Nos, felavatnám ezt a topikot. Szegüljetek a véleményem ellen nyugodtan, de amit én ma/tegnap láttam, az megér egy misét... talán kettőt is.
Köztudott rólam, hogy odavagyok a drámákért, thrillerekért, horrorokért, főleg ha némi pszichológia is vegyül beléjük, plusz nem mai szemét, hanem még abból a korból származik, mikor a rendezők értettek is a munkájukhoz. Már négy éve hallgatom barátnőmtől, hogy "ezt nézd meg, ezt mindenképp nézd meg, imádni fogod!", de sajnos nem hallgattam rá. Milyen rosszul tettem, hogy ezt az élményt ennyi ideig kihagytam!
A film nem más, mint a Bárányok hallgatnak c. klasszikus, mely már több, mint húsz éves, mégis tökéletesen időálló alkotás.
Az első gondolatom a film végén az volt, hogy "jövőhéten könyvtárba megyek, és kiveszem könyvben is.", hiszen mint tudjuk, egy kiváló író alkotta meg először ezeket a tökéletes karaktereket, a sajátos világot, és a rendező egyszerűen zseniális megvalósítást adott neki! Bár Anthony Hopkinsszal és Jodie Fosterrel nagyon nehéz mellélőni!
Tehát, a történet központhában Dr. Hannibal "a kannibál" Lecter áll, aki bebörtönzése előtt pszichológusként dolgozott, és ölte meg áldozatait. Nos, már maga az alap is remek, hát még Mr. Hopkins ebben az ördögi, mégis jómodorú karakterben! Egyébként utánaolvastam: összességében 25 percet szerepelt a majdnem két órás filmben, és Oscar díjat kapott a legjobb férfi főszereplő kategóriájában. Kétségtelen, megérdemelted!
Amin igazából nevetnem kellett (vagyis majdnem, hiszen nem egy olyan téma, amin bárki szívesen mosolyog), az maga az indíték. A férfi egyértelműen őrült, legalábbis az én értelmezésemben, viszont rendkívül agyafúrt, jómodorú és okos. Intelligens. És ahogy a filmben az egyik szereplő mondja, Dr. Lecter jómodorú, és megette azokat, akik nem voltak jómodorúak. Talán mindezt akkor láthatjuk legjobban, mikor a csodálatos Jodie Foster (mint Clarice Starling FBI ügynök) megjelenik a börtönben, és egy udvariatlan megjegyzést kap egy tébolyult rabtól. Dr Lecternek hála, a rossz modorral rendelkező rab másnap lenyelte a saját nyelvét, és Lecternek annyi dolga volt összvissz, hogy csak beszélt hozzá.
Talán nevetséges, de mindig keresem a romantikus vonásokat ezekben az alkotásokban is (kivéve azokban, amikben egyáltalán nem lényeges az, hogy ki kit szeret), és a Lecter-Starling szál egyszerűen vitt mindent. Tökéletes kémia a két színész között, és ugyan a történet nem boncolgatja Hannibal érzelmeit a nő iránt, azt hiszem, eléggé érzékelhető, hogy szerelmes lesz belé a maga módján. Már csak azért is, mert nem akarja megenni.
Miért nem vitted magaddal Clarice-t, mikor megszöktél?

Ezzel ellentétben a második rész, Hannibal címmel nem lett a legtökéletesebb. Leginkább abban látom a veszteségét, hogy nem Jodie játszott benne Clarice Starling-ot, hanem Julianne Moore, aki szintúgy jó színésznő, de miután kaptunk két órát Jodie-val, egyáltalán nem könnyű Julianne-nel is elképzelni ezt, és ugyan a kémia itt is helytálló, de nem az a régi Jodie-Anthony féle kémia, és ez nagyon hiányzott...
Ebben a filmben viszont már teljesen bizonyos, hogy a férfi szerelmes Clarice-ba, és megkockáztatom, hogy a nő is a férfiba, a végén pedig mikor a férfinak döntenie kell, hogy a saját kezét vágja le, vagy a nőét, ő a sajátját vágja le. És ez azért is idegborzoló, mert a jelenetkor ezt nem látjuk, csupán a film végén derül ki, mikor Mr Lecter a repülőn ül, és hiányzik a keze.
Az már a gusztustalanabbik része, hogy ezen a repülőúton sajátos kis táskát vitt magával, benne egy kis sült aggyal, amit a mellette ülő kisfiú megkóstolt, de hát... ahogy ő mondta: soha nem késő újat megismerni.
A második rész története más, arra összpontosít, hogy tíz év elteltévl Lecter még mindig nem került kézre, márpedig egy egykori betege (aki túlélte a vele való találkozást, csak éppen lenyúzott arccal) mindent elkövet, hogy megtalálja, és vadkanokkal etesse meg. Bár az utolsó fél órában kiderül, hogy ő maga is szívesen falatozna a férfiból.
A kannibalizmus gusztustalan, mondtam már??           
Mindenesetre a vége tényleg felfogható egy happy enddel, Lecter meg tudott szökni, Clarice sorsa ismeretlen, hiszen erre nem térnek ki, nyilván elismerést kapott, és folytatta az unalmas életét, immáron Lecter nélkül.

