Keskeny a határ menny és pokol között
A gonoszok a pokol kapujában sem térnek meg

Share | 

avatar

Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
Chatkép :

Kedvenc dal :
.•° 7 years
Tartózkodási hely :
.•° on my way
Hobbi & foglalkozás :
.•° therapist



Charlotte Wayne ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Jún. 12, 2017 8:35 pm
to my ex-husband


Fogalmam sincs, hogy lehettem olyan ostoba, hogy figyelmen kívül hagytam az összes jelet, a húgom véleményét, még Faye szavát is, és meggondolatlanul belerohantam egy házasságba. Előtte meg sem fordult a fejemben ilyesmi, de mikor jól mentek köztünk a dolgok, akkor minden annyira tökéletes volt, szinte nem evilági. Valahogy így képzeltem el mindig is azt a párkapcsolatot, amiben megállapodok végül. Csúfos bukás lett a vége, de megérdemeltem. Elkapkodtam, fejjel rohantam a falnak, ahogy apám mondaná: most nem kéne csodálkoznom, hogy fáj a fejem.
- Kissé más kép él a fejünkben arról is, hogy mi a házasság és a hűség lényege.. - vágok vissza csípőből. Örök időkig bennem marad ez a tüske, képtelenség kigyomlálni a lelkemből, pedig próbáltam úgy tenni, mintha egy lennék azok közül, akiknek hasonló módon siklott ki a kapcsolata. De egészen más az, ha az ember a saját bőrén tapasztalja meg.
- Tekintve, hogy én kaptam, nálam van és én gondoskodom róla minden nap, aligha mondhatod, hogy a te kutyád, és még véletlenül se gyerek. Az kéne még, hogy közös gyerekünk legyen.. - forgatom meg háborogva a szemeimet és hálát rebegek, amiért nem sikerült ettől a marhától teherbe esnem. Mindkettőnknek meredek lenne az a szituáció, tekintve, hogy a kutya felügyeleti joga miatt is pereskedünk. - Jobb, ha belenyugszol, hogy Zeus-t innen el nem viszed. - kötöm az ebet a karóhoz, és nem is engedek belőle. Elég sok van a rovásán, ha tovább akadékoskodik pár papírral valószínűleg megtoldjuk a szerződéseket.. Vagy legalábbis az a tervem, és ebben a pillanatban az sem érdekel, ha ezért az ügyvédem bankszámláját is meg kell toldanom. Aligha tudok másképp revansot venni rajta..
- Nyugodt szívvel elkönyvelheted, hogy nem fogom hagyni magam. Gondolkozhattál volna hamarabb. Vagy egyáltalán gondolkozhattál volna. Húzhatod a dolgot, kitolhatod a határidőig és megvárhatod, míg a bíró beidéz. Szépen akartam elintézni, de ha neked a kényelmes út nem felel meg... - húzom gúnyos mosolyra a számat. Naná, hogy nem felel meg.
- Semmi közöd a szomszédaimhoz, akár el is kotródhatsz.. - mordulok fel és teszek felé néhány indulatos lépést is. Ebben a szent pillanatban tudatosul bennem, hogy elborult aggyal üvöltök és Dane kocsija a felhajtón áll. A közvetlen szomszédom és ha én hallom az udvaron, mikor bent gyerekzsivaj van, akkor esélyes, hogy ő is hallja, sőt az egész utca tanúja a jelenetünknek. Fantasztikus. Ezt azért elég szívesen kihagytam volna az életemből.
 
Vissza az elejére Go down

avatar

Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Kedvenc dal :
↑ a little sideways ↓
Tartózkodási hely :
↑ seattle ↓
Hobbi & foglalkozás :
↑ soon to be ex-husband ↓



