Nem tudom, hogy hogyan, miként látnak mások, de azt el tudom mondani, hogy én hogyan látom magam.

-Túlteng bennem a bizonyítási vágy. Nem tudom, hogy ez jó vagy rossz, minden esetre maximalista embernek tartom magam, aki talán túlon túl is meg akar felelni minden elvárásnak, amit elé állítanak.

-Féltékeny típus vagyok. A nők szerint rossz tulajdonságom, bár már volt olyan is, aki ezt -ahogy ő fogalmazott- "cukinak" találta. Ez biztosan azért lehet, mert én saját magamat nem tartom egy nők bálványának. Sosem volt meg bennem az az egészséges magabiztosság, amit másokban látok.

-Lelkes vagyok, ha éppen valami olyan dolgot találok ki, amiben brillírozhatok. Talán éppen emiatt űzöm hobbiként a heckelést, ami által már rengeteg dolgot megtudtam. Illetve imádom a motorokat is, ami elég nagy előnyt jelent, ha valaki motorszereléssel foglalkozik.

-Nem vagyok romantikus típus, legalább is én foggal körömmel ellenkezem amiatt, ha valaki ezzel a tulajdonsággal bélyegez meg. Oké, oké...azért néha belefér a kiválasztottal egy vacsi, meg egyéb kedveskedések, de ez még nem romantikus...vagy igen?

-Könnyen fel tudom kapni a vizet még a legkisebb dolgokon is képes vagyok órákig idegesíteni magam.



Külsőségek:

-Barna hajam van, mint édesanyámnak és édesapámnak. Legtöbbször nem igen fordítok rá nagy figyelmet, de azért ha reggel úgy ébredek, hogy elaludtam, akkor azért megigazítom.

-A szemeim barnák, és azt anyukámtól örököltem.

-Arcom még a borosta ellenére is kisfiús, és ez sokszor inkább tehernek bizonyul, mint hogy előnyt jelentene.

-A magasságom és a testsúlyom teljesen átlagos.

-Öltözködésemet tekintve inkább a lazább, sportosabb ruhadarabokat részesítem előnyben.

Minden embernek vannak stiklijei. Olyan dolgok ezek, amiket vagy megbánunk, és hallgatunk róla, mint a sír, vagy világgá kürtöljök, ezzel mindenki tudtára adva, hogy igen, én is élek. Nekem is van valami, amit jó lenne eltitkolni. Nem azért, mert én magam megbántam, csupán azért, mert így a többi embernek kevésbé leszek szimpatikus, pedig mindig is adtam a látszatra. A látszat törékeny dolog. Fura, hogy az emberek mennyi félét gondolhatnak egyetlen személyről...
Miközben ezen gondolkodom, a számhoz emelek egy szál cigit, és beszállok a kocsiba.
-Hello édes. -köszön a vezetőülésen ülő szőkeség, Tiffany, és egy puszit nyom az arcomra, amitől az rúzsos lesz. Folyton ezt csinálja. Már évek óta barátok vagyunk. Ő volt az egyetlen, aki meglátogatott. És most elérkeztünk arra a pontra, amikor színt kell vallanom?
Egy börtönben voltam, mégpedig azért, mert a környezetemben egyre többen tűnnek el, és késöbb a rendőrség találja meg őket holtan. Valaki, valami állat széttépi őket, és ez a lény én vagyok.
Oh ne...ne hidd azt, hogy ezt én irányítom, de jó, csak hogy tisztán lásd a helyzetet, elmesélem az elejétől...
A szüleim, Suzanne Collins és Evan Blake. Apám azt mesélte, hogy már a szüleiben is megvolt a farkasgén, így őbenne is, de ő görcsösen ügyel arra, hogy ne váltsa ki az átkot. Eddig egészen jó benne...
Anyám 18 éves korában szűlt meg engem. Akkoriban még New Orleans-ba laktunk, ahol egészen nyugodt és gondtalan volt az életünk. Nekünk ez mégsem volt jó. Elköltöztünk onnan, egyenesen Mystic Falls-ba, és itt jöttek csak a bonyodalmak...
Amikor húsz éves lettem, akkor tudtam meg, hogy mi is vagyok valójában. Egyik este Tiffany-val elmentem egy kisebb buliba a város központjába. Eleinte nem volt semmi gond, csak aztán valami bunkó kigyúrt férfi odajött Tiff-hez, aki amolyan segítségkérően nézett felém, miközben én éppen flörtöltem valakivel. Az a bunkó pasas, azt mondta, kopjak le, aztán elkezdte tapogatni Tiff-et, erre már aztán tényleg nagyon ideges lettem, és a felpumpált izmú pasasnak mentem. Nem tudom, mi üthetett belém, és hogy mi lett velem, de olyan volt, mintha végtelen erővel bírnék, és egyszercsak azt vettem észre, hogy többen hátrahúznak, hogy ne tudjam tovább ütni azt a szerencsétlent, aki már amúgy is meghalt.
Azután az eset után nagyon magam alá kerültem. Egy egész hónapon át nem beszéltem senkivel, pedig Tiffany többször átjött, és kopogtatott az ajtón. Még suliba sem mentem be, ahol persze ezt nem nézték jó szemmel. Megbuktattak.
SZóval most minden hónapban egyszer, holdtöltekor átváltozom valamivé, amit nem tudok irányítani, és már a rendőrségnek is feltűnt, hogy itt valami nincs rendben.