Share | 

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Jún. 01, 2013 11:07 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next


Azt hiszem az, hogy ölniük "kell" egy elég erős kifejezés. Minden vámpír azt az életet folytatja amelyiket ő választotta. Van pár lehetőség. És egyáltalán nem kell ahhoz ölniük embereket, hogy életben maradjanak. Szóval az az illető aki ezt mondta neki, az egyértelműen nem a teljes igazságot mondta el.
- Nem. Vannak olyan vámpírok akik egyáltalán nem ölnek meg embereket. Vagy egyáltalán nem isznak belőlük. Még olyanok is akadnak akik állati vérrel táplálkoznak...jó, persze az nem elégíti teljesen ki a szomjukat, de életben maradnak. Több választék is van számukra, és azt csakis ők döntik el, hogy melyiket választják. - Magyarázom el neki.
Nos...úgy tűnik abban az illetőben aki ezt mondta nem bízhat. Persze ezt eszem ágában sincs hangosan kimondani. Neki kell tudnia, hogy kiben bízhat. Így hát csak remélhetem, hogy nekem fog hinni, nem pedig annak a vámpírnak akire gondol.
- Persze. Megértem. - Mondom egy újabb mosollyal.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Jún. 01, 2013 10:48 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

Nos tényleg nem tudtam hol kezdjem. Courtney nagyon kedvesnek tűnik, valahogy nem tudom elképzelni, hogy bántja az olyanokat, mint Ariel. Hirtelen rengeteg kérdés merült fel bennem.... vajon most melyikkel indítsak, lehetőleg nem a legnehezebbel...
- Igaz, hogy a vámpíroknak ölniük kell ahhoz, hogy életben maradjanak?- teszem fel a kérdést miközben belekezdek a süteményeben, amit időközben a pincérsrác ki hozott. Meglepően finomra sikeredett a desszert, nem volt túl édes és a krémnek köszönhetően nagyon lágy volt.
Nem voltam ideges, csak kíváncsi, hisz a téma most rendesen felkeltette az érdeklődésemet. Különben is csak a misztikumok hoztak ebbe a városba, na meg Katie.
- Tudod abban az illetőben akarok megbízni, akiben megtehetem!- vallom be őszintén, habozás nélkül. Szerintem az a fer, hogyha én is 100%-ban őszinte vagyok vele, ha már jött és segít nekem.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Május 31, 2013 9:50 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next


Afelől semmi kétségem nincs, hogy kedves. Már így első találkozásra is annak látszik. Na mondjuk nekem mindenki nagyon rendes és aranyos egészen addig a pillanatig amíg ki nem derül, hogy vámpír. Persze...tisztában vagyok vele teljes mértékben, hogy van egy két másfajta. Akik inkább táplálkoznak állatokból mint emberekből. És valószínűleg ők állnak a listám legvégén emiatt. Ha jól tudom Pati egy vérfarkas. Ezzel pedig nekem aztán nincs semmi gondom. Hiszen ők nem ártanak senkinek. Akkor én miért ártanák nekik?
- Örvendek Pati! - Húzom a szám széles mosolyra, mikor megérkezik a pincér, kihozza amit a társaságomban lévő lány kért, majd felém fordul. Rendelek tőle egy muffint, mellé pedig egy narancslevet és miután hátatfordít nekünk folytatom mondanivalómat.
- Ugyan! Az a dolgom, hogy segítsek. Nem kell megkösszönnöd. - Szavaiból ítélve úgy tűnik csak nem rég történt meg nála az első átváltozása. Nem is csodálom ha össze van zavarodva. Mikor Hayley elmesélte nekem mi is ő valójában, az én fejemben is kavarogtak a dolgok.
- Esetleg van valami konkrét dolog ami érdekel? Vagy kezdjek mindent az elejéről? - Nem tudom hanyadán is áll a dolgokkal. Valószínűleg az alapokat más tudja, de azt is el tudom képzelni, hogy nem.

Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Május 31, 2013 9:24 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

Még mielőtt a sütim kiérkezett volna, már meg is jött az "emberem". Olyan furcsa helyzeteben érzem magam, hisz én még sosem csináltam ilyet... igazából most először veszem komolyan ezt az egész misztikus világot. A kezemet nyújtom a lánynak. Hallottam arról, hogy nagyon aranyos és fiatal, de nem hittem volna, hogy talán még alám helyezte a kori mércéjét. Jó, mondjuk utálok embereket magamhoz hasonlítani. Ő is olyan fiatalnak tűnik, mégis tapasztaltnak...
- Patrizia, de kérlek csak szólíts Patinak.- ülök vissza ismét a helyemre és a kezemmel a másik székre mutatok, hogy nyugodtan foglaljon helyet. Összekulcsolom az ujjaimat és miközben a desszertemre várok addig beavatom a részletekre.
- Először is köszönöm, hogy eljöttél. Másodszor pedig... Nos nem is tudom hol kezdjem.- nevetem kicsit el magam, majd megemberelem a szeleburdi természetemet és újra szólni készülök.
- Tudod nekem ez az egész még nagyon új... ez a misztikus dolgok és most eltanácstalanodtam.- kezdek bele a mondatomba, majd újra a lányra néztem. Gondolom még ő sem olyan régóta műveli a szakmát, ha meg igen... akkor szegénynek nem lehetett valami jó gyermekkora.
- Kérlek mesélj nekem a vámpírokról.- majd hirtelen egy szemrebbenés nélkül kimondom azt, amit tudni akarok.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Május 31, 2013 9:07 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

Egyáltalán nem bántam meg, hogy idejöttem. Igaza volt Hayley-nak, tényleg szükség van rám itt. Minden egyes vadászra szükség van ebben a vásosban. Bár az tény, hogy nekem van még mit tanulni, de azt hiszem el tudok bánni már egy vámpírral anélkül, hogy rosszul süljön el egy-egy vadászatom. Kivételt képeznek az ősiek. Egyszer már majdnem beletört a bicskám az egyikbe. Éppen ezért kell még sokat tanulnom. Nem hagyhatom, hogy egy vérszívó elbánjon velem...
A napokban felkeresett valaki, hogy segítsek neki valamiben. Hogy miben? Igazából fogalmam sincs, de annyit tudok, hogy természetfeletti lényekről lesz szó. Ezért pedig máris megéri elfogadni az ajánlatát. Egy cukrázdában beszéltük meg a találkozót, ahol hamarosan ott is vagyok. Remélhetőleg nem kések túl sokat. Bár én mindig mindenhonnan elkések, akárhogy próbálok ellene tenni.
A következő pillanatban belépek a cukrászdába és körbenézek a kis helységen. Szerencsémre nem nehéz megtalálni a lányt mert egyáltalán nincsenek sokan és ő az egyetlen aki egyedül üldögél. Odalépek hozzá, majd kezemet nyújtom neki.
- Helló! Courtney! - Hadarom el gyorsan nevem bemutatkozásképp. - Bocsánat a késésemért. Remélem nem kellett sokáig várnod. - Le is mondok a magázódásról ahogy megpillantom. Elvégre alig lehet egy-két évvel idősebb nálam. Lepakolok, majd leülök a lánnyal szembeni székre.
- Nos...ha jól sejtem valamiben a segítségem kell. Ugye? - Kérdezek rá egy halvány mosoly kíséretében.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Május 31, 2013 8:27 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

