Whatever anyone does or says,
i must be emerald and keep my color

Megosztás
Carrie & Sebastian szobája

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Márc. 27, 2015 10:49 pm
Ugrás egy másik oldalra



to my love, Sebastian

Nem tudom, hogy mi változott meg hirtelen és miért szerettem volna neki örömet okozni, illetve megadni azt, amire olyan régóta vágyott. Mintha hirtelen bennem is valami megváltozott volna, valami fura érzés a hatalmába kerített volna, ami elől többé már nem volt menekvés. Pontosan tudom, hogy már nem vagyok pisis, se tinédzser és sok korombeli lány már az ötödik vagyis az xy pasiját fogyasztja ilyen értelemben is, de én soha nem voltam ilyen. Nem érdekel, hogy ciki vagy nem, de örültem annak, hogy Sebastian lesz az első számomra, mert pontosan tudtam, hogy számára én nem csak trófea leszek. Sok minden történt velünk, ami még inkább megerősítette a kapcsolatunkat. Nem mondom azt, hogy nem voltak hullámvölgyeink, de tudtam jól, hogy mennyire szeret és mennyire fontos vagyok számára, ahogyan ő is számomra. Talán az elmúlt napoknak köszönhetően változott meg a véleményem és azért kezdeményeztem most én, de örültem annak, hogy még ennek ellenére is adott választási lehetőséget, kibúvót ez az egész alól, de most nem akartam elszaladni vagy "pofon vágni" azzal, hogy újra nemet mondok. Vágytam rá és szerettem volna megtapasztalni ezt a csodát is, hogy milyen lehet ez a mámorító érzés. Lehet számára nem én leszek az első, de tudom vagyis reménykedek abban, hogy olyan szerelemmel senkit se ajándékozott meg, mint amivel engem.  
Amikor megérzem az érintéseit, ujjainak a játékát a testemen, ahogyan felfedezi azt, akkor egy picit megmozdulok alatta, hiszen szokatlan ez az egész. De legfőképpen az az érzés, amit egy-egy érintésével, vagy nyelvének a játékával vált ki belőlem. Annyira intenzív lett minden, mintha hirtelen minden egyes négyzetcentimétere a testemnek életre kelt volna. A bőröm szinte égett az érintéseinek köszönhetően miközben viszonoztam minden egyes csókját, majd amikor a pólómtól kezdett el megszabadítani, akkor megemelkedtem kicsit, hogy ezzel is segítsek neki. Ezek után pedig, amikor éreztem a perzselő tekintetét, amint végig pásztázza az elé táruló idomokat, akkor egy pillanatra elpirultam. Tudom, hogy gyerekes ez az egész, illetve hogy fogalmam¸sincs arról, hogy mit kellene tennem, de ez van. Kezdő vagyok és ezen nem tudok változtatni, de ő ezt pontosan tudja, hogy előtte még soha senkivel se voltam.
Amikor apró csókokkal kezdi el megjutalmazni a testemet minden apró felületét, akkor egy pillanatra még a szívem is kihagy, majd ahogyan egyre lejjebb halad, úgy kezdek én is egyre inkább "ficánkolni" alatta és egy apró nyögés hagyja el az ajkaimat, ahogyan elér a nadrágom széléhez. Hamarosan újra érzem a csókját, miközben szép lassan elkezd megszabadítani a melltartómtól. A kezem gyengéden végig siklik tökéletes és kidolgozott mellkasát, majd besiklik a törülköző alá és picit talán ügyetlenül, de megérintem a férfiasságát. Mentségemre szolgáljon, hogy tényleg igyekszem neki is ugyanakkor élvezetet megadni, amekkorát ő ad nekem, de neki legalább van gyakorlata benne... Na, meg az se mellékes, hogy minden egyes érintésével teljes mértékben az őrületbe kerget, így eléggé nehéz összekapnom magamat, hogy ne bénázzak annyit.




