Whatever anyone does or says,
i must be emerald and keep my color

Megosztás
Raul L. Dequan

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Dec. 30, 2015 5:18 pm
Ugrás egy másik oldalra
Raul Lysander Dequan


személyes információk

becenév » Ne kívánj becézgetni, kérlek, hisz abban az esetben az életeddel játszol..
születési idő » 1197. Augusztus 10.-én.
születési hely » Görögország (latin származású).
kor » 818.
play by » Mr. Torrance Coombs.
foglalkozás » Éppenséggel rád vadászom.. De valós foglalkozásomat tekintve, nos én vagyok a Boszorkányvadász Társaság alapítója, és egyben kiemelt főnöke. Általam dől el minden a csoportban, hisz egyedül én diktálom a szabályokat, én irányítom az alattam állókat, és így mindenki előttem hajt fejet. Netán.. egyéb kérdés?

faj » Vadász (vámpír).
család » Mit ér eme szó, ha létezése kínzó? S mit ér fogalomként, ha szinte felperzsel lelkiekben? Mit ér egy napon, amikor szembe nézel velük, de nem kapsz mást tőlük csak szenvedést? Mit ér, ha tudod, hogy létezik, de kitagadnak, s ezáltal örökre elátkoznak?
Számomra a család maga a kegyetlenség jelensége, a kínzó lét pokla, a szenvedés mérvadója. Egykoron nekem is volt anyám, és apám, sőt még testvéreim is, de már az elejétől fogva ki lettem eme létkörből szorítva. Két bátyám, és a húgom mindig is elsőbbséget élvezett mindenben, így jócskán mondhatnám, hogy én voltam a kis fekete bárány. Míg ők hárman mindent megkaptak, nos addig engem szolga sorba taszítottak. Éheztettek, vertek, kínoztak emellett, hisz sosem volt tökéletes, amit értük megtettem. Nem volt elég nekik, hogy én takarítottam, és főztem rájuk, hogy életben legyenek, sőt még én is dolgoztam az egész családért szinte.. S mégis mit kaptam? Szidást, ütést, éhen veszést..
Ám eljött az a nap is, amikor elegem lett belőlük, és egyetlen éjszaka alatt lemészároltam mindenkit.
Tehát voltaképpen nincs családom, ha csak azt nem nézem, hogy a drága Roger Andre-tól elszedtem az első fiát, és a kedves kis feleségét. A nőt könnyű volt, talán túlontúl is. Bántalmazással tartottam magam mellett, s amikor Lys betöltötte a 7. életévét az anyját a szeme láttára megöltem. Rogernek meg végig azt hazudtam, hogy a fia halott, s hogy eme gyermek mindvégig a sajátom volt.
Lysandert felneveltem, ámde nem számítottam rá, hogy ennyire kitartó lesz. Azt hittem, hogy belebetegszik azon tudatba, hogy kínzom, s felemésztem lelkiekben, de sokkalta erősebb volt, mint vártam. Küzdött, túlélte, és a mai napig él. Úgy látszik nem akárkit neveltem fel, és valahol egészen mélyen tisztelem őt, ahogy fiamként tekintek rá, de... de belé kell vernem azt, hogy az érzelmek nyomorulttá tesznek. Ezért is ítéltettem szenvedésre a mai napig.