Courtney & Pati

Nem vagyok az, az édesszájú típus! Inkább falnék fel egy nagy adag Gyrost, minthogy elpusztítsak egyedül egy tábla csokit... Igen, lehet, hogy egy kicsit furcsa vagyok, de hát a mexikóiak sosem az édességeikről voltak híresek, sokkal inkább a finom, fűszeres Chili con carne-jükrőll. Ma viszont nagyon megkívántam az édességet és egy találkozót is megbeszéltem egy illetővel. Courtneyról csak annyit tudok, hogy egy gyönyörű lány, aki érti a dolgát. Hogy mégis hogy jutottam el hozzá? Nos ez alatt a pár nap alatt megismertem jó pár más kasztba sorolható "embert". Információkat adtak nekem , szinte feltérképezték a várost és az itt élőket, látszik, hogy itt mindenki tud majdnem mindent az itt élőkről. De most elbizonytalanodtam.... Bella, az a kislány olyan dolgokat mondott nekem, amiket Ariel, a vámpírlány szavai néha nagyon is megcáfoltak. Bár megsajnáltam a szöszi vérszívót, nem szeretném törött nyakkal végezni, főleg nem ilyen fiatalon. Már mondtam mit tudok Courtneyról... és azt hiszem ő lenne az aki segíteni tudna nekem és ő lenne az akiben talán meg is tudnék bízni, Katie mellett. Na igen, Katie az akiben 100%-ban megbízok. Kár, hogy őt elég rondán faképnél hagytam karácsonykor... de mit csinálhattam volna?! Valaki fakasölőfüvet tett a pezsgőbe, pedig nem is tudta senki, hogy én ott leszek, mert meglepetésnek szántam a jöttömet. Na meg Katie nem farkas, hisz azt megéreztem volna... meg ő is beavatna, hisz bízik bennem.
-Mondjuk egy epres krémest?!- ezek a szavak zökkentenek ki a gondolataimból. A pincért talán szánakozó szemmel néz rám, amire én csak bólintok egyet.
- Remek, köszönöm...- adok ki végre valamicske hangot és a kezemmel a fejemet megtámasztom. Keresem a szőke vámpírvadászlányt, aki remélem ma a segítségemre lesz.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Kedvenc dal :
rihanna - stay ft. mikki ekko
Tartózkodási hely :
seattle ♑
Hobbi & foglalkozás :
i show the way for my humans ♑
Humor :
not so delicious ♑



A poszt írója Tamara C. Sonne
Elküldésének ideje Hétf. Május 27, 2013 2:45 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

/ Erdő - VIVENTEM ANIMA/

Szokatlan volt még nekem a város szele, s ahogyan beértünk a városba, rögtön tudtam hogy nem olyan nagy helyről van szó, ámde annál több titkot rejteget ez a pár fal, a kapuk, az autók, s minden, mi ebben a városban fellelhető. Nem véletlenül lepődtem meg annyira, hogy itt találtam az édesapámat. Ő? Itt? Eleinte azt gondoltam, ez nem több, mint egy uncsi kisváros, s... a tanári lét méginkább unalmas lesz. De úgy tűnik, mindez jogtalan félelem volt.
- Itt jó lesz? Ez az a hely? - kérdeztem rekedten, megállva a cukrászda kirakatánál. Már összefolyt a nyál a számban a sok édesség láttán.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 25, 2013 9:45 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

-Persze. -sóhajtok fel belekortyolva a kávémba. -Itt születtem én is, és az anyám is. Legalább is nekem ezt mondták..-kapok a tarkómhoz zavartan. Nem tudom, hogy miért mondom el mindezt neki.. Egyszerűen olyan természetességet és kedvességet sugároz, hogy csak így szimplán megbízok benne, még ha nem is ismerem..
Ekkor ő is mesélni kezd, nekem pedig felcsillan a szemem a hallottakon, és egy apró reménysugár kúszik át rajtam, amit igazából el is "legyez" pillanatok alatt még a közelemből is.
-Sajnálom, de annak viszont örülök, hogy legalább te szerencsével jártál. -mondom ki őszintén, miközben újra a kávémba kortyolok, hogy ne tűnjön fel, mit is gondolok valójában. Ekkor eszembe jut, hogy egy kérdésére nem válaszoltam.
-Hogy miért keresem őket? -halk sóhaj hagyja el a számat. -Ez hosszú történet. -lazán megvonom a vállam, és halványan elmosolyodom.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 25, 2013 7:28 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

