A sötétség vagy megszólít
vagy nem vesz rólad tudomást



Share | 


Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
✣ ✣ paint it black
† Tartózkodási hely :
✣ ✣ mystic falls now
† Hobbi & foglalkozás :
✣ ✣ to destroy is kinda good job
† Humor :
✣ ✣ elite



Margot Evans ÍRTA A POSZTOT
Pént. Aug. 12, 2016 11:33 am
to Mr. Wargas

i'm the pretty night time fear
Leültem a kanapéra. Szokásommal ellentétben nem hordoztam végig a tekintetem a lakáson. Már akkor láttam, hogy nincs mit nézelődni, amikor beléptem, nem is vártam mást egy Mr. Wargas-hoz hasonló kaliberű férfitól. Elméletileg egyébként is a nők voltak azok, akik stílusérzékkel rendelkeztek és nagyobb jelentséget tulajdonítottak annak, hogy a környezetük díszített és szép legyen. Én is ebbe a típusba tartoztam, bár az utóbbi időkben leginkább hotelszobákat láttam magam körül, ahol nem tudtam kiélni az ilyesfajta igényeimet. Majd ha egyszer letelepedek és úgy érzem, végre biztonságban vagyok, vehetek magamnak egy saját lakást. Nem hiszem, hogy bármikor el fog jönni ez az időpont. És nem is nagyon bántam, hogy állandó mozgásban kellett lennem.
A fejemmel jeleztem, hogy nem kérek semmit. A kíváncsiságom arra sem terjedt ki, hogy megkérdezzem, ki van még itt rajtunk kívül, nem az én dolgom volt. Felőlem lehetett anya, gyerek, feleség, nem zavart. Tekintetem a férfin nyugtattam, aki megbontott egy üveg sört és eszembe jutott, hogy már a bárban sem az első italát itta. Nehéz lehet a vadászat és talán nem az ő lelkületének való, ha csak az alkohol állandó kíséretével tudta végigélni a napjait. Ám ez szintén nem tartozott az ügyemhez.
- Ha ragaszkodik hozzá, hogy meghallgassa a történetet, nem bánom. – Nem értettem, miért ragaszkodott a részletekhez. A bérgyilkosok is abban a hitben élnek, hogy minél kevesebbet tudnak, annál jobb, a részletek csak emberségesebbé tették az üzletet. Mr. Wargas nagyon úgy tűnt, más fajtából származott. És hogy mit miért tett, nem az én tisztem volt eldönteni, én csupán azt hallottam, hogy felettébb jó a szakmájában. A személyes tragédiák általában megerősítik az embert és a munkába temetkezve kiválóvá válnak.
- Együtt éltem a férfivel, aki most a nyomomban van. Romantikus szálak fűztek hozzá. – Kimondani nehezebb volt, mint elhinni. Nem hittem a szerelemben, a romantikában, a nagy vonulatú érzelmekben, abban, hogy minden alá kellene rendelni valaki másnak csak azért, mert kimondunk egy bizonyos szót. Érzelmileg defektes voltam, ráfogtam apámra. Változhattam volna, de nem akartam. – Szó nélkül hagytam el és nem az a típus, aki ezt tolerálná. Rómában találkoztam vele utoljára, de követett Amszterdamba, Párizsba, Sevilla-ba és Bogotá-ba is. Napokon, órákon belül New Orleans-ban lehet, úgyhogy remélem, itt tudja tartani addig, míg el nem tűnök ismét és hátha arra is képes lesz, hogy kicsit megijessze. – Nem akartam többet. Eszem ágában sem volt azzal megbízni a férfit, hogy megölje Thomas-t. Arra nem vinne rá a lélek, bármilyen gyengeség is. Volt szívem, még ha nem is mindig dobogott.
Elővettem a telefonomat, kikerestem egy képet, amin közösen szerepeltünk. A férfi felé mutattam. – Ő lenne az. Vállalja vagy kénytelen leszek más segítségét kérni? – Tértem ismét a lényegre. Nem voltam odáig a mellébeszélésért, ezt már észrevehette.


no light, no light || <3 || ©


Vissza az elejére Go down


Vadász •• vad játszmák, féktelen éjszakák; csak a prédára várunk
† Keresem :
istent
† Kedvenc dal :
caroline
† Tartózkodási hely :
new orleans
† Hobbi & foglalkozás :
százados
† Humor :
elvesztettem



