddig csak egyetlen egyszer hagytam el az Államokat. Nem sok alkalmamvolt még utazgatni, kontinensen kívül, legalábbis. De nyilván hozzá kellene szoknom a tényhez, hogy a hozzá hasonló, főleg idősebb vérszívóknak átugrani Párizsba nagyjából annyit tesz, mint leugrani a boltba. Az inkvizíciós történetét meg valószínűleg szintén nem kellene egy cseppet sem megdöbbennem. Klausról van szó. Nála természetes lehet, hogy elszórakozik mások kínjain, amit ráadásul ő maga okozott. Persze én sem vagyok szent. De mellette néha ártatlan kisnyúlnak érzem magam, és eszembe jut, mi van, ha egyszer bal lábbal kel fel, és én is a szeszélye áldozatává válok, amiről egyszer majd ugyanilyen mosollyal fog megemlékezni.
- Melletted soha nem lehet unatkozni. Illetve... teszel róla, hogy te jól szórakozz, aztán a másik igyekezzen tartani a lépést - jegyzem meg fejcsóválva, de semmi megrovó nincs a hangomban, ez inkább csak hangos, mélázó következtetés.
Vissza az elejére Go down


Hibrid •• halálosabb vagyok bármely vérfarkasnál vagy vámpírnál
† Kedvenc dal :
Raise the dead
http://www.youtube.com/watch?v=FFeKnhjbpvk
† Tartózkodási hely :
Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
Szex, gyilkolás



Klaus.Mikaelson ÍRTA A POSZTOT
Pént. Okt. 04, 2013 2:21 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Meglepetten vontam fel a szemöldökömet Hayley kérdésére.
- Tudok - morogtam. - De a gondolatáról is tegyél le, hogy be is mutatom. Méltóságomon aluli lenne, ha nekifognék ugrabugrálni, nem gondolod? - érdeklődtem. - Egyébként is, a jazzt igazából nem is táncolni kell, hanem érezni. Ha lehunyod a szemed, és csak a dob hangját figyeled, olyan, mint egy lüktetés, egy szívverés. Ez volt az, ami nagyon sokszor átsegített a nehéz időkön. Egy kapaszkodó volt az életbe. Most már talán érted, miért ragaszkodom annyira a művészetekhez. A festés, a zene. Egyszer elviszlek majd Párizsba. Van egy templom, egy kisvárosban. A falán a mai napig is ott van a freskó, amit én festettem. Valamikor úgy az ezerötszázas évek táján. Emlékszem, egy falubeli nőt festettem meg boszorkánynak. A nép meg annyira kapott rajta, hogy pár nappal később inkvizíció elé citálták, és meg is égették - nevettem fel halkan.
Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Chatkép :

† Keresem :
some kind of salvation
† Kedvenc dal :
you could be happy
nobody's home
endlessly
picking up the pieces

† Tartózkodási hely :
beside my brother
† Hobbi & foglalkozás :
journalist
† Humor :
playful



Zoé D. Gilson ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Okt. 03, 2013 10:14 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Egyik helyről a másikra. Egyáltalán nincs ellenemre ez a kis csatangolás, tényleg sok a látni való, nem hiszem, hogy az ember - meg a többi egyéb lény - tudna unatkozni ebben a városban.
Belépünk egy tipikus jazz klubba, és azonnal átjárt a hangulata. Bevallom őszintén, nem vagyok a műfaj nagy rajongója, de azt hiszem, csak nem szenteltem neki elég figyelmet eddig.
- Hamar meg fogom szokni ezt a várost - jelentem lenyűgözve, miután helyet foglaltunk. És a lábam már jár is a zenére. Elől páran táncolnak is. Nem csodálom, nehéz nyugton maradni ilyen hangulat mellett.
- És táncolni is tudsz rá? - hajolok közelebb kicsit Klaushoz egy játékos mosollyal az arcomon.
Vissza az elejére Go down


Hibrid •• halálosabb vagyok bármely vérfarkasnál vagy vámpírnál
† Kedvenc dal :
Raise the dead
http://www.youtube.com/watch?v=FFeKnhjbpvk
† Tartózkodási hely :
Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
Szex, gyilkolás



Klaus.Mikaelson ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Okt. 03, 2013 3:33 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Láttam egy villanásnyi időre átfutni egy mosolyt Hayley arcán, és nem értettem az okát. Ez kinevet engem? Más körülmények között már marha morcos lettem volna, de ezúttal úgy döntöttem, szó nélkül hagyom a dolgot. Reménykedtem hazatérés után egy szexxel teli éjszakában, és nem volt kedvem veszekedéssel magam alatt vágni a fát.
- Akkor gyere - álltam fel, és megfogtam Hayley kezét, majd beljebb vezettem, egy kis mellékutcába.
- Ez az a hely - álltam meg fa ajtó előtt. - Hihetetlen, hogy még mindig megvan - csóváltam a fejem némi hitetlenkedéssel. - Bár azóta persze már szépen átépítették, és felújították - nyomtam pénzt az ajtónálló kezébe. Nem lett volna... nem is tudom.... hozzám illő, ha pont és pont most igézek meg valakit.
Bevezettem Hayley a kis helyiségbe, és lenyomtam az egyik székre.
- Most megérezheted New Orleans szívének a lüktetését - súgtam a fülébe, mikor mellé ereszkedtem.
Csakhamar zenészek sorakoztak fel a színpadon, és muzsikálásba fogtak. Talán a kis hely miatt, nem koncert, sokkal inkább családias hangulata volt az egésznek. De a jazz lüktetése úgy áramlott az ereimben, mint még soha. Még annak idején sem.

http://www.youtube.com/watch?v=b7M8ZkQma3I
Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Chatkép :

† Keresem :
some kind of salvation
† Kedvenc dal :
you could be happy
nobody's home
endlessly
picking up the pieces

† Tartózkodási hely :
beside my brother
† Hobbi & foglalkozás :
journalist
† Humor :
playful



Zoé D. Gilson ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Okt. 03, 2013 8:47 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Csak magamban mosolygok a magyarázatán. És nyilván maga is elhiszi, hogy emiatt nem díjazta a turbékolók kapcsolatát, de nekem inkább úgy tűnik, hogy csak egy tipikus bátyj volt, minden mögöttük álló évszázad ellenére is. El tudom képzelni, hogy a húga minden valaha volt udvarlója ellen fel tudott volna sorolni pár kifogást. Nem mintha sok tapasztalatom lenne arról, milyen amikor valakinek testvére van.
- Miért is ne? Kár lenne leragadni egy kávézóban, amikor annyi hely van ebben a városban még, ahol megfordulhatunk - iszom ki a kávémat közben, mert azt azért nem akarom érintetlenül magam mögött hagyni. - Egyébként is te vagy ma este a kalauzom, szóval arra megyünk, amerre te vezetsz - vonok vállat mosolyogva, és fel is állok, indulásra készen.
Vissza az elejére Go down





Sponsored content ÍRTA A POSZTOT
Today at 2:06 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Vissza az elejére Go down
 

Bourbon Street

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 5 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi :: New Orleans :: Belváros-