Á, szóval a családját keresi. Ez a gondolat valamiért akaratlanul is mosolyt csalt az arcomra, bár... nyilván számára mindez nem volt olyan megmosolyogtató, főleg nem az eltökélt arcát figyelve. Na de ha a családját keresi, talán tudnék neki segíteni. Már ha tudja, kit keressen, de azt hiszem, arról sem tud. Mert akkor már elsőre megtalálta volna őket, hiszen ez a város nem túl nagy.
- És van valami kiindulási alapod, vagy teljesen homályos? Egyáltalán miért keresed őket? - érdeklődtem kedvesen. Normális lánynak tűnt, olyannak, akire szívesen vigyáztam volna, ha kisgyerekként itt élt volna a városban. Nem mellesleg, igazán érdekelt, hogy mi lehet vele, és hasonlók. - Tudod, amikor fiatal voltam, akkor született egy lányom, aki eltűnt... - kezdtem bele, de aztán elhallgattam. Nem, nem vagyok jó anya, mert még mindig nem tudom, Chels tényleg a lányom-e, vagy csak az apja akar átverni. Pedig egy szülő ezt elméletileg érzi, vagy mi a szösz. - Nemrég rám talált. Egyébként az apja szakította el tőlem, önként soha nem mondtam volna le róla - biggyesztettem le az ajkaimat. Szent ég, már megint sokat beszéltem! Biztos nem kíváncsi erre az ostobaságra, ugyanakkor... azt hiszem, ezzel meggyőzhetem, hogy bennem megbízhat, mert tudnék segíteni. Ha mással nem is, hát a vámpírságommal ezer százalék.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Május 21, 2013 6:20 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

Érzem a szemeit magamon, miközben újra visszabújok a könyvembe. Ekkor megszólít, és beszélni kezd hozzám. Óvatosan felnézek, miközben elmosolyodom.
-Másodszorra vagyok ebben a városban, igazából, ez hosszú történet.. -kapok a tarkómhoz. -Röviden csak annyi, hogy a családomat keresem. -vonom meg a vállam, a gőzölgő kávémat megfogva, amibe belekortyolok. Ez sohasem volt titok, nem is szégyelltem soha... Beletúrok a hajamba, majd visszacsúsztatom a táskába a könyvemet, most sehogyan sincs kedvem olvasni. Még sohasem láttam ezt a nőt, de volt egy furcsa érzésem vele kapcsolatban. Ha olyan lennék, már rég megkérdeztem volna, hogy van-e családja, bár, egy: ez elég béna kérdés, kettő: nem vagyok olyan. Hátradőltem, miközben iszogattam az italom, és vártam, hogy reagáljon arra, amit mondtam. Ha egyáltalán reagál...
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Május 21, 2013 5:23 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

Gondoltam tovább belemélyülök a telefonomba, mert valószínűleg nem akar velem társalogni, de nem így volt... Bemutatkozott, elmondta, hogy Emmeline-nek hívják. Épp szólásra nyitottam volna a számat, hogy én is viszonozzam a dolgot, amikor megérkezett mindkettőnk rendelése. Furcsa, ő is kávét rendelt, és ugyanúgy, mint én. Na mindegy, végülis sokan szeretik még így.
- Köszönöm - bólintottam a pincérnek, majd visszafordultam Emmeline felé. Valóban csinos lány, semmi kétség. - Jenna vagyok. Jenna Sommers. Ami azt illeti, törzsgyökeres Mystic Falls-i lakos, de téged eddig még nem ismerlek...frissen érkeztél, vagy csak elkerülted a figyelmemet? - ráncoltam össze a szemöldökömet. Nem, egy ilyen lányra emlékeznék, ha itt élne... Mert amíg nem találtam meg a lányomat, valahogy így képzeltem el őt. Vagy legalábbis hasonlóképpen.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 5:06 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

A nő igent mondott, én pedig leültem, rögtön előkapva a könyvet, amit kinyitottam ott, ahol a könyvjelző volt. Szimpatikusnak tűnt valamiért, de nem akartam ezzel foglalkozni, csupán vártam, hogy kihozzák a kávémat, és mehessek. Mielőtt persze leültem volna, egy apró "Köszönöm"-öt, és egy féloldalas mosolyt intéztem felé, és csak utána foglaltam helyet. Felnézek a könyvből, érzem magamon a tekintetét.
-Ööö.. Emmeline vagyok. -késztetést éreztem arra, hogy bemutatkozzak. Majd elmosolyodom. Eközben hozzák ki a kávémat, aminek az illata már messzebbről megcsapta az orromat. A gőzölgő italt kezdtem el nézegetni, miközben tudatosult bennem, hogy ez pontosan olyan, amilyent én szoktam csinálni. Még jó, hogy ismerős volt! Úgy néz ki ez a márka itt is sikeres...
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 3:50 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