Almer Wargas ÍRTA A POSZTOT
Vas. Júl. 10, 2016 11:31 am
to the beautiful Margot
i will be your champion

A lakásom egyszerű. Messze bűzlik róla, hogy egy katona lakása. Nincsenek benne giccses képek, nincsenek szent ereklyék, poszterek, ilyen-olyan műalkotások. Egyetlen kép van, azt is a hálóban őrzöm. A húgom és rólam készült, még amikor pap lettem. Maria sugárzott a boldogságtól. Soha nem láttam úgy mosolyogni, mint akkor, talán csak gyermekként amikor a város öregasszonyai összegyűltek a téren és saját finomságaikkal tukmálták kicsi húgomat aki mérhetetlen édes szájának köszönhetően kiélvezett minden falatot. Nem szólok egy szót sem még mesél. Jó hallgatni a szavait. Hangja kellemes s lágy és szelíden beszél az én kicsi Mariamról, úgy, mintha a húgom a legártatlanabb s gyöngédebb kincs lett volna a világon s így is volt. Tiszta természete, nagylelkűsége, együtt érző képessége mindig is kiemelte őt a többiek közül. Anélkül adott, hogy valaha bármit is kért volna. Elpártolt a maffia élettől de talált megbocsátást fivérünk és apánk számára. Talált megbocsátást számomra is.
Az egyik falon egy kereszt pihen ami mindennap emlékeztet arra, hogy ki voltam egykoron. Isten hű szolgája és egy bizonyos szinten, ma is az vagyok. Ugyan az én hivatásom soha nem ér véget, sem a papi sem a katonai, most mégis egy akadályok elé állított gyermek vagyok csupán és rajtam múlik, hogy milyen erős marad a hitem, miután lelkem minden apró darabját összetörték. Nem hezitálok sokat, a hűtőbe nyúlok egy sörért, felbontom, belekortyolok majd a nőre pillantok. - Van sör és gyümölcslé. Melyiket kéri? - kérdem és amelyikre bólint, azt töltök neki. - Legyen halk. Ott alszanak. - intek a szoba túlsó végébe ahol Riley alussza, remélhetőleg rémálmoktól mentes álmát. Szerencsétlen kölyök, elvesztette az apját, elvesztette az anyját és cserébe megkapott engem, egy alkoholista vadászt. Remek apa pótlék vagyok. Elhúztam a számat amikor az anyja megesketett, hogy vigyázni fogok rá de a szavamat adtam, hogy így lesz. - Foglaljon helyet. - intek a kanapéra majd vele szemben én is leülök. - Van időm s biztosíthatom, hogy hallottam már rosszabbat is. Meséljen el mindent és ne kíméljen a mocskos részletektől sem. - vonom meg a vállam. - Minél többet tudok arról, akiről beszélünk, annál hamarabb tudom eltüntetni az életéből. - azt már nem teszem hozzá, hogy hogyan. Világos, hogy a nő szereti még, különben a halálát akarná. Ha nem akarja, hogy megöljem, nem teszem ez ennyire egyszerű. Akkor viszont nem árt tudnom minél többet az illetőről.


Mass Destruction || bocsi a késésért || xxx || ©
Vissza az elejére Go down


Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
✣ ✣ paint it black
† Tartózkodási hely :
✣ ✣ mystic falls now
† Hobbi & foglalkozás :
✣ ✣ to destroy is kinda good job
† Humor :
✣ ✣ elite



