A sötétség vagy megszólít
vagy nem vesz rólad tudomást



Share | 


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Keresem :
■ the way for humanity

† Kedvenc dal :
back home
† Tartózkodási hely :
■ the place where nothing bad happens
† Hobbi & foglalkozás :
■ i'll be a little doctor
† Humor :
■ like a dead man's humor



Elena Gilbert ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Júl. 24, 2012 3:06 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
Előzmények - 01.

Elena Gilbert Salvatore
Adminisztrátor



Csatlakozott: 2011.02.13. Vasárnap 15:49
Hozzászólások: 13959
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 20:56 Hozzászólás témája:

Bólintottam. - Igen, kislányom lesz! - mondtam ki boldogan. - Az én kislányom. Csak az enyém! - meredtem magam elé, ahogy eszembe jutott az apja. De nem akartam erre gondolni, Damon karjaiba bújtam még szorosabban és ismét behunytam a szemeimet. - Örülök, hogy Rose odaadta neki. Csak hogy tudja, hogyan fejlődik az unokája - kezdtem el figyelni Damon kezét.
Felemeltem a bal kezét és figyelni kezdtem rajta a gyűrűt. - Rose-zal nagyon jó barátok. Talán nem akarja azt, hogy csalódjon - vontam vállat. - De akkor.. közted és Rose között mindennek vége? - kérdeztem megkönnyebbülten. Nem is tudom, miért örültem ennek. Hiszen legalább volt valaki, aki helyettem boldoggá teszi.
Lemondóan néztem le a padlóra. - Nem... a gonosz Elenának közel sincs vége. Most csak... "alszik"! - sóhajtottam szomorúan. - De nem akarok többé egyedül lenni, így nem megyek vissza többé Daneville-be... megkeresem az otthonomat.. ha van még nekem olyan... - horgasztottam le a fejemet. Nem akartam kedvrontó lenni, de ez volt az igazság.
_________________






Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 20:47 Hozzászólás témája:

Megakadt a fejemben egy szava.
- Lányod.... - motyogtam magam elé. - Lányod lesz...? Ez biztos? - kérdeztem. - És orvos....? Akkor onnan van a felvétel... Rose adta oda Isobelnek - tettem hozzá, ahogy kérdőn rám nézett.
- Igen, volt egy kis balhém Nate-el. Ne csodáld, ő sem viselkedett velem túl szépen. Nem is tudom... mintha féltékeny lenne rám Rose miatt. Pedig... ami Rose és köztem volt, az ma már nincs. Úgy élek, mint egy remete - fúrtam az államat a vállába. - De ne rólam beszéljünk. Magadról mesélj. Mi van veled? Úgy értem... a rossz Elena... vége, ugye? Most már csak te vagy... és a babád.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Elena Gilbert Salvatore
Adminisztrátor



Csatlakozott: 2011.02.13. Vasárnap 15:49
Hozzászólások: 13959
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 20:43 Hozzászólás témája:

- Hogy is felejthettem el, hogy Damon Salvatore mindig mindent megold! - vigyorogtam és figyeltem őt, ahogy begyújtotta a kandallót, majd ahogy az lángra kapott, az ágynak dőlt, én pedig a két lába közé kerültem. A mellkasának támasztottam a hátamat, ahonnan hallottam a szíve heves dübörgését, és a karjait éreztem magam körül.
A kezeimmel az ő karjait simogattam és nem is szólaltunk meg percekig. A csend mindennél többet mondott, hát még a szívünk gyors kalimpálása.
Kissé félrefordítottam a fejemet. - Egy szomszédos városban voltam ezalatt az egy hónap alatt. Rose-zal néhány napja találkoztam, ő kísért el orvoshoz. De teljesen egyedül voltam. Vagyis... a lányommal! - javítottam ki magamat. - Nate-tel egy hónapja nem találkoztam. Megbántottam őt.. vagyis a gonosz Elena megbántotta. És tudom, hogy tudsz mindent Nate-ről és rólam. Nate elmesélte, hogy találkoztatok a Grillben és nem éppen békésen beszélgettetek - mosolyodtam el keserűen.
_________________






Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 20:37 Hozzászólás témája:

- Mindent megoldunk, édesem - fogtam meg a kezét, leültettem finoman a szőrmére, és alig néhány mozdulattal begyújtottam a kandallóba. - Két perc, és rögtön jobb lesz - figyeltem a lágyan lobogó, vöröslő lángokat, ahogy a fahasábokat nyaldosták. Leültem én is, hátam az ágynak vetettem, úgy, hogy ő a két lábam közé kerüljön. Háta a mellkasomnak támaszkodott, átfontam rajta a karjaimat, és néhány percig csak hallgattunk, egymás szívének dobbanásait figyelve.
- És merre jártál? - kérdeztem aztán. - Úgy értem, az elmúlt egy hónapban... Rose elmondta, hogy találkoztatok, de nem volt hajlandó elárulni, hogy hol. Jó helyed van? Van, aki vigyázzon rád? Van, aki ott legyen, ha este álomra hajtod a fejed? Vagy.... - nyeltem nagyot - Nate ott van veled?
_________________
Damon

Vissza az elejére


Elena Gilbert Salvatore
Adminisztrátor



Csatlakozott: 2011.02.13. Vasárnap 15:49
Hozzászólások: 13959
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 20:32 Hozzászólás témája:

Megkönnyebbülten sóhajtottam fel. - Hál' istennek. Legalább az a boldogság maradjon meg neki, amit Rick nyújthat, mert én már nem lehetek mellette!
Felkaptam a fejemet a név hallatán. - Adam? - kérdeztem vissza. Még nem mondta nekem senki, hogy így fogják hívni. - Ez egy gyönyörű név.. és egészséges is, ezek szerint... ennél nincs is fontosabb! - tettem félre megint a tányért, ahogy arról elfogyott a torta benne.
Nem állt meg a simogatással, és ez igencsak jól esett. Majd arra néztem, amerre mutatott. - Ha puha és meleg, akkor csakis kényelmes lehet! - mértem végig és a kandallóra néztem. - Nem lesz ott hideg? Hiszen nem ég benne tűz...
_________________






Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 20:25 Hozzászólás témája:

