Keskeny a határ menny és pokol között
A gonoszok a pokol kapujában sem térnek meg

Share | 

avatar

Chatkép :

Tartózkodási hely :
nearby New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
ex-military, now a simple self-supplier



Zane Holden ÍRTA A POSZTOT
Vas. Máj. 14, 2017 2:21 pm
Zane Holden
nomen est omen

35

the misanthrope one

New Orleans

Stephen Amell

vérfarkas

Inkább hanyagoljuk a becézést.

hivatalosan munkanélküli

saját


Születési idő, hely   1982.03.11., Detroit
Első átváltozás   2008.05.24. -
Család   A vér szerintiekről nem sokat mondhatok el. Egyszerűen nem tartom velük kapcsolatot, legtöbbjük távoli rokon, másod-, sokad fokon unokatestvér; hígult vér, kötődéstől mentes.
A domináns génállományom anyámtól örököltem, aki egy éves korom előtt autóbalesetben vesztette életét. Nincsenek róla értelemszerűen emlékeim, homályos foltok sem. A megboldogult öreg róka meséiből, fényképekről ismerem csak, aki ugyanannyit tudott a természetfelettiről, míg ki nem váltottam az átkomat - semmennyit.

 

Vastag szemű lánccal a kezemben tartok lefelé a pincébe vezető lépcső fokain. A csontjaim égése jelzi, hogy nagyon közel van az a pillanat, amikor elveszítem az önkontrollt és minden értelemben levedlem az emberi jegyeimet. Fájdalmasan csúszik el egymáson az állkapcsom, fogaim csikordulásával kísérve ahogy eszembe jut a boszorkány, aki miatt ugyanazzá a sebzett, eszét vesztett vaddá kell váljak, felelevenítve a legelső átváltozásom alkalmát. Minden őrületével, nehezen kezelhetőségével együtt, amivel megtanultam az évek folyamán együtt élni, amit képes voltam lecsendesíteni. A friss levegő segítene. Mindig is segített, de muszáj voltam bezárni a vasalt ajtólapot, ha ismét erőszakosabb szabadulással próbálkoznék tudat alatt. Leérve mély lélegzetvétellel kezdek önnyugtatásba – felcsendül egy ismerős, idegeimbe maró taktus – és odébb rúgom a fémvödröt, közelebb abba a sarokba, ahol a mennyezettartó gerendáról megint csöpögni kezdett a nedvesség. A benne lévő farkasfűt tartalmazó víz nagy része kiloccsan a kőre, de kevésbé foglalkoztat, csak ne a földön hulljon ezer darabra a kövér vízadag. Ideges morranással rázom meg a fejem, megállok egy pillanatra. Hálás vagyok Robert-nek a házért, de az elmúlt nagyjából húsz évben nem volt renoválás?!

Ütemesen, fülsüketítő közelségből csapódik le újra és újra a letört rács rúdjáról a víz. Az időérzékemet teljesen elvesztettem mostanra, a csatorna sötétjében a napszakot sem tudom mi alapján megállapítani. Befeszítem a horzsolásokkal teli, csontig zsibbadt öklömet. A fejemet a hátam mögött elterülő nyirkos falnak nyomom amennyire az erőmből telik, hogy elvezessem a figyelmem arra a göcsörtös téglafalszerű borítás épp hogyan vájódik a koponyám hátsó felébe. Csak hagyja már abban a csöpögést, az istenért. A sebeim egy ideje már nem gyógyulnak, a regenerációm szánalmasan lelassult, nem sok kell hozzá, hogy teljesen csődöt mondjon és a saját tartalékaimat kezdje el felzabálni a testem. A folyamatosan adagolt farkasölő fű, az alultápláltság, az iható folyadék hiánya - mindtől egyszerre váltam ilyen erőtlenné, magatehetetlenné.
Az első napok voltak a legkönnyebbek. A belülről szétvető indulatot kordában tudtam tartani, a türelmemet nem veszítettem el az első adandó alkalommal a szigorúan vett légzőgyakorlatoknak köszönhetően. Ki tudtam zárni a jelenlétét, képes voltam összpontosítani, a környező hangokra koncentrálni, hátha van, amelyik ciklusosan ismétlődik, leszűrődik valami jellegzetes, félretéveszthetetlen sziréna, leginkább akármi, bármi a felszínről. Azonban a szennyvíz sem hozott magával használhatót, hiába figyeltem. Csak a jellegzetes csatorna szagot, gyomorforgató hordalékával, itt élő lakóival, azok tetemeivel együtt. Ürülék, rohadó étel, döglött patkány, rengeteg szemét, aminek elérését sehogyan sem tudtam megoldani. A karom nem ért el odáig, a lezárt katlan, pedig üres volt, nem volt mit felhasználom a karom hosszabbításaként. A gyomrom, ha fájdalmasan is, de idővel hozzá szokott a mardosó éhséghez. A szám cserepessé vált. A szemeim alá az insomnia gyanúja miatt sötét karikák telepedtek. Az energiám megfogyatkozása egyenes út volt a vérmérsékletem felforrósításához…


(...)

Vissza az elejére Go down
 

Zane Holden

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Zane ----

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Karakterek birodalma :: Jövevények-