Whatever anyone does or says,
i must be emerald and keep my color

Megosztás
Rhiannon Naidan

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Okt. 12, 2016 7:35 pm
Ugrás egy másik oldalra
Rhiannon Naidan
nomen est omen

535

the devil's child

new orlsans

taissa farmiga

boszorkány

hanyagoljuk a becézést

megélek, ahogy tudok

a karakterem keresett


Születési idő, hely   1481. február 2., Egyiptom
Első átváltozás   -
Család   család főnév 1. jelentés: A szülő(k), a gyermek(ek) (és legközelebbi hozzátartozóik) közössége.
család szinonimái: família, rokonság, pereputty, háznép

Vajon miért van az, hogy nekem e szó fogalma nem ugyan azt jelenti, és még csak a szinonimái se jutnak eszembe, amikor valaki megemlíti a családot? A választ magam sem tudom teljesen, viszont azért részben mégis. A rokonaimat vagy nem ismertem, "hála" pár történésnek, vagy nem álltak hozzám közel, esetleg meghaltak. Így az adott dolgokra szinte nem is tekintve kerestem magamnak egy más közösséget. A barátaimat gyűjtöttem magam köré főleg, na meg azért pár rendes családtag is beleesett ebbe a körbe. Ez a társaság, akiket a legfontosabbnak tartottam, eleve se voltak sokan, mostanában meg még annyian sincsenek. Néha igazából már azon is elgondolkozom, hogy van-e még egyáltalán családom. Őszintén szólva valamiért úgy érzem, már nincs.

Egyébként, ha nagyon a "rendes" meghatározáshoz akarunk ragaszkodni, és a család általános fogalmát akarjuk alkalmazni, úgyis végignézhetünk pár embert.
Az első, és talán meglepően leghosszabb téma, az az elhunyt anyám, Shireya. Esélyem se volt megismerni, hiszen elég hamar megölte egy másik rokonom, Sedrick. (Na igen, az ilyen dolgok is szerepet játszanak, abban, hogy nem igazán vagyok elragadtatva a kis pereputtytól.) Persze anyám halála nem lehetett túl megrázó, és bevallom, nem is érzem annak, legalábbis egy bizonyos értelemben. Biztos nem fogom majdnem, vagy ténylegesen elsírni magam a dolog említéséről, viszont boldog sem vagyok miatta. Igazán fontosak az ember életében a szülei, és én már eleve egyel kevesebbel indultam. Hiányzik, ami furcsa. Hiszen általában csak olyat tudunk hiányolni, akit ismerünk, de úgy tűnik, ez még sincs mindig így. Sokszor érzem, azt a betöltetlen űrt, ami miatta van bennem.
Aztán ott van a "drága" apám. Nayareth Naidan, akinek a nevét viselem, és fogom örök életemig. Kerek perec ki kell mondanom, hogy gyűlölöm. Gyűlölöm, mert az ő hiába, hogy anyám hallott. Sedrick ámokfutása is neki köszönhető, és ezzel együtt minden. Bár szerencsére nem láttam egész sokáig, mert egy kriptában lezárva rohadt egészen nem is olyan rég-ig. Miatta van minden, ő a hibás, és egyszerűen látni se bírom... De valahogy ezzel meg kell birkóznom, hogy bosszút tudjak állni rajta. Először is ugye kiszabadítottam a fogságból, Rhydian-nal együtt, majd ezek után jöhet csak az igazi lépés. Bár egyelőre még nem tudom mivel is tudnék támadni igazán.
Na meg ott van a már említett Sedrick. Őt se szeretem jobban, mint apámat, nyilván érthető okokból, bár hozzá nem kötnek azért annyira heves érzelmek, mint a drága jó Nayareth-hez. Sosem fogom szeretni, az ő hiába is Shireya halála. Ő se fog megmenekülni haragom elől, az biztos.
És végezetül ott van anyám bátyja, Anubis, aki magához vett, és nevelt fel. Sosem akarta elérni, hogy egy nevelőként másként tekintsek rá, de be kell valljam, nekem olyan, mintha apám helyett apám lenne. Ő volt velem ott csecsemő korom óta, nem is csoda, hogy szeretem. Persze ezt a világért se mondanám el senkinek. Nem akarnám az egyetlen normális rokonomat elveszteni... Mondom ezt én, aki végül is előle is elbújt az elmúlt időszakban. De mind teszünk hülyeségeket, és majd valahogy nála is megoldom ezt a helyzetet. Legalábbis remélem.
Szóval ez a család családom, akiket az élet adott nekem. Persze ott van még pár ember, aki szintén hozzátartozóm, de velük sosem tartottam a kapcsolatot, nem is tudnék mit mondani róluk.