Anthony Perkins ÍRTA A POSZTOT
Pént. Márc. 03, 2017 5:56 pm

Kissé más kép él a fejünkben arról, hogy mi az olcsó. – ráztam meg a fejem mosolyogva, bár korántsem őszintén. Tekintve, hogy az én pénzemről van szó, és még ő várja el, hogy fizessek neki… nem is értem. Elvégre, én pont ugyanannyi ideig voltam a férje, mint ő az én feleségem, igaz? Ha el akar válni, miért nem… vásárolja ki magát. Biztos van erre valami jogi szó, erre van az ügyvéd, nekem honnan kéne tudnom, hogy miként megy ez.
Talán kissé túlkomolyan is…   vontam meg a vállamat. Soha nem akartam házas lenni, nem tudom, hogy mi ütött belém, hogy aztán mégis az lettem. A házasság… egy bilincs, egy… záradék. Elméletben, ha két ember szereti magát, nincs szükség arra, hogy papírokkal is alá támasszák mindezt. A házasság azért van, hogy legyen valamid a válás után. Aki házasodik, titokban már a válásra készül. Olyan ez, mint farkast kiáltani. Biztosíték, hogy ne legyen minden olyan rossz, ha nem jönnek össze a dolgok.
Nem a tied. Ő az én kutyám. – javítottam ki. Márpedig szerettem a kutyámat. Sokszor jártam ki vele, elvittem orvoshoz, futottam vele, baromi sokat. Állatbarát vagyok, Zeus pedig régóta velünk van. De akkor is az én kutyám. – Nézd… néha átjöhetsz hozzá, vagy áthozhatom. Mint egy… gyereket. Hetente egyszer láthatod, de ő nálam lesz. – ezek után pedig biztos vagyok benne, hogy képes lesz megint elmondani mindenfélének. Mintha nem lennék igazságos és nagylelkű. Tudom, hogy szereti Zeus-t, láthatja is, de nálam lesz.
Ne keverd bele, semmi köze nincsen ehhez! – és tényleg nem volt. Egyébként Molly, de nem kefélgetem. – A papírokat pedig megkapod, amint… visszakaptam a kutyámat és… nem akarsz teljesen kifosztani. – ez szerintem így teljesen korrekt. A megcsalás nyilván egy… elítélendő tett, az ügyvédem mondta is, hogy a női esküdtek nem lesznek elájulva tőlem, de nem szabad elfelejteni, hogy minden érmének két oldala van.
Na és milyenek a szomszédok? – kérdeztem rá mosolyogva, mikor megpillantottam az egyiket az ablakon át bámészkodni. Lőttek a közös grillpartiknak?  

Charlotte & Anthony


you shook me all night long ● ennyire tellett  Very Happy  ©
Vissza az elejére Go down

avatar

Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
Chatkép :

Kedvenc dal :
.•° 7 years
Tartózkodási hely :
.•° on my way
Hobbi & foglalkozás :
.•° therapist



