Keskeny a határ menny és pokol között
A gonoszok a pokol kapujában sem térnek meg

Share | 

avatar

Animágus •• a boszorkányok legfőbb hírnöke vagyok
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Rendező
Humor :
-



Richard Fromm ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Jún. 20, 2017 9:14 pm




Gwen & Richard
People tell me that Hollywood loves new faces, but I don't know. They're probably just being nice.



Tikk és takk, a nagymutató lassan, ráérősen kanyarodott a kurzívval kiemelt 12-es számhoz. Lábam járt a padlón, ma a kelleténél is feszültebb voltam.  Cirka két nap telt el azóta, hogy a kis Júliánk megadta magát a színpadon, és a romantikus, közös haláltusát, ami a lelke az egész darabnak, felváltotta egy spontán jött, nagy volumenű, egyszemélyes tragédia - egy roham - még nem tudni, mitől, majd a shakespeare-i klasszist elnyomta a sziréna hangja. Persze, nem volt ennyire drámai a hangulat: a szakavatott emberek végezték a dolgukat, a függöny legördült, eltakarva a kíváncsiskodó szemek elől a látványosságot, akik felszólítás fejében értetlenül hagyták el a nézősort. Szinte rutinosan zajlott le az eset, elmondhatom, sajnos.
Türelmetlenül lötyögtettem a feketét az automatás papírpohárban, és kivártam az utolsó másodpercet is. Végigfuttattam tekintetem a beugró hölgyeken: unalmasnak és szürkének tetszettek. Mélyet sóhajtottam. Hát szar a helyzet - konstatáltam, és pontban 06:00-kor bevágtam az ajtót. Innen már se ki, se be. Ahogy a fatábla érte a keretet, és a kis illesztések egymásra találtak, a lányok összerezzentek. Ez tetszett, ez megmosolyogtatott. A kávét a hátam mögötti kis kellékasztalra nyomtam, és összecsaptam a tenyerem. - Nos, köszöntök minden jelenlévőt ezen a meghallgatáson. Mindannyiunkat megrázta az, ami Winslet kisasszonnyal történt, megnyugtathatok ezúton is mindenkit, beszéltem élettársával telefonon, az állapota pedig egyre jobb és jobb. De elég a fecsegésből, álljunk neki a melónak! Ez egy rendhagyó eset, ami egy rendhagyó meghallgatást követel, hiszen nem másról beszélünk, mint a Júlia szerepéről - elcsépelt, lerágott csont talán, DE nélkülözhetetlen? Mindenképpen! A válasz az, hogy mindenképpen! Mi azért vagyunk most itt, hogy kiszolgáljuk a közönségünket. Nem egy középszerű beugrót akarok, aki csak egy gyenge pótlék, de a célnak megfelel! Aki ezért jött, az most rögtön elhúzhatja a csíkot, csak tessék! Azt akarom, hogy megmutassátok, hogy hiba volt az előző szereplőválogatásom! Azt, hogy hibáztam! Azt, hogy megmutassátok, hogy Winslet nem való Júliának, mert az igazi Júlia itt áll előttem - mutatok végig ujjbegyemmel rajtuk, egyesével, sorjában. - A közönséget nem fogja érdekelni, hogy ki vagy, honnan származol és mit akarsz az életben, hanem az, hogy mit tudsz és mire vagy hajlandó, úgyhogy adjatok bele mindent. Na, ki fogja kezdeni? - tártam szét a karom, arcom érdeklődést árasztott, de számban egyfajta keserédes íz terült szét. Nem áll össze a kép, valami nincs rendjén. Az ajtón sietős koppanások jelezték, hogy valaki bekívánkozik a terembe. Érdekes fejlemény! - KÉSTÉL - zeng hangom dühödten a megüresedett, vízhangos teremben, de torkomat a kíváncsiság marta. Ki lehet az?







||zene||megjegyzés|| ®



Vissza az elejére Go down

avatar

Animágus •• a boszorkányok legfőbb hírnöke vagyok
Tartózkodási hely :
New Orleans
Hobbi & foglalkozás :
Rendező
Humor :
-



Richard Fromm ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Jún. 20, 2017 4:35 pm
.
Vissza az elejére Go down
 

Színház

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi :: New Orleans :: Belváros-