Share | 

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 29, 2014 10:50 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

Ez egyre nevetségesebb, mint ahogyan ez a kis vakarék is, ahogyan azt hiszi, képes célt lőni az ostoba beszólogatásaival. Mit szólna szívem hölgye? Semmit. Nyilván nem örülne neki, de tudja, hogy az énemnek ezen részét nem fogom feladni, csak visszafogom őmellette.
- Freya tudja, hogy milyen vagyok, és így is szeret. A továbbiakban nincs miről beszélnünk - vontam vállat unott kifejezéssel az arcomon. Szánalmas kis kölyök... Nem is tudom, a férfi Petrovák mind annyira idegesítőek, hogy az már szinte fizikai fájdalmat okoz. - Az a kislány pedig csodálatos. Vérbeli Petrova, még emberként is, amit rád aligha lehetne elmondani - adtam vissza a korábban felém dobott labdát. Ha már ő beszólogat, akkor én is, minden szívfájdalom nélkül. Katie Selenára tett megszólalásán azonban magam is felszisszentem. Selena a barátom, és bár ő tényleg előbb látná halottan, nem tetszett a hangnem. - Selenát hagyjuk ki ebből, Katie - förmedtem rá.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Márc. 10, 2014 5:40 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

Kol & Nash & Katie


Nash annyira nevetséges. Esküszöm. Legszívesebben figyelmen kívül hagynám, viszont, mint tudjuk, közel sem az a típus vagyok, mint ahogyan ő sem. Bármilyen idős is, nem fél Koltól, ahogyan játszik. Rosszul teszi, még talán én sem szívesen idegelném fel ilyenekkel, nemhogy ő.. Nem mintha érdekelne. Egyel több vagy kevesebb ilyen elcseszett Petrova fattyú a világra már nem számít. Emily is megszületett, bár ő legalább nem hoz a nevünkre szégyent. Tudom a jövőjét, ami lehet káros hatással lehet a jelenre, de bármit teszek, a jövő szerint semmit nem ronthatok el. Ezért is gondolkoztat el a sors befolyásolhatósága. Mindenesetre arra a következtetésre jutottam, hogy Nash egy alvilági gyerek, felnőtt alakban, és semmi több. Miközben hallgatom a nevetséges beszólásait, elvigyorodom a saját gondolatomon. Tulajdonképpen jobban belegondolva, szerintem tökéletesen így van. Újra megszólal, én  pedig elfintorodom. Közel állok ahhoz, hogy kitörjem a nyakát, de inkább megőrzöm a nyugodtságom, nem vesztem el az eszem, higgadt maradok, de azért teljes nyugalommal, őszintén szólok neki vissza, gúnyos, szarkasztikus mosollyal az arcomon.
-Kicsi Nash.. -lépek hozzá közelebb és közelebb. -Hiányoztál. -billentem oldalra a fejem, iróniával telt hanggal. -Miért beszélsz így Emilyről? -fonom keresztbe a karomat újra közelebb lépve felé. Nem félek tőle, ugyan.. Az a teóriám, hogy úgy sem bántana, már rég felbomlott, de tulajdonképpen nem tud bántani. -Akár a tiéd is lehetne. -vigyorodom el. -Különben te sem változtál semmit. Sajnos. -mérem végig cinikusan, miközben újra lenyalom a maradék vért a számról. -Selena drágám hogy van? Él még? -biggyesztem le az alsó ajkamat, felvont szemöldökkel. -Amilyen jól állt nekem az emberség, ő ugyanolyan jól mutatna szürkén, valahol a föld alatt... -merengek el, megforgatva a szemeimet.

▲ ▲ ▲
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Kedvenc dal :
ζ Knocking On Heaven's Door
Tartózkodási hely :
ζ Venice & Baltimore
Hobbi & foglalkozás :
ζ Staying alive
Humor :
ζ Sweet



A poszt írója Shanna Kwanten
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 08, 2014 2:23 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next




[You must be registered and logged in to see this image.]
Shanna & Sofia


Fogalmam sem volt, hogy mi ütött belém. Soha se bántottam senkit se, csak ha valaki megérdemelte. Amúgy szelíd és jó vámpír voltam, amit sokan furcsának tartottak. Nem tudtam, hogy mit miért tettem ebben a pillanatban, egyszerűen ösztönösen cselekedtem és nem bírtam leállítani magamat Olyan énemet mutattam meg, amit még Sofia valószínűleg nem is látott még soha se. Igaza volt, ez nem én vagyok és ami a legrosszabb, hogy nem csak egy védtelen embert bántottam, hanem a barátnőmet is. Szép lassan engedtem a szorításból, majd elkezdtem hátrálni.
- Sajnálom.- nyögtem ki nagy nehezen, de meg se vártam a válaszát. Nem bírtam tovább itt lenni, mert még a végén tényleg valakit megölnék. Majd hirtelen eltűntem, minden szó nélkül.
►note: Folyt. Hoechlin lakás? 40|| ►zene:-
©️redit




Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Márc. 07, 2014 3:35 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