Teljesen el voltam merülve a telefonomban. Nyilván probléma lehet, hogy Chels-szel sokkal jobban kijövök, amikor telefonon beszélgetünk, de amikor ott vagyunk, együtt, nem érzem azt a fajta kötődést... amit valószínűleg kéne. Valószínűleg az az oka ennek az egésznek, hogy soha nem láttam a gyerekkorában, nincsenek közös emlékeink, meg hasonlók... Én legalábbis ennek próbálom betudni a dolgokat. Nyilván egy kis idő kell, hogy érezzem, tényleg a gyerekem, vagy hogy úgy tudjam kezelni, mint példának okáért Elenát, akivel kamaszkorában már szinte minden problémámat megosztottam. NA jó... a szexuális életemet azért nem neki részleteztem, de sokat tudott rólam, mert szinte a lányom volt. Ezeken gondolkodtam, amikor váratlanul egy szőke lány lépett oda az asztalhoz. Hallottam, amikor megérkezett, de nem néztem fel. Az elég kellemetlen dolog, amikor minden szem rászegeződik, úgyhogy kihagytam ezt a dolgot, és csak akkor néztem fel rá, amikor közvetlenül az asztalom előtt állt meg. Szép volt... sőt, gyönyörű. Szőke haj, barna szemek, karakteres arc. És meglehetősen fiatal... na meg természetesen szimpatikus is, ami az is rátett, hogy a táskájából egy könyvet húzott elő. Nem sok fiatal művelődik mostanában... Szóval hatalmas plusz pont neki.
- Persze, ülj csak le nyugodtan, nem várok senkit - mosolyodtam el végül. Furcsa. Még soha nem láttam őt ebben a városban, pedig nagyon emlékeztetett valakire, csak egyelőre fogalmam sincs, kire. Majd később megérdeklődöm, most egyelőre... Hátha meggondolja magát. Mostanában az emberek amúgy is kikerülnek, mintha tudnák, hogy veszélyes vagyok. Pedig tulajdonképpen semmit nem változtam, maximum egy kicsit hevesebben érzem a dolgokat.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 11:09 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

Visszajöttem ide. Normális vagyok én?! Pedig egyszer megígértem magamnak, hogy sohasem térek vissza arra a helyre, ahol eddig voltam már. De valahogy mégis visszavonzz. Ebben a kis cukrászdában még nem voltam, bár nem is szándékoztam ide jönni, mégis megálltam pihenni egy picit.
Beléptem, az ajtó pedig hangos csilingeléssel kitárult, és az összes szem rám szegeződött. Szokásos. Ha valaki belép, egy már amúgy is zsúfolt helyre, mindenki azt bámulja, aki újonnan érkezett, dettó ez van most is.
A cukrászda tömve volt. Biztos finom dolgokat árulnak, ha ekkora a kereslet! Vagy csak akció van. Végül is, nekem teljesen mindegy. Megigazítom a táskámat a vállamon, majd a pulthoz lépdelek.
-Egy kávét szeretnék. -hadarom gyorsan, mielőtt bárki is megelőzne. A kiszolgáló bólint, hogy majd a helyemhez viszi, erre köszönésképpen én is biccentek. Körbenézek a nagy teremben. Szabad asztal?! Sehol. Úgy néz ki, oda fogok szegődni valaki mellé, ami nem túl jó dolog, nem szoktam ismerkedni, csak olykor-olykor. Egy szőke nőt szúrok ki, aki ugyanúgy a rendelésére vár. Nem tűnik túl bőbeszédűnek, tökéletes. Odasétálok elé.
-Öö..Elnézést, szabad ez a hely?! -nézek le a székre, majd vissza rá, miközben a táskámba mélyesztem a kezemet, és nyúlok a könyvemért, hogy leülve rögtön olvasni kezdhessek, és ne kelljen szóba elegyedjek senkivel. Elvégre miért mondana nemet arra, hogy leüljek, hiszen egyedül van?! Maximum, ha vár valakit. Türelemmel várom a válaszát, bár sürgős dolgom lenne. Mondjuk pihenni sohasem árt...
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Május 17, 2013 9:01 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

