Whatever anyone does or says,
i must be emerald and keep my color

Megosztás
Moonlight Winter

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Júl. 18, 2015 9:29 pm
Ugrás egy másik oldalra
Moonlight Angel Winter


személyes információk

becenév » Angel, Angie, Moon
születési idő » 1997. február 3.
születési hely » Detroit
kor » 18
play by » Hailee Steinfield
foglalkozás » -

faj » Vámpír
család » A szüleim élnek és virulnak, de azt hiszem ez tovább marad így, míg én távol maradok tőlük, mert még mindig nem tudom kontrollálni önmagam igazából már azt sem tudom, hogy ki vagyok. Rajtuk kívül még a nővérem Renee jelenti számomra a világot, akihez valahogy könnyebben fordulok tanácsért, segítségért, hiszen ő tökéletesen megérti a helyzetemet.

a felszín alatt »
Hogy milyen vagyok? Magam sem tudom. Úgy érzem, hogy két tűz közé vagyok szorítva és kétségbeesetten próbálom magam hozzászoktatni ehhez az új helyzethez. Mindahhoz, amit a fájdalom adott nekem és, amitől megfosztott. A lelkem mostanra már mondhatjuk azt, hogy egy sivár rét nem több és nem is kevesebb. Mégis úgy érzem, hogy még mindig tudok mit veszíteni. Van, mit veszítenem önmagamból. Mert lehet, hogy egy részem szörnyeteggé vált és képtelen vagyok úgy tekinteni az emberekre, akiket szerettem eddig és becsültem, mint a történtek előtt, de ott van bennem egy apró fény is, ami küszködik azért, hogy erőre kaphasson, de minden egyes pillanatban, amikor erőre kap a sötétség is tovább terjeszkedik. Szinte lehetetlen versenyt űznek egymással.
Mindig is lázadó lélek voltam. Szinte szándékosan kerestem a bajt, ha pedig mégsem, akkor a baj jött hozzám. Mondhatom azt is, hogy komoly kapcsolatban állok a bajjal és pontosan ez miatt jutottam el arra a pontra, amikor már tükörbe pillantok és hiába ugyanolyanok a vonásaim, hiába néz rám vissza ugyanaz a barna szempár. Lehet, hogy csak pár centit nőtt meg a hajam azóta a nap óta, de a szemeim mélyére pillantva látom, hogy koránt sem vagyok ugyanaz. Nem vagyok már az a lány, aki tornacipőt hordott minden egyes ruhájához ezzel kikészítve az édesanyját. Már közel sem vagyok az, aki könnyedén kiszökhet az éjszaka közepén, hogy átbulizza a barátaival. Félek. Rettegek attól, hogy mi lehet belőlem, vagy igazából merre is haladok. Úgy érzem, hogy elveszítettem az utamat és elveszítettem önmagam. Lassan már az emlékeimbe sem találom meg azt a személyt, aki voltam.. Kinek aztán semmi gondja nem volt. Hiányzik az érzés, hogy ember legyek. Hogy ne érezzem ezt a folyamatos égető érzést a torkomban. Egyszerűen elviselhetetlen. Még most is pedig már hozzászokhattam volna, hiszen már egy ideje egy szörnyeteggel osztozom a testemen. Mégsem megy. Megvannak a maga előnyei természetesen, de mindezeknek számomra semmi értelme. Fiatal vagyok.. Ennek nem így kellett volna történnie.