Shanna & Sofia


Teljesen kifordult magából Shanna... Ilyet még nem láttam, csak néha, amikor én tevékenykedtem ilyesmit. Biztos vagyok abban, hogy ez nem ő. Érzem, hogy ez csak váratlanul kitörő érzelmi hullám tőle, és le fog nyugodni perceken belül. Tudom, milyen az, ha valakin eluralkodik az éhség, és ezt hamar le kell állítani. Ki kell jutnom a karmaiból, mielőtt még az utolsó szusszanásomig fojtogatna.
- Ez nem az igazi Shanna, uralkodj magadon - nos, nekem nem kéne szentbeszédet tartanom, hiszen sokkal rosszabb vagyok nála, viszont valahogy el kell érnem, hogy nyugodjon le. - Nyugodj meg... Csukd be szemed, és vegyél nagy levegőt, és engedj el - próbáltam valamit mondani neki, és érzem, ahogyan gyengül a fojtogatása, és reménykedem, hogy többet nem teszi ezt.

/ zene: - / megjegyzés: -

Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Kedvenc dal :
ζ Knocking On Heaven's Door
Tartózkodási hely :
ζ Venice & Baltimore
Hobbi & foglalkozás :
ζ Staying alive
Humor :
ζ Sweet



A poszt írója Shanna Kwanten
Elküldésének ideje Pént. Márc. 07, 2014 1:29 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next




[You must be registered and logged in to see this image.]
Shanna & Sofia


Egyáltalán nem tudtam, hogy mit miért teszek. Néha tényleg tudtam kegyetlen lenni, de ez még engem is váratlanul ért. Soha se gondoltam volna, hogy egyszer elfogom veszíteni az önkontrollt. Én voltam a szelíd és emberi Shanna, aki mindig jól cselekszik, de most minden voltam, csak önmagam nem. Vagy mi van, akkor ha ez vagyok én és nem az akit mindenki megszokott. Sofia szavai nem nagyon hatottak meg, egyszerűen nem bírtam magammal. Vért akartam, mert éhes voltam. Megfogtam, majd arrébb hajítottam őt, de egyből ott teremtem és újból az ujjaim a nyaka köré fontam. - Lehet ez az igazi énem és miért tenném? Miattad elszökött a kajám. - mondtam neki vicsorogva, majd kicsit jobban kezdem szorítani őt.
►note: 40|| ►zene:-
©️redit




Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Márc. 04, 2014 11:23 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

Shanna & Sofia


Nagyon furcsa az egész, sosem láttam őt még így, pedig régóta ismerem már... Rátámad valakire, aztán rám is. Ez csupán az éhség miatt volt, tudom, de ennek vége kell, hogy legyen.
- Engedj el most, ez nem te vagy - próbáltam szabadulni markaiból, nem tudtam. Ez jelenleg nem ő, nem Shanna. - Most azonnal engedj el - szóltam rá.

/ zene: - / megjegyzés: -



A hozzászólást Sofia Larsen összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Márc. 07, 2014 3:38 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Márc. 03, 2014 5:44 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next


Family... Being loved no matter what...

- Neked nincs miről beszámolnom. -nevettem fel. - De mit szólna a szíved hölgye, ha elmesélném neki, hogy éjnek évadján embereket tépsz szét.  -mondtam önelégülten. Szerettem odaszúrni másoknak, főleg az általam olyan eltitkolhatatlanul utált Mikaelsonoknak. - Katie... Látom megint a régi önmagad vagy. Elismerésem. Pedig olyan jól állt neked az emberség. -mondtam sajnálkozva. Kíváncsi vagyok, hogy mennyit szenvedhetett emberként. - És a fattyad? -vontam kérdőre. - Ételt gyűjtesz a kicsinek? -vigyorogtam kissé groteszk poénomon. - Úgy látom ti sosem fogtok megváltozni. -sóhajtottam fel.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Kedvenc dal :
ζ Knocking On Heaven's Door
Tartózkodási hely :
ζ Venice & Baltimore
Hobbi & foglalkozás :
ζ Staying alive
Humor :
ζ Sweet



A poszt írója Shanna Kwanten
Elküldésének ideje Vas. Márc. 02, 2014 7:32 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next




[You must be registered and logged in to see this image.]
Shanna & Sofia


Én nagyon rágós lennék. - mondtam neki még mindig viccelve és utalva arra, hogy csontos és vézna vagyok. Nem hiszem, hogy jó eledel lenne belőlem, persze a vérem megint más tészta volt, de jó volt kicsit elviccelni a dolgot. - Én lehetnék az udvari-bohócod -mondtam neki kicsit gúnyosan.- vagy a tanácsadód. - tettem hozzá mosolyogva.
Nem értettem, hogy mi ütött belém, hiszen soha se szoktam emberekből enni. Most viszont nem bírtam megállni, a friss vér szaga csábított és az íze is remek volt. Éreztem, amint Sofia arrébb lök, majd az áldozatomhoz lép. Nem tudtam, hogy él-e még a szerencsétlen vagy nem, de most nem is érdekelt. Nem értettem, hogy volt bátorsága megzavarni Sofia-nak és hirtelen haragomba neki mentem. Elkaptam a nyakánál fogva és a falnak nyomta. Olyan voltam, mintha kifordultam volna önmagamból és a vér iránt eddig elnyomott érzelmeim most törnének felszínre.- Éppen ettem.- mondtam sziszegve és véres arccal, miközben még mindig a torkánál fogva a falnak nyomtam.
►note: 40|| ►zene:-
©️redit




Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Márc. 02, 2014 3:03 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

Shanna & Sofia


- Fogalmam sincs... csak tipp - nevettem egyet, mert nem tudom, milyen lenne, lehet nem bántanám őt sosem, de az is lehet, hogy azonnal megtámadnám őt... De erre azt hiszem, nem fogjuk megtudni választ sosem. Nem is baj. - Ó, hát, tudod... mindent megtennék érted, mert kellene egyébként is valaki, aki néha észhez térít meg aki beszélget velem - kacsintottam egyet a lányra.
Hirtelen eltűnt Shanna, mégpedig az éhség eluralkodott felette... Én rögtön ott termettem, de nem tudtam, mit tegyek, de azonnal elböktem azt a finom kis vacsit tőle.
- Na, erről beszéltem az előbb - motyogtam magamban. Az emberhez odaléptem, megnéztem, él -e még... De még lélegzik, csak eszméletlen szerencsétlen.

zene: - | megjegyzés: bocsi a késés miatt :mer:

Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Kedvenc dal :
ζ Knocking On Heaven's Door
Tartózkodási hely :
ζ Venice & Baltimore
Hobbi & foglalkozás :
ζ Staying alive
Humor :
ζ Sweet



A poszt írója Shanna Kwanten
Elküldésének ideje Vas. Márc. 02, 2014 12:25 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next




[You must be registered and logged in to see this image.]
Shanna & Sofia


Én finom vacsora? - néztem rá mosolyogva és majdnem el is nevettem magamat ezen az egészen. - Honnét veszed ezt? - néztem rá kíváncsian. Közben folytattam a sétát. - Hmmm ez jól hangzik, de nem biztos, hogy jól járnának mások is velem, hiszen azért én is elég szeszélyes tudok lenni. De jól hangzik, hogy megvédenéd az én kis csinos hátsómat. - mondtam neki nevetve, de egyre jobban éreztem valaki vérének a szaga. Egyszerűen nem értettem, hogy mi van velem és hogy lehetek ennyire éhes.- Persze, jól vagyok. - mondtam egy legyintés keretében, de alig hogy kimondtam már el is tűntem a mellettünk lévő kis utcában és az ajkaim egy szerencsétlen kezére tapadtak. Ő tőle jött a vér illata és szükségem volt rá. Egyszerűen mámorító volt a vér illata, pedig én nem vagyok ilyen, de most nem bírtam uralkodni magamon.
►note: 40|| ►zene:-
©️redit




Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Márc. 02, 2014 9:25 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

Figyelmesen hallgattam Katie-t, na és persze a gunyoros hangvételét, amit a lányhoz intézett, aki már alig élt... Ezt szerettem benne igazán, a könyörület teljes hiányát, a játék és a vér iránti olthatatlan vágyat, ami ugyanúgy munkálkodott bennem is... Ilyenkor azért elgondolkodtam, van-e közöttünk valamiféle rokoni kapcsolat, de a Petrovákra általában vigyáztam a Tatia iránti tiszteletemből, szóval kötve hiszem. Aztán váratlanul új látogatónk érkezett... ugyan alig kétszer, ha találkoztunk, könnyűszerrel megismertem ezt a hangot. A francba... ha ő itt van, oda a játék. Katie-hez suhantam, félrelöktem őt, majd én kaptam el a tartásunk nélkül összeeső áldozatunkat.
- Vége a játéknak, édesem - vigyorogtam rá gonoszul, majd egy laza mozdulattal kitörtem a nyakát, majd elengedtem. Élettelen teste rongybabaként terült el a földön, én pedig, mint aki jól végezte a dolgát, visszafordultam a Petrovákhoz. Nash legutóbb egy hülye kis nyápic volt, nem hiányzik még, hogy esetleg meg akarja menteni a kiscsajt. - A Petrovák szégyene... - biccentettem az irányába egy gunyoros mosoly kíséretében. Tudom, hogy ő változtatta emberré Katie-t, annak reményében, hogy az majd megváltozik. De a rosszakból aligha lesz jó, inkább a jókból lesz rossz, ez a világ úgymond rendje. - Úgy hiszem, volna miről beszámolnod -folytattam tovább. Nem tudom, hogy alakult köztük a dolog Selenával, de nem hiszem, hogy túlságosan jól, és annyi biztos, hogy Katie emberré változtatásával sem lopta bele magát a szívembe.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 01, 2014 3:04 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

