Share | 

avatar
Vámpírboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
mystic falls, whitmore ✤ ✤
Hobbi & foglalkozás :
i'm trying to be okay ✤ ✤
Humor :
hard ✤ ✤



A poszt írója Ebony Tate-Smith
Elküldésének ideje Kedd Aug. 29, 2017 1:56 pm
Ugrás egy másik oldalra

Gratulálunk, elfogadva!
● ● üdvözlünk a diariesfrpg oldalán! ● ●

Kedves Tyler! Smile

El sem tudod képzelni, milyen régóta várunk rád és mennyire örülünk annak, hogy végre megérkeztél és erősíted a sorozatbeliek táborát! 40 Az érkezéseddel ismét eszembe jutott, mennyire az életem része volt a Vámpírnaplók sorozat és hogy milyen sokat köszönhetek neki. Neked pedig ennek a nosztalgikus hangulatnak az előidézését köszönöm! Smile

A lapod... egyszerűen nem tudok belekötni. Amúgy sem vagyok egy szőrszálhasogató-fajta, de most teljesen átjött a sorozatbeli Ty jelleme, a várfarkas-fiú temperamentuma, viselkedéses jegyei és az, hogy attól függetlenül, hogy hajlamos az elkószálásra, mindig visszatér az ő hőn szeretett városába. Forrófejű, de beismeri, ha hibázott, igazi kalandor, akinek helyén van a szíve - ez vagy te és remélem, hogy ilyen is maradsz. Wink

Menj, foglald le az arcodat, aztán keresd meg a partnereidet, akivel játszhatsz, ehhez pedig jó szórakozást kívánok! 40


Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Aug. 27, 2017 7:38 pm
Ugrás egy másik oldalra

Tyler Lokwood
● ● nomen est omen ● ●

23

ügyeletes visszatérő

mystic falls

michael trevino

hibrid

Ty

szabadúszó

canon


Születési idő, hely   1992, Mystic Falls
Első átváltozás   17 éves volt, amikor véletlenül megölte Sarah-t és ennek köszönhetően aktiválódott a vérfarkas átok. Emiatt sokáig szenvedett, egészen addig, míg második átváltozására sor nem került, ugyanis Klaus hibriddé változtatta őt, és így Tyler lett a legelső sikeresen átváltoztatott hibrid.
Család   A családomat szinte mindenki ismeri Mystic Fallsban, ami főként apámnak, Richard Lockwood-nak volt köszönhető. Hosszú ideig volt a város polgármestere, egészen addig a napig, míg el nem halálozott. Az anyám, Carol Lockwood vette át ideiglenesen a vezetést, és bár kívülről erősnek mutatta magát, apám halála még őt is megviselte. Néhány évvel apám halála után ő is követte őt a túlvilágra. A nagybátyám, Mason Lockwood mindig is közel állt hozzám, apám halála után először azt hittem, támaszkodhatok rá, de túl sok titok övezte, mi lassan vitákat szült közöttünk. Egy napon aztán felszívódott, azóta nem is hallotam róla.

 

