A sötétség vagy megszólít
vagy nem vesz rólad tudomást



Share | 
Clairity kocsma


Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
† Chatkép :

† Keresem :
somebody from my messy life ◊
† Kedvenc dal :
Glowing in the Dark
† Tartózkodási hely :
◊ New Orleans ◊
† Hobbi & foglalkozás :
◊ watch over my daughter & lawyer ◊



Layla Murdock ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Márc. 19, 2016 8:23 pm
****
Vissza az elejére Go down


Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
† Chatkép :

† Keresem :
somebody from my messy life ◊
† Kedvenc dal :
Glowing in the Dark
† Tartózkodási hely :
◊ New Orleans ◊
† Hobbi & foglalkozás :
◊ watch over my daughter & lawyer ◊



Layla Murdock ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Márc. 19, 2016 9:00 pm
Nee & Babydoll
Véletlen találkozások nincsenek...
Mindenkinek szüksége van egy kis kikapcsolódásra, s már nekem se ártott volna, de még se voltam képes. Sietve foglaltam helyet az egyik pultnál lévő bárszéken, majd landolt is előttem az ital, de persze semmi alkohol. Eleanor otthon aludt már, vagyis még mindig a szállodában, hiszen ott laktunk. Brett-nek nyoma se volt, s annak ellenére, hogy itt még nem is álltam munkába a helyi kollégák a segítségemet kérték egy ügyben. Bébiszitter vigyázott a lányomra, lehet, hogy 7 éves volt már, de akkor is eléggé őrült világban éltünk és inkább óvatos vagyok, mint esetleg örökre elveszítsem őt. Eleinte nem örültem annak a hírnek, hogy babát várok, hiszen a mai napig nem tudom, hogy mi történt, mintha csak valami gát lenne a fejemben, de most mégis ő jelenti a világot számomra és örülök annak, hogy a családom nem hagyta, hogy őrültséget csináljak.
Lassan kortyoltam bele az italomba, majd elővettem a mappát és elkezdtem lapozgatni, megnéztem, elolvastam a benne szereplő dokumentumokat is. Hamarosan pedig a toll és a papír is előkerült is jegyzetelni kezdtem. Fiatal és zöldfülű vagyok, ezt sose tagadtam, de mégis büszkék rám az idősebb kollégák is, mert mindig észreveszem a buktatókat és még egyetlen egy ügyet se buktam el. Kezdők szerencséje sokak szerint, s talán így is van. Ki tudja… Egy fáradt sóhaj hagyja el az ajkaimat. – Layla, néha nem ártana lazítanod is. – szólalt meg Fred, a csapos, mire sietve kaptam fel a fejemet. – Nem lehet, akkor kikapná el a rosszfiúkat? – kérdeztem tőle mosolyogva, mire leraktam a kezében lévő rongyot és odasétált hozzám. – Nem régóta jársz ide, de még egyszer se láttalak valamilyen papírok nélkül itt. Lazíts, a ház vendége vagy mára. – mire csak sóhajtottam és megígértem, hogy majd igyekszem, de a dosszié továbbra is ott maradt. Amikor az innivalót vissza akartam rakni a helyére, akkor megborult, mire sietve kaptam fel a mappát, minek a tartalma félig meddig a földön kötött ki, de persze megpróbáltam elkapni, így meglöktem a mellettem ülő, vagy éppen elhaladó csajt. – Bocsánat, nem szándékos volt. – pattantam le a székről, miközben próbáltam összeszedni a fényképeket, s a jegyzeteket. – Remélem az italod nem ment ki, ha igen, akkor kifizetem, vagyis meghívlak egy másikra. – tettem hozzá zavaromban, miközben még mindig a földön matattam.
•• credit  •• Music •• Megjegyzés / Előzmény
Vissza az elejére Go down


Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
† Chatkép :

† Tartózkodási hely :
New Orleans
† Hobbi & foglalkozás :
Gyermek gyógytornász
† Humor :
Mikor milyen



