Share | 

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Tartózkodási hely :
Seattle
Hobbi & foglalkozás :
pénz és szex
Humor :
Pszichopata



A poszt írója Elias Syden
Elküldésének ideje Vas. Feb. 11, 2018 9:20 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4


Harley + Elias




Ahogy a ház előtt kiszállunk az autóból, vetek egy hosszú, kíváncsi tekintetet Harley-re, aki szemmel láthatóan lenyűgözve bámulja a házat - még akkor is, ha igyekszik ezt nem túlzottan mutatni. Nyilván nincs ehhez a fényűzéshez hozzászokva, legalábbis az ő eddigi életkörülményeit figyelembe véve, de legalább most már tényleg elhiszi és belátja, hogy amit a luxusról, és az ehhez kapcsolódó elvárásaimról mondtam, nem üres szavak voltak. Az én életem ezzel jár együtt, és ideje lesz, hogy hozzászokjon ahhoz, hogy a lábai előtt heverhet a fél világ, és megkaphat bármit, amit csak szeretne - persze, cserébe azért, ha teljesíti az alku rá eső részét.
- Nos, látva a sápadtságodat fenn a gépen, talán nem is lenne túl jó ötlet sűrűn a programunkba illeszteni az utazás ezen formáját - mondom ki őszintén. Ahogy felszállt velünk a Gulfstream a kifutópályáról, úgy futott le Harley arcából látványosan a vér. Szemmel láthatóan nem igazán volt ínyére, hogy nincs biztonságos talaj a lába alatt - kivéve persze a repülőt. Alattunk viszont csaknem 8 kilométernyi tátongó mélység volt, és ez a tudat nem mindenkit tölt el lelkesedéssel. Talán a pánik előli menekülésképpen, vagy épp az éjszakai fáradtságnak köszönhetően, de csakhamar el is szunnyadt, és aludt mélyen, moccanás nélkül egész Seattle határáig. Nem zavartam, lefoglaltam magam az üzleti mailekkel és egy videókonferenciával, és a személyzet is a lehetőségekhez mérten halkan tett-vett körülöttünk, így csupán akkor voltam kénytelen kiverni az álmot Harley szeméből, mikor a távolban feltűnt a város sziluettje, és a Space Needle tornya. A kocsiban már többé-kevésbé magánál volt, szó nélkül nézelődött, és sokért nem adtam volna, ha most a fejébe láthatnék, és megismerhetném a gondolatait.
Közelebb húzódik hozzám, mintha félne valamitől, és védelmet várna, és vet rám egy bizonytalan, félénk pillantást. Idegen talajon mozog - egy másik városban, távol attól, amit ismer. Távol az eddigi életétől, kiszolgáltatva egy férfinak, aki alig egy napja robbant be az életébe - és rábólintva egy olyan alkura, amit lehet, hogy önmagában még mélyen meg fog majd megbánni.
- Nincs mitől tartanod. Ez a házam, nem pedig az oroszlán barlangja - mondom, mikor megfogja a csuklómat, mintha támaszt keresne nálam. - Bár ki tudja, a kettő talán néha egy és ugyanaz - teszem hozzá, aztán kihúzom a zsebemből a kulcsomat, majd kitárom az ajtót, és betessékelem rajta, hogy egyenesen a nappaliba lépjünk. Eddig még csak a ház külsejét látta, és az is kellőképp impozáns. Mit fog akkor vajon szólni a belsejéhez?
- Ez a nappali, és a konyha - mondom, kissé feleslegesen, mert nyilván ő maga is látja a lényeget. - Itt van a földszinten a dolgozószobám, egy fürdő, egy apró háló a személyzet tagjainak. Néha, ha fogadásokat tartok, a bejárónő kénytelen itt aludni - teszem hozzá magyarázatképpen. - Ott van egy nagy társalgó, épp ilyen célokra. E mögött az ajtó mögött - mutatok rá a szóban forgó ajtóra - találsz egy könyvtárat, és egy billiárdszobát. Nyugodtan használhatod bármikor, amikor csak kedved tartja. Itt pedig... - vezetem végig egy rövid folyosón, majd benyitok a végén lévő üvegajtón - a fedett medencét találod. Remélem szeretsz, és tudsz is úszni. Az időjárástól függetlenül itt bármikor megmártózhatsz - nézem a feszített víztükröt, és a medence szélén lévő rengeteg növényt, ami szinte egy trópusi kis szigetté változtatja a helyiséget. - Gyere. Megmutatom a ház többi részét - zárom be aztán az ajtót, még mielőtt Harley túlzottan belemerülhetne a látványba, majd a nappaliba visszatérve felvezetem az emeletre vivő lépcsőn.
- Ez itt az én hálószobám, és az én fürdőm - mondom az első két ajtóra bökve. - Senkit nem engedek be ide, így elvárom, hogy tiszteletben tartsd a privát szférámat. A dolgozószobámba ugyanúgy tilos a bejárás. Ha megszeged a szabályt, megbüntetlek - szögezem le olyan nemes egyszerűséggel, mintha csak azt mondanám, hogy szép napunk van. - Öt hálószoba van az emeleten, bármelyiket választhatod. Az a három, ami erre az oldalra esik, mind Seattle-re nyílik kilátással. Lenyűgöző látvány, főleg esténként. De azt választod, amelyiket szeretnéd. Úgy dekorálod, ahogy akarod, azt hozol ide, amit szeretnél. Nem szólok bele. A folyosó végén van egy másik fürdőszoba, az lesz a tiéd, azt használhatod. Menjünk le, van ott valami, ami a tiéd, és meg kellene beszélnünk még néhány apróságot. Eddig van bármi kérdésed?