Rákérdezett, mi van Isobellel, és szívemet újra átfutotta az öröm, mikor meghallottam ahogy kimondja: "anya".
- Nincs velük semmi gond - mosolyogtam szívemből. - Tudtam, hogy Rick ártatan... hogy nem tett semmit. Addig ügyködtünk Rose-al, amíg nem találtunk bizonyítékot az ártatlanságára. Tegnap volt a tárgyalás, és felmentették. Kibékültek Isobellel, és most úgy állnak a dolgok, hogy minden rendben van köztük. Boldogok, és ez a kis zökkenő csak megerősítette, amit éreznek egymás iránt. És a kisöcséd, Adam... ő is nagyon jól van. Láttam a képét... az ultrahangos képet. Nemsokára újra te leszel valakinek a gyönyörű nővére - simogattam a vállát folyamatosan, míg evett.
Megvártam, míg végzett, aztán fészkelődni kezdtem az ágyon.
- Lenne kedved kényelmesebben elhelyezkedni? - kérdeztem, és a kandalló előtti puha szőrmére néztem. - Feltéve, ha neked - mutattam a hasára - nem lenne ott kényelmetlen.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Elena Gilbert Salvatore
Adminisztrátor



Csatlakozott: 2011.02.13. Vasárnap 15:49
Hozzászólások: 13959
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 20:19 Hozzászólás témája:

Belemosolyogtam a csókba és a szavai már most életre keltettek bennem valamit. Ő kellett nekem és a csókjai, az ölelése. És az egész lénye.
De elszakadt tőlem egy kis idővel később, amit teljesen megértettem. És ha nem ő teszi meg, talán én tettem volna meg kis idővel később. A csalódottság bizonyára látszódott rajtam, de mégis hálás voltam, hogy ő leállt. Mert nem akartam még egyszer férfi közelébe kerülni és szeretkezni vele. Nem, hiszen valami gát ébredt fel bennem, ami már senkinek nem engedte volna meg, hogy hozzám érjen. Se Damonnek, se Nathan-nek, se senkinek.
- El fogod érni, hogy megint bevásárolni menjek! - nyögtem ki pár pillanattal később. - De jól van, akkor... - vettem nagy levegőt. - Együnk még - nevettem rá. Ez hiányzott nekem már régóta. Ezek a szemek, ezek az ajkak.
A tányérokba megint torta került. - És Anya... Anya hogy van? Rose mesélte, hogy Rick... - Nem fejeztem be, tudta ő anélkül is, mire gondolok.
_________________






Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 20:13 Hozzászólás témája:

Volt benne egy kis félelem, éreztem, ami megakadályozta, hogy visszacsókoljon. Egy darabig legalábbis. De aztán felgyúlt benne is a tűz, és ajkai életre keltek a számon.
- Én is szeretlek, Elena - suttogtam a szájára. - Mindig is szerettelek. Szeretlek most is... és mindig is szeretni foglak - csókoltuk meg újra egymást, aztán néhány perc múlva elszakítottam magam tőle, még mielőtt valami másra ragadtadtam volna magam. Most, ebben az állapotában végképp nem akartam lerohanni.
- Még egy szelet tortát? - mosolyogtam rá. - Én kérek, de csak akkor, ha te is - kaptam fel a két tányért.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Elena Gilbert Salvatore
Adminisztrátor



Csatlakozott: 2011.02.13. Vasárnap 15:49
Hozzászólások: 13959
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 20:09 Hozzászólás témája:

- Nem, nem hallottam még róla! - mosolyodtam el szívből. - Azokat olyan egyszerű elfújni. De talán még így is több lett volna, mint a semmi - kaptam be az utolsó falatot, majd figyeltem őt, ahogy elveszi a tányért, végigsimít a karomon, bizsergést okozva ezzel és az ő tányérja is elkerült a kezéből.
Egyáltalán nem számítottam arra, amit tett. Közelebb húzódott hozzám, kezeibe vette az arcomat és finoman megcsókolt. Mint régen. A szerelem lángjával.
Először meglepődtem és nem mertem visszacsókolni, mert féltem, hogy csak képzelem. De nem hallucináció volt. Ezek tényleg az ő meleg ajkai voltak, amik most az én számra tapadtak. De nem húzódtam el. Nem gondoltam most semmire. Csak Rá.
A nyaka köré kulcsoltam a karjaimat és átadtam magam a csókjának.
- Szeretlek! - suttogtam, miután elszakadtam tőle és behunyt szemmel kerestem meg újra a száját.
_________________






Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 20:01 Hozzászólás témája:

Átvettem tőle a tányért, a tortával együt, és én is megkóstoltam.
- Tényleg nagyon finom - tömtem a számba egy jókora falatot, aztán mikor lenyeltem elvigyorogtam magam. - Mondd, szám alakú gyertyáról nem hallottál? Abból csak három kellett volna - nevettem rá. - De nem számít. Nem az a legfontosabb.
Éreztem, ahogy megszorítja a kezem. A tányérjára néztem, ahonnan már eltűnt a saját szelet tortára. Elvettem tőle a tányért, az ujjaimmal végigsimogattam a karját. A saját tányérom is magam mellé tettem, és ekkor feltettem mindent egy lapra. Hisz' olyan régen vártam erre...
Közelebb csúsztam, a kezeim közé fogtam az arcát, és nem törődve semmivel, lágyan megcsókoltam.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Elena Gilbert Salvatore
Adminisztrátor



Csatlakozott: 2011.02.13. Vasárnap 15:49
Hozzászólások: 13959
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 19:57 Hozzászólás témája:

Gyorsan visszaért és mindent lepakolt az éjjeliszekrényre. Elnevettem magam a narancslé láttán. - Igaz, hogy kicsit nagyobb vagyok mostanság, de nem vagyok se víziló, se teve! - fordultam felé, mikor felszeletelte a tortát. - Igen, szép volt, de valamit valamiért! - vettem el a két tányért az éjjeliszekrényről és odatartottam neki, hogy rátegye a szeleteket.
Majd mikor végzett, az egyik tányért villával együtt nyújtottam át neki, mikor már mellettem ült. - Boldog születésnapot! Gyertyát sajnos nem hoztam, mert elég sok kellett volna és nem fért volna fel a tortára! - mosolyogtam és belekóstoltam. - Finom is. És nyugodj meg, nem én csináltam! - böktem a torta felé. Ismert engem, tudta, hogy pocsék szakács vagyok, ezért inkább mindent el akartam oszlatni benne.
- Pedig itt vagyok és csak a Tiéd vagyok! - szorítottam meg a szabad kezét és közelebb bújtam hozzá.
_________________






Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 19:50 Hozzászólás témája:

Csak rámosolyogtam, ahogy azt mondta, nem akar tovább hízni. Hiszen olyan szép volt még most is. Kivágtam az ajtót, odalenn a konyhában felpakoltam amire szükség volt, és a tálcával visszavágtattam a szobába. Letettem a terhemet a kis éjjeliszekrényre. Tányérok, villák, szalvéták, és egy ötliteres narancslé.
- Remélem ez elég lesz - vigyorogtam el magam. Kézbe fogtam a nagy kést, és határozottan a tortába döftem. - Kár érte, szép volt - morogtam közben . - De hiába... nem lehet neki ellenállni. Ahogy neked sem - álltam meg a mozdulat közben, és mellé ültem az ágyra.
- Még most is alig tudom elhinni, hogy itt vagy - fogtam meg a kezét, és finoman megcirógattam. - Ez az elmúlt egy hónapom legszebb napja... - néztem a szemeibe, és éreztem, hogyan csillog a tekintetem a puszta közelségétől is.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Elena Gilbert Salvatore
Adminisztrátor



Csatlakozott: 2011.02.13. Vasárnap 15:49
Hozzászólások: 13959
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 19:46 Hozzászólás témája:

Bólintottam. - Akkor maradjunk itt! Ide úgy is csak szép emlékek kötnek! - néztem körbe mosollyal az arcomon. - A torta nekem elég lesz, ne akard, hogy még jobban elhízzak! - tettem hozzá, egy kis szünet után.
Az ajtóból fordult vissza. - Igen, a narancslé jó ötlet! - Magamon éreztem a tekintetét és ki sem tudtam mondani, mit éreztem abban a percben. Félelmet, fájdalmat, de mégis.. ami a legjobban uralkodott rajtam, az a határtalan szerelem volt. - A telefon még később is itt lesz és rendelhetünk akármikor! Én nem szeretnék mást, csak veled lenni most! - ültem le az ágy szélére és szétnéztem a széttépett csomagolópapíron. A levelet megláttam, de Damon nem. És talán jobb is. Mert arra a célra íródott, ha nem találkoznék vele. - Ne segítsek biztos? - De már ott sem volt.
Kissé elnevettem magamat és körülnéztem a szobában. A sok szép emlék és ehhez a szobához tényleg csak a szerelem kötött.
_________________






Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 19:39 Hozzászólás témája:

- Hát ami azt illeti, én szívesebben maradék itt. Tudod, Farrah hazajött, és most amúgy is zűrös a helyzet... nem szeretném még ezt is magyarázni neki. Itt meg úgysem zavar bennünket senki - vontam vállat. - Ha megfelel, hogy a szobában fogunk enni, akkor azonnal hozok tányérokat. Te csak ne futkoss - mondtam. - A te állapotodban inkább pihenj - tettem hozzá. - Éhes nem vagy? Rendeljünk valamit? Vagy szeretnél inni? Narancslét, vagy valami mást? Mert akkor azt is felhozom - álltam meg az ajtóban a válaszára várva. Közben a szemeimet alig tudtam levenni róla. Istenem, milyen gyönyörű... és most, ahogy rám néz... ő az, a régi Elena.. akit annyira szerettem. És szeretek.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Elena Gilbert Salvatore
Adminisztrátor



Csatlakozott: 2011.02.13. Vasárnap 15:49
Hozzászólások: 13959
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 19:31 Hozzászólás témája:

Az ágy mellett állva figyeltem, ahogy az ágyra veti magát mosolyogva és kibontja. És ahogy kitör belőle a megállíthatatlan nevetés, mikor meglátta a könyvet. Ez engem is mosolyra késztetett és figyeltem, ahogy feláll és az éjjeliszekrényből kivesz valamit. És felismertem egy kis idővel később. Ugyanez a könyv régebbi változatban. A lapok néhol kikandikálódtak belőle, és biztos voltam benne, hogy hiányzik is belőle valamennyi. A szavai csak ezt igazolták.
- Igen, ezért választottam ezt. Abban az időben még Te is ember voltál, legalábbis egy ideig és így... tiszta és őszinte kritikával tudod illetni - mosolyodtam el, ahogy megint az új könyvet tartotta a kezében.
És ismét magához ölelt. Ez mindennél többet jelentett nekem, minden köszönő szónál jelentősebb volt. És az arcomra adott puszi pedig az én testemet is teljesen átmelegítette.
- Torta? Nem hiszem, hogy nekem az most jól esne. - De a szemeit figyelve és a kezét a hajamon érezve nem tudtam ellenállni ennek. - De a Te kedvedért. És ez a csoki illat.. - szívtam be a levegőt és elmosolyodtam. - Villa és tányér? - kérdeztem kis idővel később. - Felhozzam én vagy lemegyünk a konyhába?
_________________






Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 19:14 Hozzászólás témája:

Magamra kaptam az ingem és a nadrágomat, aztán az ágyra vetettem magam, és most tényleg úgy festhettem, mint az a régi kisfiú, aki valaha voltam.
Türelmetlenül tépkedtem le a csomagolópapírt az ajándékomról, és mikor megláttam a fecnikből kihulló könyvet, kitört belőlem a hatalmas hahota.
- Elena - mondtam, és fel-felcsuklottam a kacagástól - te hülye vagy.... ne haragudj ezért... de EZ VALAMI SZENZÁCIÓS! - nevettem, aztán felpattantam az ágyról. Kinyitottam a kis éjjeliszekrényt, és kivettem belőle valamit.
- Most megmutatok neked valamit, amit még soha senki nem láthatott - mondtam, és meglóbáltam előtte ugyanennek a könyvnek egy ezer éves példányát. - Ezt tudtam megszerezni... jó régen már. De nem tudtam elolvasni, mert mindenhonnan oldalak tömkelege hiányzik belőle - dobtam le a régi salátát, és felkaptam az újat. - De most végre végigböngészhetem! Tudod, ez az egyik kedvenc könyvem. Mert mindig eszembe jut a régi múltam - mosolyogtam.
Aztán nekiestem a doboznak, és összefolyt a nyál a számban, ahogy megmutatta magát a dobozban lapuló hatalmas torta.
- Köszönöm - súgtam, és hozzá lépve magamhoz szorítottam. - Köszönök neked mindent. Az ajándékokat... hogy gondoltál rám... és hogy itt vagy velem - adtam egy apró puszit az arcára. Ennél többet nem mertem...
- Viszont, van egy feltételem ahhoz, hogy mindezt elfogadjam tőled - néztem aztán rá. - Méghozzá az, hogy ezt most felvágjuk, és együtt eszünk belőle, rendben? - nevettem rá, és cirógatni kezdtem a haját.
_________________
Damon

A hozzászólást Damon Salvatore összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Márc. 19, 2011 23:56-kor.