Charlotte Wayne ÍRTA A POSZTOT
Pént. Okt. 21, 2016 6:39 pm
to my ex-husband


Kétlem, hogy be tudok vonzani mára még valamit, amit minden lehetséges módon próbálnék elkerülni. Anthony felbukkanása egyrészt meglepett, nem várt fordulatot hozott a kettőnk ügyében, másrészt a lehető legrosszabb pillanatban talált be. Nem akartam én, hogy ide jöjjön, de az új címem sajnos rajta van a papírokon, ezt nem tudtam megúszni, hiába akartam a kettőnk közötti kapcsolatot az ügyvéddel áthidalni. Legalább annyi lehetne benne, hogy partner ebben, de mit is vártam... Megkímélhetett volna ettől meg a szomszédok kérdő pillantásaitól is. Épp elég nekem, hogy senki sem tud semmi konkrétumot, mégis mindig összesúgnak a hátam mögött.
- Egy vagyont? Olcsón megúszod. - villantom rá a szemeimet. Nem tudom, hogy ő milyen világban él, de az én olvasatomban nem ő a sértett fél, a válókeresetet is én adtam be, minden szempontból én lettem becsapva, megalázva, és nekem kell viselnem a nevét, amíg úgy nem dönt, hogy kegyeskedik aláírni a papírokat. Nem véletlenül tereltem azonnal jogi útra a dolgot. A megcsalás az én szememben főbenjáró bűnnek számít, a kapcsolatunk előtte pedig már néhányszor csorbát szenvedett. Halálra volt ítélve ez a házasság, és most hogy már nem leng körbe semmilyen rózsaszín köd, ezt én is belátom. Azért kellett hozzá egy pofára esés és egy kis idő is, míg kiismertem ezt az alakot. Amennyire ragaszkodtam hozzá az elején, annyira akartam most, hogy semmi közöm ne legyen már hozzá.
- Hát persze, csakhogy a házasságunkat egyedül én vettem komolyan.. - nézek rá, mintha egy holdkórossal beszélnék. Különben is, nem a házát kértem, se az üzletét, nem érdekel a tulajdonosi rész, ami rám szállt az esküvő után, kész lettem volna lemondani róla, de az ügyvédem tanácsára egyelőre erről nem nyilatkoztam.
- Zeust én kaptam, az én kutyám. - próbálom nagyon röviden és határozottan a tudtára adni, hogy ebből nem engedek. Sosem hittem volna, hogy egyszer ilyen csúnya vége lesz egy kapcsolatomnak, nem vagyok az a marakodós típus, sőt, elég nehéz kihozni a sodromból, de Tony minden lehetőséget megragad, hogy megtépázhassa az idegeimet. Meg mernék rá esküdni, hogy még élvezi is, hogy felkavarja kissé az állóvizet körülöttem.
- Neked egy dolgod van. Aláírni a papírokat. Majd telefonálok a... Hogy is hívják az új üzlettársadat? Molly? Holly? Őt is kefélgeted? Tudod mit, nem is érdekel... Majd szólok neki, hátha eszedbe tudja juttatni, talán ő nem felejti el félúton... - fújtatok egyet. Már korábban is gyanús lehetett volna, hogy ha egy nő ilyen munkára adja a fejét, de én világ életemben toleráns voltam, a munkámnak köszönhetően ez volt jellemző rám az életem többi területén is. Most viszont mindenfajta kiegyensúlyozatlanság nélkül próbálom újra a medrébe visszaszorítani az életem folyamát, ám újra és újra nehézségekbe ütközve ez alig több, mint sikertelen kísérlet.
 
Vissza az elejére Go down

avatar

Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Kedvenc dal :
↑ a little sideways ↓
Tartózkodási hely :
↑ seattle ↓
Hobbi & foglalkozás :
↑ soon to be ex-husband ↓



Anthony Perkins ÍRTA A POSZTOT
Pént. Okt. 21, 2016 4:33 pm

Egyetlen egy dolgot utáltam igazán ezzel az egésszel kapcsolatban. A kérdéseket. Az egy dolog, hogy mindenki szerint én vagyok a seggfej, tudom kezelni, nem érdekel. De kezdem már unni, hogy ugyanazt ismétlem mindig. Mondtam már, hogy ha többet akarnak, menjenek Charlotte-hoz ő majd mesél nekik, biztos lesz mondanivalója, engem viszont ez az egész most már kezdett hidegen hagyni. A leginkább  viszont a szüleim azok, akik miatt a falra másztam. Alapvetően ellenezték a házasságom, és, ha jobban belegondolok, én is, csak hát, akkor épp nem voltam teljesen magamnál. A hibáiból tanul az ember nem? Ezt olvastam valami motiváló képeslapon. Még mindig kedvem támad fejbe lőni magam, ha arra gondolok, hoyg ezért van, aki fizet is.
Kezd már kissé unalmas lenni, hogy várok rá, viszont éppen ekkor hallom meg a közeledő autót is. Úgy tűnik rossz helyen kerestem. Bár, az sem lepett volna meg, ha bent bujkálna. Bemásztam volna, de akkor megint megtalált volna valami hülye perrel. Nekem most épp elég volt ez az egész válás dolog. Ha tudtam volna, hogy ennyi baj lesz vele…
Aha, én is örülök, hogy látlak! – húztam grimaszszerű mosolyra a számat, mikor kiszállt az autóból. – Amúgy, van ott valami. – böktem a fejemmel a blúza felé, ahol éppen keresztbe fonta a karját. Nagyjából, mint halottnak a csók. – A papírokat pedig meg fogod majd kapni, ha nem akarsz már egy vagyon leakasztani rólam. – ráztam a fejemet rosszallóan. Ami azt illeti, fogalmam sincsen, hova tettem a válási papírokat. Talán kidobtam valamelyik éjszaka, mikor kicsit többet ittam, mint kellett volna. Mikor megláttam a követeléseit, hirtelen ütött be a képszakadás. – Én pont ugyan addig voltam házas, mint te. Ha nekem fizetnem kell, fizess te is! – vontam meg a vállamat. Én pont annyit viseltem el, mint ő engem. Sőt, talán még többet is. Ha jobban belegondolok, neki kéne fizetni nekem. – Plusz, a kutyám is nálad van. Jó lenne, ha visszaadnád végre Zeus-t. Az én nevemen van, ő az én kutyám. – a kutyámhoz pedig ragaszkodom. Megértem, hogy alig van, aki elviseli, de akkor meg… vegyen egy teknőst, az még elfutni sem tud előle.