(+1 játék, vagy olyasmi)
Gondoltam beülök egy kicsit a cukrászdába. Bár sajnálatos módon már nem érzem többé úgy az ízeket, de ez egy régi jó szokásom volt, amit szerettem feleleveníteni. Egy kávé amúgy sem árthat meg, Lexi szerint serkenti a vérkeringést. Sajnos azonban egyetlen üres asztal volt csupán, és az sem a kedvenc helyemen. Na sebaj, gondoltam, majd odasétáltam, kihúztam a széket, és leültem rá. A pincérlány mosolyogva sétált hozzám, mint régi törzsvevőjéhez, és boldogan kérdezte, hogy ugyanazt kérem-e, mint mindig szoktam. Mingont meg kávét. Bólintottam, mert nem volt szívem elvenni a kedvét, majd a telefonomba mélyedtem, várva, hogy Chelsea jelentkezzen. Kitalálta, hogy most világkörüli útra fog menni, amit az apja végülis finanszírozott... Bár maradhattam a házában, nem szeretnék tovább a terhére lenni. Meg el is akarom kerülni az apját. Visszatérek a Gilbert-házba, vagy még nem tudom, de majd megoldom. Most viszont megvárom a süteményemet, és úgy teszek, mintha még ember lennék.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Ápr. 30, 2013 1:57 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

Láttam, hogy mennyire kellemetlenül érintette már a puszta gondolata is annak a srácnak. Eléggé nyilvánvaló volt, hogy a kapcsolatuk nem a legtökéletesebb. Féltékenység csengett fel a hangjában. Vagyis látszott rajta, hogy féltékeny. Egy férfi aki a barátnője körül legyeskedik. Nem a legjobb érzés. Viszont teljes mértékben meg tudom érteni Stefan-t. A tiltott gyümölcs mindig a legédesebb. Ez soha nem fog megváltozni.
- Figyelj.. Ha Caroline tényleg szeret téged erre soha nem lesz képes. Mindenki életében csak egyetlen egy igaz szerelme van. Neki te vagy. Neked pedig ő. - Nem hiszem, hogy egy harmadik fél teljesen képes lenne széthúzni egy kapcsolatot. Ha mindketten szeretik egymást akkor nem tud senki semmit csinálni.
- Csak vicceltem, de az ilyen dolgok általában titokban szoktak maradni. - Kuncogtam. - Amúgy Caroline-nak biztos lesz része benne. Még ha ő nem is akarta.. Valaki elintézi. - Elég gyakori a az ilyesmi.
- De most ha nem haragszol.. Mennem kell. Még később összefutunk. Szia. - Felpattantam, majd el is tűntem, mint szürke szamár a ködben.

|| Játék vége ||
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Ápr. 30, 2013 6:30 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

Ökölbe szorult a mancsom, ahogy felevenítettem Stefan Salvatore arcát az orrom előtt. - Nem tudom, hogy mi van kettejük között Caroline-nal. - adtam ki magamból rekedtes hangon, ami tőlem nem volt megszokva. Mindig tartraesett voltam, és nem féltem kimondani, amit gondolok, főleg nem mutattam félelmet, ha úgy alakultak a dolgaim. Most azonban volt félnivalóm, méghozzá ismét egy Salvatore miatt.
- Mindig ott van, mikor én.. én nem. - vakargattam meg a fejem búbját kínlódó arckifejezéssel. - Mintha át akarná venni a helyemet Caroline szívében... - motyogtam csendesen, majd felsóhajtottam, és szavai azért kiváltottak belőem egy mosolyt.
- Sztriptízt? Ha Care ezt megtudná, lefújná az egész esküvöt - kacsintottam rá.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Ápr. 27, 2013 10:17 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