a felszín alatt »
Kegyetlen. Kíméletlen. Gyilkos. E három szó az, ami a legjobban jellemez. Vámpír mivoltomból kifolyólag, nos imádom a vért, s talán éppen ezért sosem iszom vértasakból. Lysandert is arra szoktattam rá, hogy emberek életét ontsa ki, ha szomjas, ahogy én magam is mindig csak friss, emberi vénából táplálkozom, és kicsit sem szokásom leállni. Addig iszom amíg az áldozatom ki nem szárad, és amíg az élete végleg ki nem huny, ezáltal eltávozva a túlvilágra. S minek kímélnék meg egy emberi életet? Hát ez az! Semmiért..
Valahol egészen mélyen, nos érző oldalam is van, hisz mégiscsak kedvelem a fiamat, s még annak ellenére is, hogy bántom őt. Ahogy ugyanúgy szintén Avery iránt is érzek valamit, ami számomra máig tisztázatlan képet ad. Közben azt sem tagadhatom le, hogy a másik két vámpír is előhoz belőlem valamit, hisz velük sem vagyok kegyetlen, sőt.. kifejezetten tisztelem a munkájukat, és meg is becsülöm, ahogy ők is mélyen meghajlanak nekem..
Kék szem, barna haj, átlagos testalkat, és egy éppen csak ideális magasság jellemez, ahogy emellett mindig adok a megjelenésemre. Tökéletes ruha kollekciót öltök fel magamra, s ezáltal nem akármiben jelenek meg. Rendkívüli módon adok az udvariasságra is, s talán éppen ezért sem támadok rá senkire sem azonnal, hanem csak szépen lassan, s így a magam kis módján fegyverzem le az adott illetőt.

user információk »

Név » user neve ide
Kor » user kora ide
Multik » multik az oldalon ide
életem lapjai »
Az életem több szempontból is firtathatóvá válhatna, miszerint mit miért tettem, avagy okoztam. De a kérdések megválaszolatlanok maradnak, ahogy az életem bizonyos pontjai is. Kaptam hideget, s meleget egyaránt, sőt talán éppen eleget is. Éppen ezért csak tömören kiemelném a lényeget, s ha többet kívánnál rólam megtudni, nos akkor ismerj meg..
1215-ben megismertem egy vámpírlányt, akinek eléggé sanyarú sorsa volt már a találkozásunk előtt is, s akit az élet jócskán megviselt minden szempontból mérve. Elvesztette szinte az egész családját; a szüleit, a férjét, és velük együtt a gyermekét. Egy kisebb boszorkányosztag százhat éven keresztül kegyetlenül kínozta, fogva tartotta, s mindeközben szinte alig kapott emberi vért, míg más szempontból tekintve mindezt, nos akarata ellenére vált belőle vámpír. Ezek után pedig szerintem teljesen érthető azon indok, miszerint miért is gyűlöli annyira a boszorkányokat.
Azon a napon, amikor is megismertem őt, nos már tudtam, hogy ha sikeresen létrehozom a Boszorkányvadász Társaságot, akkor neki mindenképpen benne kell lennie, mint vezetői tag. Hisz eleve egy talpraesett nőről van szó, aki pontosan tudja azt, hogy mit akar, s emellett mégis kegyetlen, de a tekintetében látni lehet, hogy egyszerűen nagyon is megviselte, ami az elmúlt időszakban történt vele. Tehát teljesen evidens volt, hogy csatlakozik hozzánk, és nemcsak azért, mert ő is ugyanúgy utálja a boszorkányokat, mint mi, hanem azért is, mert... Nos nem is tudom, ahogy szinte teltek a napok, s eközben egyre több időt töltött velünk, nos egyre inkább vonzódni kezdtem hozzá. Mégiscsak férfiből vagyok, s ő pedig egy rendkívülien gyönyörű nő, de.. de nem hiszem, hogy csupán csak erről van itt szó. Igazság szerint még magam sem tudom, hogy mit érzek iránta, de mindezzel a későbbiekben is ráérek majdan foglalkozni.
Számomra ő is ugyanolyan volt, mint a másik két vámpír, akiket még jóval előtte ismertem meg, hiszen ugyanúgy adtam neki is a véremből, avagy egy-egy alkalomadtán saját embertársaimat vadásztam le nekik táplálék gyanánt. Egyedül csupán én voltam közülük az, aki kitudott menni a napra, hisz még akkoriban ember voltam, és mivel eleinte nem ismertem megbízható szándékú boszorkányt, így várniuk kellett a rejtekhelyen, ezáltal csak este közlekedhettek. De akármennyire is nem akartam ezt, mégis csak folyton a sötétben kellett élniük. Végül igencsak későn tudtam szerezni nekik napfényvédőgyűrűt, amit egy boszorkány ismerősöm készített a számomra, s még hozzá külön kérésre. Benne is nagyon nehezen sikerült megbíznom, de mivel szinte gyerekkoromtól kezdve ismertem, így még szép, hogy adtam neki egy esélyt, amit ugyan nem játszott el, de én magam rettentően féltékeny voltam rá. Roger mindig is az a típus volt, aki mindent megkapott, s akinek egy teljesen jó élete volt.
Mára pedig hivatalosan is létezik a társaság, egyetlen pont közös mindannyiunkban, hogy gyűlöljük a boszorkányokat, s ezért is lett létrehozva a Boszorkányvadász Társaság, melynek élén a három általam megismert vámpír áll. Egyetlen dolog érdekel tehát engemet, és ez az, hogy tökéletesen végezzék a munkájukat, hisz amennyiben elbuknak, nos a fejüket vétettem.
Oh, és hogy mi van velem? Nos én ugyanolyan kegyetlen vagyok vámpírként is, hisz gyilkolok, s nem kímélek meg senkit, sőt miért is tenném?A drága fiamat; Lysandert is bántom, pedig valamilyen szinten szeretem, viszont pontosan tudom azt, hogy nem az én fiam, ahogy azzal is tisztában vagyok, hogy érezni óhajt, s amíg ezt teszi, addig kénytelen vagyok az útját egyengetni. Mégiscsak az apja lennék, vagy mi az Isten, nem de?

Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Dec. 30, 2015 6:04 pm
Ugrás egy másik oldalra


Gratulálunk, elfogadva!


üdvözlünk a diaries frpg oldalán

Mr. Dequan!
Üdvözlöm köreinkben! Meg kell jegyeznem, ezúttal is egy őrjítő arcot választott play by-ként, valószínűleg a véletlen műve lehet, hogy ő is nagy-nagy kedvencem... nem mintha létezne olyan arc, amit nem kedvelnék minimálisan, de... megpróbálok nem ömlengeni túl sokat. 27 A karakterhez tökéletesen passzinítható az úriember, van benne valami jellegzetes, amit már az első pillanattól fogva kiszimatoltam, és talán pontosan ezért sikerült annyira belopnia magát a szívembe.
Nem akarlak sokáig feltartani, így a lényegre térek... a boszorkányok furcsa szerzetek; csak úgy, mint a többi fajnál, közöttük is akadnak olyanok, akik jó magyarázatot nem tudnak adni arra, miért kívánják megkeseríteni mások életét. Valami megmagyarázhatatlan indok elég nekik ahhoz, hogy évtizedeken nehezítsék mások életét... valószínűleg neked is ártottak, ha arra kényszerültél hogy létrehozz egy ilyen társaságot. Ehhez kitartás kell, céltudatosság... és úgy látom, te ezekben nem szűkülködsz! 40 31 Az viszont nem tesz szimpatikussá, hogy bántod szegény fogadott fiadat! Shocked
Nektek már van hová tartoznotok... és a lényeg, hogy legyen hová és kihez tartozni ebben a veszedelmes világban Smile
Tényleg nem akarlak itt tartani, menj, és foglalózz le, majd... mivel már várnak, nincs más dolgod, mint velevetni magad a játékokba! Jó szórakozást!

Vissza az elejére Go down
 

Raul L. Dequan

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Lysander Dequan

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
rising of the mortals :: Vámpírok-


Új posztok
tekintsd meg
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm
Laurel O. Delgado
Szer. Május 29, 2019 1:28 am
Katherine Pierce
Kedd Május 28, 2019 8:31 pm
Amren Monroe
Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm
Lucille Éamon Vodova
Szer. Május 22, 2019 12:03 pm
Katherine Pierce
Hétf. Május 20, 2019 10:43 am
Shiraz Watson
Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm
Aingeal Hearn

• ROTM FRPG •