A sötétség vagy megszólít
vagy nem vesz rólad tudomást



Share | 
Zacharias hotelszobája


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
↘ Love me harder
† Tartózkodási hely :
↘ Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
↘ Fotózás, tanulás
† Humor :
↘ Mondd, hogy csííz!



Sarah Nelson ÍRTA A POSZTOT
Vas. Ápr. 05, 2015 8:18 pm

...

[You must be registered and logged in to see this image.]
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy kicsit sem visel meg az, hogy most erről beszélek vele. A mai napig fáj erről beszélnem, és itt az nem számít, hogy lezártam magamban ezt a korszakot, az itt teljesen minden. Az ember soha az életében nem felejti el azt, ha akarata ellenére akarják elvenni tőle a szüzességét. Bármennyi szeretetet is kapok a körülöttem lévő emberektől, attól még ez a seb sosem fog begyógyulni, csak próbálom elnyomni magamban jó mélyre, és most felszínre hoztam. Mondjuk sokkal rosszabbra számítottam, azt hittem jobban megfog viselni az, hogy erről beszélek, de szerencsére tévedtem.
- Nem szeretek ezzel foglalkozni, mert nem akarok emlékezni arra az estére. - mondom annak az okát neki, hogy miért nem akarom megkeresni azt a személyt, aki ezt tette velem, közben beleülök az ölébe, és halványan mosolyogva a szemeibe nézek.
- Igen, biztos vagyok benne. Sosem tudnék rád hibaként gondolni. - mondom kedvesen, teljesen őszintén. Tényleg nem tudom, hogy mit kéne ahhoz csinálnia, hogy hibaként tudjak rá tekinteni, de nem is akarok. Ő a mindenem.
Ruháink, s a testünk is össze simul mikor lefektet a hátara, és ő fölöttem van. Halványan elmosolyodok mikor homlokon csókol, majd beletúrok a hajába mikor a szánk újra találkozik.

Szerelmuszomnak. :bb:

Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Vas. Ápr. 05, 2015 6:49 pm

Sarah és Zach


Csak néztem őt, bámultam, figyeltem, fürkésztem tekintettemmel, és el sem tudtam hinni a szavait, azt, hogy őt tényleg engem akar, hogy velem akarja megtenni elsőnek, hiszen ez egy nagyon nagydolog, egy hatalmas köteléket eredményezhet. El kellett gondolkodnom azon, hogy valóban tanácsos lenne-e tönkretenni az életét, még jobban. Hiszen, ő meg fog halni, én pedig nem, nem lehetünk együtt örökké, átváltoztatni pedig nem fogom, nem tehetem meg vele, hogy erre az örök kárhozatra ítélem.
- Nem értelek, én a helyedben el akarnám vágni a torkát – motyogtam az orrom alatt, kicsit elterelve a szót a témáról, de aztán mégiscsak visszakanyarodtam hozzá, hiszen várt rá választ, és nem terelhetem el róla folyton a beszélgetést.
- Édes vagy – mondtam, s az ölembe húztam őt, átfogva vékonyka derekát – de teljesen biztos vagy ebben? Jó alaposan átgondoltad? Nem akarom, hogy később úgy érezd majd, hogy hibát követtél el velem, nem akarom, hogy majd így emlékezz rám, akár egy hibára – mondtam panaszos hangon, szavaim kicsit el is csuklottak, mert tényleg, igazán szerettem őt, és nem akartam, hogy rossz emlék, szálka legyek a szemében.
Gyengéden megcsókoltam őt, és a hátára fektettem az ágy puha párnái közé, hüvelykujjammal végigsimítottam az állán, s egy csókot leheltem a homlokára, majd ismét a szájára tapasztottam az ajkamat.




•• Words: 205 •• Music: amit gondolsz•• Note: Megjöttem :$ •• ©


Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
↘ Love me harder
† Tartózkodási hely :
↘ Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
↘ Fotózás, tanulás
† Humor :
↘ Mondd, hogy csííz!