Nevaeh Shailene Fernee ÍRTA A POSZTOT
Vas. Márc. 20, 2016 1:57 pm
Layla & Nevaeh
Fred csacsogása tompán kúszott a fülembe, ahogy a martinimet kortyoltam, tekintetem a bárpult mögött sorakozó italos üvegeken pihent egy ideje, noha valójában inkább az ide-oda kitűzött fényképek érdekeltek. Az információkat attól még fogtam, a Layla név számomra nem mondott semmit, mint ahogy a mellettem ülő kiscsaj sem izgatott túlzottan, roppant mód unalmasnak találtam azokat, akik egy bárban képesek aktákat bújni. Igazság szerint egy részem ezer örömmel rázta volna fel az unalmas kis világából, másrészt ma nem az akartam lenni, aki másokon segít. A kedvesség nem volt része a repertoáromnak jelenleg, hiszen miért itt lett volna, mára már kibájologtam magam a munkám során. Most abszolút nem azt hozom, aki akkor voltam, a lábaimra feszülő bőrnadrág, a térdemig felérő magas sarkú csizmák igazság szerint egész szép véleményt képesek kicsalni az emberekből. Igen, igen, az irónia jelenleg valós. Nagyon is tudom, mi rólam az első gondolat, de ma este kedvemre való a céda szerepkörrel szórakoztatni magam, és egy ilyen munkamániásnak tűnő decens kiscsaj mellett még inkább jól esik.
Ajkaimon lusta, hamiskás mosoly csücsült, amikor rákacsintottam Fredre, elcsípve a pillantását. Sokat jártam erre, ismertem, nem behatóan, de egymás nevével képben voltunk, és néha kaptam egy ingyen kört, ha elég mély volt a dekoltázsom. Most nem erősítettem rá ilyen téren is a ribancos imázsra. Nem kell kérem túlzásba esni.
Egészen jól ellettem volna csendes megfigyelésem közepette, mikor is a kiscsaj úgy dönt, hogy minden téren halál bénát játszik, mert nem elég, hogy a saját poharát kiborítja, még tetézi is a dolgot azzal, hogy a cucca után nyúl, és engem is megborít, mire az épp ajkaimhoz emelt italom nagy része a nyakamon, és a mellkasomon köt ki, én pedig olyan lendülettel cseszem le a pultra a poharat, hogy kis híján összetörik. Nem a zavartságtól kúszik vörösség a képemre, de igyekszem nem engedni a hirtelen felindulásomnak, és mondani valami roppant csúnyát a csajnak, még a végén elbőgi magát, vagy valami, azt meg határozottan nem bírom.
- Még jó.
Feleltem nyeglén, mert komolyan, mégis ki az, aki idegeneket lök meg, hogy leöntsék magukat a saját piájukkal? Én mondjuk képes vagyok rá, ha nagyon unom magam, de ő nem tűnik első blikkre ennyire komplikált léleknek.
- És a felsőmet is elviszed a tisztítóba, vagy mi? Jobban zavar, hogy a köldökömig martinis vagyok, minthogy nincs mit innom.
Közben azért megnéztem, milyen fényképeket szedeget a földről. Kemény azért, gondolom valami eljárás alá vont személy, és ilyen szépen kiteregette a padlóra… Csóri, nem lehet éppen minden rendben vele, de ez mondjuk pont nem érdekel, a megjátszott együttérzésen túl többre nem vagyok hajlandó, és most még az sem érdekem.
Egészen konkrétan azzal a gondolattal játszom, hogy leveszem a smaragdzöld, csónaknyakú tunikámat, és nagy csinnadrattával bevonulok a wc-be megszárítani a kézszárító alatt.
- Szóval, rosszfiúk, mi? Nem tűnsz zsarunak.
Célzatosan mutatok rá arra, hogy talán nem a legnyerőbb megfogalmazás aktakukacként az elkapni szót használni.
- Na jó, talán a nyomozó beleférhet.
Adok ennyi engedményt, noha annak túl fiatal, kivéve, ha hozzám hasonlóan csak annak tűnik, egyébként pedig borzalmasan öreg, bár nem borsódzik tőle a hátam, vagy kaparnám le szívem szerint a falat, szóval gyanítom, egyszerű ember, ami kész felüdülés számomra, munkán kívül, egyébként nem nagyon forgolódom emberi körökben, túlságosan könnyű falatok számomra. Vagyis, az lenne, ha nem örvendeztetett volna meg egy ingyen fürdővel…