Charlotte & Anthony


you shook me all night long ● ennyire tellett  Very Happy  ©
Vissza az elejére Go down

avatar

Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
Chatkép :

Kedvenc dal :
.•° 7 years
Tartózkodási hely :
.•° on my way
Hobbi & foglalkozás :
.•° therapist



Charlotte Wayne ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Szept. 26, 2016 10:30 pm
to my ex-husband


Vannak napok, amiket nehezebben gyűrök le, mint a többit. Ilyen az is, ha épp az ex-évfordulódon körülbelül minden és mindenki összeesküszik ellened. Én nem tudom, létezik-e valami felsőbb hatalom, de az teljesen biztos, hogy valaki azt kívánta, legyen pokol a napom. Reggel nem indult az autóm, szerelőt kellett hívnom, hogy valahogy munkába tudjak menni, erre fel kiderült, hogy lejárt a biztosításom, úgyhogy mélyen a tárcámba kellett nyúlnom. A telefonom aksija bemondta az unalmast, a kereszteződésben nem adták meg az elsőbbséget, a reggeli kávém a fehér blúzomon landolt, de még csak nem is ez volt a hab a tortán. Victor, azzal a kivénhedt bájgúnár arcszerkezetével képes volt megjegyezni, hogy van valami paca a felsőmön. Legszívesebben legyűrtem volna a torkán a kávésbögrémet. Teljesen egyértelmű volt, hogy ez, na ez aztán nem az én napom.
A nap további része is legalább ilyen jól telt. Soha nem hittem volna, hogy egyszer úgy várom majd a nap végét, mint a messiást. Egész nap éreztem magamon a kávém illatát, de hiányzott a szervezetemből a frissen főtt fekete. Azt viszont sikerült megállapítanom, hogy a koffeinfüggőségem soha nem látott határokat lépett át, és valóságos kínzásnak éltem meg minden percet, mikor az orromba kúszott a blúzomra száradt kávé maradékának aromája. Szűk, zárt terekben, mint az autóm, ami úgy ahogy, fura hangokat kiadva, de nagy nehezen csak hazapöfékelt, még keservesebb volt. A szendvicsem pedig, amit útközben vettem, még mindig ott pihent az anyósülésen. Nem kockáztatom meg, hogy az eleve fonnyadt saláta, most hogy nézhet ki benne. Komolyan, már csak egy hajszálnyi hiányzott ahhoz, hogy mindent egybevetve ordítsak egy hatalmasat. Egy olyat, amibe beleremeg az egész negyed.
Már épp a határán vagyok, mikor meglátok egy ismerősen csillogó motorkerékpárt, ami a felhajtóm előtt parkol. De nem ez idegesít fel voltaképpen, hanem a tulajdonosa, aki várakozásteljesen nekitámaszkodik és vár. Feltehetően rám. Én viszont egyáltalán nem örülök annak, hogy látom őt. Nem is vagyok abban az állapotban, hogy elviseljem a társaságát, mikor láthatóan lerí rólam, hogy pocsék napot zártam. Vagyis ezek szerint még csak azt sem jelenthetem ki, hogy ezennel vége a poklomnak.
- Merem remélni, hogy a válási papírokat hoztad vissza. Aláírva. - szállok ki a kocsiból és összefonom a karjaimat a melleim előtt. Kár a gőzért, a foltot így sem takarja el a karom, a póz viszont tökéletes kivetülése annak, hogy mennyire nem kívánatos személy a házam táján. Tudja a fene, miért nem akarta eddig aláírni a papírokat. Talán neki kényelmes így, talán egyáltalán nem is érdekli, hogy hivatalosan még a férjem. Én viszont szabadulnék tőle. Még az emlékétől is, amilyen gyorsan csak lehet.
 