Vissza az elejére


Elena Gilbert Salvatore
Adminisztrátor



Csatlakozott: 2011.02.13. Vasárnap 15:49
Hozzászólások: 13959
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 19:03 Hozzászólás témája:

Nem lenne képes rá... pedig többször kiérdemeltem. Újra a meleg karjaiba fogadott, de én már nem mertem átölelni. - Én csakis a Te Elenád vagyok - motyogtam kis mosollyal. - A Te Elenád, aki mindennél jobban szeret téged és ha tudna irányítani, sosem bántana többet! - vallottam be őszintén.
A világot jelentette nekem, mikor azt mondta, hogy elfogad úgy, ahogy vagyok... majd kinyújtotta a kezét. - Én így is elnézegetnélek nagyon szívesen! De ha ragaszkodsz a ruhákhoz... - húzódott meg a szám szélében egy mosoly. Megfogtam a kezét és kisétált velem a fürdőből.
És láttam, hogy rögtön feltűnik neki az ágy végében heverő ajándék és doboz. Hallottam a lelkes hangját és ahogy figyeltem, egy ötéves kisfiú jutott eszembe, aki örül a szüleitől kapott ajándéknak.
- Ezeket neked hoztam! Tudom, hogy szereted a tortát és a becsomagolt ajándék... fogalmam sincs, eltaláltam-e, de te majd eldöntöd és akkor maximum azzal együtt dobsz ki! - mosolyodtam el halványan.
( A dobozban: [You must be registered and logged in to see this link.]
( Csomagban: [You must be registered and logged in to see this link.] )
_________________






Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 18:53 Hozzászólás témája:

Hátrálni kezdett előlem, nem nézett közben a szemembe. Amiket mondott... a szívemet érintették meg.
- Igen - bólintottam. - Igazad van. Meg kellene, hogy vesselek. Ki kellene, akit dobjalak. De... képtelen vagyok rá. De hiszen ezt te is tudod - mondtam, utána léptem, és ujra átöleltem. - Soha nem lennék erre képes. Szeretlek. Olyannak, amilyen vagy. Akár jó, akár rossz... Akkor is az én Elenám vagy.
Tekintetem újra a hasára siklott.
- És szeretlek... bárhogy is vagy - biccentettem félre a fejem. - Még akkor is, ha fáj - mondtam nagyon csendesen.
- Gyere - nyújtottam aztán a kezem - magamra kellene kapnom valamit, nem?
Megfogtam a kezét, finoman, gyengéden, és a szobába mentem vele. Tekintetem azonnal megakadt az ágyon, ahol egy becsomagolt ajándék, és egy nagy doboz hevert.
Boldog csodálkozással, és örömmel néztem rá.
- Ez az enyém? - kérdeztem olyan lelkesen, mint egy kisgyerek.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Elena Gilbert Salvatore
Adminisztrátor



Csatlakozott: 2011.02.13. Vasárnap 15:49
Hozzászólások: 13959
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 18:48 Hozzászólás témája:

Nem tudtam neved adni annak az érzésnek, ami átjárt, mikor ő is átölelt engem. De annyi biztos volt, hogy a legjobb és legszebb érzés kerített hatalmába. Szerettem őt, még mindig az egész szívem az övé volt és most megint itt lehetek vele, ha nem is sokáig, de most itt vagyok.
Hallottam a hangját. - Igen, vizes leszek, de nem számít! - suttogtam a szemeibe nézve. De ekkor kibontakozott az ölelésből és végigmért, a szemei pedig megálltak a hasamnál. Átjárt a félelem, hogy vajon mit fog tenni most. De meglepődtem. Nem elküldött, nem dobott ki... megkérdezte, hogy jól vagyunk-e.
Egy kicsit jobb kedvre derültem ettől és bólintottam. - Igen.. minden a legnagyobb rendben. Velem is és a babával is. - A legjobbnak láttam a hátrálást, mert nem akartam, hogy a szemembe nézzen. - Meg kellene vetned és ki kellene dobnod, nem? Miért tűrsz még meg? Nem érdemlem meg! - érintettem meg kis idegességgel a homlokomat. - Ha nem akarsz látni, csak szólj és én.. elmegyek.
_________________






Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 18:32 Hozzászólás témája:

Ott álltam előtte közvetlenül, és ekkor, csendesen, de elszántan a karjaimba bújt, és a vizes mellkasomra hajtotta a fejét. Úgy, ahogyan annak idején, régen.
- Elena - mondtam halkan, gyengéden, és magamhoz öleltem. Behunytam a szemem, és hagytam, hogy most semmi ne létezzen, csak ő és én.
Álltunk néhány percet, aztán észbe kaptam.
- Tiszta víz leszel - dörmögtem, és ahogy ki akartam bontakozni az öleléséből, valami különös dolgot éreztem meg a hasam aljánál... elengedtem őt, és lenéztem. És megláttam a már kissé kidomborodó pocakját. És az előbbi ledermedésem semmi volt a mostanihoz képest. Egy darabig tátott szájjal, váltakozó érzések zűrzavarában bámultam rá, kitágult szemekkel, aztán újra az arcába néztem, és láttam rajta a félelmet. A reakciómra várt, mintha csak arra számítana, hogy messze lököm magamtól.
- És... - alig hallottam a saját hangom rekedt suttogását - jól vagy? Vagyis... mindketten? - nyögtem ki nagy nehezen.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Elena Gilbert Salvatore
Adminisztrátor



Csatlakozott: 2011.02.13. Vasárnap 15:49
Hozzászólások: 13959
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 18:25 Hozzászólás témája:

Már előttem állt, mikor ismét felemeltem a fejemet. - Hogy felejthettem volna el? Amikor megláttam a naptárban, rögtön elindultam, hogy... hogy Veled legyek! - nyögtem ki és nem törődtem semmivel. Egy hónap hosszú idő volt, hát még azzal a tudattal, hogy nélküle kellett felkelnem minden reggel és nélküle kellett lefeküdnöm.