Vissza az elejére Go down


Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
† Chatkép :

† Keresem :
somebody from my messy life ◊
† Kedvenc dal :
Glowing in the Dark
† Tartózkodási hely :
◊ New Orleans ◊
† Hobbi & foglalkozás :
◊ watch over my daughter & lawyer ◊



Layla Murdock ÍRTA A POSZTOT
Vas. Márc. 20, 2016 7:17 pm
Nee & Babydoll
Véletlen találkozások nincsenek...
Szinte minden este ugyanaz a lemez. Először Fred próbál meg az alkoholra rávenni, ha neki nem megy, akkor jön az önjelölt férfi, aki megmentené az estémet. Biztos vagyok abban, hogy sok más nő eldobná még az agyát is, ha ennyire körbelegyezgetnék a férfiak, de én nem ilyen voltam. Van egy lányom, akiért felelősséggel tartozom már 7 éve, vagyis inkább mondjuk azt, hogy 8 éve, hiszen már akkor is rám volt bízva, amikor még csak a pocakomban növekedett. Azóta az eset óta pedig nem nagyon szűrtem össze senkivel se a legyet, vagy pedig ügyeltem arra, hogy többször biztosan ne lássam az illetőt. Elég volt egy vak volt a fejemben, nem kell még több. Egyszerűen csak óvatosabb lettem, hiszen sose lehet tudni, hogy kit mi vezérel. Megtanultam már azt, hogy a látszat nagyon sok esetben csal.
Most lehet, hogy másnak az aktáját nézegettem és próbáltam meg összerakni a képeket, hogy mi mi után következhetett, vagy éppen miért tette az illető, s még kit keresünk, de amikor nem volt mit figyelnem, akkor újra és újra az az akta hevert előttem. A sajátom. Feljelentés sose született, de amire emlékeztem, azt mind leírtam és még a barátaim körében is kérdezősködtem, de mintha a föld nyelte volna el Eleanor apját. Vagy talán kicsit olyan is volt, mintha sose létezett volna, de ez eléggé abszurd, ezt magam is tudtam és ezért nem tudtam feladni. Nem akartam megtalálni, hogy számon kérjem azt, hogy miért nem érdekli a lánya, vagy elmondjam neki, hogy van egy lánya. Sokkal inkább csak azért csináltam, mert válaszokat szerettem volna kapni. S másról szó se volt.
Hamarosan pedig nem történik a baj, de még szép, hogy a képek és a papírok számomra fontosabbak, mint az, hogy esetleg mim lett az italtól ragacsos, vagy a mellettem ülő mennyire ázott el. Még a bénaságom se érdekel, hiszen még a ló is megbotlik, mi nők meg ez alól nem vagyunk kivételek. Főleg, ha magas sarkúban az ember rosszul lép, de azt se gondoltam volna, hogy Miss Tökélyt találom meg, vagy talán Miss kényeske is találóbb lenne a szavai alapján. Egy pillanatra Freddel összenézünk, mintha csak attól tartana, hogy hamarosan kitör a III. világháború, de eszem ágában se volt ez. Eléggé higgadt a természetesen, de azért sikerült kevésbé kedvesen megszólalnom miután végig pillantottam a lányon. – Nem hiszem, hogy túlzottan zavarna a dolog, ha le kellene venned ennyi szempár előtt a felsődet. Legalábbis eddig nem fogtad vissza magad. – nem először látom már itt, majd újra a felsőjére pillantok. – Azt hiszem inkább csak le kellene törölnöd a nyíláson át és a gond megoldódik. – billentem oldalra a fejemet egy féloldalas, de csöppet se kedves mosolyt villantok rá. Majd pedig összeszedem a maradék papírt, miközben elszámolok magamban tízig. Visszarakom őket a dossziéba, majd lerakom a letakarított pultra. – Köszi Fred. – mire ő csak bólint egyet, mire nem is felelek már, hiszen felesleges lenne. Hosszú barna hajamba túrok, majd a lányra pillantok, amikor újra megszólal.
- A látszat néha csal, s nem csak a zsaruk kapják el a rosszfiúkat. – jegyzem meg minden érzelem nélkül. Nem ismerem a csajt, így nincs okom barátságosnak se lenni vele, se utálnom őt. Bár utóbbira már inkább rászolgált, de még változhat a dolog.
- Nem vagyok nyomozó se, ügyvéd vagyok. – pillantok rá komolyan, majd belekortyolok az újabb italomba, majd lerakom biztonságos helyre.
- Te pedig? A bár királynője? – kérdezem tőle kíváncsian, s talán kicsit pimaszul. Fred nevetése pedig szinte a torkomban csendül. Szóval nem az, csak egy vendég, aki talán túl sokat képzel magáról.  

