Share | 

avatar
Vámpírboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Keresem :
i wanna stay inside all day, i want the world to go away

i want blood, guts, and chocolate cake, i wanna be a real fake
Tartózkodási hely :
mystic falls, whitmore ✤ ✤
Hobbi & foglalkozás :
i'm trying to be okay ✤ ✤
Humor :
hard ✤ ✤



A poszt írója Ebony Tate-Smith
Elküldésének ideje Hétf. Júl. 31, 2017 12:21 pm
Ugrás egy másik oldalra

Gratulálunk, elfogadva!
● ● üdvözlünk a diariesfrpg oldalán! ● ●

Kedves Giles! 40

Most mondjam azt, hogy erről az arról mindig egy nagypapa jut eszembe? Olyan, aki a külvilág felé a kemény arcát, egyfajta áttörhetetlen páncélt mutat, míg az unokáival képes órák hosszat kergetőzni a kertben és akár palacsintát is süt nekik, ha szépen néznek rá. Erre mit kaptam? Egy nagypapát! Gondolatolvasó vagy talán? Wink Oké, summázom annyival, hogy ennek a skót úriembernek az arca tökéletes választás volt a karakterhez.

Mert miről is olvashattam? Egy vadászról, aki hiába szeretné letenni a lantot, egyszerűen nem tudja... ott lebeg felett élete tragédiája, a neje és a gyermekei elvesztése, az unokájának a védelmezése és a saját lelkiismeretének a nyomása. Ha nem így lenne, nem ment volna ki azután is a tetthelyre segíteni a nyomozónak, hogy azt mondta, hagyja ki ebből az ügyből és nem térne újra és újra vissza a rendőrök mellé, miután leugrott a katedráról. Igazából, csak segít a városnak. És mit kap cserébe? Megfenyegetik a számára legfontosabb személyt. Ne félj, Kayla fel fogja venni a telefont. 40

Utadra engedlek, menj, foglalózz, aztán tiéd a játéktér! Jó szórakozást! Smile


Vissza az elejére Go down

avatar
Vadász •• vad játszmák, féktelen éjszakák; csak a prédára várunk
Tartózkodási hely :
Seattle
Hobbi & foglalkozás :
Teaching
Humor :
Black



A poszt írója Giles Doyle
Elküldésének ideje Hétf. Júl. 31, 2017 11:03 am
Ugrás egy másik oldalra

Giles Doyle
● ● nomen est omen ● ●

kor
58
titulus
Prof.
város
Seattle
play by
Peter Capaldi
faj
Vadász
becenév
Mr. Doyle
foglalkozás
Professzor
a karakterem keresett saját


Születési idő, hely 1958. 11. 23., Welsh
Első átváltozás -
Család Emlékszem a mai napig arra amikor megszületett. Olyan apró volt, olyan ártatlan. Kis ujjai belekapaszkodtak enyémbe és nem sirt többé. A karjaimban a legnyugodtabb baba volt a világon. Az én lányom. Ellie. Gyönyörű, okos, makacs, kitartó, szarkasztikus, akárcsak én. Persze a szépségét a anyjától örökölte, nem pedig tőlem. Oh, Violetta. Életem szerelme Az egyetemen ismertem meg és azonnal beleszerettem. Esküszöm, ilyen tüzes nőt nem hordott még a hátán a föld. Briliáns volt. Fantasztikus. S persze Peter. A fiam. A könyvekbe menekülő zseni. A legfiatalabb orvos volt hosszú évek óta. Különlegesen jól bánt az emberekkel. Képes volt olyan mély kapcsolatot kialakítani a pácienseivel, hogy azok teljesen megbíztak mindenben amit javasolt. Miattuk hagytam fel a vadászattal. Értük temettem mélyre a gyűlöletem. Így hát még fájdalmasabb volt, amikor lemészárolták őket. Violetta, Peter és Ellie a karjaimban...minden nap ezzel ébredek és alszok el. A vámpírok elvettek tőlem mindenkit. Kivéve az unokámat. Róla viszont senki nem tudhat.