Ropogott a tábortűz, s a korábban megsütött hús füstös aromája még mindig ott kavargott a lángok közt, emlékeztetve minket az elfogyasztott vacsorára. Miközben kézről kézre járt a whiskeys üveg, melynek tartalma már jócskán megcsappant, a kis kompánia tagjai komoly terveket szövögettek Klaus ellen. Gondolataim mégis valahol máshol kalandoztak, s miközben lejjebb csúszott torkomon az ír párlat, elképzeltem magam előtt azokat a tábortüzes estéket, amikor Caroline-al ültünk odahaza, vagy épp a focicsapat tagjaival ünnepeltük meg az akkori bajnokságot.
Emlékeimből újabb képek villantak elém, Mystic Fallsról, a városról, és a barátaimról, akiket túl rég nem láttam már, s akik talán meg is feledkeztek rólam. Caroline vajon mit csinálhat most, gondol-e úgy rám, ahogyan ő tűnik fel előttem? Ahogy meztelen sziluettje egyre közelebb ér hozzám, majd kicsavarja kezemből az üveget, hogy ölembe férkőzve, csókkal pecsételje ajkaimat?
- Lockwood, nem figyelsz?- Hirtelen repült vállam felé egy cipő, ami el is talált, hisz mélyen elmerültem a gondolataimban. Tekintetem azonnal dühösen villant, amint a szemben ülő farkasra kaptam pillantásomat.
- De figyelek- Jegyeztem meg a magam morcosságában, abban a pillanatban nem volt kedvem magyarázkodni, és arról beszélni, hogy mennyire magával ragadott a múlt, s mennyire gyötör már a honvágy.
- Dehogy figyelsz, te ezt az egészet leszarod, mert neked ez már nem is számít, mert te is csak egy korcs hibrid vagy. Olyan vagy, mint az a szemét Klaus, aki lemészárolta a fivéreinket. Te is csak egy hozzánk csapódott, semmirekellő korcs vagy! – Zane dühösen ismételte a szavait, miközben sértegetett, s a hangját is felemelte velem szemben. Korábban sem kedveltem őt a bandából, hisz mindig ellent mondott nekem, bármilyen ötlettel is álltam elő. A férfi pillanatok alatt feldühített, szemeim szikráztak a dühtől, s mérhetetlen harag feszegette a mellkasomat.
- Fogd be a szád Zane és hallgas! Fogd be, mert nagyon megbánod! – Sosem voltam ura önmagamnak, mindig hevesen reagáltam, ha kritika ért, vagy valaki bekóstolt, s itt is éreztem, hogy nem kell sok, szívese átharapnám a torkát, de mégis próbáltam visszafogni magam, mert segíteni érkeztem közéjük, nem pedig azért, hogy ártsak nekik.
Zane azonban nem tudott megnyugodni, mintha megcsapta volna a hatalom szele, valamiféle rivalizálás lengte körbe őt, ahogy felemelkedett velem szemben, s a tűz fölé hajolva nézett az arcomba.
- Na mi van Tyler, hm? Csak nem honvágyad van, és visszavágysz arra a lepratelepre, ahonnét idetoltad magad? Csak nem a csajod hiányzik? Azon a kis kurván már biztos végig ment a város Lockwood, rád sehol sincs szükség, érted? A legkevésbé itt, nincs szükségünk egy hibridre, kotródj innen! – Nyíltan lépett fel velem szemben, miközben a többiek elnémulva, tágra nyílt szemmel figyelték az eseményeket.
- Zane, ezt nem kéne…
- Tyler, ne húzd fel magad…
Minden oldalról jött egy-egy közbeszólás, miközben mellkasomban egyre jobban tombolt a vágy, s a düh szülte köd teljesen ellepte az elmémet. Az i-re az tette fel a pontot, amikor Zane váratlanul egy marék homokot dobott az arcomba, s vigyorgó ajka felcsillant a tűz táncoló alakjában.
Nem tudtam tovább fékezni önmagam, a harag, a szavak szülte fájdalom, s az idegesség elvették az eszemet. Hirtelen ugrottam át a tűzön, s magammal sodortam Zane-t is, aki felocsúdva a váratlan támadásból, ugyan hadakozni próbált, de farkas ereje egy hibridével szemben kevésnek bizonyult.
- Ő nem kurva, érted? Fogd be a pofádat- Sziszegtem arcába a szavakat, de ő ezt láthatóan érezte, mintha csak a határaimat akarná feszegetni, még inkább vigyorgott, s azt ismételte, amit nem akartam hallani.
Elborult az elmém, már nem tudtam megfékezni indulataimat. Hirtelen éledt fel bennem a hibrid szörny, s gondolkodás nélkül csaptam le rá, hogy szétmarcangoljam őt.
- Tyler , ne , mit művelsz?? – Sikolyokat, riadalmat hallottam magam körül, miközben fékezhetetlenül marcangoltam Zane testét. Éreztem ahogy két kéz érinti a vállaimat, de hevesen csaptam hátra, ezzel ellökve magamtól Zoey-t, aki nyekkenve zuhant a földre, tőlem néhány méterrel távolabb.
- Hagyd abba, Tyler! – Miután végeztem Zanel, vértől fröcsögő állal, zilálva fordultam a többiek felé, s veszett pillantásomat végig vezettem a riadtan hátráló farkasok között.
Meglátva szemükben a félelmet, gyanakodni kezdtem, s ahogy visszapillantottam a lábaim előtt heverő, összemarcangolt holttestre, már tudtam, hogy mit műveltem.
Megöltem közülük egyet, és másoknak is ártottam. Zoey sírva hátrált a közelemből, kezét fájlalva húzódott arrébb, s a tekintetéből döbbentem rá arra, hogy milyen őrültséget követtem el.
- Én..ezt nem akartam- Bizonytalanná vált a hangom, miközben végig pillantottam magamon, s láttam tettemnek következményeit.
- Talán jobb lenne, ha most elmennél innen, Ty. – Egy bátor falkatag lépett óvatosan előrébb, csitítóan, mégis megfontoltan beszélt hozzám, s egyértelművé tette számomra, hogy ezt követően már nem látnak maguk közt szívesen.
Véget ért.
Család nélkül maradtam, s rá kellett döbbennem arra, hogy már nincs senkim ezen a világon.
Csak Ő.
Vissza kell mennem hozzá.


Vissza az elejére Go down
 

tyler lockwood

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Tyler Lockwood
» Drew Tyler - vámpír
» Lockwood kripta
» Drew Sebastian Tyler

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Az alkotás metafórája
- alkoss karaktert -
 :: Halhatatlan évek :: Hibridek
-

Friss reagok
- lelked hangjai -






Álarc nélkül
- itt vagyunk -





Jelenleg 16 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 11 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (77 fő) Kedd Jún. 23, 2015 10:38 pm-kor volt itt.

Fajaink aránya
● ● számokban a valóság ● ●

csoportok ●
Ffi
Ember •
27
18
vámpír •
26
19
ősi vámpírok •
5
7
Vadászok •
8
9
Boszi / mágus
31
16
Farkas •
17
20
hibrid •
3
3
vámpírboszi •
14
6
Animágus •
3
2
dhámpír •
4
2
tündér •
2
2
Farkasboszi •
6
2
druida •
2
3