Kol & Nash & Katie


Már nem sokáig tudok várni, érzem. A testem minden egyes porcikáján eluralkodik az ölni akarás, jobban, mint bármikor. Lassan szívom magamba a vérének az illatát, ami a nyakán ejtett sebből szivárog, majd lassan rászárad az egyre sápadtabb bőrére. Most Kol szívére próbál hatni, fölöslegesebb, mint, ha engem nyösztetne. Csak egy halk kacajt eresztek, majd Kol felé fordulok, közelebb lépve hozzá simítok végig a vállán.
-Azt hiszem már eleget játszottunk. Meg kéne már mutatni azt, ami fizikailag is fáj... -suttogom éppen annyira hangosan, hogy a földön fekvő lány pár hangfoszlányt elcsípjen belőle.
Nem is habozott tovább. A kezét megragadva szinte kettétörte azt egy könnyed mozdulattal. Csak a reccsenés hallatszott, majd a nő a földön hanyatt vágódva sikított az égnek, hátha valaki megmenti. De sajnos senki sem sietett a segítségére. Könnyektől áztatott arccal, nyögdécselve ott vergődött a hideg földön, talán már a halálért imádkozva.
Az arcom újra elváltozik, a fogaim előbukkannak, úgy lépek közelebb én is hozzá, letérdelve a szinte élettelen teste mellé. Úgy fest a lélek már kihalt belőle. Csak a biológia élteti, ő már meghalt, és ezzel tisztában is van.
-Mondanám, hogy sajnálom, de tudod, nem szokásom hazudni. Rossz időben sírtál rossz helyen drágám. Most már az életedért is felesleges könnyeket oltanod. Idd a szavaimat, mert valószínű ezek az utolsók, amiket a rövid kis érdektelen életedben hallani fogsz. -ördögien vigyorgok az arcába, miközben közelebb hajolok a nyakához, és beleharapok kiszakítva a bőréből egy darabot. A vér ömleni kezd, a lány még mindig nem halt meg. Nem is az volt a célom. Csupán a fájdalom, amibe majd belehal. A vérét kezdem inni, miközben felém kapálózik, így kénytelen vagyok a másik kezét is eltörni. Szét akarom szedni, vágyom rá.
-Állj fel. -utasítom neki, persze moccanni sem tud. Felrántom a földről egy kisebb fának szorítva.
-Na és neked van családod? Ha olyan kíváncsi voltál a miénkre, most mi kérdezünk. Tudod, szép dolog egyszerre egy egész családot lemészárolni.. -fantáziálok el, mélyen a szemébe nézve. Nem akarja mondani, de muszáj neki, hiszen megigéztem.
-Kistestvér? Milyen édes.. Talán ő is így sikít, mint te? -vonom fel a szemöldökömet, mire erőtlenül újra kapálózni kezd. Nem tudom kifejezni, mit látok az arcán. Egyszerűen annyi érzelem siklik át rajta, hogy az valami hihetetlen.. Mindig is próbáltam egy szóval megfejteni azt, amit ilyenkor a prédáink gondolhatnak, de könnyen letettem róla, mert a végén már nem érdekelt. Ismét beleharapok a nyakába, a mellkasánál fogva a fához szorítva, mikor ismerős hang üti meg a fülemet. Elszakadok a nőtől, de nem engedem, hogy lerogyjon a földre, úgy tartom a kezemben, akár egy rongybabát.
Immáron a hanghoz ismerős arc is tárul.
-Nocsak-nocsak.. Nash Petrova.. -hangom tele van iróniával, miközben az elváltozott arcommal vigyorgok feléjük..
-Óóó édeseim, két legyet egy csapásra? Ennyire nem vagyok mohó.. -fordulok Kol felé gonosz mosollyal az arcomon, miközben elengedem a még lélegző nőt, és körbenyalom a számat. Közelebb lépek feléjük keresztbe tett kézzel. Kíváncsi vagyok Kol reakciójára, hiszen ő már mindent tud..
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 01, 2014 2:04 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

Family... Being loved no matter what...

Kellett egy kis levegő. Nadia és Katherine vitája lassan kezd az agyamra menni. Muszáj volt otthagynom őket egy kis időre. Egyszerűen nem az én világom a csajok harca. Úgy gondolom jobb kimaradni az ilyesmiből, főleg, hogy nem foglalhatok állást egyikük mellett sem. Mindketten a rokonaim, hogy is foglalhatnék állást bármelyikük mellett. Unalmasan baktattam és szeltem a teret, amikor vér illata csapta meg az orromat. - Kol Mikaelson -mondom szárazon és megállok vele szemben. A nő vérének szagától gyorsan megéhezik a vámpír. - Rég láttuk egymást. -mondom zsebre tett kézzel. Egy kényelmes melegítő volt rajtam baseball sapkával. Kol Mikaelson. Utoljára az esküvőmön láttam. Előtte pedig a partin mielőtt meghalt. Érdekes, hogy Selena legjobb barátja és alig ismerem. Bár a neve így is sokat elárul róla.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Márc. 01, 2014 2:03 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

Shanna & Sofia


- Ezeket... nem igazán lehet helyrehozni már, de próbálok olyat tenni, amivel enyhítem az egészet - két sóhaj között mondtam ezt neki, de valamit láttam rajta, valamit, amit nem értettem. - Te... finom kis vacsora lennél, gyertyafény mellett... - nevetés nélkül nem bírtam ki ezt, de láthatta rajtam, hogy viccelek vele. - Egyébként inkább a jobb kezem lehetnél, ha én egy királynő lennék. Az én partnerem, akit bármilyen áron megvédenék, és akit senki sem bánthatna - fordítottam őszintére a beszélgetést. - Jól vagy egyébként? Olyan furcsának tűnsz, úgy nézel ki, mint én... amikor épp nem jó dologra készülök - kérdeztem tőle, bár kész vagyok arra, hogy megállítsam őt, és az embereket megigézni.

