Share | 

avatar
Vámpírboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
mystic falls, whitmore ✤ ✤
Hobbi & foglalkozás :
i'm trying to be okay ✤ ✤
Humor :
hard ✤ ✤



A poszt írója Ebony Tate-Smith
Elküldésének ideje Csüt. Dec. 28, 2017 3:06 pm
Ugrás egy másik oldalra

Gratulálunk, elfogadva!
● ● üdvözlünk a diariesfrpg oldalán! ● ●

Kedves Ingrid! 40

Egy tündér, hasonlóképpen tündéri névvel és arccal... kell ennél több így karácsony után? Gyorsan jöttél és gyorsan el is készültél, alig bírtam kapkodni a fejem, de örülök annak, hogy itt vagy és remélem, sikerült lebeszélned a dolgokat a többi delikvenssel *igen, persze, hogy leskelődtem az oldalchat-en*. Wink

A modellek élete egyáltalán nem könnyű, hiába hajlamosak azt gondolni az emberek, hogy nem sok kitartás kell a pózoláshoz és mosolygáshoz. Arról nem is beszélve, hogy kisgyerekként kerültél bele abba az őrültek házába, ami évek óta körülvesz téged és ami egyáltalán nem jó irányba terelt... egy kicsit meg is ijedtem, miközben olvastalak, hogy megmaradtál az önpusztítás útján, de szerencsére nem így történt. 40 Nagy kő esett le a szívemről, látva, hogy egy új város milyen jó hatással van rád, pedig New Orleans nem éppen a legvidámabb hely mostanában. Tündérként nagyon vigyáznék a helyedben, a vámpírok veszélyes népség tudnak lenni.

Nem is szaporítom tovább a szót. Engem megnyertél, menj, foglald le az arcod, aztán irány a játéktér! Jó szórakozást kívánok! Smile


Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Dec. 27, 2017 10:20 pm
Ugrás egy másik oldalra

Ingrid Karoline Nygård
● ● der gror ikke muse på rullande stein ● ●

21 év

scandinavian faery

new orleans

gigi hadid

tündér (nem tud róla)

ne becézz

modell

a karakterem saját


Születési idő, hely   1996. július 8., Bergen, Norvégia
Első átváltozás   -
Család   Gimis szerelem gyümölcseként jöttem a világra, ami egy percre sem ad arra kételyt, hogy egy törődő, s feltétlenül szerető családban nőttem fel. Akármennyire is szerettem volna testvérrel nem áldott meg a sors, s ezáltal mindent egyenesen én kaptam meg anyámtól és apámtól.
A nő, aki a világra hozott világéletében nem dolgozott, a gimnáziumot sem fejezte be. Minden idejét pici korom óta rám szenteli, s mivel a korkülönbség sem olyan nagy közöttünk inkább barátnő viszony alakult ki köztünk, mintsem anya-lánya.
Édesapám keményen dolgozott, hogy étel kerüljön az asztalunkra. Nem könnyű egy ilyen gazdag országban, mint Norvégia megélni, de ez a férfi mindent beleadott. Ez az egyik oka annak, hogy felnézek rá és tisztelem őt. A kapcsolatunk sosem volt annyira közeli és személyes, a távolság mindig ott robogott köztünk, de ennek ellenére a szeretetem iránta nem adott alább.

 

A háromra sokszor azt mondják, hogy bűvös szám és rengeteg mesében, filmben, könyvben előjön. A skála széles és nem áll meg a képzeletünk világában, az én életemben is fontos szerepet játszik. Persze a három kívánság túl elcsépelt és egy kicsit sem hajaz a valóságra, az én bűvös hármasom városok képében jelenik meg.
Három város.
Az életem három szakasza.
Bergen, Oslo és New Orleans éppen annyi dologban különbözik egymástól, mint amennyiben hasonlít.