Zene || Nekem tetszett! :szeri: || ©





Vissza az elejére Go down

Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Lzzy R. Morrow
Carrie & Sebastian szobája Tumblr_o87iu4pMDt1stjrhxo1_250
Keresem :
Tartózkodási hely :
▲ I'm on to you ▲
Hobbi & foglalkozás :
▲ machine genius and bar owner ▲



A poszt írója Lzzy R. Morrow
Elküldésének ideje Kedd Márc. 24, 2015 4:51 pm
Ugrás egy másik oldalra




to Carrie
you want to kill me
Olyan volt, mintha ami egy hete történt, meg sem történt volna. Mintha egyszerűen továbblépett volna a tényen, hogy az este, mikor kisétált az ajtón, nem borult volna el az agyam, mintha megértette volna, hogy a hibáim miatt majd megfizetek, de neki nem kell ezzel foglalkoznia. Túl szépnek tűnt mindez ahhoz, hogy igaz legyen. Minden alkalommal, amikor rá néztem, elöntött egyfajta megnyugvás, ugyanakkor a puszta látványa, a selymes bőrének érintése is fájt, mert tudtam, ő még nem készült fel erre, én pedig nem akartam siettetni.
Meglepően tapasztaltam hát a változást, ami egyik napról a másikra következett be. Nyakamba csimpaszkodva csókolt, amit viszonoztam, de éreztem, hogy ez a csók most követelőzőbb tőle, mint az eddigiek. Újabb meglepetés, hogy mosolya egyszerre volt kirívó, mégis emlékeztetett arra a szende lányra, akibe talán annak idején beleszerettem, tudtomon kívül is. Bárhová mehettem volna, hisz nem volt kötelességem mellette lenni a nap egészében, de nem akartam nem a közelében lenni, ami ismételten csak furcsa fordulat volt az életemben.
Érezni akartam minden porcikáját, tudni, hogy ő az enyém, és nem vehetik el tőlem. Követelőző, mégis gyengéd csókokkal jutalmaztam nyakát, majd elhúzódtam tőle, mert tudtam, ha megálljt kell magamnak parancsolni újra, eséllyel felrobbanok. Magához húz, lábát derekam köré fonja, és ahogy csókolom, úgy bele is mosolygok a csókba. Végigsiklik kezem oldalán, majd combjánál visszafordítom és pólójának széléhez érve, lassan felfelé kezdem tolni hasán, és csupán annyi időre szakadok el tőle, hogy lesegítsem róla a ruhadarabot, és a földre dobhassam.
Forró bőrén újra és újra végigsimítok, majd csókjaim ajkairól nyakára vándorolnak, mígnem onnan is tovább haladva csókolom mellkasát, hasfalát, egészen addig, míg nadrágja gombjáig nem érek el. Ekkor újra ajkaira siklom, majd gyengéden a pamut pántja alá csúsztatom ujjaim, és óvatosan húzni kezdem válláról lefelé.
Fogalmam sincs, hogy mióta várok erre, vagy mióta nem, de érzem, ahogy egyre inkább vágyni kezdek rá, hogy testünk egybe forrjon, minek kezd jól érezhető jele is lenni. Viszont azt akarom, hogy ő élvezze, hogy ő is teljesen át tudja magát adni ennek az egésznek, gátlásait leküzdve előttem és maga előtt is.

|Papercut| 339 | gyenge 27 |
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Márc. 11, 2015 8:02 pm
Ugrás egy másik oldalra


