Keskeny a határ menny és pokol között
A gonoszok a pokol kapujában sem térnek meg

Share | 
Raven and Shadow Lyesmith

avatar

Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
Chatkép :

Keresem :
MY SISTER
Kedvenc dal :
◾BAD MOON RISING ◾
Tartózkodási hely :
NEW ORLEANS



Shadow Lyesmith ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Jún. 05, 2017 12:46 pm
i just want to keep you safe

[You must be registered and logged in to see this image.]
Pár szabad nap után az ember úgy érzi, hogy bármire képes. Sajnos a véremben volt a pusztíts, azon szituációk megtalálása, melyből csak egy út vezetett ki. Kiropogtatva elgémberedett csontjaim, a húgom ajtaja felé szaporázom meg lépteim. Most fogom őt utoljára látni, az biztos, hogy ha a nyomomba érnek, nem két, hanem minimum tíz évet fogok a hűvösön tölteni.
Felfelé lendülnek kezeim, öklöm mereven és határozottan koppan az ajtón, erőteljes dörömbölésbe kezdek, míg próbálok nem az engem bámuló szomszédokra koncentrálni. Mikor megmozdul a kilincs, szinte gondolkodás nélkül segítek rá az ajtó mozgására, s egy határozott mozdulattal belököm azt, ezzel kis híján felborítva testvérem törékeny testét is.
-Kicsit kíváncsiak a szomszédaid, nem gondolod?-ellentétben velem, ő nyugodt, finom és gyengéd volt, akárcsak anyánk, tekintete mindig éberen fürkészte a külvilágot. És ellentétben velem, ő csupán örökölte a farkas géneket, de sosem gyilkolt, s ezt az állapotot szerettem volna fent is tartani.-Szép lakás. Tágas.-toppanok be úgy, mintha mi sem történt volna, és lépek úgy az egyik mennyezetet tartó oszlop mögé, hogy takarásba legyek az ablakokból benézve is. Bár reméltem, hogy nincs nyoma az éjszakámnak egy ruhadarabomon sem, valamiért tudtam, hogy ha más nem is, ő már csak a közös vér miatt is tudni fogja, hogy a bátyja épp megint a rossz utat választotta. Fölé magasodtam ugyan, de ismét kicsinek éreztem magam előtte, mint szinte mindig. Senki előtt és sosem hunyászkodtam meg, előtte sem, legalábbis látható jelét nem adtam annak, hogy a szőnyeg alatt is léteznék mellette, ha ezzel biztonságban tudhatnám. Ő nem tudta mibe és miért keveredek, én igen.-Figyelj, el kell tűnnöm egy időre, de előtte meg kell, hogy ígérd, történjen bármi, nem teszel semmi meggondolatlant, hallod?-hadarok, hangom mély és komoly, de összefüggéstelenül hadoválok, és bár nem akarom, hogy lássa rajtam, de pontosan tudom, hogy a szirénák hangja hamarabb ide fog érni, mint terveztem. A nyomomban voltak, nem csak ők. És a húgom nem akartam ebbe az egészbe belekeverni, valahogy mégis mindig sikerült. Azóta folyamatosan, hogy apám eltemettük, legalábbis ő. Én átkozom és eszem ágában sincs a sírja közelébe menni, még akkor sem, ha ő kéri.


Vissza az elejére Go down
 

Raven and Shadow Lyesmith

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Varjak kódexe
» Raven előtörténete
» Jester és Shadow búvóhelye
» Stephanie Lyesmith / Tűzvirág
» Raven Sutter feljegyzései

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Hatodik érzék :: Múlt-