zene: - | megjegyzés: bocsi a késés miatt :mer:

Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Feb. 25, 2014 5:43 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

Szerettem ezt a fajta szórakozást. A lány menekült, de a mi gyorsaságunk elől még a leggyorsabb embernek sincs menekülése. ÉS nincs kegyelem, ahogy Katie is a tudatára vetette, ez még az orosz rulettnél is rosszabb. Tulajdonképpen... még nem akartam megölni a lányt. Nem volt ugyan érdekes, hiszen annak idején nála milliószor kívánatosabb lányokat is megkaphattam, és nála százszor jobb és erősebb prédákkal is eljátszhattam, de az elmémet elborító, sűrű, vad érzéketlenség szenvedtetést követelt. Azonnal. És ő az enyém, még véletlenül sem a barátnőmé, aki ma este már így is túl sokat csemegézett. Nem törődve tehát az ő sóvárgó, éhes tekintetével, egy erős rántással magam felé rántottam a minden porcikájában reszkető lányt. Közelebbről megnézve magamnak, nem volt olyan rossz. Csak hát a sírás, az elrondította...
- A szerelmed is egy ilyen aljas gyilkos, mint te? Vagy ha nem, nem fog meggyűlölni ezért? - köpte felém a szavakat, annak reményében, hogy ezzel talán majd szíven talál. Hát, nem jött össze, ahhoz először szív kéne... És most nincs bennem semmi érzelem, semmi jó... azt hiszem, tudom, miért szerettem mindig is a vadászatokat. Mert akkor nem éreztem a szerelmet sem. - Amiről ő nem tud, az nem fáj neki... csak neked - kacsintottam rá, majd kezem a karjára siklott. Puha bőr, alatta tisztán érezni a vér lüktetését. Olyan erősen kalapált a riadt szíve, mint aki pontosan tudja, hogy ma éjjel kell egy életnyi pumpálást kierőltetnie magából. Egy erős rántással kicsavartam ezt a puha, lüktető végtagot, amely hangos reccsenéssel adta meg magát pokolli erőmnek. A lány halkan felsikoltott, de segítség nem jöhetett, mert senki nem hallotta... - Még mindig úgy gondolod, hogy a szerelem a legfájóbb dolog a világon? - hajoltam közel hozzá bizalmaskodva.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Feb. 23, 2014 4:17 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next


Sean & Aurora

►I HAVE TO LET YOU GO


Azt hittem az egyetlen dolog, ami fájhat ebben az egészben az a tudatlanság. Idegesített, hogy nem vagyok tisztában a dolgokkal. Az űr, ami bennem volt egyszerűen égetett. Minden egyes pillanatban hajtott afelé, hogy kiderítsem mi is történt úgy igazából. Most viszont, hogy tisztában vagyok a dolgokkal.. Bűntudat kezd terjedni a mellkasomban. Képes voltam elárulni azt a nőt, akit a világon mindennél jobban szeretek. Nem tudtam erről, de éreztem valahol legbelül, hogy valami nem stimmel.. Nem hiszem el, hogy képes voltam megcsalni a menyasszonyom. Még akkor is, ha a tudtomon kívül történt ez az egész. Hibáztam. Ezen nem tudok változtatni. Csak megpróbálhatom helyre hozni. Már, ha egyáltalán van értelme rendbe hozni.. Mert az egész kapcsolatunk nem szólt másról, mint a túlélésről.. Arról, hogy átvészeljük az akadályokat, amiket elénk helyeztek. Talán mindkettőnk érdeke lenne, ha befejeznénk. Kendra nem bánthatná.. Én pedig anélkül törhetném rá az ajtót, hogy lenne veszítenivalóm..
Miután visszanyertem az emlékezetemet szinte rögtön talpra pattantam és magamhoz vontam.. Álmaim nőjét tartom a karjaim között, de el kell őt engednem. Esélyt kell adnom neki a békés boldogságra. Ahol nincsenek összeesküvések, ahol senki nem akarja elválasztani attól a férfitól, akit szeret. Én ezt nem adhatom meg neki bármennyire is szeretném. Kendra csak akkor nem fog veszélyt jelenteni rá, ha megölöm. Én pedig pontosan ezt fogom tenni. Nem érdekel a múltunk egyértelműen átlépett egy határt, amit már épp ésszel nem lehet megmagyarázni. Megőrült. Képes volt elvetetni az emlékeimet csak azért, hogy magának tudhasson.. Mekkora pofára esés lehetett a számára, hogy még így az emlékeim nélkül sem vágyom rá annyira.. Aurora ide vagy oda. nekem rá már nincs szükségem.
Aurora.. Beszélnünk kell.. Ez az egész.. Nem mehet így tovább. Nem bírom elviselni, hogy folyamatos veszélynek teszlek ki.. Kendra képes volt elvenni az emlékeimet.. Mindent, ami veled kapcsolatos.. Mindent, ami számított az életemben. Nem akarom megtudni, hogy mire lenne még képes.. Nem szeretném, ha bajod esne ezért megteszem azt, amit Kendra annyira akar. Félreállok. – Fájt, hogy ezt kellett mondanom, de nem akartam hiú ábrándokat ébreszteni benne, mert ezt mi nem folytathatjuk. Nem akarok én lenni az, aki miatt elveszítené az életét. Azért váltódott ki az átka, mert az én barátnőm. Az élete fenekestül felfordult, mióta együtt vagyunk. Sokkal jobb lesz neki nélkülem. Én meg, ha addig élek is, de meg fogom ölni Kendra-t. Nem valami bölcs döntés lenne vele együtt halni, hiszen akkor a túlvilágon is zargathatna és egy örökkévalóságon keresztül kellene őt elviselnem, de hajlandó vagyok meghozni ezt az áldozatot a szerelmem érdekében. Mindenre képes vagyok annak érdekében, hogy ő biztonságban legyen. Még a szerelmemről is lemondok.. Ha ez kell ahhoz, hogy ő rendben legyen.. Hát megteszem. Érte örömmel áldoznám fel az egész életemet..