to Sebastian

Jól éreztem magamat és boldog voltam. Belegondolva jó pár napra elfelejtettem azt, hogy haza szóljak és megnyugtassam őket, hogy még élek, de amikor meg eszembe jutott, addigra meg késő volt, hiszen a telefonom meghalt. Ennek köszönhetően újra homályba veszett a hívás lehetősége, de amikor ma a városba mentünk egy-két ruhát és szükséges dolgokat megvenni, akkor még egy telefont is bezsebeltem. Nem a legújabbat, hiszen nem szoktam túlzottan használni ezeket a készülékeket. Zenét szoktam hallgatni és beszélgetni rajta. Tisztában voltam azzal is, hogy Sebastian annyira nem élvezte ezt a napot, de büszke voltam rá, amiért képes volt elviselni ezt a nehéz napot.
Amikor pedig ajkaink újra találkoznak, akkor magamat se értve közelebb húzom magamhoz és egyre hevesebben rohamozom meg ajkait, illetve nyelvünk játéka is egyre örültebb lesz. A kezem lassan végig simít a tarkóján, majd hajába túrok, de hamarosan pedig csak arra eszmélek, hogy az ágyon fekszem már. Ártatlan pillantással nézek rá, amikor meghallom a morgását, de hamarosan ajkaimra újra mosolyra húzódnak. Nem mozdulok meg, csak figyelem őt és hallgatom, amit mond. Tudom, hogy igaza van, hiszen most én kezdeményeztem és egyszer már visszautasítottam őt, így nem szép dolog lett volna tőlem az, ha újra nemet mondok.
Talán már nem is akarok visszatáncolni. – mondom neki komolyan, de újra mosolyra húzódnak ajkaim, majd amikor megérzem ajkának a játékát a nyakamnál, akkor egy kisebb nyögés szakad fel a torkomból, majd nem sokkal később a hajába túrok újra, de szerencsétlenségemre hamar véget ér eme játék. Pár pillanattal később viszont megérzem kezének gyöngéd érintéseit, majd nem sokkal utána tekintetünk találkozik a másikéval. Egy darabig csak figyelem őt, majd a kezem álla alá siklik, és úgy húzom közelebb magamhoz és hamarosan megcsókolom őt, miközben egyik lábamat a dereka köré fonom és közelebb húzom magamhoz. Azt hiszem most már ő is megértette, hogy tényleg szeretném és készen állok rá, vagyis azt hiszem, de úgy érzem, hogy nem hibázom azzal, hogy engedek a vágyaimnak. Sőt, örülök annak, hogy pont vele fog megtörténni ez a dolog, hiszen szeretem őt.

† Music: Concrete Angel † Note: Gyenge 27
©️redit & inspiration, my buu



Vissza az elejére Go down

Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Lzzy R. Morrow
Carrie & Sebastian szobája Tumblr_o87iu4pMDt1stjrhxo1_250
Keresem :
Tartózkodási hely :
▲ I'm on to you ▲
Hobbi & foglalkozás :
▲ machine genius and bar owner ▲



A poszt írója Lzzy R. Morrow
Elküldésének ideje Vas. Márc. 08, 2015 4:41 pm
Ugrás egy másik oldalra




to Carrie
you want to kill me
Furcsa volt. Először is az, hogy fogalmam sem volt, hogy egy hete vagy legalábbis hány napja lakunk egy szobában, ilyen formában. A próbálkozásom elutasítás követte, de felfogtam, hogy nem akar sietni, én pedig igyekeztem nem sürgetni. De nehezen megy, ha olyan hévvel csókol, mintha most látna utoljára.
A vásárlás inkább az ő ötlete volt, de túl sok választásom ebben sem volt, így követtem, és igyekeztem jól tűrni a kiképzéssel felérő boltról-boltra járkálást. Amikor végre beléphettünk a szobába, a kanapét célba vettem, és igyekeztem figyelmen kívül hagyni, ahogy a pakolászás előtt ajkaiba harap. Újra és újra ezzel kínoz, és arcomon hiába ül ki mosoly, ha legbelül szinte láncokkal kötöm le magam.
A tévécsatornák kapcsolgatása közben is rájövök, hogy a Nap kezd lenyugodni, és a fürdés is esedékes gondolat lenne. De arra is, hogy értelmes adás ma sincs. Azon kezdenek járni a gondolataim, hogy Carrie mikor tervezi, hogy hazamegy, esetleg közli a szüleivel, hogy még él. Valamiért attól tartok, hogy ennek a levét én fogom meginni, de amilyen makacs, tuti, hogy nem hatna rá, ha a kételyeimnek hangot is adnék. Felállok, és ahogy látom épp akkor végez, ami szó szerint boszorkányság tőle. Leveszem a felsőm, és mikor elhaladna mellettem, elkapom, és nem túl követelőző csókot lopok tőle. Amolyan átlagos módon, megszokott ritmusban, de valami megváltozik. Magához húz, és bár nincs ellenemre, elgondolkodom, hogy bele akarok e menni ebbe a játékba. Mire végiggondolhatnám, addigra elfelejtem megtartani magunk, és hagyva, hogy magával rántson, fölé magasodva kötünk ki az ágyon. Ismét ajkaiba harap, mire már nem tudom visszafogni a morgást. Egyik lány se szereti, ha csak úgy lemorogják, de tudja jól, hogy ez mire vonatkozik.
-Ugye tudod, hogy ezt nem úszod meg?-vonom fel a szemöldököm, és ajkaihoz közelítek, végül mégis nyakát kezdem el csókolgatni, de felhagyok az ostrommal, és mielőtt elveszteném a kontrollt, oldalára siklik a kezem, és csikizni kezdem. Kezeim elkalandoznak testén, de ezzel nem, hogy segítenék, hanem rontok a helyzetemen. Nagyot nyelek, és hagyom abba, de arcomra kiül a gondolat, és kérdő tekintettel nézek rá, szavak nélkül akarom megtudni, hogy mit akar. Az ő döntése ismét.