Szóval igen, jövő héten irány a könyvtár, vagy neten olvasom, de azt hiszem, megéri majd!

Igen, nekem szokásom ilyenkor még filmet nézni. Annyian dicsérték a Csillagainkban a hiba c. filmet, hogy rávettem magam, és most, hogy már látok a szemeimmel, és nagyjából eltűntek a könnyeim, csak annyit tudok mondani, hogy aki még nem látta, az nézze meg. Nem olvastam a könyvet, nekem a film is elég volt. Egy két órás film, hol mosolyogsz, hol sírsz... két beteg, rákos fiatal története, akik még húsz évesek sincsenek, de már tudják, felkészültek arra, hogy meg fognak halni... áh, ezt egyszerűen nem lehet pár szóban leírni. Mindenkiből más és más érzéseket vált ki egy film... ez pedig részemről olyan mély érzéseket váltott ki, amelyeket filmnek talán még sose sikerült... annak ellenére, hogy a film témája elég komoly, nagyon sok humorral fűszerezték meg. Szóval ugyanúgy lehet rajta nevetni, mint sírni. Arra mondjuk az első 20 perc után számítottam, hogy mi lesz a film vége nagyvonalakban, de még így se bírtam megállni könnyek nélkül. (tegye fel a kezét, aki meglepődött. )

Azt hiszem, Shailene Woodley és Ansel Elgort nevét jó időre megjegyzem, mindkettejüktől ez volt az első film, amit megnéztem, és határozottan állíthatom, hogy piszok jó színész mind a kettő!

Aki a happy end-et szereti, annak nem ajánlom, de aki csak egy kicsit is vonzódik a szerelmes drámákhoz, az feltétlenül nézze meg. Azt hiszem, ez a történet nem áll messze a realitástól, és könnyen elképzelhető, hogy olyan hétköznapi emberekkel is megeshet, mint amilyenek mi vagyunk vagy a szomszédunk vagy bárki.

Szóval... függöny le, elmegyek zsebkendőért.   

Tegnap esti filmes élmény: The Longest Ride.

Van az a jelentéktelen kis író, Nicholas Sparks, gondolom senki sem ismeri... (viccelődés vége) Az ő tollából származik a történet, szinte borítékolható volt, hogy megfilmesítik. Meg is tették, méghozzá jól. Nagyon jól. A főszereplők tehetségesek, de mi mást is várhatna az ember Scott Eastwood-tól, aki történetesen Clint Eastwood fia? Sőt, még Britt Robertson-t is megkedveltette velem a film, Alan Alda szintén csak jót hozott a stábba. Nem is lőném le a poénokat, csakis ajánlani tudom! Azoknak pedig főleg, akik pityeregni szeretnének.

Rövid leírás:
A film eseményei két szálon futnak, az egyikben egy bimbózó kapcsolat kibontakozásának lehetünk szemtanúi egy fiatal egyetemista lány, Sophia Danko (Britt Robertson) és a sármos cowboy, Luke Collins (Scott Eastwood) között, míg a másikban egy 91 éves férfi visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg az ő életútját.

Zoé D. Gilson írta:

Én most nem kritikát írni jöttem, csupán két perc örömködésre ugrottam be, mert most tudtam meg, hogy a Szívek szállodáját végre visszahozzák négy darab 90 perces rész erejéig. A Netlfix és a Warner Bros. összefogtak, hogy megcsinálják ezt a négy epizódot/filmet, miután a sorozatnak nyolc évvel a finálé után is hatalmas a rajongótábora. Én éppen most, az utóbbi hetekben szerettem újra bele a sorozatba, le sem tagadhatnám, szóval most nagyon örülök a hírnek.

Ps.: Aki nem hiszi, járjon utána!

CSAK az nyissa meg, aki látta az új Star Warst, mert erős spoiler! Szóltam!:

Ebony Tate-Smith írta:

CSAK az nyissa meg, aki látta az új Star Warst, mert erős spoiler! Szóltam!:

• Winter on Fire
  

• Going Clear: Scientology and the Prison of Belief
  

Ebony Tate-Smith írta:

Pippa Saoirse Bates írta:

Ebony Tate-Smith írta:

Ez a film lesz a halálom.

Chriest Wolfswood írta:

Heute ist schon in die Kinos!

Cassandra Cooper írta:

Van még valaki aki dokumentumfilm imádó rajtam kívül?

• Winter on Fire
  

Nem vagyok sírós fajta. Életemben eddig a filmig, két filmen sírtam: az Oroszlánkirály és az Antarctica. De ez... Gyönyörű, elragadó ábrázolása annak, hogy mi is történt Kijevben az Euromaidan idején 2013 telétől 2014 februárjáig. Emberi sorsokat és az életük végét is bemutatja. Azért harcolva, ami nekünk adott. Az Uniós tagság iránti vágyukért.

• Going Clear: Scientology and the Prison of Belief
  

Mindig is kíváncsi voltam, hogy mi is ez az "egyház", hogyan működik, de egykori fő tagoktól hallani, azt ami ott bent történik. Meg- és felrázó. Ha valaki kíváncsi, hogy hogyan agymosták teljesen Tom Cruise-t, ne menjen tovább egy lépést se.