Legénybúcsú. Ilyenkor azt hiszem mindegyik félben van egy kis kíváncsiság. Ki mit csinálhat a legénybúcsún.. És ki mit a leánybúcsún. Azt hiszem egy örök rejtély marad, mert ebbe nem igazán szokták beavatni egymást a felek. De jobb is ez így. Még a végén az esküvő is elmaradna az egész miatt. Bár azt hiszem annyira azért egyik helyen sem durvulna el a helyzet. - A lényeg az lenne, hogy jól szórakozzatok. Amúgy mi a bajod azzal a Stefan-nal? - Matt-et még ismerem aranyos srác gyönyörű kék szemekkel, de Stefan-t nem. Mondjuk lehet jobb is, hogy nem.

- Ó, pedig én igazán jó sztriptíz show-t tudnék adni. - Mondtam kuncogva.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Ápr. 27, 2013 8:04 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

Széles vigyor jelent meg ajkaimon, mikor egy botor gondolat suhant végig elmémen. - Most amihez hatalmas kedvem lenne, az egy legénybúcsú. - kacsintottam rá. Biztos azt gondolja hogy tipikus férfi hozzáállás egy esküvőhöz. - Szívesen buliznék még utoljára Matt-el, még Stefan Salvatore-t is elviselném. - forgattam meg szememet, és visszagondoltam, milyen érzés volt látni mikor felbukkant a kis ficsúr és jobb volt az edző szemében, mint én. Azóta is tüske szemeimben. Főképp hogy mostanában Ő játssza Caroline mentsvárát. Ki akarna túrni?

- Oda viszont nem hívhatlak meg. - vigyorogodtam tovább szemtelenül.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Ápr. 25, 2013 4:15 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

Láttam rajta, hogy még csak most tudatosult benne, hogy biztos nem ússza meg a baráti körrel. Együtt érzek vele valamennyire, mert én sem rajongtam a nagy felhajtásokért. Bár ha eljutok odáig, hogy valakihez hozzá akarjak menni.. Nem tudom. Lehet addigra változik a véleményem, de az is lehet, hogy megelégszem egy nyugis esküvővel. De erre ráérek még ezen gondolkozni.. Bőven van időm.

- Figyelj. Engem bármikor hívhatsz, bármikor kiöntheted a lelkedet akár most is. A barátod vagyok. Te is ott voltál nekem amikor szükségem volt valakire. - Mondtam mosolyogva és megfogtam a kezét óvatosan megsimogattam. Barátok vagyunk. Ez a legkevesebb, hogy itt vagyunk a másiknak.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Ápr. 24, 2013 8:19 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

Beletúrtam hajamba, gondolkodva azon hogy mit is beszél épp. Hát igen.. nem mondanám hogy a polgármester fiának esküvője nem nagy durranás, mert igenis az. Városi esemény, már-már. Ha az anyám szervezkedni kezd.. és hozzá még társul Caroline néhány vágyálma.. talán nekem végem.

- Nem tudom hogy Caroline mit akar. Tudod jól hogy eléggé problémás tud lenni a kapcsolatunk az utóbbi időben. - kezdtem el piszkálni az abroszt az asztalon. Nem volt szívem vágya ezt mással megbeszélni de nekem is szükségem van egy megbízható barátra.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Ápr. 23, 2013 9:16 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

- Gondoltam, hogy nem tartozik a vágyálmaid közé, hogy az egész Mystic Falls megjelenjen az esküvőtökön. Belegondolva abból mekkora balhék jöhetnének ki.. Olyan emberek is elmennének akikkel nem nagyon szimpatizáltok.. Vagy egyikőtök vagy másikotok. Esetleg mindkettőtök. Vagy a tömegben kiszúrná az egyik ember a másikat. - Na igen. Ahol túl sok ember gyűlik össze nagyon kevés eséllyel lenne teljes nyugalom.