Vissza az elejére Go down


Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
† Chatkép :

† Tartózkodási hely :
New Orleans
† Hobbi & foglalkozás :
Gyermek gyógytornász
† Humor :
Mikor milyen



Nevaeh Shailene Fernee ÍRTA A POSZTOT
Szer. Márc. 23, 2016 2:48 pm
Layla & Nevaeh
Kedvem támadna felkacagni a szavai hallatán. Nocsak, alamuszi nyuszi nagyot ugrik. Ahhoz képest, hogy gyakorlatilag ő a bűnös jelen helyzetben, igencsak tahó megnyilvánulás kerekedik a dologból, de rá se rántok, ilyen kis pukkancs nebántsvirágok sosem érdekeltek.
- Szende szűz jókislány látszatod ellenére felettébb rosszmájú és előítéletes vagy. A jelek szerint valóban roppant mód sajnálhatod a bénaságodat. Tudod, általában ilyen esetekben az, aki miatt a probléma keletkezett, általában meghúzza magát, nem tesz még több lapáttal a helyzetre.
Felvontam a szemöldököm, mert mondjuk parádézni nem szoktam, sem ledobni a textilt, ha fel is csípek valakit, azzal sem nyilvánosan intézem a pikáns részeket, még egy csókot sem, mert az nem tartozik a publikumra. Lenéztem a csónaknyakú felsőmre, és totál nem értettem, mi a túróról beszél, de legszívesebben tényleg lekaptam volna, és hozzávágom az álszent kis fejéhez, mert be kell vallani, határozottan nem erősítette a szavaival a jókislányos imidzsét.
- Ha már ennyire jól tudod, mit kellene csinálnom, nem segítenél benne?
Legalább egy kis pírt kérek arra a dölyfös arcocskára, igazából lehet húzgálni a bajszomat, de nem biztos, hogy örülni fog az eredménynek. Mesterien ki tudok készíteni másokat, elég sokat gyakoroltam. Kötve hiszem, hogy megtörölgetne a felsőm alatt, ahhoz túlságosan szendének tűnik, meg egyébként is inkább csak a szája nagy.
- De, szerintem fizikailag ők kapják el őket.
Az más kérdés, hogy ideális esetben, az emberek közt jogilag is el kell ítéltetni, de arra én már nem használnám az elkapás szót. Elítéltetni, inkább, ha már ilyen bűbáj volt annak dacára, hogy ő öntött le, és még neki áll feljebb, eszemben sincs nem kijavítani. Ó, és ha tudná, hogy miként képesek menni a dolgok az én világomban…
- Világos, közben felmerült bennem ez is. Már értem, hogy miért tűnik úgy, hogy zabszem van a hátsódban.
Nem bírom az ügyvédeket, s ha már ő beskatulyázott, hát én sem fogom különlegesebbnek, vagy épp egyedibbnek gondolni, mint bármelyik másik öltönyös gyökeret. Annyi az érdeme, hogy édesebb és csinosabb, mint a legtöbb, bár ez nem is érdem, egyszerű fizikai adottság, genetika.
- Nem nagyon látok koronát a fejemen, Miss Próbálok Nagyon Epés lenni, de nem megy.
Csóválom meg a fejem, noha nem tudom, miből is vont le ezt a következtetést, szerintem a legtöbben nem örvendenének a ténynek, hogy nyaktól hasik piások lesznek más bénasága miatt, akinek még egy rendes bocsánatkérésre sem futja, csak pattog, és vagdalkozik. Ne csodálkozzon, hogy nem leszek tüncimünci vele.