©️ ZENE: SZÁM CÍME | MEGJEGYZÉS: -

Vissza az elejére Go down
Vissza az elejére Go down

avatar
Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
Chatkép :

Tartózkodási hely :
✦✦ beside elias
Hobbi & foglalkozás :
✦✦ eat the rude
Humor :
why so serious? let's put a smile on that face ❤



A poszt írója Harley Asuman Osborn
Elküldésének ideje Szomb. Feb. 10, 2018 7:04 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Teljesen rideg tekintetet vetek a házra. Az első gondolatom csak ennyi volt: szokatlan. Nagyon gyönyörűnek és modernnek tűnt kívülről, s be kell valljam, inkább csak filmekben láttam ilyesféle házat. Szerintem ő is tudhatja, hogy nem különösebben érdekel az, hogy királyi luxusban él, ezért sem fogok ömlengeni, hogy milyen fényűző környékre kerültem. Sőt, inkább rosszul is éreztem magamat a dologtól. Világ életemben inkább választottam az egyszerűséget. Igaz, hogy amíg koven tag voltam addig egy palotában éltem, de azt a palotát sem úgy kell elképzelni, ahol királylányoknak megfelelő körülmények voltak. Nagyon egyszerű volt belülről, régies és antik. A legszebb a társalgó volt, ahol az összes Fő portréja ott volt. Nagyon szerettem ott élni, annak ellenére, hogy egyébként szenvedtünk Lilith mellett. Már most hiányzik New Orleans. Azt sem tudom, hogy itt mi vár rám: Be kell vallanom magamnak is, hogy nagyon elővigyázatlan vagyok és ostoba módon mondtam neki igent. Mi van akkor, ha bántani fog?
Próbáltam ezeket a gondolatokat eltüntetni a fejemben, most tényleg nincs arra szükségem, hogy túlreagáljam a dolgokat. Nagyon remélem, hogy nem fog nekem ártani annak ellenére, hogy próbálok mindent megtenni amit csak óhajt. Szeretnék benne bízni.
Egy helyben megállok, midőn próbáltam a táskámat nagyon óvatosan tartani a vállamon, nehogy megsérüljenek az abban lévő dolgok. Néhány könyvet hoztam magammal és néhány növényemből levettem egy-egy hajtást, amikre szükségem lehet. Több dolgot nem akartam magammal hozni. Egyébként sem volt túl sok dolgom a házban, mert a kovenben maradt majdhogynem minden értékem.
- Nem akarok sűrűn repülőn lenni. - Jegyzem meg csak úgy, amint mély levegőt veszek magamhoz. Nem véletlen, hogy végigaludtam az egészet. Ennek többek között több oka is volt. Nem akartam a személyzetével beszélő viszonyba kerülni, rühellem, ha kiszolgálnak. A másik, hogy a gyomrom körülbelül nem bírt magával, nem szeretem a magasságot. Illetve a kevés alvás is jócskán közrejátszott.
Ha Elias ott volt a közelemben, akkor odamentem mellé. Lehet, hogy nem fogja jó szemmel nézni ha közelebb húzódtam hozzá, de zavarodott vagyok.
Idegen helyen vagyok és egyáltalán nem tudom, hogy mire számíthatok. Tőle kéne félnem, mégis inkább hozzáhúzódom biztonságért. Kell nekem kis idő, mire újra helyrerázódom. De ez csak akkor lesz, ha bebizonyosodom arról, hogy nem leszek bármiféle kínzásnak alátéve.
Végül is óvatosan Eliasra néztem. A tekintetemben ott volt minden gondolat, ami motoszkált bennem. Finoman megérintem a csuklóját, várva, hogy mondjon valamit, ami megnyugtat és elhessegeti bennem a kételkedő gondolatokat. Már nem vagyok erős boszorkány, nem tudnám magamat megvédeni sehogyan sem.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Tartózkodási hely :
Seattle
Hobbi & foglalkozás :
pénz és szex
Humor :
Pszichopata



