≫Mesélj nekem egy még ismeretlen történetet...  ≪ Az ismeretségünk elején vagyunk még csak. Miután a szüleim belefáradtak abba, hogy folyton ellenőrizzenek, úgy döntöttek felvesznek valakit, aki szemmel tarthat a nap 24 órájában. Fogalmam sincsen, hogy milyen traumák okozta következményében fordult meg a fejében, hogy elvállalja. Talán a fizetés, az elég jó, ahhoz képest, amit csinálni kell. A feladata kimerül abban, hogy együtt kell velem éljen, és távol tartson mindenféle káros dologtól. Leginkább az alkoholtól és a drogtól, utóbbitól különösképpen. Nehezen kezelhető vagyok, így bőven van súrlódás köztünk, nem különösebben tisztelem a magánéletét, bár túlzottan nem is izgat, elvégre az öné, nem az enyém. A munkámba előszeretettel vonom be, akár szeretné, akár nem, szeretem a társaságot, akkor is, ha csak én beszélek, nem néznek bolondnak, mint általában szoktak, ha magamnak beszélek az utcán. Mivel relatív sokat vagyunk együtt, gyakran néznek minket egy párnak, amit mindig megjegyez és kijavít.
//a nevet változtasd meg nyugodtan, ha nem tetszik, a karakter előélete rád van bízva, a jelleme is, csak valamennyire eltudjon majd viselni //