A sötétség vagy megszólít
vagy nem vesz rólad tudomást



Share | 
Bárszékek


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Keresem :

no matter what happens, you are my everything ◎

† Tartózkodási hely :
mystic falls ◎
† Hobbi & foglalkozás :
walking on my way... ◎



Christopher M. Britanov ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Dec. 04, 2014 3:59 pm
|| LEZÁRT JÁTÉK ||
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Szept. 04, 2014 10:03 am


Christopher & Igor



Mostanság egy kicsit többször öntök fel a garatra, mint kéne, Natashával is állandóan vedelni járok. Mintha az alkoholmámor olyan hatással lenne az elmémre, hogy képes legyen egy kicsit torzítani a magamról kialakult groteszk képet. Vagyok, aki vagyok, ám előfordul, hogy nem vagyok képes tükörbe nézni, hiszen a túlvilág erejével nem könnyű megbirkózni még egy olyan acélos elmének sem, mint az enyém. A hotelben már ismerősként üdvözölnek, megesik, hogy itt szervezek meg találkát a fontosabb ügyfelekkel, vagy éppen azokkal, akikkel sorsunk összefonódik. Érthető, nem invitálok be senkit a házamba, Natasha az egyetlen, aki jelenleg büntetlenül beléphet, még Christopher-rel is máshol találkozom, elengedve magamtól azt a tényt, hogy úgy véli, uralkodhat felettem. Az ősi hideget azonnal megérzem, s bár mások nem látják, a természet szeme előtt nem maradhat rejtve ahogyan a gonosz fuvallat csípős szélként csap végig a már bent ülőkön, karmos mancsaival kúszva végig a falakon, az árnyék közeleg, hogy aztán jóképű fiatalember formájában, szinte ragadozóvigyorral lépjen közelebb. Néha olyan joviális tud lenni, mintha nem lenne vele tisztában, hogy már ismerem az igazi arcát, ennek fizetem most a vámját. Lelepleződése még messze van, valahol egymásra vagyunk utalva, amíg él az egyik, él a másik is. A lány... aki háromszögünk legfontosabb pólusa, egyre erősebb, és ha így folytatja, akár mindkettőnket legyőzhet, még ha a vámpír romantikus érzéseket is táplál irányába, nem veszi észre, hogy milyen veszélyes játszmát űz az utóbbi időben. Az átok az én jóvoltomból aktív, a kiskapu törvényszerűen bekövetkezett, most kéne hát elengednie. Nem fogja megtenni.
- Számít a név? Úgyis tudod, hogy ki vagyok. – Jegyzem meg színtelenül, miután megvárom, hogy helyet foglaljon. Mellőzöm az arroganciát, az nem visz sehová. Vállveregetésén viszont érdeklődve akadok fel, mint nagy hal a kis hálóban, nem tudtam, hogy ilyen jóban vagyunk. Változnak az idők, úgy látom szentimentális lett.
- Ahogy mondod testvér. Azt hiszem csak ez old meg most mindent, mert ha ez sem... Nagyon nagy gondban leszünk... – Pillantok most oldalra, nem iszom bele a saját italomba, ám ujjaim forróságától párás lesz az üveg. Azt akarom, hogy ő mondja ki, hogyan is áll most a lánnyal.

Vissza az elejére Go down


Ösi vámpír •• Egy vagyok a legidősebbek közül, add meg a tiszteletet
† Keresem :

no matter what happens, you are my everything ◎

† Tartózkodási hely :
mystic falls ◎
† Hobbi & foglalkozás :
walking on my way... ◎



Christopher M. Britanov ÍRTA A POSZTOT
Szer. Aug. 27, 2014 12:10 pm
[You must be registered and logged in to see this image.]
to an old friend
driscoll és Christopher
Szükségem volt egy italra, ezért is gondoltam, hogy inkább a hotel bárjában fogyasztok el némi italt, nem pedig más szórakozóhelyen. Persze megtehettem volna a lakásunkban is, de miért, ha van lehetőség máshol is kikapcsolni? Nekem most nem az otthoni légkörre volt szükségem. Végre felvehettem a laza farmeromat, a fekete ingemet, amelyre oly' ritkán van lehetőségem. Bármit is mondjanak egy vámpírról, nekünk is vannak kötelességeink. Csupán mióta itt vagyok, én nem jeleskedem bennük, mert ez amolyan kis szabadság. Ami már lassan másfél éve tart. Vicces.
Alig léptem be, máris furcsa érzések uralták testem. Mert... szinte rögtön megpillantottam valakit, akiről eddig csak elmélkedtem. Legalábbis... mostanság. Hiszen régen jártam már itt, és őt sem tegnap láttam utoljára. De még emlékeztem rá. Különleges barátság a miénk. Már ha nevezhető barátságnak. Leginkább egy múltbéli ""egyezségünk" köt össze minket, méghozzá Connie-t illetően. Nem értem, hogy mit kerese pont ebben a városban. Hacsak.. iszonyatos sejtelem bontakozott ki a gyomromban.
Közelebb lépdeltem, és elvigyorodtam - még ha nem is túl őszintén -, ahogyan láttam, hogy ő is megpillantott engem. Hiába, valószínűleg ő is emlékszik a közös múltbéli húzásunkra, és nincs is ezzel semmi baj. Vagy mégis. Majd kiderül.
- Örülök a találkozásunknak, Igor... vagy mostanság hogy hívatod magad, drága barátom? - kérdeztem felvont szemöldökkel, majd legyintettem, miközben a pultos felé fordulva italt rendeltem.
-  Azt hiszem, szinte ezer éve volt már, hogy közösen leültünk italozni. - paskoltam meg a vállát, majd ledobtam magam vele szemben, és intettem egy italért, hiszen a legjobb, ha az ittlétének okára egy pohár ital mellett derítek fényt.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down





Sponsored content ÍRTA A POSZTOT
Today at 2:04 am
Vissza az elejére Go down
 

Bárszékek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Bárpultok, bárszékek

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi :: Mystic Falls :: Belváros :: Hotel-