Whatever anyone does or says,
i must be emerald and keep my color

Megosztás
Aurora de Martel

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Dec. 26, 2015 11:19 am
Ugrás egy másik oldalra
Aurora de Martel


személyes információk

becenév » Rory
születési idő » Több mint ezer éve már, kit érdekel?
születési hely » Dél-Franciaország
kor » 1020
play by » Rebecca Breeds
foglalkozás » Megkeserítem azok életét, akik el akarják tőlem venni életem szerelmét

faj » Vámpir
család » Már több mint ezer éve a földön élek. Családom nagy része meghalt, én és a bátyám maradtunk csak életben. Nemesi család leszármazottjai vagyunk, apánk Gróf volt Dél-Franciaországban. Szerettük, mert jó életet adott nekünk de én igazából nem voltam vele különleges kapcsolatban. Anyám belehalt a szülésbe, soha nem ismerhettem meg, magamat hibáztattam ez miatt éveken keresztül. A bátyám, Tristan a szárnyai alá vett, igaz, hogy néha kicsit túlzásba viszi a védelmező báty státuszt, de nem tudnék nélküle élni, ebben biztos vagyok. Erős kapcsolat fűz hozzá, belehalnék, ha elveszíteném. Együtt erősek vagyunk és úgy érzem, mindenre képesek.

a felszín alatt »
Aprócska, törékeny teremtésnek tűnhetek. Csak azért, mert nem tudod, mi vagyok. A szende arcocska, a bájos mosoly igazán megnyerő tud lenni bárkivel szemben. Ha pedig nem, akkor óriási zöld szemeimmel teszek azért, hogy megnyerő legyek. Vámpirságom nagy előnye, hogy szépségemet még szebbé tette. Hátam közepéig érő vörös hajam van, amely általában egyenesen hordok. Szeretem, hogy mindig ilyen fiatal leszek, húsz évem kinézetem még mindig egy kicsit gyermekinek hat mint felnőttesnek. Mindig is imádtam stílusos lenni, véremben van, hogy úgy kell öltözködnöm ahogy egy gróf lányához az méltó. Erős vagyok, amit a lehető legjobban ki is használok. Az első vámpírok között voltam a földön, már-már legyőzhetetlennek mondanám magam.
Erős, akaratos, találékony, gyerekes, sértődékeny, gyenge lelkű, beteges. Talán ezekkel a szavakkal lehetne a leginkább jellemezni engem. Erős vagyok, hiszen mindig kitartottam. Több mint ezer éven keresztül, betegségben, egészségben. Menekültem fél életen keresztül, de túléltem. Nem vagyok az a típus, aki hozzá lenne szokva ahhoz, hogy ne kapja meg azt, amit szeretne. Mindig elérem céljaim, ha kell erőszakkal, de akkor is elveszem. Nem érdekel senki érzelme, ha úgy látom, hogy nekem ez jó lesz majd a jövőben, hasznomra fog válni akkor biztosan megteszem. Nem szoktam titokban tartani tetteim. Aki ismer, az tudja, hogy mennyire találékony vagyok, különböző jeleket, üzeneteket hagyok magam után amik alapján elérem, hogy ha akarom, hogy megtaláljanak. Mindenre emlékszem, és ami nem volt jó nekem azt szeretem felhánytorgatni másoknak. Amikor már azt hiszik, megszabadultak tőlem, akkor bújok ismét elő... Életkorom ellenére sokszor őrülten gyerekesen viselkedem. Ezt nem lehet másként elmagyarázni, leginkább tetteimen nyilvánul meg, érzelmeimen. De hát aki nem fogad el így, az vessen magára és tetteire egyaránt. Brutálisan könnyen sértődöm és nagyon hirtelen támadok is ezzel egyben. Néha elég egyetlen egy rossz szó is, vagy csak egy rossz tett... és már ki is vívta nálam a háborút. Amit általában én nyerek meg. Sok-sok évvel ezelőtt beleszerettem az egyik eredeti vámpírba. Szerelmem sajnos nem tartott sokáig, hiszen a másik megigézett, hogy felejtsem el. Menekülnöm kellett, de az igézet nem tartott örökké. Mindig is szerettem Klaus Mikaelsont. Mindig is tudtam, hogy ő az enyém lesz majd. Most pedig visszatértem, hogy elvegyem azt, ami jár nekem. Akárkin is kell ezért áttaposni. A legnagyobb gyengeségem pedig azt lesz, ha ő utasít majd el. Emberi létem nagy részét betegségeimmel töltöttem. A depresszióm, a hirtelen haragom, gyorsan változó érzelmi hullámok mind kihatással lettek rám vámpir létemben is. Túlságosan felerősödtek és ezért a bátyám bezáratott egy buddhista kolostorba évekre, ahol szinte soha nem voltam magamnál. Amikor elegem lett ebből, színlelni kezdtem a gyógyulásom, majd egy mészárlás után megszöktem és a bátyám után eredtem. Én nem vagyok örült... de tényleg!


