A sötétség vagy megszólít
vagy nem vesz rólad tudomást



Share | 


Vadász •• vad játszmák, féktelen éjszakák; csak a prédára várunk
† Keresem :
§ Friend from past
† Kedvenc dal :
§ Yellow Flicker Beat
† Tartózkodási hely :
§ Monsterland
† Hobbi & foglalkozás :
§ find myself



Renee Winter ÍRTA A POSZTOT
Vas. Dec. 07, 2014 12:39 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4

[You must be registered and logged in to see this image.]
to Nathaniel

Nate, pontosan az a személy volt, akit egyszerre gyűlöltem és egyszerre is vágytam arra, hogy még egyszer legalább feltűnjön az életembe és újra elővarázsolja azt a személyt, akit oly mélyen rejtegetek mindenki elől. Erősebb lettem, ez tény és ezzel valószínűleg ő is tisztában van már, hogy nem egyszerű lány vagyok, hanem mára már vadász, aki az olyanokkal végez, mint amilyen ő is. Régen is tudtam azt, hogy soha nem volt szó itt gyengéd érzelmekről, de arra azért kíváncsi lettem volna, hogy miért hagyta meg az emlékeimet. Miért engedte azt, hogy emlékezzek mind arra, amit tettünk és arra ahogyan egy-két dolgot porrá zúztunk. Gyenge voltam, könnyebb volt irányítani is engem, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem hiányzik kicsit az a dolog, ami akkor köztünk volt, mert egy lényemnek nagyon is hiányzik, de minden egyes nap próbálom mélyebbre és mélyebbre temetni eme érzéseket.
Próbáltam uralni a testemet és az elmémet is, de nem ment minden egyes másodpercben. Olyannak ismertem meg, aki figyel a részletekre, így biztos voltam abban, hogy egy-egy óvatlan pillanatban képes átlátni rajtam és láthatja azt, hogy amit mondok és mutatok az nem teljesen egyezik meg azzal, amit legbelül érzek. De akkor se engedhettem meg magamnak azt a luxust, hogy újra a hálójába sétáljak. Még akkor se, ha esetleg most csak pár éjszakáról lenne szó és nem pedig pár hétről. Eszméletlen volt az a pár hét, de talán az akkori állapotomban fel se fogtam azt, hogy mekkora hatással voltak rám azok a dolgok, amik akkor történtek. - Talán igazad van, de az is lehet, hogy nincs. Mindenki változik és mindenkinek másra van már szüksége. Miből gondolod, hogy te képes lennél esetleg egy hajszálnyit is abból megadni, ami után esetleg a testem annyira "szomjazik"? - kérdeztem tőle komolyan,de végig arra figyeltem, hogy a szívem normális ritmusban verjen és ne adjak neki még nagyobb önbizalmat, mint amennyi már most is van. Túl magabiztos és ez annyira nekem nem tetszett. - Milyen lenne a jelenlegi énem, ami képes lenne csillapítani a szomjadat, életem? - kérdeztem tőle kíváncsian, mert nagyon is érdekelt, hogy mit ért az alatt, hogy a mostani énemet akarja. Mintha ő pontosan tudná azt, hogy mi lappang bennem és mire vagyok képes, ha engedném felszínre törni. Meg persze az is szerepet játszott az egészben, hogy kicsit el akartam végre terelni magamról a beszélgetés témáját, de hamarosan olyat tett, amire nem számítottam. Érzem leheletének a simogatását a nyakamon, majd hamarosan pedig megérzem ajkainak nedves érintését őt és mintha egy pillanatra minden akart erőm kiszállna belőlem. Élvezem, túlzottan is a gyengéd, de ugyan akkor ingerlő csókjait ott. Érzem, amint a keze végig siklik a testemen, de hirtelen valahogyan mégis sikerül visszatérnem ahhoz az énemhez, ami foggal és körömmel küzd eme mámorító érzés ellen. Nehezen, de sikerül kihalásznom a késemet, de még mielőtt használni is tudnám elkapja a kezemet és a fejem fölé szorítja, de csak úgy, hogy picit okozzon fájdalmat. A kés szép lassan kicsúszik a kezemből és álom a tekintetét. Látom a rosszalló pillantását, majd még közelebb jön és szinte már tényleg beszorulok közé és a fal közé. Egyre jobban feltolja a kezeimet a fejem fölött miközben a szabad kezével az állam alá nyúl és maga felé fordít. Érzem, ahogyan hol a testemet, hol a szemeimet, hol pedig ajkaim között cikázik és minél tovább érzem a testének a közelségét, annál inkább tudom, hogy ezt a csatát is hamarosan el fogom veszíteni.