Kihasználtam a pillanatot és reménykedve, hogy nem lök el, a karjaiba bújtam és a csupasz mellkasára hajtottam a fejemet. Átöleltem és behunytam a szemeimet. Éreztem a pillanatnyi megdöbbenést rajta, de nem zavartattam magamat. Csak öleltem és jól éreztem magam a meleg karjaiban. Egy életre így tudtam volna maradni vele. - Csak Miattad vagyok itt!
_________________






Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 18:19 Hozzászólás témája:

Ahogy a hangját meghallottam, már minden kétséget kizáróan tudtam... hogy ő az. Ő az az Elena, aki a világot jelenti számomra. Nem számít, hogy egy hónapja nem láttam, vagy egy éve, vagy akár csak néhány órája... de mindig itt volt velem. Mélyen bennem.
- Elena - suttogtam, és lassan közeledni kezdtem felé. Mikor pedig kimondta, miért jött, megrohant valami nagyon jó, és mégis keserédes érzés.
- Hát eszedbe jutottam? - kérdeztem, mikor ott álltam már közvetlenül előtte, de nem mertem megérinteni az arcát. - Tényleg gondoltál rám? - nyeltem nagyot, és átfutott rajtam valami különös boldogság. Itt volt... velem volt... és ez volt az elmúlt hónapom legszebb, leggyönyörűbb perce.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Elena Gilbert Salvatore
Adminisztrátor



Csatlakozott: 2011.02.13. Vasárnap 15:49
Hozzászólások: 13959
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 18:15 Hozzászólás témája:

Nem maradt sokáig a kezem között, hiszen felpattant és egy törülközőt csavart maga köré. Szélesebben mosolyogtam, mikor kimondta a nevemet, mégis azt láttam rajta, hogy kételkedik: vajon ez a valóság, vagy csak képzeli?

Magamon éreztem a tekintetét, ahogy keres bennem valamit és nagyon jól tudtam, hogy mit. De őt most nem találhatja meg. Most nem.

- Igen, itt vagyok! - bólintottam, de még mindig úgy nézett rám, mintha egy szellem lennék. - Higgy a szemednek, kérlek! - suttogtam, miután elhagyta a fürdőkádat.

Én is felálltam és követtem őt a tekintetemmel. - Nem akartam, hogy egyedül légy ma! Hiszen ez a te napod, ma vagy 160 akárhány éves... És ez NEKEM nagyon fontos! - Lehajtottam a fejemet és úgy suttogtam tovább. - Ma csak... ÉN vagyok, senki MÁS!
_________________






Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 18:07 Hozzászólás témája:

Épp kezdett a zene lecsengeni a fülemben, mikor hirtelen két kezet éreztem meg, ahogy amúgy is bezárt szemeimre tapadnak. Ledermedtem, mozdulatlanná váltam. Az első gondolatom az volt, hogy jókora hülyét csináltam magamból, bárki előtt is. A második gondolatom pedig az, hogy az illető vajon barát-e, vagy ellenség, ölelést, vagy halált hoz-e a kezeiben...
De ekkor ez a valaki kirántotta a fülhallgató egyik felét a fülemből, és belesuttogta az üdvözletét. És ha eddig nem, hát most meghűlt a vér az ereimben. Mert ezt a hangot akár millió közül is felismerném...
Felpattantam, és vámpírsebességgel egy törülközőt csavartam a derekam köré.
- Elena... - suttogtam hitetlenkedve, ahogy végre megláttam őt teljes valójában. A legutolsó találkozásunk, és annak minden fájdalma jutott eszembe... de most, bárhogy is kerestem a gonoszságot rajta, a szemeiben, nem láttam. Nem láttam, csak azt az Elenát, akit az életemnél is jobban szerettem... minden körülmények között... és akit nem láttam már egy hónapja.
- Tényleg te vagy az? - kérdeztem, miközben lassan kiszálltam a kádból, még mindig úgy meredve rá, mintha kísértetet látnék. De kedves mosolyától azonnal megmelegedett a szívem.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Elena Gilbert Salvatore
Adminisztrátor



Csatlakozott: 2011.02.13. Vasárnap 15:49
Hozzászólások: 13959
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 18:00 Hozzászólás témája:

Figyeltem őt még pár pillanatig, de ahogy hirtelen kiemelte a kádból a kezeit és dobolni kezdett a kád szélén, és a habot csapkodta ki a fürdő padlójára. Kuncognom kellett tőle és a hangját hallva, ahogy énekelt, ez a kuncogás csak nőttön nőtt. A nadrágomra is csapott egy kis habot, de rájöttem, hogy nézhetem őt innen, de ha nem vesz észre, semmi értelme..

Megközelítettem őt és a háta mögé kerültem. Leguggoltam, ahogy a hasam engedte és mosolyogva befogtam a szemeit. Hirtelen minden mozgás abbamaradt és mintha megdermedt volna. Az egyik füléből kirántottam az egyik "füldugót" és odahajoltam. - Boldog nagyon sokadik szülinapot! - suttogtam mosolyogva. A reakciótól viszont nagyon féltem.
_________________






Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 17:50 Hozzászólás témája:

Éreztem, ahogy a forró, gőzölgő fürdő ellazítja minden izmomat, és kissé a gondolataimat is. A zene ritmusára ujjaimmal doboltam a kád szélén, és mikor jött egy általam kedvelt dal, már nem tudtam visszafogni magam, és abban a tudatban, hogy úgyis egyedül vagyok, hangosan énekelni kezdtem.

[You must be registered and logged in to see this link.]