A poszt írója Elias Syden
Elküldésének ideje Csüt. Feb. 08, 2018 6:04 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Lezárt játék!
Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Tartózkodási hely :
Seattle
Hobbi & foglalkozás :
pénz és szex
Humor :
Pszichopata



A poszt írója Elias Syden
Elküldésének ideje Szomb. Dec. 30, 2017 3:40 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4


Sonja + Elias




Ahogy mondani szokás, a sors mindig szeszélyesen keveri a kártyákat, de ebbol a kiszámíthatatlan váratlanságból néha a legjobb dolgok képesek kisülni. Ide sorolhatom Miss Dreyfuss néhány nappal ezelotti, félreértésen alapuló látogatását is. Az az este, és a társaságában töltött egy óra kifejezetten szórakoztatott, és bíztam a miharabbi viszontlátás ígéretében. A hölgy túlságosan is felcsigázta az érdeklodésemet ahhoz, hogy engedjem csak úgy kisétálni az életembol, ahogy megjelent, mint valami látomás. Ehhez pedig a legjobb úton nem más vezetett, mint a hatékonyság, és a cselekvés: ez alkalommal csakugyan nem hazudtam mikor megígértem, hogy a legjobb embereimet állítom rá az ügyre. Aztán az elmúlt pár napban végigült tárgyalások, a projektek fejlesztése, igazgatósági ülések és egyéb munkával kapcsolatos teendok háttérbe is szorították elmémben Miss Dreyfuss puszta tényét. Legközelebb akkor bukkant fel gondolataim között, mikor egy rövid üzleti út Mystic Falls környékére szólított. Mindösssze néhány telefonba, meg persze az embereim teljes erkölcsi gátlástalanságára volt szükség ahhoz, hogy még aznap a kezemben tartsam Miss Dreyfuss születési anyakönyvi kivonatát, illetoleg a kórház által kiálított születési lapját. A befolyás és a pénz nem csak Seattle-ben olajozza meg tökéletesen azokat a bizonyos fogaskerekeket...
Talán még egy óra sem telt el azóta, hogy hazaértem, még az átöltözés is csupán annyiban merült ki részemrol, hogy megszabadultam a nyakkendomtol, amely most a nappali egyik székének karfájáról lóg alá, mint valamiféle halott kígyó. Bekapcsolva szól a rádió, épp az öreg Boss, Bruce Springsteen énekli karcos hangján, hogy a szerelem lángjaiban ég. A gyomrom korgása viszont jelenleg szinte áthangzik még a zenén is: reggel óta nem ettem. Mystic Falls és környéke számomra ismeretlen terep, és nem szeretek ott vadászni, ahol bármely pillanatban lebukhatok, vagy épp csapdába eshetek, így hát kényszerű diéta töltötte ki napomat. Most szívem szerint útra kelnék, és vagy legyilkolnám az első velem szemben jövőt, vagy épp hozatnék egy adaggal a szintetikus vérnek nevezett borzalomból, amit a laborban tenyésztettek ki számomra. Ettől csupán az tart vissza, hogy látogatót várok - Miss Dreyfussnak hagyott üzenetem nem hagyott kétséget afelől, hogy meglehetős gyorsasággal fog felkeresni még ma