Ƹ̵̡  <3 Ƹ̵̡ Haunted  [You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Keresem :
warrick
† Kedvenc dal :
avicii - hey brother
† Tartózkodási hely :
↯ whitmore & mf
† Humor :
↯ bitter



Dorian Roughley ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Dec. 04, 2014 1:25 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4

[You must be registered and logged in to see this image.]
to renee
Mindegyik gyönyörű nőben van valami különleges. Renee sem kivétel ez alól. Persze minden nő gyönyörű a maga módján, de mégis. Akikkel eddig dolgom volt mindegyikükben volt valami különleges, ami megfogott. De egyikben sem volt meg az, ami maga mellett tartott volna. Egyszerűen nem tudom lekötni magam egy nő mellett. Nem hiába az első szerelem mindenkin nagy benyomást tesz és ez alól még én sem voltam kivétel. A feleségem olyan sebet ejtett rajtam, amit nem lehet visszavonni. S talán egyetlen egy nő sem lesz képes arra, hogy elfedje vagy begyógyítsa. Addig biztos nem, míg a öcsém életben van. Lehet, hogy bűntudatot érzek azért, amit tettem, de nem is igazán azt sajnálom, hogy megöltem a feleségemet és az öcsémet, hanem a gyermeket, akinek kiontottam az életét pedig nem lett volna szükséges. Egyszerűen csak akkora düh tombolt bennem, hogy azt a szerencsétlen gyermeket sem tudtam megkímélni. Tudom, hogy hibáztam, de ez is olyasmi, amit nem tudok kijavítani. Sajnálatos módon, már nem megy. Pedig, ha most visszatérhetnék, akkor nagy valószínűséggel megkegyelmeznék annak a gyermeknek. Hiszen ártatlan volt ebben az egészben.
Hát, ha őszinte akarok lenni ez már sokkal jobban tetszik. - Soha nem értettem a nőket, hogy miért játsszák meg magukat ennyire nyilvánosan. Tudom, hogy akar és legbelül talán még ő maga is tisztában van a helyzettel, de szerintem nem szeretne még egyszer meghajolni előttem ezért próbálja elhitetni magával, hogy nem akar engem és soha nem is akart. Ez annyira szomorú, de tényleg. – Ne gyere ezzel az ostobasággal, hogy akkor élvezted, de most nem élveznéd meg nem tennéd meg.. A tested nagyon is elárul kedvesem ezzel mostanra már tisztában lehetnél. – Figyelem gyönyörű vonásait. Annyira szép ez a nő, hogy az valami elképesztő. Nem vagyok belé szerelmes félreértés ne essék az ilyen luxust nem engedhetem meg magamnak ezért is hagytam ott Whitmore-t. Bár Mystic Falls sem éppenséggel a legszórakoztatóbb hely a világon. Legalábbis nem a számomra. – Nem is arra az elveszett lányra vágyom most, hanem a jelenlegi énedre, kedvesem.. S mindketten tudjuk, hogy az érzés kölcsönös. – A mondandóm végére a nyakához hajolok és csókot lehelek sima, porcelán bőrérre. Nem akarok táplálkozni belőle egyszerűen csak fel akarom tüzelni, hogy emlékezzen milyen volt velem minden egyes pillanat.