És akkor most kik is tartoznak az igazi családomba? Hát, attól félek egy macskán kívül nem igen akad jelenleg senki. Talán egy valaki, de őt még nem ismerem annyira, hogy ide sorolhassam. Megbízhatónak tűnik egyelőre, de a látszat néha csal, és inkább még nem bízok meg benne teljesen. Szóval ott van a macska, és ennyi. Nem is meglepő, hogy sosem fog megjelenni az én fogalmam a családról az értelmező kéziszótárban. Az, hogy: Aki még nem ölte meg egyetlen egy szerettemet se, vagy nincs köze valahogy a dologhoz és emellett még megbízható is., nem igazán lenne megfelelő fogalom egy könyvebe. Viszont az elmémben tökéletesen elfér, és csak ez a lényeg.

 

535 évet éltem már le, és mindez idő alatt egyedül a bosszúvágy hajtott. Apám és mindazok, akik valaha ártottak a családomnak, vagy nem akadályozták meg valaki halálát, a bosszúm célpontjává vált. Gyűlöltem, hogy én magam semmit nem tudtam tenni a történtek ellenére, de még jobban utáltam a híbásokat. Bár, megtanultam hogy a múltat nem lehet megváltoztatni, ami megtörtént az visszafordíthatatlan, csak a jövőt lehet alakítani... És ezt is fogom tenni. Mindeddig azzal foglalkoztam, hogy az történjen majd, amit akarok. Ezért is jöttem New Orleans-ba. Először is Nayareth miatt, de például itt van Anubis is, na meg a drága Sedrick. Mintha az egész család ezt a környéket választotta volna. Mondjuk egy szavam se lehet ez ellen. itt több dolog elintézésére is lehetőségem akadt.Apám kiszabadításával kezdtem mindent. Nem épp a legkönnyebb volt kihozni a kriptából, sőt, talán életem legnehezebb feladatát végeztem el. De sikerült, és csak ez számít.
Utána fáradtnak éreztem magam, viszont nem voltam hajlandó lepihenni, vagy elmenni onnan. Látni akartam gyűlöletem célszemélyét. Őszintén szólva már nem emlékszem mennyit is vártam. Az időérzékem teljesen felborult. De valamennyi idő után végre valaki kimászott. A kriptából valami emberszerű, poros alak mászott ki. Először nem láttam tisztán milyen, mivel távol is álltam, meg koszos is volt. Aztán rövidesen valahogy kitisztult a kép, és szörnyű felismerés hatolt belém. Igaz, arcát többéves por takarta, de így is felismertem benne néhány saját vonásomat. Nyilván gondoltam, hogy hasonlítok rá, hiszen az apám, de mégis... Így élőben látni mégis különös volt. Egyszerűen nem is fért el a fejemben az a gondolat, hogy hasonlítsak arra, akit ennyire gyűlölök. Némán, és szinte lefagyva néztem végig a kis jelenetet, amit egy öreg nővel játszott le, majd ahogy elment én még egy percre ott maradtam némán, a semmibe bámulva. Fogalmam se volt róla, hogy ilyen is lesz látni Őt. És a legrosszabb, hogy az az ilyen, nem is igazán tudom mit is jelent. Túl sok érzelem kavargott bennem akkor, hogy azt letudjam írni. De a legegyszerűbb azt mondani, hogy felkavart az a pillanat.
Pár nappal később a szokásos esti munkából ballagtam hazafelé. Nem volt kedvemre a  hülye bárpultoskodás, de nem igazán lehetett más munkát találni gyorsan, ami fizet is, meg ahova nem kérnek végzettségeket. Muszáj volt valamit elvállalnom. Szóval éppenséggel hazafelé ballagtam, a szokásos úton, amikor hirtelen valaki a nevemet üvöltötte. Legalábbis nagyon úgy hangzott. Meglepedten torpantam, majd fordultam meg és kerestem a szememmel, aki utánam kiabált. Rögtön ki is szúrtam ki az, mivel futott felém, és miután észrevette, hogy nézem, mosolyogva integetni kezdett. Összehúzott szemöldökökkel és ráncolt homlokkal néztem felé zavartan. Mégis mit akarhat tőlem valaki olyan, akit nem is ismerek?
- Szia Rhia! - ért hozzám végre lihegve. Köszönése miatt az a kevéske jó indulata is eltűnt az arcomról. Vagy Rhiannon-nak hívnak, vagy sehogy. Mást nem fogadok el.
- Szia, te, akit nem ismerek, és akinek biztos nem engedtem meg, hogy becézzen! - vágtam oda neki egy mosollyal ugyan, de közben hangomban ott volt az a jól megszokott él. Kissé megszeppenve nézett rám emiatt, bár sajnos egy pillanattal később csak vigyorgott rám tovább.
- Ja, igen, tényleg... Allan vagyok. - nyújtott nekem kezet, amire csak gyanakodva néztem, amíg vissza nem húzta. Utána szemeibe tekintettem fel, és kissé félredöntött fejjel próbáltam kitalálni mit is akar.
- Öhm... Szóval csak az érdekelt, hogy nem lenne-e kedved valamikor beülni valahova? - szinte láttam ragyogni a szemében a reményt, meg azt is láttam, ahogy össze fogom zúzni. Idegenekkel nem megyek sehova, na meg nem szerzek ismerősöket, hogy velük elmenjek bárhova is.
- Bocsi, de nem... - vágtam rá egy kis szünet után. Nem bántóan igyekeztem, de nem tudtam kivenni a hangomból azt a nemtörődöm stílust. Túlságosan is rászoktam ennek a hangnemnek a használatához. Mivel csak állt ott világfájdalmas képpel, ezért csak intettem neki egy aprót, majd fordultam is volna el, hogy menjek tovább. De megragadta táskám szíját fogó kezemet, és finoman, mégis határozottan maga felé fordított. Valószínűleg dühösen nézhettem rá, nem is kicsit, mivel egy pillanatra megint csak állt ott.
- Azért gondolod meg, kérlek! - nézett rám könyörögve, szinte már kiskutya szemekkel. Ha tudná, hogy ezt mennyire utálom... Szemeiről tekintetemmel egyenesen az engem fogó kezére vittem, amit nyilván ő is észrevett, így azonnal elengedett.
- Jó. - mondtam halkan, aztán tényleg elhúztam onnan a csíkot. Hiába mutatkozott be, arra se emlékeztem ki is. Mintha sosem láttam volna, de ő már biztos látott. A nevemet is tudta, meg lehet még többet is. Inkább nem is akartam belegondolni. Szerencsére ezek után eseménytelenül értem haza a kis lakásomba. Amint beléptem egy halk nyávogás fogadott. Gyorsan ledobtam a táskámat, lerúgtam a cipőmet, és bementem a nappaliba. A macska már ott várt a szőnyegen ülve. Jött is felém azonnal, én meg kezeimbe véve őt, vele együtt huppantam le a kanapéra.
- Jaj, Cheyenne, mond miért hiszik azt, hogy nekem bárkire is szükségem van? - néztem rá egy kisebb sóhaj kíséretében. Kicsit mozgatta a füleit, pislogott rám, de nyilván nem válaszolt. Hiszen csak egy állat volt. Elmosolyodtam a kis értetlen pofiján, és simogatni kezdtem. Elégedetten dorombolt nekem, miközben én azon gondolkoztam mi is legyen a következő lépés. Apám, Anubis, vagy Sedrick?