- Igen.. Megértem. De attól, hogy te ezt gondolod lehet Caroline nagy felhajtást akar. Sose tudhatod. Viszont szerintem megtudjátok beszélni ezt az egészet. - Képesek lennének kompromisszumot kötni azzal, hogy kit hívjanak meg és kit nem. Nem hiszem, hogy olyan rossz lenne a kapcsolatuk. Akkor valószínűleg nem is lennének együtt.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Ápr. 23, 2013 8:32 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

-Nagy felhajtásról szót sem ejtettem! - tettem hozzá sürgősen, mielőtt még azt gondolná hogy én ilyenbe belemegyek. - Nem lesz hetedhét országon túlra szóló dolog.. - suttogtam elmeredve. Szép lenne ha női szemmel kéne néznem, de még mindig férfi vagyok. Egy elég kicsapongó életet élő férfi és nem vágyálmom az, hogy ezer ember előtt jelenjen meg Caroline fehér ruhában.

- Nem akarok sok embert. A városból elkerülhetetlen hogy ott legyenek a barátok.. mert őket ismerjük. - köszörültem meg torkomat. - De a rokonokon és a közeli barátokon kívül senki egyéb szerintem. De erről nem ártana majd megkérdezni a menyasszonyt. - emeltem a szemem égnek vigyorogva.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Ápr. 22, 2013 10:03 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

- Jó oké vettem a célzást. - Mondtam mosolyogva. Igen.. Azt hiszem a férfiakat ki is felejtjük ebből a kis egyenletből. Nem rajonganak a felhajtásért, meg a csili-vili dolgokért. Na meg jobban belegondolva ők sem arról híresek, hogy már olyan sok mindent megéltek és itt az ideje összeházasodni. Egyidősek vagyunk és nekem még a fejemben sem fordult meg a házasság gondolata. Túl sok kötelék..

- Ó, szóval akkor most még is lesz valami nagy felhajtás? - Kérdeztem felvont szemöldökkel. Nem tudok rajta kiigazodni. Egyszer ezt mondja másszor pedig amazt.. De oké, legyen. Egyszer csak képes leszek megérteni, hogy mit miért mond. Caroline-nak már talán sikerült.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Ápr. 22, 2013 9:32 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

- Igen, minden nő álma. - vágtam furcsa arckifejezést. Egyértelművé téve ezzel hogy minden NŐ álma. De a férfiakkal mi a helyzet? Még húsz évesek se vagyunk.. jól meggondoltuk mi ezt? Nem lenne jó ha látnák rajtam a bizonytalanságot. Talán Caroline mással boldogabb lenne hisz én nem tudok ellenállni egy-egy formásabb nőnek. Mindig is így volt. S míg ő hűséges volt, én.. én mi voltam!?

- Nem.. most nem mehetsz el. - siklott kezem hirtelen az Ő kezére, és határozottan néztem tekintetét. - Ha már lesz ez a nagy felhajtás.. legalább legyél itt. A meghívottak listáján szerepel a neved. Vagy.. nekünk még nincs olyan listánk. De lesz. - kacsintottam rá.
Vissza az elejére Go down




A poszt írója Sponsored content
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

Vissza az elejére Go down
 

Édes Álom Cukrászda

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
6 / 16 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 5, 6, 7 ... 11 ... 16  Next

 Similar topics

-
» Édes Álom Cukrászda
» Sweet Dreams cukrászda

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi
- járd körbe városainkat -
 :: Mystic Falls :: Belváros
-

Friss reagok
- lelked hangjai -






Álarc nélkül
- itt vagyunk -



Nincs


Jelenleg 17 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 17 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (77 fő) Kedd Jún. 23, 2015 10:38 pm-kor volt itt.

Fajaink aránya
● ● számokban a valóság ● ●

csoportok ●
Ffi
Ember •
27
18
vámpír •
26
19
ősi vámpírok •
5
7
Vadászok •
8
9
Boszi / mágus
31
16
Farkas •
17
20
hibrid •
3
3
vámpírboszi •
14
6
Animágus •
3
2
dhámpír •
4
2
tündér •
2
2
Farkasboszi •
6
2
druida •
2
3