Margot Evans ÍRTA A POSZTOT
Pént. Jún. 17, 2016 8:30 pm
to Mr. Wargas

i'm the pretty night time fear
Hallottam történeteket arról, mennyire nem kedveli a férfi azokat az embereket, akiket az apja aggatott a nyakára. Én tényleg a húgát ismertem, ha Maria nem lett volna, akkor biztosan nem Mr. Wargas-hoz fordulok. Vadászok tömkelege lézeng a világban, ki jobb, ki rosszabb, ám ha valaki katona és már megtapasztalta a közelharcot, arra nem lehet azt mondani, hogy semmit sem látott és az árnyékától is megijed. Nekem pedig egy olyan személy kellett, aki érti a dolgát, nem voltam hajlandó alább adni egy bizonyos szintnél. Nem pocsékolhattam az időmet, a legjobbra volt szükségem a legrövidebb határidőn belül és volt egy olyan érzésem, hogy az aduászomat kezdtem piszkálgatni ezekben a pillanatokban. A férfi összeszedett volt, ugyan láttam, némi gyászt megcsillanni a szemeiben, amikor megemlítettem a húgát, de mindig is amondó voltam, hogy a veszteség az ember legnagyobb hajtóereje. A szenvedés jó. Olyan mélységeket tárhat fel, amelyek egy átlagos hétköznapon nem mutatkoznának meg.
Szó nélkül követtem őt. Túl voltam már azon a koron, amikor féltem attól, hogy idegen emberekkel menjek valahová és a kérdéseire is csak akkor voltam hajlandó válaszolni, amikor már úton voltunk. Az, hogy felajánlott egy csendesebb helyet, egyre inkább biztosított arról, hogy a nemleges válasz kizárt. – A húgával még Kolumbiában ismerkedtem meg. – Szólaltam meg aztán. Nem akartam túlságosan húzni a témát, főleg, hogy nem volt nehéz rájönni, leginkább az érdekelte, honnan ismerem a testévért. A többi pusztán formalitás volt. Mindig is csodáltam a „család szentsége mindenekfelett” hozzáállást. – Mondjuk úgy, hogy összetűzésbe kerültem az egyik helyi maffiacsaláddal, amelyiknek az emberei nem voltak restek végigkoslatni értem az utcákat, de a húgának még így is megesett rajtam a szíve. Kedves lány volt. – Maria-hoz hasonló embert nem ismertem, azóta sem volt szerencsém olyan tiszta lélekkel találkozni, mint ő volt. A vámpírok a nyakamat akarták egy balul elsült üzlet miatt, de mivel a templom még a rosszfiúknak is szent volt, oda nem követtek. Maria majdnem azt is elérte, hogy higgyek Istenben, ám ahhoz én mindig is túl szkeptikus voltam, hogy különféle felsőbb hatalmakat tartsak szem előtt. – Mesélt a bátyjáról, aki pap volt a templomban, ahová vitt. Nem mondom, úgy tűnik mindenféle szívfájdalom nélkül cserélte le a reverendát. Csak a véletlennek köszönhető, hogy akkoriban nem találkoztunk. – Halvány mosoly ült ki az ajkaimra. Nem hittem én semmiben. Sem felsőbb hatalomban, sem a sorsban, sem a véletlenekben, de volt, amikor az események összejátszása felettébb érdekesnek bizonyult. – Évekkel később egy Kolumbiában élő ismerősöm említette meg az Ön nevét. Túlságosan nyilvánvaló volt, kiről van szó. – Állapítottam meg. Nem kellett sok nyomozás, hogy kiderítsem, miután feladta a papi hivatást, mivel kezdett el foglalkozni. A vámpírvadászat éppen megfelelő sport volt ahhoz, hogy az ember a felesleges energiáit és a benne felgyülemlett szomorúságot levezesse. Én magam is szívese űztem volna, csak gyűlöltem bemocskolni a kezemet. A piszkos munkákat szívesebben végeztettem mással és mindig találtam valakit, aki meg is tette helyettem, amit meg kellett tenni.
- Egy vámpír jár a nyomomban Mr. Wargas. Nem akarom, hogy meghaljon, de akárhogy próbálkozom, nem tudom lerázni. Az, hogy megkerestem Önt, a végső kétségbeesésemet példázza. – Rá emeltem a pillantásomat. – Fogalmam sincs, miért érdeklik az unalmas részletek, miszerint milyen kapcsolat fűz az illetőhöz, de ha van rá mód, mindkettőnket megkímélném a meséléstől. Felettébb klisés és unalmas történetről van szó.


no light, no light || <3 || ©


Vissza az elejére Go down


Vadász •• vad játszmák, féktelen éjszakák; csak a prédára várunk
† Kedvenc dal :
I bet my life
† Tartózkodási hely :
Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
Zsaru
† Humor :
Szarkasztikus de akad



Henry Roux ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Máj. 17, 2016 1:02 pm
***
Vissza az elejére Go down





Sponsored content ÍRTA A POSZTOT
Today at 2:52 am
Vissza az elejére Go down
 

Wargas lakása

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Lakónegyed
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Magnus Bane lakása
» Karada lakása
» Kumogakure lakóházai

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi :: New Orleans :: Lakónegyed-