≫Mesélj nekem egy még ismeretlen történetet...  ≪

Ismerős vagy, de még nem jöttem rá, hogy honnan. Az biztos, hogy emlékszem erre az arcra, csak éppen nem tudom az életem mely szakában láttam. A nevedet nem tudom, szar a névmemóriám, de a vonásokat könnyedén megjegyzem, és te nem változtál semmit. Ergo pontosan tudom, hogy te vagy te, de mégsem teljesen... Arra például határozottan nem emlékszem, hogy te voltál a bébiszitterem.
Az idő múlása kifejezetten jót tett neked, bár a szemedből eltűnt a csillogás, amit annyira szerettem megbámulni. Mostanában már csak akkor látok fényt az íriszeidben, mikor becsiccsentve kikéred a következő kört a pultnál egymagadban ücsörögve, de a kettő között azért lássuk be, hogy oltári nagy a különbség. Soha nem kérdeztem meg, mi késztet egy olyan nőt mint te, arra, hogy egymagában elmélkedjen a pohár fenekét vizsgálgatva, pedig igazából érdekelne. A hírem viszont elég nagy visszatartó erő. Ha én érdeklődök valaki felől, az tuti rosszat sejtet, úgyhogy inkább csak kiszolgállak, és néha próbálok valami beszélgetés félét kezdeményezni. Általában sikertelenül. Szóval vagy én vagyok ennyire szerencsétlen, vagy te nem veszed a lapot, hogy a pultos srácnak vannak irányodban táplált pislákoló érzései. Csak adni kéne annak a szikrának egy esélyt, hogy kipattanhasson.

/Remélem hamar megérkezel. Előre jelezném, hogy lassú játékos vagyok, szóval utólag reklamálni ezért nem ér! A név alkuképes, a pb viszont fix. Örülnék, ha olyan user vinné el, aki tud is bánni egy komoly női karakterrel.
A többit megbeszéljük privátban.