zene: someday | megjegyzés: <3 | szószám: 440 | ©


Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Kedvenc dal :
ζ Knocking On Heaven's Door
Tartózkodási hely :
ζ Venice & Baltimore
Hobbi & foglalkozás :
ζ Staying alive
Humor :
ζ Sweet



A poszt írója Shanna Kwanten
Elküldésének ideje Vas. Feb. 23, 2014 11:13 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next




[You must be registered and logged in to see this image.]
Shanna & Sofia


Ezt örömmel hallom. - mondtam neki egy apró mosoly kíséretében, mert talán nem kellene benyögnöm azt, hogy én meg éppenséggel beszámíthatatlan vagyok. Én mindig is a jó kislány voltam, de most úgy érzem ez nem fog menni. Elég lesz egy kis vérszag és máris elszabadulhat a pokol, hiszen annyira régen ettem már.
És így vámpírként úgy gondolod van időd helyre hozni ezeket a hibákat. - mondtam neki kedvesen, hiszen teljesen megértettem. Én eleve nem tettem sok rosszat, de mindig is úgy éreztem, hogy helyre kell hoznom az apróbb hibáimat. - Még a végén belőlem lenne a vacsorád. - mondtam neki nevetve, de alig, hogy kimondtam friss vér illata csapta meg az orromat. Igyekeztem uralkodni magamon, de nem ment, egyszerűen nem sikerült. Pár másodperccel később el is tűntem a közeli utcában és már a szám a férfi nyakára tapadt. Éreztem a vér mámorító érzését amint betölti teljesen a számat és még a külvilág is megszűnt. Egyszerűen mámorító volt minden.
►note: 40|| ►zene:-
©️redit




Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Feb. 19, 2014 7:28 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

Shanna & Sofia


- A horror... semmiség lenne ehhez képest, azokon még vigyorogni is lehet - el is kezdtem én is vigyorogni, mert én ilyen vagyok, mindenen mosolygok, és kész. - De most nem vagyok olyan formában, hogy ilyet csináljak, szóval... semmi probléma - szúrtam még oda az előző mondatomhoz picit halkan.
- Hihetetlen, de mégsem tudnék már ember lenni... Eleve az a sok szörnyűség után, amit elkövettem a négyszáz évem alatt, szörnyeteg maradnék örök életembe, és akár egy börtön falain belül csücsülnék életem végéig - feleltem kérdésére, kicsit hosszabban, meg leginkább elmélkedve, mert ugyebár az a sok kínzás és gyilkosság az emberi életben büntetésekkel jár, mégpedig nálam többszörös életfogytiglant szabnának ki. - De téged eltudnálak úgyis viselni, ha ember lennél... Talán - nevettem el magamat ezen, mert valójában egyikünk sem tudhatná, hogy mégis milyen lenne az egész dolog, és örökre rejtély marad.

zene: - | megjegyzés: -

Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Feb. 18, 2014 8:01 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next