user információk »

Név » B
Kor » 21
Multik » secret
életem lapjai »
 
  Roses are red.
Lavender is blue.
Come find me,
before I find you.

Az életem kifejezetten unalmas volt addig, még a Mikaelsonok be nem léptek kastélyunk kapuján. 1002-ben történt, már több mint ezer évvel ezelőtt. Milyen régen is volt! Viszont egyáltalán nem jelentéktelen. Mikor először megláttam már akkor beleszerettem. Klaus Mikaelson. Sokat mesélhetne róla az ember, legtöbben már a nevétől is megborzonganak. Akkoriban még más volt. Hős szerelmes, aki váltig állította, hogy én nem akarhatom ezt, nem akarhatok vele komolyabb kapcsolatba kerülni, hiszen ő egy szörnyeteg. Nem rémisztett meg, hiszen szerettem mindig is veszélyesen élni, nem voltam soha teljesen épeszű. A legrosszabbkor időzítették ezt az esetet, hiszen a születésnapomat ünnepeltük akkor és magamba voltam zuhanva. Gyászoltam, minden évben azon a napon, amikor ünnepelnem kellett volna. Klaus megtalált, és elmeséltem neki a történetem, hogy születésemkor megöltem az anyám. Ekkor éreztem először, hogy sikerült a bizalmába férkőznöm, hiszen elmesélte az ő egyik legbizalmasabb történetét, amit még a testvérei sem tudnak.
Hogy hogyan lettem én vámpir? Egyszerű a válasz. Akkori állapotom nem volt teljesen tiszta. A depresszió csak rádobott még egyel a betegségemre, ami teljesen elvette az eszem. Öngyilkossági kísérlettel próbálkoztam, de Rebekah megtalált és adott nekem a véréből, ami mint kiderült, gyógyító hatással van az emberekre. Teljesen felépültem, de nem hagytam magam, egy pillanatra kellett csak hogy elforduljanak és én levetettem magam az egyik erkélyről. Meghaltam ugyan, de újra fel is éledtem. Vámpírként.
A közeli faluban és a kastélyban is elkezdtek sugdolózni a hátuk mögött, hogy démon lakozik bennük és megfertőzik lassan az egész kastélyt. Tudták, hogy menekülniük kell, és én úgy döntöttem, velük fogok tartani. Klaus testvérével, Elijahval indultam neki a szökésnek, de mivel nem tetszett neki az ötlet, ezért akaratán kívül megigézett és én pedig teljesítettem a szavait. Akaratom ellenére... fájt, őrültem fájt és nem mondhattam ki. Klaus elhagyott, mi pedig testvéremmel és Luciennel, akik szintén vámpírrá váltak Elijah és Klaus vérvonalából, menekülni kezdtünk.
Éveken keresztül azt hittem, én vagyok Rebekah Mikaelson és ők pedig a fivéreim. Menekültünk Mikael elől, de nem számított valójában, hogy kik is vagyunk, ha a vámpir vámpírvadász megtalál minket, mindenképp meghaltunk volna. Évek, évtizedek teltek el, mire az igézetet legyőztük és újra önmagunk lettünk.
A bátyám miatt éveken keresztül egy kolostorban éltem, elkábítva, semmit téve, és beletelt néhány évembe mire eljutottam odáig, hogy szabadulni tudjak. Tristan egyre kevesebbet járt hozzám, New Orleansba ment és csak ígérgette, hogy eljön értem és elvisz majd. Erre én nagyon ráuntam. Lemészároltam az összes buddhistát, majd elindultam utána, New Orleasba. Hiszen újra kell látnom életem szerelmét és meg kell védenem a vérvonalam. Alig éltem még úgy igazán, nem szeretném meghalni ilyen hamar!
Reszkess New Orleans, Aurora de Martel megérkezett!