user információk » Oszd meg velünk, ki vagy!
életem lapjai » Levegőért kapkodok úgy érzem, hogy forog velem a világ. Nem érzem jól magam. Hiába kapkodok szinte már lehetetlen gyorsasággal nem érzem úgy, hogy bármennyi is ebből a tüdőmbe jutna. Mintha valami lehetetlen küldetést hajtanék végre. Az egész annyira hihetetlennek tűnik. Az arcom verejtékben úszik a kezemet pedig a mellkasomnak szorítom. Komolyan, ha nem tudnám, hogy vámpír vagyok attól félnék, hogy szívrohamot kapok, vagy nem is tudom. A nyirkos ház falának dőlök lehunyom a szememet és próbálom rendezni a gondolataimat és megnyugtatni magam. Nem történt semmi baj és nem is fog. Képes vagyok rá. Erősebb vagyok ennél az egész marhaságánál. Nem fog engem legyőzni holmi vérszomj. Nem engedhetem.
Nem hallok közeledő lépteket annyira kikapcsolok egyszerűen csak egy kéz pihen meg a vállamon én pedig úgy lököm el magamtól, hogy szerencsétlen a túloldali ház falának csapódik. Már belekezdenék a sajnálkozásba, amikor megcsapja az orromat a mézédes vére. Édesebb, mint a világon bármi más. A tüdőmbe hirtelen utat talál a levegő és örömtáncot jár, hogy ilyen kellemes vérillattal keveredik össze. Nagyot nyelek és igyekszem magamat visszafogni, de arra eszmélek csak fel, hogy a nyakába mélyesztem a szemfogaimat a vére pedig olyan mámorító hatással van rám, szinte rögtön megtölti a testem és a lelkem élettel. Elhúzódom a nyakától, hogy egy kis levegőhöz juthassak végre úgy igazán, hogy a tüdőmet kényeztessem. Nem akarom megölni őt, vissza kellene fognom magam, de nem tudom. Olyan vagyok, mint a kisgyerek, aki elé odatették a kedvenc édességét. Egyszerűen nem bírok magammal. Muszáj tennem valamit. Meglátom fájdalomtól megtelt tekintetét és jó pár másodpercig csak őt bámulom és rájövök, hogy én is pontosan így nézhettem ki, amikor ez az egész tortúra elkezdődött. Vére illata azonban nem hagy nyugodni újra meg akarom kóstolni. A szörnyeteg részem már készen is áll, hogy befejezze, amit elkezdett, de a fény, ami bennem él ezúttal felülkerekedik és egy közeli fadarabot felkapok, majd a hasamba szúrom és hirtelen összerogyok. - Tűnj el. - A hangom gyenge, ahogyan én magam is. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer önmagamnak fogok ártani, hogy mást védelmezzek most mégis megtettem. Véres kezem végül a zsebembe csúszik, hogy egy SMS-t írhassak a nővéremnek. Segítened kell..

Egyedül maradok az utcán az áldozatom vérét még mindig érzem a levegőben s, ha akarnám követhetném is, de ma a fény győzedelmeskedett bennem. Vajon akkor is győzni fog, mikor megkérem a nővéremet, hogy vessen véget a szenvedésemnek?

Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Júl. 18, 2015 11:33 pm
Ugrás egy másik oldalra


gratulálunk, elfogadva!


üdvözlünk a diaries frpg oldalán


Ohh, szépségem. 31
Mind a neved és mind az arcod csodálatos. A neveddel teljesen megnyertél magadnak, illetve esetleg keresd majd fel a másik feledet is, a kicsi Sunshine-t. 40 27
Már nagyon vártalak, hiszen fontos szerepet töltesz be Renee életében. Érted akár még meghalni is képes lenne. Embarassed
Gyönyörűen megragadtad azt, amilyennek elképzeltem a karaktert, illetve gyönyörűen tudsz bánni a szavakkal. Teljes mértékben átéreztem azt, amint Moonlight érezhetett és biztos vagyok abban, hogy nem könnyű friss vámpírnak lenni. 40 Kíváncsian vártam azt, hogy mivel fogsz még meglepni és azt kell mondanom, hogy teljes mértékben levettél a lábamról. Gyönyörűen írtad meg azt, ahogyan küzdesz saját magaddal, illetve azt, hogy mennyire elveszett vagy. De szerencsére a fényesség még mindig meglelhető benned és én drukkolok neked. 31 Biztos vagyok abban, hogy nem lesz könnyű dolgotok Renee-vel, de megéri küzdeni. 40
Nem is szeretnélek tovább feltartani, hiszen egy igazi gyöngyszem vagy és a játéktéren a helyed, hogy minél több írásoddal tarkíthasd az oldalt. :hug: Foglalózz egy sort, ha még nem tetted meg, majd mehet is a játék. Jó szórakozást, sweety! :bb:




Vissza az elejére Go down
 

Moonlight Winter

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Moonlight bar
» Moonlight Bar
» Brooke Winter
» Brooke Winter
» Brooke Winter

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
rising of the mortals :: Vámpírok-


Új posztok
tekintsd meg
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm
Laurel O. Delgado
Szer. Május 29, 2019 1:28 am
Katherine Pierce
Kedd Május 28, 2019 8:31 pm
Amren Monroe
Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm
Lucille Éamon Vodova
Szer. Május 22, 2019 12:03 pm
Katherine Pierce
Hétf. Május 20, 2019 10:43 am
Shiraz Watson
Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm
Aingeal Hearn

• ROTM FRPG •