- Mindenki gondolt már arra, hogy ilyen vagy olyan módon de megöljön valakit... vagy a saját keze vagy isten keze által. Most gondoljanak Msr. Mervain meggyilkolására. - Kattintok és képek ugrana fel a nőről - Miért érdemelte meg ezt? Mondják meg nekem a maguk stílusát. Mondják meg nekem kik maguk. - Leheletek száza kering körbe a teremben. Minden szem engem figyel. Minden tekintet rajtam függ. Vaskos könyveket süppesztek a helyükre, ezzel is jelezve, hogy az órának vége. - Mr. Doyle. - lép hozzám késlelkedés nélkül a nyomozó nő aki az órám közepén érkezett, igy kénytelen volt várni. - Miss Morrison. - biccentek – minek köszönhetem a látogatást? - kérdem mintha nem tudnám a választ. Ha itt van akkor az csak egyet jelenthet. - Újabb holtestekre bukkantak a folyó mentén. - Megcsóválom a fejem. Biztos vagyok benne, hogy van elég nyomozó, rendőr, tűzoltó és önkéntes a városban, aki szívesen segít a keresésben. - indulok utamra de persze Bianca megragadja a karomat. - Giles, kérem. - nagyot sóhajtok. Semmi kedvem nincs elkeveredni egy olyan erdő kellős közepén, ami tele van éhes vámpírokkal. Vadász vagyok, nem pedig egy bolond. Lerázom ujjait és tovább indulok. Nem nézek vissza.
Harcoltam eleget az én koromban. Megannyi veszteséget szenvedtem. Néha úgy érzem túl sok mindent láttam már és túl sok mindent vesztettem. A lányom, a fiam, a feleségem...
Lehajolok, hogy megvizsgáljam a testet. Bianca egy kávét nyújt felém. Persze, hogy tudta, hogy itt leszek. Okosan, nem említi meg. Végül mindig megjelenek. Mindegy mennyire vagyok szarkasztikus, mennyire viselkedem önzőn, hogy mennyire önfejű vagyok, ha Bianca hozzám fordul segítségért és én mindig felbukkanok. Belekortyolok a feketébe.
- Miss Morrison többször is bizonyította, hogy a halandók életének érdekében, mennyire messze képes elmenni. A helye a tanácsban van. Erről nem is érdemes tovább vitatkozni. - emelkedek meg kijelentésemmel és az említett nő mellé lépek. Nincsen kétségem afelől, hogy remek tanácstag lesz belőle. Hiába néznek igaz rám. a helyemre ezt a nőt akarom ültetni, igaz ott is fog ülni és nem csak engem de önmagát is képviselni fogja. - Foglaljon helyet Miss Morrison. - szólal meg Matteo Del Novo. Biccentek hálám jeléül majd egy szó nélkül távozom.
A lakás üres amikor belépek. Egy üzenet vár rám a rögzítőn. Lenyomom az apró gombot és elmosolyodom ahogy meghallom a hangot. - Megérkeztem Izlandra nagyapa. Minden rendben, nem kell aggódnod. Van mindenem. A szállás gyönyörű és az emberek nagyon segítőkészek. Nincs miért aggódnod. Szeretlek. - ekkor hallom meg a hangját. - Leegyszerűsítem. Ha nem vadászod le és hozod el a boszorka vérét, megfosztalak az utolsó embertől is ezen a földön, aki hozzád tartozik, remélem érhet voltam. - eltűnik. Én pedig tárcsázom Kayla számát. Évek óta senki nem volt olyan ostoba, hogy megfenyegessen. Senki nem tud az unkámról. Senki. Legalábbis eddig senki. Ki kell derítenem ki ez a féreg.

Vissza az elejére Go down
 

Giles Doyle

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Az alkotás metafórája
- alkoss karaktert -
 :: Halhatatlan évek :: Vámpírvadászok
-

Friss reagok
- lelked hangjai -






Álarc nélkül
- itt vagyunk -





Jelenleg 31 felhasználó van itt :: 8 regisztrált, 0 rejtett és 23 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (77 fő) Kedd Jún. 23, 2015 10:38 pm-kor volt itt.

Fajaink aránya
● ● számokban a valóság ● ●

csoportok ●
Ffi
Ember •
27
18
vámpír •
26
19
ősi vámpírok •
5
7
Vadászok •
8
9
Boszi / mágus
31
16
Farkas •
17
20
hibrid •
3
3
vámpírboszi •
14
6
Animágus •
3
2
dhámpír •
4
2
tündér •
2
2
Farkasboszi •
6
2
druida •
2
3