este. Elvégre a kíváncsiság ösztönös női tulajdonság. Viszont mivel nem szeretném Sonja hullájával dekorálni a nappalimat - legalábbis egyelőre - Nem marad más választásom, mint a vámpírok végső megoldása: a lealacsonyító vérbank szolgáltatásai. Ez persze össze sem hasonlítható a gyilkolás mámorával, de időnként jól jön, mert rávisz a kényszer. Talán nem véletlen, hogy jómagam dollárszázezrekkel támogattam a véradások széles körű terjesztését.
Épphogy lenyelem a kis üvegnyi vért, és a szemetesbe dobom étkezésem bizonyítékát, mikor kopogás hangzik fel a bejárati ajtó felől. Ahogy kinyitom, rögtön azonnal szembe találom magam Miss Dreyfuss ezer wattos mosolyával.
- Jó estét - viszonzom hasonló gesztussal a látható örömét, majd félreállok, hogy bejöhessen. A kinti szakadó eső nem hiszem, hogy a kedvére való lenne. Láthatóan némileg újfent zavarban van a társaságomban, még ha igyekszik is talpraesettségével palástolni, majd kezembe nyomja a magával hozott üveg bort.
- Köszönöm, de igazán nem kellett volna - válaszolom, és ez nem puszta udvariasság. - Vizet az óceánba? - kérdezem aztán aprót nevetve - igaz, ő nem tudhatja, hogy odalenn a pincében komplett borválogatás is helyet foglal. - Viszont úgy látom, tisztában vagy a minőséggel. Ahogy azzal is, hogy a vöröset preferálom. Talán benned is vannak nyomozói hajlamok, ha egy találkozás után is képes vagy eltalálni az ízlésemet - követem őt aztán a nappaliba, és nézem, ahogy tekintetét elismerően körbehordozza a lakáson.
- Nos, köszönöm. Bár ez a dicséret a tervezőket és az építészeket illeti - vonom meg apró mozdulattal a vállamat. - Sajnos ebben a kései időpontban nem láthatod milyen akkor, mikor napfényben úszik - kínálom hellyel Sonját egy kézmozdulattal. - Ha már itt tartunk, nyilván felvetődik benned, miért eme kései időpont, így meg is válaszolnám az egyelőre fel sem tett kérdésedet. Ugyanakkor kérlek bocsásd meg, hogy most, és ilyen váratlanul hívtalak ide, de alig egy órája érkeztem meg Mystic Fallsból. Ahhoz már öreg este van, hogy meglátogassam a Tornyot, de gyanítottam, hogy minél hamarabb szeretnéd megtudni, minek sikerült nyomára jutnom - sétálok el a hűtőig, hogy betegyem a bort a hidegre, és ez meglehetősen szükséges manőver is részemről, mert meglehetős erőfeszítésembe kerül, hogy tekintetem ne tévedjen újra és újra a felsője meglehetősen mély kivágásába.




©️ ZENE: SZÁM CÍME | MEGJEGYZÉS: -

Vissza az elejére Go down
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Keresem :
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
mystic falls ◈
Hobbi & foglalkozás :
just an unimportant worker ◈
Humor :
lost ◈



A poszt írója Sonja Dreyfuss
Elküldésének ideje Pént. Dec. 29, 2017 6:39 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4