Én soha nem hagyom abba a játékot.



A hozzászólást Aurora de Martel összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Dec. 27, 2015 4:10 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

Ősi vámpír
Tatia Petrova
Aurora de Martel Tumblr_otqo5bAuS71sasfc6o1_100
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
◆ boring falls ◆
Hobbi & foglalkozás :
◆ after killing, the "you're a joke" face is my speciality ◆



A poszt írója Tatia Petrova
Elküldésének ideje Vas. Dec. 27, 2015 4:06 pm
Ugrás egy másik oldalra


Gratulálunk, elfogadva!


üdvözlünk a diaries frpg oldalán

Aurora, drága! 40
Sok emberrel találkoztam már életem során, de be kell valljam, te vagy az egyik legőrültebb közülük még akkor is, ha te magad tagadod a tényt, hogy az agyad nem teljesen tiszta. Édesem, törődj bele, beteg vagy, de én biztos nem fogom ezt a te számládra róni. Olyan báty mellett, mint Tristan, majd a Mikaelson-okhoz hasonló ismerősök mellett bárki megbolondult volna, ehhez képest eléggé sokáig kihúztad, nem is olyan sok időt töltöttél abban a kolostorban, ahonnan végül is a leleményességed lévén kerültél ki. Én is mérges lennék, ha az akaratom ellenére szedáltak volna állandóan, akár azt is mondhatnám, hogy együtt érzek veled...
Hoztad azt a stílust, amit Aurora-tól a sorozatban megismerhettünk, nem hiszem, hogy nehezedre fog esni a játék ezzel a nőszeméllyel. Nincs mibe belekötni, egyedül csak arra tudlak megkérni még a foglalók előtt, hogy kicsit változtass a születési dátumodon, hiszen nálunk az oldalon Klaus is mindössze 1005 éves.. tudod, amikor még itt minden elkezdődött, nem igazán voltak még pontos adataink a szereplőkkel kapcsolatba, így ehhez igazodunk. Smile Menj, vedd be a játékteret, bűvölj, aztán taposs el mindenkit, ehhez pedig jó szórakozást! Smile

Vissza az elejére Go down
 

Aurora de Martel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Aurora de Martel
» Aurora C. Smith &&
» Aurora Larson
» Aurora C. Smith háza
» Aurora C. Smith - újraírott - készül.

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
rising of the mortals :: Vámpírok-


Új posztok
tekintsd meg
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm
Laurel O. Delgado
Szer. Május 29, 2019 1:28 am
Katherine Pierce
Kedd Május 28, 2019 8:31 pm
Amren Monroe
Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm
Lucille Éamon Vodova
Szer. Május 22, 2019 12:03 pm
Katherine Pierce
Hétf. Május 20, 2019 10:43 am
Shiraz Watson
Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm
Aingeal Hearn

• ROTM FRPG •