Sarah Nelson ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Ápr. 04, 2015 7:16 pm

...

[You must be registered and logged in to see this image.]
Miközben elmeséltem neki azt a dolgot, amit a családomon kívül tényleg senki sem tud, még Charlice sem, ami nagy szó, mert ő a legjobb barátnőm; újra átélem magamban a múltam eme pillanatait. A bőrömön bizsereg ott, ahol anno Travis kezei szorítottak, leheletét a nyakamon... Áhh, sosem akarom újra élni azt, amin akkor keresztül mentem. Azt hittem, hogy sehogy sem fogok tudni kimenekülni a kezei közül, akkor, ott, megláttam Travis igazi énjét, és egyből kiszerettem belőle, sosem lettem volna túl azon a lelki sérelmen, ami ott történt volna velem, nem tudtam volna elfogadni azt, hogy vele lett volna az elsőm. Az első alkalomnak tökéletesnek kell lennie, azzal az emberrel akiben tényleg bízok. Habár Zachet kevesebb ideje ismerem, de teljes mértékben megbízok benne, tudom, hogy ő nem okozna nekem fájdalmat.
Halványan elmosolyodok, mikor a "beszámolóm" után megszólal. - Már mindegy is az, hogy ki volt az. Lezártam magamban azt az időszakot. Nem akarok a múltam ezen részével foglalkozni. - mondom halkan, kedvesen. Pár lépést közelebb lépek felé, s kezemmel lágyan végig simítok arcán, miközben végig a szemeibe nézek. - Veled vagyok, csak tökéletes lehet. - mondom halkan, lágy csengéssel a hangomban.

Szerelmuszomnak. :bb:

Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Ápr. 04, 2015 6:39 pm

Sarah és Zach


Igen rosszul éreztem magam, amiért megint csak hazudtam, ráadásul igazából tényleg nem is akartam sürgetni, mert teljes mértékben megértettem, hogy neki ez lenne az első, mégis ezt kellett mondanom. Oltári nagy baromnak fog nézni, de legalább nem hagy el. Lehet hagynom kellett, volna, hogy elmenjen, hogy véget vessen ennek az egész hazugsággal átitatott mesének, és, hogy boldogan éljen valakivel, akivel majd meghalhat. nem velem, aki még az apokalipszis után is itt fog téblábolni.
Lesütött szemekkel hallgattam végig a monológját, és közben próbáltam visszafogni a dühömet, amit ez a mocsok alak keltette bennem. Ha szabadjára engedem, akkor megint elveszítem az önuralmamat, és kitör belőlem a vámpír, az az énem, amit legszívesebben eldobnék a pokol legmélyebb bugyrába. Bár lehet, hogy én magam is onnan kerültem elő. Eddig a napig szívesen voltam vámpír, élveztem túlvilági létem minden pillanatát, azt, hogy nem tehet kárt bennem semmi, és nem öregszem meg, hanem örökre fiatal, és helyes maradok. De most, hogy megtaláltam az igazira, ez csupán nehéz teherré változott.
- Ki volt az a szemét? Megölöm! – morogtam az orrom alatt – nem akarok erőltetni semmit, tényleg, igazából, azt szeretném, ha az első alkalom neked tökéletes lenne.



•• Words: 189 •• Music: amit gondolsz•• Note: Megjöttem :$ •• ©


Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
↘ Love me harder
† Tartózkodási hely :
↘ Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
↘ Fotózás, tanulás
† Humor :
↘ Mondd, hogy csííz!



Sarah Nelson ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Ápr. 02, 2015 8:41 pm

...