Aurora & Sean
ξ MY HEART IS BROKEN


Kendra végül is elérte a célját, még ha úgy néz ki, hogy most nincs is együtt Sean-el. Nem vagyunk együtt, és talán akkor se leszünk együtt, hogy ha Sean visszakapja az emlékeit. De már túltettem magam ezen, nem is kéne azon gondolkoznom, hogy lehetséges lenne e, hogy újra együtt legyünk mintha semmi sem történt volna. Kendra örülhet, egy éven át ezen dolgozott, és most sikerült is neki! Igaza volt… tényleg úgy lett ahogy mondta, és eltávolított az útjából ha mondhatjuk úgy! Persze az más kérdés, hogy Sean emlékeit mégse tudta nyomtalanul eltűntetni.
Lassan de biztosan én is rájöhetnék, hogy a kapcsolatunk valószínűleg nem fog kibírni minden akadályt. Túl sok volt a megpróbáltatás… mintha soha nem is akarta volna senki, hogy mi együtt legyünk. Ha az elmúlt egy évünk így telt, akkor mi lenne később? Soha nem lenne vége ennek. Soha nem telne el egy hónap se úgy, hogy valaki ne próbáljon valahogy szétszedni minket! Épp ezért nem is reménykedek a folytatásban, még ha szeretném is néha, hogy minden olyan legyen, mint hónapokkal ezelőtt, még ha ez lehetetlen is lenne most már! Ezek után már biztos nem lenne semmi a régi, még akkor, sem ha újra elölről kezdenénk mindent. Félnék, hogy mi lenne a következő ilyen „eset”. Mi lenne a következő? Megölnének, csak mert szeretem Sean-t? Elég furán hangzik, de én még ezt is el tudom képzelni mindezek után. Ne értse félre senki, nem féltem az életem, hisz mégis csak mindent megtennék Sean-ért, de mégis furcsa belegondolni, hogy mi jöhet még!
Nem akartam én semmi rosszat azzal, hogy a kezébe nyomtam egyből a gyűrűmet, de reménykedtem, hogy ez majd segít neki emlékezni. Ez az ötlet nem jött össze. Utána pár másodperccel elvesztette az eszméletét ezzel csak még jobban rám ijesztve. Nem tudtam, hogy most mit történik, csak reménykedni tudtam, hogy magához fog térni. Csak most jöttem rá, hogy még mindig szeretem, és hiába ez a pár hónap, nem tudtam elfelejteni őt.
Egy széles mosoly terült szét arcomon, amikor magához tért, és valamilyen szinten meg is könnyebbültem. Egy kis idő múlva fel is pattant, és engem is felhúzott magával a földről. – Már azt hittem sose fogsz újra visszajönni. –  Mondtam ki egészen halkan. Annyira hiányzott… az hogy a közelembe legyen! Közelebb húztam magamhoz, és karjaim átölelték nyakát, sorosan közel tartva magamhoz őt. Tudom, hogy még nem egy dolgot meg kell beszélnünk, de ez most nem érdekelt. Csak egy kicsit legyen még a közelembe. Egy kicsit még el akarom felejteni azt, hogy még ha most emlékszik is, akkor sem biztos, hogy mi most együtt maradunk.

zene: Let Me Go | megjegyzés: <3 | szószám: 420 | ©

Vissza az elejére Go down

avatar
Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Keresem :
It's strange the things you remember
Kedvenc dal :
Tourner Dans Le Vide



A poszt írója Holly Zalejska
Elküldésének ideje Vas. Feb. 16, 2014 8:15 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next




[You must be registered and logged in to see this image.]
Layla & Maxi

  Nem tudtam, hogy vámpírként mennyire érti meg a szellemes dolgot, de örültem annak, hogy nem kell magyarázkodnom, mert mos ahhoz egyáltalán nem volt kedvem. Egy kicsit végre csak ki akartam kapcsolódni és élvezni az életet. Persze ott volt a háttérben az is, hogy eléggé zűrös napjaim voltak, de kinek nincsenek és néha kell egy kis lazulás is.
Rendben, akkor menjünk oda. - mondtam neki habozás nélkül és egy apró mosollyal néztem rá. Soha nem jártam még ott, de biztosan jó hely lehet. Egyedül a Grill-ben jártam a szórakozó helyek közül, de oda se túl gyakran mentem. Egyszerűen időm se volt mostanában magamra, de talán most majd minden megváltozik.
Szép lassan elindultam mellette, de közben vagy őt vagy az embereket néztem. Nem tudtam, hogy mi történhetett vele ennyi idő alatt, de nem úgy tűnt, hogy bármiben is változott volna az utolsó találkozásunk óta.- S mi történt veled azóta, hogy utoljára találkoztunk, illetve szereztél azóta barátokat? - néztem rá érdeklődve. Tudtam, hogy nem éppen a legjobb kérdéseket szegezem neki, de valamivel meg akartam törni a csendet, ami azóta ránk telepedett, hogy elindultak erre a szórakozóhelyre.
   

►note: folyt. Moonlight bar? :40:Bocsi nem lett a legjobb reag. Neutral| ►zene:-
   
©️redit
   



Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Kedvenc dal :
ζ Knocking On Heaven's Door
Tartózkodási hely :
ζ Venice & Baltimore
Hobbi & foglalkozás :
ζ Staying alive
Humor :
ζ Sweet



A poszt írója Shanna Kwanten
Elküldésének ideje Vas. Feb. 16, 2014 7:49 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next




[You must be registered and logged in to see this image.]
Shanna & Sofia


Igen, szinte tele van az egész utca. - mondtam neki mosolyogva és egy apró kuncogás kíséretében, hiszen az lenne a legjobb, ha most próbálnám elterelni a gondolataimat és talán könnyebben is fog menni, mint azt én hittem. - Szerintem az maga lenne a horror. - mondtam neki egy fejrázás kíséretében. -Neked tényleg egyáltalán nem hiányzik az, hogy ember legyél? - kérdeztem tőle csodálkozva, mert nekem igenis néha hiányzott az, hogy újra ember legyek. Nem biztos, hogy tudnék újra emberként élni, de még is hiányzik az emberlét.
►note: 40|| ►zene:-
©️redit
 



Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Feb. 16, 2014 7:12 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

