KOR » 30 év
FAJ » warlock
PLAY BY » Chris Pratt (szintén alkuképes)
STÁTUSZ » FOGLALT!
FOGLALKOZÁS » Egyetemi oktató, hobbifotós
VÁRJA » Én garantáltan!
KAPCSOLATUNK » Gyógyír vagy. Olyan gyógyír, amely néha megmérgez. Valljuk be, gyakrabban, mint szükségszerű lenne egy olyan emberi kapcsolatban, mint a miénk... elvégre valld be, mikor először megláttál, nem voltam egyéb, mint egy nagyszájú és pofátlan diák az órádon. De nem tetszett, ahogyan előadtad magad az ókori szobrászatról. Kinevettelek, de te következő alkalommal rákontráztál, és rám parancsoltál, hogy tartsam meg helyetted az órát. Akkor te nevettél ki engem.
Az egész macska-egér harcunk elmélyült, vita vitát szült közöttünk, de ekkor már régen nem úgy kezeltük egymást, mint egy tanár a diákját vagy fordítva. Azt hittem, az utálatom jele az, hogy nap mint nap a te előadásodat vártam, csak hogy újabb hóbortokkal törjek borsot az orrod alá. Sosem fáradtál bele, és soha nem kiabáltál, ellenkezőleg: tudtam, hogy élvezed. És titkon én is élveztem. Kizökkentettél abból a drámai élethelyzetből, visszaadtad a cserfességemet.
És miért? Hogy aztán te vedd el azt egy ostoba döntéseddel. Túl közel kerültünk, mind lelkileg, mind testileg a szemeszter végére... talán ezért fájt annyira, mikor megtudtam, hogy az a gyűrű az ujjadon nem valami ereklye. Bár igazad volt, semmi okod nem volt közölni velem, hogy házas vagy. De dühös lettem rád. Jelenetet rendeztem. Majd elhagytam a főiskolát. Az öngyilkosság jó ötletnek tűnt, de nekem még az sem akart összejönni. Eltaszítottalak, nem engedtem, hogy a közelembe jöjj. Nem kerestelek, inkább csak... felszívódtam.

// a név változtatható, én így említettem őt az előtörténetemben, de amúgy nincs kőbe vésve! Nagyon várlak!