A szemem még mindig be volt hunyva, de néha kiemeltem a karomat a kádból, és még a dobolást is utánoztam, fürdőhabot csapva szét a fürdő egész területén. És ekkor, a hangos zenén keresztül, mintha valami kuncogás ütötte volna meg a fülemet...
_________________
Damon

Vissza az elejére


Elena Gilbert Salvatore
Adminisztrátor



Csatlakozott: 2011.02.13. Vasárnap 15:49
Hozzászólások: 13959
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 17:47 Hozzászólás témája:

Daneville-ből:

Megálltam a birtok előtt és nagy levegőt véve néztem ki az autó ablakán. Még nem lenne késő visszafordulni, nem vagyok én odabenn. De nem, innen már nem tántorít el semmi.

Kiszálltam a kocsiból és az anyósülésről gondosan felvettem a dobozt és az ajándékot. Még útközben egy levelet csúsztattam az ajándék csomagolópapírja alá, hogy ha nem találkoznék Damonnel, tudja, hogy én vittem neki.

Amikor utoljára jártam a Salvatore-birtokon, meglehetősen gonosz voltam és erre még gondolni is fájdalmas volt. Ezért gyorsan kikerültem a nappalit, az előteret és a lépcső felé indultam. Lassan mentem felfelé Damon szobája felé, egyre mélyebb levegőket véve és az ajtója előtt megtorpantam. Talán mégsem ez a legjobb ötlet. Letehetném az ajándékokat a nappaliban és elmehetnék. De ha már idáig eljutottam... nem megyek sehová!

Nem kopogtam, csak besétáltam a szobába. - Damon? - kérdeztem, kissé emelt hangon, de választ nem kaptam. A szoba üres volt, és ez csalódottá tett. A lelkem mélyén vágytam a találkozásra, de tudtam, hogy csak fájdalmat okoznék neki ezzel, így talán kicsit nyugodtabb is lettem. Az ágyra tettem a dobozt és az ajándékot, és már indultam is volna, de meghallottam a vízcsobogást. A fürdőből jött. Tehát itthon van és... fürdik...

Nagyot nyeltem és gondolkodóba estem. Menjek vagy maradjak? De a lábaim döntöttek helyettem. A fürdő felé indultam és a résnyire nyitott ajtón bekukucskáltam. A fürdőkád széle látszott és valami halk zene is megcsapta a fülemet.

Ahogy jobban kinyitottam az ajtót, láttam meg őt, csukott szemekkel és láthatóan lazítani próbált. A whiskys üveg is feltűnt a kád szélén. De csak mosolyogva figyeltem őt, az ajtófélfának támasztottam a fejemet és végigfutott rajta a tekintetem. Olyan nyugodt lettem tőle hirtelen és vettem egy nagy levegőt.
_________________






Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szomb. Márc. 19, 2011 17:25 Hozzászólás témája:

Kellemesen ébredtem, ami az elmúlt időszakban nem sűrűn fordult elő velem. Egy darabig behunyt szemekkel feküdtem még, hallgatva a csendet, amit csak a ház előtti fán bandázó madarak élénk csicsergése szakított meg néha. Ők is érezték a meleget, és a tavaszt.
Kinyitottam a szemem, és a mennyezet évszázados gerendáit nézegettem. Agyam visszapörgette az elmúlt napok eseményeit. Ricket... a tárgyalást... a győzelmet, amit arattunk. Boldog voltam, ha arra gondoltam, hogy érzem, mint találja meg Rose is a helyét az én barátaim szívében.
Rose-ról eszembe jutott valami. Az, amit Isobelnek adott át... Elena küldeménye. A kép, és a kazetta... Elena kisbabájáról. Úgy szerettem volna látni őket... de talán jobb is, ha nem így történt. Igy is bele voltam már zavarodva a saját érzelmeim áradatába, nem még ha ezt láttam volna...
Egy sóhajtással lerúgtam a takarót, az ágy szélén ülve a hajamban turkáltam, hogy a végén egy heves mozdulattal összeborzoljam a fejemen. Talpra álltam, a whiskysüveget, amiből tegnap ittam, az éjjeliszekrényre tettem. Büszke vigyorral állapítottam meg, hogy úgy tűnik, megtanultam hol a határ, és mi a mérték. Mert - bármennyire is jól esett volna - de nem ittam le magam a sárga földig.
Ahogy egy szál boxerben álldogáltam az ágy mellett, az ablakon beszűrődő napfényben, eszembe ötlött valami. A telefonom dátumjelzőjére tekintve már tudtam, milyen nap van ma. Erről a közelmúlt eseményei miatt el is felejtkeztem...
Kissé keserűen elmosolyodtam. Régen ez a nap olyan boldog, és vidám volt... És még ha nem is szerettek sokan, de legalább a családomtól, Stefantól és Farrahtól számíthattam valami meglepetésre. Most pedig még csak eszébe sem jutottam a világon senkinek.
Kiöntöttem egy kis pohár whiskyt, aztán beleszagoltam, mielőtt begurítottam az egészet.
- Boldog 168. születésnapot - suttogtam magamnak, aztán egy mozdulattal leküldtem az italt. Néhány pillanatig szemem behunyva álltam, és vártam, hogy a jóleső zsibbadás kissé elmossa bennem a magamra hagyatottság érzését.
Letettem az üveget, de valahogy nem volt most kedvem semmihez... Éhes nem voltam, az üres birtokon kóvályogni nem akartam. Rose-t, Ricket és Isobelt nem akartam zavarni. A tegnapi zűrös, és tömény nap miatt nyilván mindenki kívánta a pihenést.
Nem volt jobb ötletem, mint a fürdőbe sétálni, teleengedni a kádat forró vízzel. Sóhajtva ereszkedtem bele a kellemes melegbe, a kád mellé állítottam a whiskysüveget, a fülembe pedig - haladván a korral - bedugtam az mp3 lejátszó fülhallgatóját, maximumra tekertem a hangerőt. De a zene csak - a hangerő ellenére - amolyan másodlagos dolog volt számomra. Majd lehunyt szemhéjaim mögött végigpörgettem egész eddigi 168 évemet...
_________________
Damon

Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Csüt. Márc. 17, 2011 21:06 Hozzászólás témája:

(birtokról)

Bejöttem a szobámba, kezemben lóbálva a whiskys üveget. Leültem az ágyam szélére, és csak néztem magam elé. A fáradtság úgy zuhant rám, mint egy iszonyú, nehéz kő.
Felhajtottam két pohár italt, aztán leszórtam magamról a ruháimat. Fejem a párnára fektettem, nyakig húztam a takarót, és nem is olyan sokára már mélyen aludtam is.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Rose
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:15
Hozzászólások: 1549
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szer. Márc. 16, 2011 17:38 Hozzászólás témája:

- Én oda nem nyúlok be többé - nevettem - Ígérem, nem csempészem ki többet - emeltem magam elé a kezeimet - Becsszó.