Shanna & Sofia


- Jó páran vannak... körbe-körbe - forogtam egyet, miközben ezt mondogattam, de végül aztán megálltam, és láttam, hogy ő sem szeretné, ha akár én, akár ő elkezdene itt vérengzeni... Így inkább továbbindultam, és kizártam mindent, főleg az embereket, mert nagyon nem volt ínyemre az, hogy bárkire is rátámadjak, bármennyire is ínycsiklandóan finom vérük van, nem szabad. - Nem lenne szép látvány, ha kijönne belőlünk valami kisördög - vigyorogtam egyet. - Tudod, én nem bánom, hogy nem vagyok ember... Nem tudnék már ember lenni semmiképp sem - sóhajtottam egy nagyot.

zene: - | megjegyzés: -

Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Kedvenc dal :
ζ Knocking On Heaven's Door
Tartózkodási hely :
ζ Venice & Baltimore
Hobbi & foglalkozás :
ζ Staying alive
Humor :
ζ Sweet



A poszt írója Shanna Kwanten
Elküldésének ideje Szomb. Feb. 15, 2014 8:20 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Shanna & Sofia
To my very old friend

Túl sok ember volt itt, nem tudtam, hogy meddig fogom kibírni, hiszen már elég éhes voltam. Talán elég lesz egy apró sérülés és én már el is vesztem az önkontrollt. Régen nem ettem már friss emberi vért, talán pontosan ezért is féltem, hogy most nem bírnám ki. - Igen, vannak egy páran. - mondtam neki egy apró mosollyal az arcomon és elindultam lassan, de magabiztosan. Pedig legbelül féltem a bennem lakozó démontól. Fogalmam sem, hogy mire lehetek képes, mert már egy párszor láttam a bennem élő szörnyet és mindig megtudott lepni.- Rendben van, akkor sétáljunk itt. - mondtam neki mosolyogva, hiszen nem akartam elvenni a kedvét, mert tényleg senkit se bántott.- Büszke vagyok rád. - mondtam neki mosolyogva és meglöktem picikét. -
Note: 40
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Feb. 15, 2014 7:36 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

Shanna & Sofia

 
- Kellenek titkok az életben, és ez is olyan dolog - kacsintottam Shanna felé, majd mosolyogtam. - Igen, jelenleg nyugodt vagyok teljesen... - mondtam ki gyorsan, majd körülnéztem, és vigyorogni kezdtem magamban, hiszen csak úgy tömegével járkálnak itt az emberek a szemünk előtt, és mégis halálosan nyugodt vagyok. - Nézd meg, annyi ember van itt, de én még mindig itt álldogálok, és... nem keresek vadat, akit elkaphatnék - jelentettem ki mosolyogva. - Most csak sétáljunk picit itt. Mit gondolsz? - nem fogok senkire rátámadni, most nincs ahhoz kedvem, mielőtt még aggódni kezdene Shanna.

zene: - | megjegyzés: -

Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Kedvenc dal :
ζ Knocking On Heaven's Door
Tartózkodási hely :
ζ Venice & Baltimore
Hobbi & foglalkozás :
ζ Staying alive
Humor :
ζ Sweet



A poszt írója Shanna Kwanten
Elküldésének ideje Pént. Feb. 14, 2014 5:53 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Shanna & Sofia
To my very old friend

Nem bánom, hogy ez örök rejtély marad. -mondtam neki mosolyogva, mert tényleg így gondoltam. Talán jobb is, hogy nem tudjuk erre a választ. A lényeg az, hogy most barátnők, tesók vagyunk és csakis ez számít.
Jóval idősebb vagyok mint ő, de még így se szeretnék az ellenségei között lenni. A vörös démon nagyon is érti a dolgát ezen a téren, ezt jó párszor be is bizonyította már. - Talán ez annyira nem baj, hiszen legalább nyugodt leszel és nem árt neked az ideg. - mondtam neki kedvesen. - Ezt örömmel hallom. - mondtam neki egy büszke mosollyal az arcomon, majd a következő dolgon elnevettem magamat. - Mi lenne, ha az erdőbe mennénk? - kérdeztem tőle ártatlanul, de úgy gondoltam ott kevesebb az ember és kisebb veszélynek vannak kitéve. Egy pillanatig néztem Sofia-t és elgondolkoztam, hogy vajon képes lenne leállítani, ha esetleg minden húr szakadna?!
Note: 40
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down




A poszt írója Sponsored content
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

Vissza az elejére Go down
 

Mystic Falls utcái

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
8 / 12 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 7, 8, 9, 10, 11, 12  Next

 Similar topics

-
» Mystic Falls utcái
» Mystic Falls parkja
» Mystic Falls - Grill
» Mystic Falls sikátorai
» The Originals

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi
- járd körbe városainkat -
 :: Mystic Falls :: Belváros
-

Friss reagok
- lelked hangjai -


Szer. Szept. 20, 2017 9:46 pm
Szer. Szept. 20, 2017 8:48 pm




Álarc nélkül
- itt vagyunk -





Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 14 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (77 fő) Kedd Jún. 23, 2015 10:38 pm-kor volt itt.

Fajaink aránya
● ● számokban a valóság ● ●

csoportok ●
Ffi
Ember •
27
18
vámpír •
26
19
ősi vámpírok •
5
7
Vadászok •
8
9
Boszi / mágus
31
16
Farkas •
17
20
hibrid •
3
3
vámpírboszi •
14
6
Animágus •
3
2
dhámpír •
4
2
tündér •
2
2
Farkasboszi •
6
2
druida •
2
3