Ƹ̵̡  <3 Ƹ̵̡ Born to be wild    [You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down


Vadász •• vad játszmák, féktelen éjszakák; csak a prédára várunk
† Keresem :
§ Friend from past
† Kedvenc dal :
§ Yellow Flicker Beat
† Tartózkodási hely :
§ Monsterland
† Hobbi & foglalkozás :
§ find myself



Renee Winter ÍRTA A POSZTOT
Szer. Dec. 03, 2014 11:44 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4

[You must be registered and logged in to see this image.]
to Nathaniel
Ha az ember egy elhagyatott környékre téved, akkor azt gondolná, hogy erre a madár se jár, illetve itt az elhagyatott régi házakat akár bebarangolhatja anélkül, hogy bárki is rászólna. Ugyanezt vonatkozik a kihalt utcákra. Úgy gondoltam, hogy itt nem kell túlzottan az orrom elé nézni, mert itt senkivel se fogok találkozni, de természetesen ez nem így lett. A múlt démonai elől soha nem futhat el az embert, de én mégis megpróbáltam. Mindent hátra hagytam és ebbe a városba jöttem, ahol egy régi baráton kívül igazából senkim se volt és még az se tudott felvillanyozni, hogy egy magam fajta személy kedvére válogathat a zsákmányok közül. Egyszerűen úgy éreztem, hogy valami hiányzik és akkor pont belé botlottam és mintha eme téves gondolat azonnal szerte foszlott volna. Mintha soha nem is hiányoltam volna semmit se. Vagy ha igen, akkor most előkerült volna az elvezetnek hitt érzés, személy. Nem ugrottam ki a bőrömből, amikor megpillantottam, vagyis próbáltam ezt mutatni, de belül egy kisebb részem szinte cigánykereket vetett örömében.
Mert miként kellene beszélnem veled, életem? - kérdeztem tőle egy grimasz keretében és nem az zavart, hogy fogva tart, hanem sokkal inkább az a tény, hogy testével tart fogva. Pontosan tudom, hogy milyen jó volt egykor vele, de nem akarok erre emlékezni. Felelőtlen voltam és sebezhető. Egy olyan személy, akit egykor ő megtalált és játékszerévé tett könnyedén. Érzem, amint a másik keze a derekamra siklik, mire újra érzem azt a bizsergető érzés ott, ahol nem kellene. Ez soha nem szólt szerelemről, ez pusztán csak vágyakról, amiket mind a ketten kész örömmel elégítettünk ki. Próbálok valami biztos pontot találni, akár egy aprócska gondolatot, ami segíthet kiszabadítani eme helyzetből, de semmi nincs. Egyszerűen semmibe se tudok kapaszkodni. A szavai szinte az elmémbe égnek, az érintése szinte újra lángokba borítja az egész testemet és mintha a bennem lakozó vadság újra kitörni akarna, de ezt nem engedhetem meg. Nem és nem, bármennyire is jó volt és bármennyire is vágyok rá. - Talán akkor élveztem, de most biztosan nem tenném. - mondtam neki egy fanyar arc kifejezés kíséretében. Próbálok nem elveszni a szemeiben, a mosolyában és erre egyetlen esélyem van, ha sikerül az elmémből kizárni őt. Egy apró mosollyal nézek fel rá, majd ujjaim a pólójára vándorolnak, majd hirtelen közelebb rántom magamhoz. - Miért is kellene újra élveznem? Nem vagyok már egy elveszett lány, aki vigaszt keres bármilyen módon. Nincs olyan dolog, amivel újat tudnál mutatni nekem és sikerülne újra előhoznod azt a vad teremtést, akit egykor előcsalogattál. - mondom neki mézédes hangon, mintha a közelsége teljesen hidegen hagyna. Ujjaimmal még mindig nem eresztem el a felsőjét és egy pillanatra még oldalra is billentem a fejemet mosollyal az arcomon. Közben azon dolgozom, hogy a bennem rejlő haragot ellene tudjam fordítani, még azt is, amit nem neki szánok, de ez az egyetlen esélyem arra, hogy újra ne gabalyodjak belé és ehhez pedig időt kell nyernem.


