A sötétség vagy megszólít
vagy nem vesz rólad tudomást



Share | 


Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
ζ Knocking On Heaven's Door
† Tartózkodási hely :
ζ Venice & Baltimore
† Hobbi & foglalkozás :
ζ Staying alive
† Humor :
ζ Sweet



Shanna Kwanten ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Szept. 14, 2015 10:30 pm
-elkelt karakter-
Vissza az elejére Go down


Farkasboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
† Chatkép :

† Keresem :
• • My savior
† Kedvenc dal :
• • Tourner Dans Le Vide
† Tartózkodási hely :
Somewhere in the big world • •
† Hobbi & foglalkozás :
• • prosecutor



Holly Dewdney ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Júl. 14, 2015 10:33 pm
tate sinclaire

Státusz •SZABAD
Faj •Farkas / Farkasboszorkány / Hibrid
Kor •26-27
Play by •Jake Abel
Ismertető •Mindig is biztos pont voltál az életemben, hiszen gyerekkoromtól kezdve ismerlek és mindig számíthattam rád. Te voltál mellettem akkor is, amikor az átkot kiváltottam, illetve te viseltél el azokban a percekben is, amikor biztosan legszívesebben faképnél hagytál volna. Szeretsz a semmiből betoppanni, de talán egyedül te vagy, vagyis voltál az a személy, akit mindig szívesen láttam az életemben édesanyámon kívül. Kedves és barátságos vagy, ugyanakkor kissé zárkózott-természetű is, hiszen soha nem volt könnyű életed. Több időt töltöttél nálunk, mint otthon, mivel sokkal inkább tekintetted a mi házunkat családi fészeknek. Farkasként mindig sokkal jobban kimutattuk az érzéseinket egymás iránt, de valahogy emberi alakban soha nem tudtuk igazán kimondani azt, hogy jobban kedveljük a másikat, mint barát.
De egy szép napon minden megváltozott, hiszen vadászok csaptak le a falkánkra, miközben az esti életet élveztük az erdőben teliholdkor. Te megpróbáltál megmenteni, de én ellened fordultam és édesanyámat próbáltam inkább megmenteni saját magam helyett, de elbuktam. Láttad, amint elkapnak, de a lábaid szinte a földbe gyökereztek és nem tudtál már megmenteni és talán így jobb is, mert különben te is halott lennél, mint a többiek. Próbáltad kitalálni, hogy merre lehetek és hol tarthatnak fogva, mert abba a gondolatba egyáltalán nem voltál képes belenyugodni, hogy esetleg már halott vagyok. Nem találtál rám, de mivel kerestettél már a rendőrökkel is, így egyből értesítettek téged, amikor valaki lerakott a kórház előtt. Ott voltál végig a lábadozásom alatt, de szinte alig beszéltünk. Te próbáltál közeledni, de én minden egyes pillanatban csak ellöktelek magamtól. Hosszú heteken keresztül a lakásomon is meglátogattál, de sokszor nem nyitottam neked ajtót, mert nem akartam, hogy még inkább magadat hibáztasd amiatt, ami történt. Illetve azt se szerettem volna, hogy végig nézd azt, ahogyan az életem még jobban darabokra hullik. Végül egy szép napon, amikor beállítottál hozzám nem találtál semmi mást, mint egy üres lakást Los Angeles-ben. Kisebb kutakodás után megtudtad, hogy Mystic Falls-ba jöttem, így te se haboztál, hogy utánam gyere.
Helyre szeretnéd hozni a múlt hibáit, miközben a saját érzéseiddel is meg kell birkóznod, mert még mindig túl fontos vagyok számodra, de ugyanakkor soha nem tudtad igazán megbocsájtani magadnak azt, ami történt. A szememben még mindig látsz valami apró szikrát, ami erőt ad ahhoz, hogy ne add fel a küzdelmet. Szeretnélek újra közel engedi magamhoz, még akkor is, ha a tetteim nem erről árulkodnak.

/Pb-nek örülnék, ha maradna, de lehet róla egyezteti. Mivel Tate-nek hívtalak az et-ben, így szeretném, ha az maradna a névből. 40 ITT is olvashatsz kicsit róla. Gyere gyorsan, mert nagyon várlak! 31 Kérdés esetén nyugodtan keress! 40/
Várjuk • Én várom őt, de nagyon. *-*

Vissza az elejére Go down
 

Tate Sinclaire

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Karakterek birodalma :: Veszedelmes viszonyok :: Keresem... :: Elkelt karakterek-