Ezzel ki is léptünk a birtok ajtaján, majd beülve a kocsiba elindultunk a Bíróságra.

(folyt. ott.)

Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szer. Márc. 16, 2011 17:34 Hozzászólás témája:

- Nem fogja - nyugtattam meg a diktafonra tett megjegyzését, és a zsebemhez nyúltam, és az ütő is megállt bennem, mikor sehol nem volt. Ahogy ránéztem, már az ujja között forgatta az apró szerkezetet.
- Szerencséd, hogy a barátom vagy, és bírlak - sóhajtottam fel, aztán betettem a kabátom cipzáras belső zsebébe. - Na innen szedje ki valaki - mondtam. - És ha még egy próbálkozásod lenne, a boxerembe rejtem, az fix - vigyorogtam, miközben lassan kisétáltam vele a birtokról.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Rose
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:15
Hozzászólások: 1549
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szer. Márc. 16, 2011 17:32 Hozzászólás témája:

- Én is szeretlek, legjobb barátom - mondtam, ahogy magához ölelt

Az órájára pillantott, és felhúzott az ágyról.

- Mehetünk, Mr. Salvatore - pukedliztem, majd elindultunk kifelé a szobából - Vigyázz, valaki ki ne vegye azt a diktafont a zsebedből - kacsintottam rá, majd már az ujjaim közt pörgettem a tárgyat - Na jó, visszaadom - nyomtam a kezébe mosolyogva

Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szer. Márc. 16, 2011 17:27 Hozzászólás témája:

- Hülye kérdés - válaszoltam, aztán karomba kaptam, és szorosan magamhoz szorítottam.
- Szeretlek Rose - súgtam a fülébe. - Szeretlek, mint a legjobb barátomat.
Aztán elengedtem, az órámra pillantottam, és felugrottam.
- Azt hiszem, indulnunk kellene - tettem zsebre a diktafont. - Kisasszony... - nyújtottam tréfásan a kezem, és felhúztam az ágyról.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Rose
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:15
Hozzászólások: 1549
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szer. Márc. 16, 2011 17:22 Hozzászólás témája:

- Ahogy én is örülök, hogy megbeszéltük - mosolyogtam

Láttam a pimasz arckifejezését, hogy úgyis rájön, miért akadt el a szavam. De nem akartam neki elmondani...hiszen, nincs is mit. Egy csók volt Nate-el, semmi több, hiába is számított nekem sokat.

- Nincs semmi. Tényleg - forgattam meg a szemeimet, miközben egy másodpercre elfordultam tőle - Megölelsz? - kérdeztem visszafordulva hozzá, mosolyogva, miközben már kinyújtottam a kezeimet

Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szer. Márc. 16, 2011 17:17 Hozzászólás témája:

Elmosolyodtam, hogy megértett, és hogy nem haragszik rám.
- Ennek annyira örülök - mondtam, és simogattam a kezét, de egy szavára felkaptam a fejem. - Oké... én szeretem Elenát, te pedig.... ? - kérdeztem kíváncsian. - Na ki vele! - mondtam, mikor zavartan megrázta a fejét. - Jól van, nem akarlak faggatni - fintorogtam el magam pimaszul. - Idővel úgyis rájövök. De igen, mostantól... barátok. És csak barátok. De annak... a legjobbak.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Rose
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:15
Hozzászólások: 1549
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szer. Márc. 16, 2011 17:13 Hozzászólás témája:

Hallgattam a szavait, és mire a mondandója végére ért, elmosolyodtam. Mintha egy kicsit megkönnyebbültem volna, azt hittem, valami komoly baj van vele.

- Igen, értem - bólintottam mosolyogva - Ha hiszed, ha nem, én is ugyanezt érzem. Szeretlek, de mint a barátomat és a testvéremet, éppen ezért nem esik ez rosszul - simogattam meg az arcát - Ne aggódj emiatt. És, így, hogy Elena is a barátnőm, olyan mintha elárulnám azzal, hogy lefekszem veled. Ez is egy ok, amiért én is így érzek. Te szereted Elenát, ő szereted téged, én pedig... - akadt meg bennem a szó - Na mindegy. A lényeg az, hogy mostantól...csak barátok? - kérdeztem mosolyogva

Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szer. Márc. 16, 2011 17:06 Hozzászólás témája:

- Csak nem akarom, hogy rosszul essen, vagy félreérts - mondtam halkan, és ránéztem.
- Ugye tudod, hogy egy csodálatos nő vagy? - kérdeztem, és végigsimogattam az arcát, és a nyakát cirógattam. - Gyönyörű... kedves... okos... és szenvedélyes - mosolyogtam rá. - De... valami... megváltozott. Nem is tudom, mi. Bennem, idebenn - böktem a mellkasom felé. - Ne érts félre, nem azért mondom ezt, mert már nem vagy kívánatos, vagy mert meguntalak, szó nincs erről. De mostanában, ha a közelemben vagy, nem az őrjítő vágyat érzem melletted! Hanem valami mást. Olyan, mintha lett volna egy kishúgom. Még akkor is, ha idősebb vagy nálam - mosolyogtam szívből. - Azt hiszem, mindaz, ami történt, amin keresztülmentünk, egy érzést erősített fel bennem mindennél jobban. A barátságot, és a szeretetet irántad. Érted az az összevisszaságot, amit mondani akarok? - néztem rá kérdve.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Rose
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:15
Hozzászólások: 1549
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szer. Márc. 16, 2011 17:02 Hozzászólás témája:

- Azért máris emberibben nézel ki - csaptam össze a kezeimet mosolyogva

Aztán visszaült mellém, megfogta a kezem és zavartam nézett rám.