|Papercut| 342 | gyenge 27 |
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Márc. 08, 2015 3:47 pm
Ugrás egy másik oldalra


to Sebastian

Több napja már annak, hogy nem láttam a szüleimet, de úgy éreztem, hogy mindenkinek kell egy kis nyugi és ezért talán senki se fog megenni engem reggelire. Ha anya aggódik is, akkor majd apa megnyugtatja, mert lehet életjelet kellett volna adnom magamról, de teljesen kiment a fejemből. Na, meg persze a telefonom is meghalt, amikor beleejtettem a vízbe. Az szerintem mellékes, hogy miként. Elég legyen annyi, hogy jól éreztük végre magunkat Seb-el. Mintha hirtelen a jég olvadni kezdett volna és végre talán képesek lettünk volna engedni az érzéseinknek. A percek, órák és a napok szinte csak úgy szaladtak felettünk, de valahogy soha nem unatkoztunk. Mindig képesek voltunk valamivel elütni az időt. Örültem annak, hogy amikor majdnem egy hete nemet mondtam, akkor se kapta a cuccait össze Sebastian és rohant el. Így legalább én is tudtam azt, hogy fontos vagyok neki és nem csak amiatt kellenék neki. Meg még nem éreztem úgy, hogy készen állok rá. Lehet ciki, lehet nem, de nekem ő lesz az első és nem akartam úgy semmire se rábólintani, hogy nem érzem teljes mértékben azt, hogy igen, akarom. Tudom azt is, hogy sok lánynak ilyenkorra már a sokadik pasija van, de valahogy én mindig másabb voltam és Seb-en kívül amúgy se volt olyan srác, aki igazán megfogott volna. Pedig ő és én azért elég sokszor tűz és jég vagyunk, de ennek ellenére tökéletesen megértjük egymást. Néhai viták pedig kellenek, mert igazán fel tudják dobni a kapcsolatunkat és a bocsánat kérések meg mindig érdekesre szoktak sikerülni.  
Mosolyogva sétáltam Sebastian kezét fogva a szobánk felé, majd sietve léptem be rajta. Hamarosan megváltam a kabátomtól és a cipőmtől is, majd pedig mosolyogva fordultam szembe vele. Egy aprót az ajkamba haraptam és elindultam végül a szoba felé. Elkezdtem kipakolni a nem régen vásárolt cuccokat és figyeltem, amint bekapcsolja a tévét, majd kényelmesen elhelyezkedik az ágyon. Amikor végeztem a pakolással, addigra pont felállt és elindult a fürdő felé, miközben megvált a pólójától, de még előtte egy apró csókot lehelt az ajkamra, de nem engedtem el őt. A kezeimet a nyaka köré fontam, majd pedig ajkaimmal továbbra is fogságban tartottam, aminek köszönhetően az lett a vége, hogy az ágyra borultunk. Egy apró kuncogás hagyta el az ajkaimat.
† Music: Concrete Angel † Note: Gyenge 27
©️redit & inspiration, my buu



Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Márc. 08, 2015 2:34 pm
Ugrás egy másik oldalra
****
Vissza az elejére Go down




A poszt írója Ajánlott tartalom
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra
Vissza az elejére Go down
 

Carrie & Sebastian szobája

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Carrie Steinfeld
» Delena szobája / Farrah szobája
» Sebastian xx
» Sebastian .......
» Sebastian lakása

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
rising of the mortals :: Lakások és szobák :: Mystic Falls-i lakások :: Hotel-


Új posztok
tekintsd meg
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm
Laurel O. Delgado
Szer. Május 29, 2019 1:28 am
Katherine Pierce
Kedd Május 28, 2019 8:31 pm
Amren Monroe
Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm
Lucille Éamon Vodova
Szer. Május 22, 2019 12:03 pm
Katherine Pierce
Hétf. Május 20, 2019 10:43 am
Shiraz Watson
Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm
Aingeal Hearn

• ROTM FRPG •