Share | 

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
Will we remember all of the suffering 'cause if we fail it will be in vain
Tartózkodási hely :
new york; seattle



A poszt írója Amena Serafine Byrne
Elküldésének ideje Vas. Május 06, 2018 9:03 pm
Ugrás egy másik oldalra

Brendan Rynston
● ● nomen est omen ● ●

kor 150-155

faj boszorkány

Szerepkör férj, ellenség... ki nem mondott gyenge pontom

play by Josh Hartnett

foglalkozás -

várja Én egészen biztos és talán a húgom is 40

 
Mesélj nekem egy még ismeretlen történetet...   Kiskorunktól kezdve ismerjük egymást. Te anyám testvérének egy távoli rokona vagy. Mivel a családban nem ritka a furcsa házasságok kötése (lásd a nagyszüleim esetét, akik unokatestvérek voltak), még ha nem is szorosan, de van köztünk rokoni kapcsolat. A születésem napján eldőlt, a férjem leszel. A koven törvényei, szokásai szerint vérfertőző kapcsolatról szó sincs. A tisztavérű boszorkányok alkotta társadalmi réteg annál inkább egy előtérbe helyezendő dolog. Ahogy nőttünk, belőled fiatal férfi lett, és mivel zongorázni tanítottál, rengeteg időt töltöttünk együtt. Még úgy is, hogy a húgom mellettünk volt. Köztünk, akár csak köztem és a testvérem között alig több mint hat év van. Akkor nem értettem, miért akarsz minél több időt mellettem tölteni, anyám pedig csak a veszélyforrást látta benned, valakit, aki hatalomra éhes és általam akar a koven élére állni majd megölni. Ebben talán részben igaza is volt. (Az et-ben erről az esetről részletesebben is olvashatsz.) Mindez akkor kristályosodott ki bennem, fejtettem meg titkod, amikor anyám egyik alkalommal már nem tűrte tovább szótlanul, hogy csak a hatalmas szoba egyik falának támaszkodva nézed, ahogy játszom. A húgom potenciális veszélyforrás volt, te pedig hamarosan egy gyenge ponttá nőtted ki magad a környezetemben. Bár akkor este faképnél hagytalak, és benned ezzel megtörtem valamit, valahol mélyen, nagyon mélyen, nagyon elrejtve magunkban tiszteljük és szeretjük a másikat. Amikor szembeszálltál anyámmal, kivívtad az irántad érzett tiszteletem, valami egészen abszurd és megkérdőjelezhetetlen módon. De mivel rideg, távolságtartó voltam, minden próbálkozásod ellenére a nászéjszaka mindkettőnk számára inkább lett rémálom, mint élvezetektől fűtött megpecsételése a sorsunknak. Felhagytál a próbálkozással, együtt éltünk, de gyereket sosem szültem neked. Viszont egyre jobban kezdtem hasonlítani anyámra, és mégis más voltam, mint ő. Mikor átváltozásom követő reggelen átváltoztam, bár nem nem emlékeztem, a te vérednek hála lettem az, ami. Amikor ott szembeszálltam anyámmal, fellobbant benned újra az az érzés, amiről azt hitted az évszázadok során, elveszett örökre. (Az et-ben erről az esetről is részletesebben is olvashatsz.)
Eltelt négy év, egyre inkább érzed, hogy nincs velem valami rendben, látod, hogy vívódok, hogy harcolok magammal, bár próbálom nem kimutatni a bennem mocorgó gondolatokat.  Tisztában vagy vele, hogy bár sokan elismerik, jó vezetőjük leszek, azzal, hogy csupán egy vámpír vagyok, a koven jövője nem biztosított. De látod, hogy akár új korszak is lehetne ez, ahol a tisztavérűség nem feltétel. Ezzel viszont egyedül vagy. Engem a bosszúvágyam épp úgy hajt, mint a kétségbeesésem, hogy a koven kitagad. Ellenségnek érezlek, hisz erősebb vagy, mint én. Nekem nincs erőm, neked van. Bár nem tudok róla, egyre azon vagy, hogy te legyél az, aki visszaadja azt nekem. De félsz anyámtól és tudod, én sem mennék bele egykönnyen, hisz azzal nyíltan kimondanám a nyilvánvalót. Valójában az egyik legfontosabb ember lettél az együtt leélt évek alatt az életemben.

Azt szeretném, ha a kapcsolatuk lassan forrna ki, sok vita, egyezkedés, harc színesítené. A történetük további része nem kötött, meggyőzhető és nyitott vagyok minden ötletre; szeretném, ha kreatív lenne a leendő user ilyen tekintetben és merné saját ötleteit kiaknázni 40
A név teljes mértékben alku tárgyát képezi, hisz a történetemben is csak a „férjem és a fiú, férfi” jelzőkkel illettelek. A pb csak ötlet,  de meggyőzhető vagyok ezen a téren is.


Érkezésed nagyon várom, gyere hamar! 40


Vissza az elejére Go down

avatar
Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
Chatkép :

Keresem :
Will we remember all of the suffering 'cause if we fail it will be in vain
Tartózkodási hely :
new york; seattle



A poszt írója Amena Serafine Byrne
Elküldésének ideje Csüt. Feb. 15, 2018 8:15 pm
Ugrás egy másik oldalra

***
Vissza az elejére Go down
 

Brendan Rynston

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Az alkotás metafórája
- alkoss karaktert -
 :: Veszedelmes viszonyok :: Keresem... :: Aktuális keresések
-

Friss reagok
- lelked hangjai -


Szomb. Aug. 11, 2018 6:24 pm




Álarc nélkül
- itt vagyunk -





Jelenleg 17 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 15 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (77 fő) Kedd Jún. 23, 2015 10:38 pm-kor volt itt.

Fajaink aránya
● ● számokban a valóság ● ●

csoportok ●
Ffi
Ember •
27
18
vámpír •
26
19
ősi vámpírok •
5
7
Vadászok •
8
9
Boszi / mágus
31
16
Farkas •
17
20
hibrid •
3
3
vámpírboszi •
14
6
Animágus •
3
2
dhámpír •
4
2
tündér •
2
2
Farkasboszi •
6
2
druida •
2
3