Ƹ̵̡  <3 Ƹ̵̡ Everybody Wants To Rule The World  [You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Keresem :
warrick
† Kedvenc dal :
avicii - hey brother
† Tartózkodási hely :
↯ whitmore & mf
† Humor :
↯ bitter



Dorian Roughley ÍRTA A POSZTOT
Szer. Dec. 03, 2014 10:24 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4

[You must be registered and logged in to see this image.]
to renee
Az utóbbi időben mindenkinek kerültem a társaságát. A húgomét és az összes többi bonyolult nőszemélyét. Nem vágytam senkinek a társaságára egyszerűen csak felszívódtam, mert úgy éreztem, hogy így lesz a legjobb. Legalábbis nekem ténylegesen így volt a legjobb. Volt időm gondolkozni és rájöttem, hogy ténylegesen jobb a számomra az, ha nem kezdek senkivel. Warrick életben van valahol ezen az elcseszett világon és van azaz érzésem, hogy abban a pillanatban, hogy megérkezik az a bizonyos boldogság és belehuppan az ölembe ő felbukkan és porig rombolja azt csak úgy, ahogy én tettem az ő boldogságával. De ha már nagyon bele akarunk menni ebbe, akkor ő volt az, aki elkezdte ezt az egészet azzal, hogy ellopta a feleségem. Szóval igazából én semmivel nem tartozom neki. Meg semmi joga nincs arra, hogy tönkretegye a boldogságomat még egyszer, de nem hiszem, hogy különösebben zavartatni fogja magát, ha megteszi. Nem érdeklik a szabályok különben soha nem mászott volna rá a feleségemre.
Az utcák egyik kihalt részét sétálgattam, amikor belebotlottam valakibe, akibe nem számítottam. Az utóbbi időben nagyon könnyedén ment nekem ez az egész abba az emberbe botlok bele, akibe nem kellene dolog. Sophie, meg az a lány, akinek kitöröltem az emlékezetét, habár nem igazán emlékszem már a nevére. Szóval rám járt a rúd az utóbbi időben, de ezt a szépséget mindig boldogan látom, hiszen vele nem tettem semmi rosszat. Kivétel az, hogy kihasználtam egy gyenge időszakában. Szerintem azért mind a ketten jól éreztük magunkat csak most sokkal jobb engem beállítani a rossz fiúnak, mint beismerni, hogy abban az időszakban ténylegesen arra vágyott, amit én megadtam neki. Lehet, hogy nem szerelemmel és egyéb zagyvasággal tekintettem rá, de jól megvoltunk mi ketten. Ez tagadhatatlan.
El akar menni mellettem, de én elkapom a karját és gyengéden a fal és a saját testem közé préselem. – Miért beszélsz velem ilyen kegyetlenül drágaságom? – Mosolyra húzódnak az ajkaim, miközben szabad kezem a derekára téved. – És még egy kérdés.. Miért csinálsz úgy, mintha te nem élvezted volna az együtt töltött időszakunkat? Ne akard azt mondani, hogy megjátszottad az egészet, mert nem fogok hinni neked. – Finoman végigsimítok az oldalán a derekától lefelé majd pedig az arcához nyúlok és puha porcelánbőrén simítok végig.

Ƹ̵̡ <3 Ƹ̵̡ Born to be wild    [You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down


Vadász •• vad játszmák, féktelen éjszakák; csak a prédára várunk
† Keresem :
§ Friend from past
† Kedvenc dal :
§ Yellow Flicker Beat
† Tartózkodási hely :
§ Monsterland
† Hobbi & foglalkozás :
§ find myself



Renee Winter ÍRTA A POSZTOT
Szer. Dec. 03, 2014 8:46 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4

