Keskeny a határ menny és pokol között
A gonoszok a pokol kapujában sem térnek meg

Share | 


Vámpírboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Keresem :

I stopped being me such a long time ago, I can't even remember who that was... I guess the only thing that makes me feel like myself these days is when I'm not.
Kedvenc dal :
control, pieces ✤ ✤
Tartózkodási hely :
mystic falls, whitmore ✤ ✤
Hobbi & foglalkozás :
i'm trying to be okay ✤ ✤
Humor :
hard ✤ ✤



Ebony Tate-Smith ÍRTA A POSZTOT
Vas. Aug. 02, 2015 9:26 pm
Elkelt karakter!
Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Keresem :
┊┊ just a small bump unborn
Kedvenc dal :
┊┊ if i was you i'd wanna be me too
Tartózkodási hely :
┊┊ new orleans
Hobbi & foglalkozás :
┊┊ fighting for equality, kicking some ass
Humor :
┊┊ i don't have time to have fun



Faye Charpentier ÍRTA A POSZTOT
Pént. Máj. 01, 2015 5:43 pm
Matthew ---

Státusz •SZABAD
Faj •Vámpír
Kor •29 év
Play by •Charlie Cox
Ismertető •Fiatal felnőttként ismertelek meg, elsős voltam a fősulin, te pedig harmadikos. Népszerű srác voltál, a lacrossecsapat kapitánya, a lányok kedvence. Én gólyakoromban sem voltam hajlandó beolvadni a tömegbe, szépen fokozatosan vettem át a másik nem szekciójának uralmát, hát persze, hogy felfigyeltél rám. Hasonlítottunk egymásra, mindketten imádtuk a pörgést, élveztük az életet, a vérmérsékletünkre sem lehetett panasz, egyszóval hamar megtaláltuk a közös hangot és nem volt nehéz összegabalyodnunk. Soha nem hittem a szerelemben, ezért amikor mélyebb érzéseket kezdtem táplálni irántad kezdeményeztem a szakításunkat, ami neked nem tetszett, de elfogadtad addig, míg két nappal később az évzáró bulin többet nem ittál a kelleténél és nem kezdted azt képzelni, hogy lecseréltelek valaki másra, mert beszélgetni mertem egy sráccal. Feldühített a viselkedésed, nem egy sziklaszirtet kellett volna választanunk a veszekedésünk helyszínéül, mivel az életed bánta a csetepatét. Akkor hirtelen semmit nem éreztem, örültem átkomnak, viszont nem kellett sok idő, hogy pocsékul kezdjem érezni magam, amiről nem beszéltem senkinek, elfojtottam magamban...
Vámpírvérrel a szervezetedben haltál meg, mire megtaláltak volna magadhoz tértél és egyszerűen eltűntél. Miért tetted? És miért jöttél vissza New Orleans-ba ennyi év után? Vagy mindvégig itt voltál, csak senkivel nem tudattad? Mégis mi történt?

// A pb-t szeretném, ha maradna, de a név alkuképes és az előtörténetet is az alkotóra bízom.  40
Várjuk • Csak én.  40

Vissza az elejére Go down
 

Matthew ---

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Karakterek birodalma :: Veszedelmes viszonyok :: Keresem... :: Elkelt karakterek-