Vissza az elejére Go down


Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
† Chatkép :

† Keresem :
somebody from my messy life ◊
† Kedvenc dal :
Glowing in the Dark
† Tartózkodási hely :
◊ New Orleans ◊
† Hobbi & foglalkozás :
◊ watch over my daughter & lawyer ◊



Layla Murdock ÍRTA A POSZTOT
Szer. Márc. 23, 2016 8:13 pm
Nee & Babydoll
Véletlen találkozások nincsenek...
- Nem értem, hogy miért gondolod ezt, de ha ennyire magadra veszed, akkor talán a szavaimban volt igazság. – mosolyodom el ártatlanul, hiszen sose bírtam az olyan nőket, akik kipakolják azt, amivel a természet vagy éppen nem annyira a természet áldotta meg őket. Nem túlzottan érdekelt, hogy neki miként vannak eme gömbölyödései, de az is tény volt, hogy nem éppen nyerte el a tetszésemet már az első megnyilvánulása se. – Fura, hogy ezt gondolod, hiszen bocsánat kértem, ahogyan minden normális ember tenné, illetve felajánlottam azt is, hogy kifizetek neked egy újabb kört, a felsődnek szemmel láthatóan nincs baja, s semmi kedvem a melleidet fogdosni. Esetleg az utóbbi lenne a gond? A nők vonzanak? – kérdeztem tőle már sokkal higgadtabban, mint előtte bármit. Nem zavar engem, ha esetleg valójában a nőkhöz vonzódik, de tőlem ne várja azt, hogy a két szép szeméért hirtelen rávetném magam. Tényleg nincs semmi bajom azokkal, akik a saját neműket szeretik, de ne is várja el, hogy mindenki olyan legyen, mint ő.
Szavaira egy apró sóhaj hagyja el ajkaimat, s nehezemre esik megállni, hogy ne borítsam a pulton lévő innivalókat az ölébe, de nem olyan személy vagyok. Mindig mindenkivel kedve, de azért távolságtartó is a múltam miatt. Végül felveszek egy szalvétát és felé nyújtom. – Ne várd, hogy én töröljem le, akkor inkább kérj meg valakit onnét. – intek a fejemmel a füstfelhő felé, ahol férfiak hada lebzsel alkoholban és cigarettafüstben. Miért van az, hogy ilyen emberekbe kell itt is botlanom? Miért olyan nehéz elhinnie a mai fiatalságnak, hogy ilyen viselkedése egyáltalán nem menő? De lehet velem van a baj és a lányom változtatott meg teljesen. Én se voltam szent, de szerintem sose voltam ilyen, amilyen ő.
- Attól még, hogy elkapják őket nem fog rács mögött csücsülni, ahhoz azért több kell. – jegyzem meg egy vállrándítás keretében, majd a gyilkosságról szóló aktát összecsukom és a mellettem lévő táskába elsüllyesztem. Nem akarom, hogy a véletlenül olyan lessen bele, akinek semmi köze hozzá.
- Szóval nem bírod az ügyvédeket? Esetleg valamelyiknek nem sikerült megszerezned a pénzét, vagy nem hódolt be a bájaid előtt? – kérdeztem tőle kíváncsian, de gúnynak nyoma se volt a szavaimban. Egyszerűen csak kifejtettem a véleményemet normál emberi hangerőn és stílusban.
- Nem mindig látható, attól még sokszor az emberek odagondolják. – pillantok rá egy sokat mondó pillantás keretében, mintha meg se hallottam volna a gyenge gúnyolódását. Megtanultam, hogy miként ne vegyem fel az ilyen neveket. Tárgyalásokon elég sokat kap az ember. Hamarosan pedig intek is az ismerősnek.
- Még egy kört kérne a hölgy, illetve én is kérnék valamit. – sejti, hogy ebbe már tehet alkoholt. Nem fogok dolgozni, s ahhoz, hogy elviseljem azt hiszem nekem se fog ártani egy kis szesz. Eleanor amúgy is biztonságban van.



•• credit •• Imádlak! :szeri: 
Vissza az elejére Go down





Sponsored content ÍRTA A POSZTOT
Today at 7:03 am
Vissza az elejére Go down
 

Clairity kocsma

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Helyszínek-