[You must be registered and logged in to see this image.]
to Nathaniel

Idejét se tudom annak, hogy mióta vagyok itt a városban, de még mindig nem mertem felkeresni Adél-t.  Egyszerűen félek vele találkozni, pedig régen nagyon jó barátok voltunk, de azóta sok minden történt. Ő farkas lett, én pedig vadász vagyok, így fogalmam nincs arról, hogy miként is reagálna erre az egészre.  Elég sok minden történt már velem itt, de még se éreztem késztetést arra, hogy bárkit is bántsak. Természetesen megöltem már egy-két lényt, de valahogy még ez se tudott a kedvemen dobni,  meg nem is akartam most egyiknek se a közelébe kerülni, hiszen a legutóbbi találkozásom is eléggé érdekes sikeredett. Nem tudom, hogy miért mentem ebbe az egészbe bele. Nem szeretek vámpírokkal alkut kötni, mert a legtöbbjük hazug és csak a saját hasznukat lesik.  De most mégis belementem.  Nem figyeltem, hogy merre megyek és kinek fogok neki menni, de jobb lett volna ébernek lennem és az előző utcán inkább balra kanyarodni és nem erre jönni.  Olyan személybe botlottam, akire egyáltalán nem vágytam.  Elég volt csak felpillantanom, hogy kinek mentem neki és máris tudtam, hogy tovább akarok menni. Nem akarom megtudni, hogy esetleg valamit elejtett-e vagy nem.
Bocsánat. – mondtam sietve és kikerülve őt haladtam volna el, mire hirtelen a kezem után nyúlt és magához rántott.  Nem tudtam, hogy miért teszi, de egyszerre gyűlöltem őt és egyszerre éreztem még mindig azt a szenvedélyt, amit korábban éreztem. Mennyi ideje is annak már? 1-1,5 év talán… azt hiszem, de nem is érdekel. Utálom őt és erre az érzésre próbáltam koncentrálni, mert nem akartam megint ostoba lenni, mint amilyen voltam. Nem akarok újra a játékszere lenni. Rossz passzban voltam a húgom elvesztése miatt és ő pedig ezt kihasználta. Egy egyszerű báb voltam és semmi. Megrántottam a kezemet, de nem engedett el. A fal és közé szorultam.  Dühösen pillantottam fel rá.
Mit akarsz Nathaniel? – kérdeztem tőle minél idegesebben és egyáltalán nem tetszett az új helyzet. Nem örültem annak, hogy sikerült neki beszorítania. Folyamatosan azon agyaltam, hogy miként tudnék kijutni innét, de egy késen kívül most nem volt nálam más. Álltam a tekintetét és próbáltam nem elveszni újra abban a szempárban és mosolyban, mint egyszer régen. –  Igazán elengedhetnél a kezeddel vagy talán félsz attól, hogy viszonoznám a korábbi kedvességeidet? – kérdeztem tőle egy kisebb  grimasz keretében és próbáltam nem  kimutatni azt, hogy mennyire is bosszant az, hogy per pillanat megint az ő fogságába estem. Úgy éreztem magamat, mint egy csapdába esett vad.  Nem tudom, hogy mit akar és mire gondol, de úgy érzem, hogy egy hamar nem fogok tőle megszabadulni.
Ƹ̵̡ Remélem kezdőnek jó lesz. <3 Ƹ̵̡ Everybody Wants To Rule The World  [You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down


Vadász •• vad játszmák, féktelen éjszakák; csak a prédára várunk
† Keresem :
§ Friend from past
† Kedvenc dal :
§ Yellow Flicker Beat
† Tartózkodási hely :
§ Monsterland
† Hobbi & foglalkozás :
§ find myself



Renee Winter ÍRTA A POSZTOT
Szer. Dec. 03, 2014 8:41 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4
*****
Vissza az elejére Go down





Sponsored content ÍRTA A POSZTOT
Today at 1:21 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4
Vissza az elejére Go down
 

Kihalt utcák

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 4 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4

 Similar topics

-
» Utcák és terek
» Bronx utcái
» Sunagakure utcái
» Utcák és terek
» Kumogakure Utcái

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi :: Mystic Falls :: Belváros-