Elias && Sonja


Valamiért még nem állok készen arra, hogy elmenjek Seattle-ből. Furcsa érzések kavarognak bennem, mintha valami itt akarna tartani. Mindig is komolyan figyeltem a megérzéseimet, hallgattam is rájuk, éppen ezért egy hosszas telefonálgatás után sikerül csak ma éjszakáról holnap éjszakára áttennem a repülőjegy foglalásomat. Nem volt egyszerű eset, némi felárat is felszámoltak, de ebben a pillanatban mindezzel nem törődöm. Maradnom kell, ezt érzem.
A kikötő környékén sétálok és fogyasztom el a reggeli kávémat ezen a borús és felhős délelőttön, amikor érkezik a telefonhívás. Először azt hiszem, ez csupán a játék része és Elias próbálna a "bármire" szócska felhasználási jogával élni, de hamar kiderül, hogy ez bizony komoly. Alig pár napja találkoztunk, s neki máris információi vannak a vér szerinti szüleimről. Amint lebeszéljük a későbbi időpontot egy újabb találkára, onnantól mintha megállna az idő. A percek lassan vánszorognak csak tovább, az én gondolataimat pedig képtelenség lekötni, hiábavaló minden eddigi próbálkozásom.
A bőröndömet feltúrom egy normális ruha után, de az egyetlen koktélruha, amit elpakoltam az talán túlságosan sok lenne erre az estére. Éppen a térdem fölé érne a vöröslő ruha, ráadásul mélyen dekoltált is, s ahogy próbálom lebeszélni magamat róla, addig bele is bújok és már a tükör előtt nézem az összhatást. És tipródom. Jól állni jól áll... talán soha az életben nem állt még jól ennyire egyetlen ruhadarab sem. De ez akkor is sok. Egy megvilágosult pillanatomban végre belátom ezt, s azon nyomban vissza is költöztetem a ruhát a bőröndöm aljára.
Végül az egyszerűség mellett döntök és a farmeremhez párosítok egy sima, fekete kötött pulóvert. Kevés sminket még felteszek, éppen csak annyit, hogy ne veszítsem el a természetességemet, s már bele is bújok a magas sarkúba. Egy utolsó pillantást vetve a tükörképemre, elégedett bólintással nyugtázom, hogy az összhang a visszafogottság ellenére így is a tökéletességet súrolja. Bár megjegyzem, hogy a tűsarkú azért sokat dob az összképen.
Órát lehetne igazítani hozzám, olyan pontossággal parkol le Elias háza előtt a taxim. Miután kifizetem a sofőrt és kiszállok az autóból, lassú léptekkel indulok meg az épület felé, de ezt csupán azért teszem, mert valójában maga a látvány megbabonáz. Nem mintha nem számíthattam volna hasonló kaliberű házra, főleg miután jártam már a White Tower-ben is. Az ajtóhoz érve megigazítom a hajamat és rögtön be is kopogok, mert nem akarok értékes másodperceket elvesztegetni.
Az ajtó hamar ki is nyílik, én pedig mosolyogva belépek a házba.
- Szia. - köszönök barátságosan és átnyújtom felé az ajándékba hozott egy üveg vörösbort. - Tessék, ezt neked hoztam. Remélem jó évjárat! - tudom, hogy ez egy üzleti megbeszélés, de akkor se lett volna képem üres kézzel ide állítani. Múltkor pedig ha jól emlékszem vörösbort ivott, tehát annyira mellé csak nem lőhettem az italválasztásommal. Legalábbis mertem remélni. Miközben a kabátomat veszem le magamról, felnézek a hatalmas üvegablakokra, a látvány pedig ismét ámulatba ejt. - Nagyon szép az otthonod! - igaz, még alig léptem be az ajtón, így szinte semmit nem láttam még belőle, de ettől függetlenül még igazat szóltam. Habár furdalta az oldalamat a kíváncsiság, mégse akartam egyből rátérni a lényegre. Szerettem volna, ha oldódna a hangulat. Ha nem épp üdítő információkkal tudott szolgálni, akkor pedig különösképpen szükségem is volt erre a kis átmeneti, bájcsevej jellegű beszélgetésre.



|| kicsit bénácska, de legalább megérkeztem  40    
|| ® ||Inspirate by ®


Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Tartózkodási hely :
Seattle
Hobbi & foglalkozás :
pénz és szex
Humor :
Pszichopata



A poszt írója Elias Syden
Elküldésének ideje Pént. Dec. 29, 2017 9:27 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Vissza az elejére Go down




A poszt írója Ajánlott tartalom
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Vissza az elejére Go down
 

Elias lakása

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi
- járd körbe városainkat -
 :: Seattle :: Lakónegyed
-

Friss reagok
- lelked hangjai -






Álarc nélkül
- itt vagyunk -





Jelenleg 21 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 17 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (77 fő) Kedd Jún. 23, 2015 10:38 pm-kor volt itt.

Fajaink aránya
● ● számokban a valóság ● ●

csoportok ●
Ffi
Ember •
27
18
vámpír •
26
19
ősi vámpírok •
5
7
Vadászok •
8
9
Boszi / mágus
31
16
Farkas •
17
20
hibrid •
3
3
vámpírboszi •
14
6
Animágus •
3
2
dhámpír •
4
2
tündér •
2
2
Farkasboszi •
6
2
druida •
2
3