[You must be registered and logged in to see this image.]
Pár pillanattal később már meg is tudtam, hogy mi az a dolog amiről beszélni szeretne, mikor oda húzott az ágyhoz. Az viszont, hogy a kezemet fogja, jól esik, bátorítóan hat rám, segít, hogy most ne hátráljak meg. Eddig bármikor amikor felhozta ezt a témát, valahogy mindig tereltem, sosem voltam hajlandó erről beszélni, most már viszont tényleg muszáj lesz. Fél év... Nem kevés idő, és most már ilyen szinten is meg kell bíznom benne.
- Kb olyan 2 éve, majdnem megtörtént. Nagyon szerettem a srácot, úgy gondoltam, hogy vele lesz az első. Egyik este aztán átmentünk hozzá, és... - itt kicsit elhallgatok, de Zach kezét nem engedem el, szükségem van arra, hogy érezzem őt. Főleg, hogy ezt amit ő most megtud, senki sem tud a szüleimen kívül, még a legjobb barátnőm sem. - Amikor nála voltam, úgy éreztem, hogy nem az a megfelelő alkalom, ezt neki is megmondtam. Ő ezt nem fogta fel, erőltette, és ha akkor nem találok ki valamit, akkor az akaratom ellenére tette volna meg. - mondom halkan, majd veszek egy mély levegőt. Meglepő, de jól esett az, hogy elmondhattam valakinek.
- Nálad viszont nem félek ettől. - szemeibe nézek. - Azt hiszem, hogy készen állok.

Szerelmuszomnak.  :bb:

Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Ápr. 02, 2015 12:26 pm
Sarah & Zach

Igazából két probléma is felmerült bennem, az egyik az, hogyan fogom legyőzni a kangörcsöt, ami már napok óta kínoz, a másik pedig az, hogy hogyan ne öljem meg a szerelmemet. Beszélnem kellett volna vele végre a szex dologról, de nem akartam úgy lefeküdni vele, hogy közben folyamatosan hazudok neki.
- Nem, nincs semmi baj, tényleg – mosolyogtam fáradtan, felálltam, megfogtam a kezét, és odahúztam az ágyhoz.
- Azt hiszem beszélnünk, kéne valamiről – mondtam, s már a nyelvem hegyén is volt, hogy kimondjam, vámpírboszi vagyok, de e helyett egy teljesen más szó szaladt ki a számon – mit gondolsz a szex témáról? – kicsit el is szégyelltem magam, de továbbra sem engedtem el a kezét, és nem szakítottam meg a szemkontaktust – csak mert már fél éve együtt vagyunk, és azért hat szex mentes hónap egy férfi számára elég kemény, de nem akarlak siettetni, ha még mindig nem állsz készen, akkor el tudom fogadni – magyaráztam és megsimítottam a kézfejét hüvelykujjammal.

music: Listen | note: Megérkeztem drágám Very Happy   | words: 155

Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
↘ Love me harder
† Tartózkodási hely :
↘ Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
↘ Fotózás, tanulás
† Humor :
↘ Mondd, hogy csííz!



Sarah Nelson ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Márc. 31, 2015 3:46 pm

...

[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem is olyan későn, megjött Zach is. Nézem ahogy leül nekem háttal. Felvonom a szemöldökömet és nem tudom hova tenni a viselkedését. Most mi a baja? Nem tettem semmi rosszat, mi történhetett akkor meg, hogy ilyen lett? Nem emlékszem semmi rosszra, szóval tényleg nem tudom, hogy még is mi lehet a baja.
Nem köszönök neki, csak próbálom gondolatban össze rakni a dolgokat, próbálok azon gondolkodni, hogy mi történhetett, hogy ilyen lett a hangulata, de semmi sem jutott az eszembe.
Felállok az ágyról, oda sétálok hozza és a vállára teszem a kezemet. - Mi a baj? Történt valami? - kérdezem tőle kedvesen, majd lehajolok és arcon puszilom. Hamár azt nem tudom, hogy mitől lehet ennyire feldúlt, akkor legalább meg kell próbálnom őt lenyugtatni. Aztán persze eszembe is jutottak azok a gondolatok, amik idefelé jártak a fejemben. Ő már a tudtomra adta, hogy többet akar, én viszont vissza utasítottam, mert nem álltam rá készen. Mikor Zach felhozta a témát akkor mindig tereltem a szót, viszont egyszer muszáj lesz beszélnem vele erről.