- Valami baj van? Tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz - biztosítottam

Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szer. Márc. 16, 2011 16:59 Hozzászólás témája:

- Mi a fenének az öltöny mindenhová? - morogtam, de engedelmeskedtem. - A farmerom marad, felveszek egy zakót, ennél többre ne számíts tőlem - sóhajtottam, és magamra dobtam egy fehér inget egy fekete zakóval. Aztán visszaültem mellé, megfogtam a kezét, és a szőnyeget kezdtem nézegetni.
- Rose - mondtam zavartan - valamit el szeretnék mondani neked. De kérlek, ígérd meg, hogy nem fogsz megharagudni rám.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Rose
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:15
Hozzászólások: 1549
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szer. Márc. 16, 2011 16:56 Hozzászólás témája:

- A párnád alatt? Ez komoly? - nevettem el magam - Valami komolyabbra számítottam tőled. Áucs - kaptam a vállamhoz, amikor megbökött

- Örülök, hogy tetszik - mosolyogtam - Mégiscsak egy hivatalos tárgyalásra megyünk, ahová talán neked is ki kellene öltöznöd - húztam fel a szemöldököm - Mi lenne, ha neki is kezdenél?

Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szer. Márc. 16, 2011 16:52 Hozzászólás témája:

- Nálam bizony - bólintottam mosolyogva. - A párnám alatt, ami azt illeti. Ne nevess - böktem vállon, amikor vigyorogni kezdett. - Vigyáztam rá, és kész. Látom, te is kiöltöztél. És nagyon jó az illatod - szimatoltam felé.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Rose
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:15
Hozzászólások: 1549
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szer. Márc. 16, 2011 16:48 Hozzászólás témája:

- Sajnálom, Melanie-t - mondtam szomorkásan - De még mindig jobb így, mintha végigszenvedné az örökkévalóságot. Legalább szép emlékeink legyenek róla.

Megpaskolta maga mellett az ágyat, én pedig leültem mellé.

- Újra együtt vannak? - kérdeztem - Ez csodálatos. Akkor ezek szerint Isobel hisz Rick ártatlanságában, és minden a régi közöttük. Ennek nagyon örülök - mondtam őszintén - Már csak a tárgyalásnak kell sikerülnie, ott pedig nem lesz gond. Ugye nálad van a szalag?

Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szer. Márc. 16, 2011 16:43 Hozzászólás témája:

Hallottam, ahogy Rose léptei végigkopogtak a nappalin, és az ajtóm felé közeledtek. Kisvártatva be is nyitott.
- Szia - fordítottam felé a fejem, és felültem. - Igen, kerestelek is. De nem számít... nem is tartott sokáig. És még mindig bőven lesz majd időd kimenni a temetőbe hozzá. Ő már nem szalad el onnan - sóhajtottam.
- Gyere - ütögettem meg az ágyat magam mellett. Ahogy mellém ült átfontam fél kezem a vállán, és magamhoz szorítottam. - Isobel és Rick újra együtt vannak. És azt üzenik, hogy nagyon hálásak neked is, amiért segítettél.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Rose
Vámpír



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:15
Hozzászólások: 1549
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Szer. Márc. 16, 2011 16:37 Hozzászólás témája:

Miután beengedtem magam a birtokra, és láttam, hogy Damon nem a kanapén fekszik, elindultam a szobájába.
Végigsétáltam a hosszú folyosón, majd kopogás nélkül, résnyire kinyitottam az ajtót, és bekukkantottam. Láttam, hogy bent van, így beléptem.

- Szia - köszöntem, majd becsuktam magam mögött az ajtót - Hogy vagy? Láttam, hogy tegnap volt Melanie temetése, csak későn vettem észre a meghívót.

Vissza az elejére


Damon Salvatore
Vámpír - Szívtipró



Csatlakozott: 2011.02.14. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 12427
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Kedd. Márc. 15, 2011 23:20 Hozzászólás témája:

(a temető után)

Kivételesen a szobámba mentem, és nem a kanapén akartam éjjel nyugovóra térni.
Bevittem a szobámba a féltve őrzött diktafont, a felvétellel, és párnám alá tettem. Úgy őriztem, mint a koronaékszereket.
Leültem, végiggondoltam, mi hogy folyik majd a tárgyaláson, és ellenállhatatlanul vigyorogni kezdtem. Aztán eszembe villant Isobel, és Rick mostani ölelése... és a vigyor meghatott mosollyá vált. A szívem környéke megmelegedett... és ez az érzés elvarázsolt. Csodálatos érzés volt, hogy vannak barátaim Rose-on kívül... és hogy szeretnek.
Előkaptam a telefont, hagytam Rose-nak egy üzenetet, hogy holnap délután kettőkör találkozunk nálam, aztán hanyatt feküdtem az ágyon, néztem a mennyezet gerendáit, de az arcomról nem tudtam eltünteti a mosolyt.
_________________
Damon

Vissza az elejére


Elena Gilbert Salvatore
Adminisztrátor



Csatlakozott: 2011.02.13. Vasárnap 15:49
Hozzászólások: 13959
Tartózkodási hely: Mystic Falls Elküldve: Vas. Feb. 13, 2011 23:34 Hozzászólás témája: Damon szobája

Előzmények: [You must be registered and logged in to see this link.]

Utolsó hozzászólás: Damon Salvatore: 2011.02.22, 21:13


Katherine néhány utolsó mondat, és egy többé-kevésbé burkolt fenyegetés után elhagyta a szobámat, és a birtokot. Csak ültem csendben az ágyamon, és meredtem magam elé. Annyi minden kavargott bennem... Ahelyett, hogy Kat segített volna könnyebbé tenni a dolgokat, akár így, akár úgy, csak még jobban összezavart. Bár mit is vártam volna tőle mást?

Egyetlen szava sem tudott eljutni a fülemig sem, nem még a szívemig, vagy a lelkemig. Felkeltem, az üres véres tasakot a szemetesbe hajítottam, és lesétáltam a nappaliba.

(folyt. ott)
Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
mind is in DISTURBIA
† Tartózkodási hely :
mystic falls ❞
† Hobbi & foglalkozás :
killing is my speciality ❞
† Humor :
raw ❞



Tatia Petrova ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Júl. 14, 2012 11:38 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
Damon szobája

[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
 

Damon szobája

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2

 Similar topics

-
» Damon szobája
» Damon szobája
» Delena Christianna Salvatore - Damon és Elena kislánya
» Greg hálószobája
» Stefan szobája

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi :: Mystic Falls :: Lakónegyed :: Salvatore birtok-