Bergen (1996-2004)

A szülővárosom, a hely, aminek meghatározónak kellene lennie mindenki életében. Ez az én esetemben egy kicsit másképp alakult, hiszen nyolc éves voltam, amikor én és a szüleim elköltöztünk onnan. Szegény családból származom, apám egyszerű autószerelő, míg édesanyám főállású anyuka mindenféle végzettség nélkül. Még a gimiben ismerkedtek meg és túl korán jöttem, jóval az érettségi előtt. Anyám úgy gondolta miattam nem kell folytatnia a tanulmányait, ám akkor még nem gondolt bele, hogy hogyan fogunk megélni. Hat-hét éves lehettem, amikor sétálni mentünk a közeli parkba és utána a plazaba is beugrottunk venni nekem pár új ruhát, amikor egy férfi megállított minket. Felvázolta nekünk, hogy menedzser és szerinte fényes jövő állhat előttem, hiszen állítása szerint gyönyörű kislány voltam és kár lenne ezt a tulajdonságom elvesztegetni. Anyám arcon röhögte, mikor felvázolta az úriember az ajánlatát. Nem akart belőlem hírességet csinálni, hiszen egy annyi idős gyermeknek nem az a dolga, hogy a kamerák előtt pózoljon talpig sminkben. Hónapokig nem foglalkoztak a szüleim ezzel a lehetőséggel, de apám műhelye rengeteg klienst elveszített időközben és muszáj volt valahogy pénzre szert tenni. Itt jöttem képbe én, az aduász. A kislány, akinek itt véget ért a gyermekkora és búcsút inthetett Bergennek, mivel Oslóban fényes karrier várt rá.

Oslo (2004-2015)

Nem fogtam fel 2004-ben, hogy mit keresünk ebben a városban és akkor még szerencsére nem fogtam fel a dolgokat. Nem tudtam olyan kérdésekkel bombázni a szüleimet, hogy miért jövünk egyik városból a másikba, amikor a főváros nyilvánvalóan drágább, mi pedig teljesen le vagyunk égve. Még szerencse, hogy nem járt a szám és szófogadó gyerek voltam, mert mindig ugrottam rögtön anyám szavára és engedelmeskedtem neki még akkor is, amikor a menedzserem legszívesebben kirugdostam volna a világból. 16 éves koromra már egész Norvégia megismerte a nevem. Rengeteg fotózásra vitt az ügynökségem belföldre és külföldre egyaránt. Több pénzt kerestem, mint amit a szüleim valaha el tudtak volna képzelni. A karrierem egyre csak ívelt felfelé, de én nem igazán fogtam fel, hogy a hírnév mivel is jár, mindössze élveztem. Olyannyira elszaladt velem a ló, hogy mindent kihasználtam, ami az ismertségemből jött. Embereket irányítottam, különböző srácokkal és lányokkal bújtam ágyba mindössze kedvtelésből. Semmi érzelem nem kötött az emberekhez, még a szüleimet is képes lettem volna megtagadni egy kis szórakozásért. Életem legsötétebb korszaka volt ez és örülök, hogy már vége.

New Orleans (2015-napjainkig)

Két évvel ezelőtt egy fotózás kedvéért keveredtem ebbe a nagy múltú városba. Nem terveztem itt maradni egy éjszakánál tovább, de a hely varázsa teljesen magáévá tett, olyanannyira, hogy nem akartam elmenni innen többé.
Azt mondják annyi személyiséged van, amennyi nyelven beszélsz. Mióta itt élek talán alá is tudom támasztani ezt az állítást, hiszen teljesen más ember voltam eddig, megváltoztam és abszolút jó irányba. Mondjuk butaság lenne azt állítani, hogy azért van, mert az angol nyelvet használom a norvég helyett, de ha kérdezik vicces ezzel poénkodni. Úgy érzem jelenleg mindenem megvan, amire szükségem lehet. A levegőváltozás mindig meghozza a hatását és New Orleans nagyon pozitív csalódás a számomra.

Vissza az elejére Go down
 

ingrid karoline nygård

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Az alkotás metafórája
- alkoss karaktert -
 :: Halhatatlan évek :: Tündérek
-

Friss reagok
- lelked hangjai -


Pént. Nov. 30, 2018 1:01 pm
Pént. Nov. 30, 2018 12:45 pm




Álarc nélkül
- itt vagyunk -



Nincs


Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (77 fő) Kedd Jún. 23, 2015 10:38 pm-kor volt itt.

Fajaink aránya
● ● számokban a valóság ● ●

csoportok ●
Ffi
Ember •
4
8
vámpír •
7
12
ősi vámpírok •
2
4
Vadászok •
1
4
Boszi / mágus
10
3
Vérfarkas •
5
9
hibrid •
2
1
vámpírboszi •
6
4
Animágus •
0
3
dhámpír •
4
2
tündér •
2
1
Farkasboszi •
2
1
druida •
1
3