Szerelmuszomnak.  :bb:

Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Márc. 31, 2015 3:38 pm
Sarah & Zach

A mai majdnem megtörtént eset után kicsit féltem az újabb találkozástól Sarah-val. Tudom, hogy én hívtam meg a hotelbe, és azt is, hogy direkt azért vettem ki a szobát, hogy meg tudjuk beszélni a dolgokat. Mármint azt, hogy hogyan szeretné folytatni ezt a dolgot. Még most is remeg a kezem, ha belegondolok, hogy mi lesz, ha ne adj’ Isten meghal, én mit fogok kezdeni azzal az átkozott örök életemmel? Oké, megöletném magam, de azzal csak azt érném el, hogy gyengének titulálódnék az emberek szemében. Egyszer amúgy is meg kell tudnia, hogy mi vagyok, hogy vámpír vagyok, és, hogy sosem fogok meghalni, ha továbbra is folytatjuk ezt egyszer fel fog neki tűnni, hogy hoppá, nem öregszem.
Megráztam a fejem, próbáltam kiűzni belőle ezeket a sebeket rajzoló gondolatokat, de nagyon nehezen ment. Mikor felmentem a szobába már ott ült, rám várt az ágyon, és most is épp olyan gyönyörű volt, mint amilyen csodálatos szokott lenni. Nem volt szívem ránézni azok után, amit tettem vele a délután. Tudtam jól, hogy ez nem fordulhat elő még egyszer, hiszen a túl sok emlékátírás súlyos következményekkel járhat. Elkaptam róla a pillantásom, és leültem az író asztalhoz, a számat kezdtem el rágni, majd felemeltem fejem és nagyot sóhajtottam.
- Szia!



music: Listen | note: Megérkeztem drágám Very Happy | words: 203

Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
↘ Love me harder
† Tartózkodási hely :
↘ Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
↘ Fotózás, tanulás
† Humor :
↘ Mondd, hogy csííz!



Sarah Nelson ÍRTA A POSZTOT
Vas. Márc. 29, 2015 3:20 pm

...

[You must be registered and logged in to see this image.]
Végre végeztem a tanulással. Fáradtan össze csapom a könyvemet és leteszem magam mellé. Szívesebben csinálnék inkább képeket, mintsem elméleti dolgokat beletömni a fejembe. Főleg, hogy egész végig a Zachel való találkozásom jár a fejemben. Az érintése, a csókja... Oh, istenem, annyira vágytam már rá, el sem tudom mondani, hogy mennyire. Annyira hiányzott már, iszonyatosan jó volt látni ma. Legszívesebben nem is jöttem volna el, de muszáj volt.
"Szavadon foglak, találkozzunk nálam.(...)" Mosolyogva olvastam el az üzenetet. Már is magamra kaptam a cipőmet, meg a dzsekimet és el is indultam a megadott címre, amit sms-ben írt le.
1 óra múlva ott is voltam, majd körbe néztem, és megakadt a szemem a hotelen. Wáow, valahonnan szerezhetett jó sok pénzt, ha tud kivenni itt szobát. Úgy döntöttem, hogy írok neki sms-t, hogy kijön-e. Sajnos nem tud, mert dolga van, de azt mondta, hogy menjek fel a 2. emeletre, a kulcs pedig a szőnyeg alatt van.
Kinyitottam az ajtót, majd bementem. A kulcsot leraktam az egyik asztalra, a táskámat meg a dzsekimet pedig letettem az egyik fotelbe. Körbe jártam a szobát, majd leültem az ágy szélére, és úgy vártam őt.

Szerelmuszomnak. :bb:

Vissza az elejére Go down





Sponsored content ÍRTA A POSZTOT
Today at 1:14 pm
Vissza az elejére Go down
 

Zacharias hotelszobája

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi :: Mystic Falls :: Belváros :: Hotel-