Vissza az elejére Go down

avatar

Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Kedvenc dal :
↑ a little sideways ↓
Tartózkodási hely :
↑ seattle ↓
Hobbi & foglalkozás :
↑ soon to be ex-husband ↓



Anthony Perkins ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Júl. 25, 2016 9:30 pm

Én voltam a főnök. Ebben pedig az volt a legjobb, hogy nem feltétlen kellett folyton ott lennem, hogy működjön az üzlet. Szerencsére vannak annyira életképesek az alkalmazottaim, hogy túléljenek nélkülem egy félórát. Órát. Esetleg kicsivel többet. Ez is csak attól függ, hogy mennyire fognak itt elhúzódni a dolgok. Nem mintha könnyű beszélgetésre számítanék… beszélgetésre. Vicces, hogy ezt még így hívom. Nem mintha szólhatnék, én léptem félre, ez igaz, de… valamiért mindenki félrelép, igaz? Szóval nem csak én vagyok a hibás. De ez már rég nem számít. Egyetlen dolgot szeretnék most. A kutyámat. Ha már kész az utolsó centet is elperelni tőlem, legalább Zeust adja vissza.
Kicsit későn fékezek, úgyhogy gyorsabban érkezek meg a ház elé, mint szeretném, és húzok egy pár méteres fékcsíkot, mire megállítom a motort a járda mellett. Legalább nem én költöztem el. Nem tudom, hogy hova mentem volna. A családhoz biztosan, hogy nem, valami egyszobás koszfészekbe pedig nem sok kedvem lett volna menni. Az ajtóhoz érve csengettem, de nem történt semmi, úgyhogy visszasétáltam a motoromhoz és onnan figyeltem az ablakokat, hátha látok valami mozgást. Remélem, hogy itt van és nem a semmiért jöttem idáig. – Hé, bent vagy? Felesleges bujkálnod! – kiáltottam, hogy meghallja. –Akkor ügyvéddel jöttem volna. –tettem még hozzá, de ezt már csak magamnak motyogva. Kutya ugatást hallottam. Zeus legalább itt van, ha Charlotte nem is.
Előbb-utóbb ki kell jönnöd! – dőltem neki a motoromnak, összefont kézzel várakozva. Nem tudom, hogy hallja-e, egyáltalán, vagy éppen zuhanyozik… ott azért csak nem tartunk, hogy bujkáljon előlem. Ha fürdik, akkor is kijöhetne, láttam már őt egy törülközőnél kevesebben is. – Charlotte, hallasz? Meg kéne beszélnünk egy-két dolgot! – leginkább azt, hogy mikor fogja végre visszaadni Zeust. Eljövök akkor érte majd a kocsival, most munkából jöttem, úgyhogy egyszerűbb volt motorral jönnöm. Semmi válasz. Mindegy, van még időm, úgyhogy én itt el leszek, ő meg…előbb-utóbb csak válaszol.

Charlotte & Anthony


you shook me all night long ● ennyire tellett  Very Happy  ©
Vissza az elejére Go down

avatar

Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
Chatkép :

Kedvenc dal :
.•° 7 years
Tartózkodási hely :
.•° on my way
Hobbi & foglalkozás :
.•° therapist



Charlotte Wayne ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Júl. 25, 2016 9:02 pm
****
Vissza az elejére Go down





Sponsored content ÍRTA A POSZTOT
Vissza az elejére Go down
 

Előkert

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Előkert és előszoba
» Tian (Ígéret Földje)
» Kert

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi :: New Orleans :: Lakónegyed :: Wayne-ház-