Vissza az elejére Go down

Vérfarkas
Faye Charpentier
Rhiannon Naidan Tumblr_p00wt8wq9i1wwbdveo1_250
Tartózkodási hely :
new orleans is my home ★ ☆
Hobbi & foglalkozás :
fighting for equality ★ ☆



A poszt írója Faye Charpentier
Elküldésének ideje Vas. Okt. 23, 2016 9:48 am
Ugrás egy másik oldalra
Gratulálunk, elfogadva!
üdvözlünk a diariesfrpg oldalán!


Kedves Rhiannon! Smile

Bocsánat, hogy megvárakoztattalak, de csak most lett időm szépen és nyugodtan elolvasni a lapodat. Eleve nagyon örültem annak, hogy első ránézésre is terjedelmes lapnak látszott, hát még amikor olvasni kezdtem és rádöbbentem, hogy tartalmilag is az lesz, a fogalmazásmódról nem is beszélve! Mindent összevetve, szép kis lap lett és muszáj azzal kezdenem, hogy ebből az angyali teremtésből, akit arcodnak választottál szerintem egyáltalán nem lehet kinézni, milyen személyiséggel rendelkezel.
Bosszúálló, gyűlölködő, kissé zabolázatlan és undok, ezek a jelzők jutottak rólad eszembe és ezzel nincs is semmi baj: mondjuk a te rokonságoddal nehéz lenne másmilyennek lenni. És amúgy is, akinek nem tetszik, az forduljon el, mindenesetre az én érdeklődésemet felkeltetted, kíváncsi vagyok, mi lesz ennek a nagy családi "egyesülésnek" a vége, mert ennek a pereputtynak a nagy része nem teljesen százas. Na de az ilyen helyzetek a legérdekesebbek, popcorn is dukál hozzájuk. Razz
Mint már a kezdetekkor megénekeltem, minden rendben van, nagyon ügyes vagy, szép munkát adtál ki a kezeid közül, ezért nem is tartalak fel. Menj, intézd el a foglalókat, aztán irány a játéktér, pörkölj alá annak a családnak. Wink
Jó szórakozást!

Vissza az elejére Go down
 

Rhiannon Naidan

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Rhiannon Naidan
» Nayareth S. Naidan

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
rising of the mortals :: Boszorkányok-


Új posztok
tekintsd meg
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm
Laurel O. Delgado
Szer. Május 29, 2019 1:28 am
Katherine Pierce
Kedd Május 28, 2019 8:31 pm
Amren Monroe
Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm
Lucille Éamon Vodova
Szer. Május 22, 2019 12:03 pm
Katherine Pierce
Hétf. Május 20, 2019 10:43 am
Shiraz Watson
Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm
Aingeal Hearn

• ROTM FRPG •