Share | 

avatar
Vámpírboszorkány •• a világ egyik legfurcsább teremtménye vagyok, tele meglepetéssel
Chatkép :

Tartózkodási hely :
mystic falls, whitmore ✤ ✤
Hobbi & foglalkozás :
i'm trying to be okay ✤ ✤
Humor :
hard ✤ ✤



A poszt írója Ebony Tate-Smith
Elküldésének ideje Vas. Feb. 25, 2018 10:36 am
Ugrás egy másik oldalra

Gratulálunk, elfogadva!
● ● üdvözlünk a diariesfrpg oldalán! ● ●

Kedves Pandora! 40

Bocsáss meg, hogy megvárakoztattalak, lehetőségeimhez mérten igyekeztem, hogy jöhessek és a hirdetődnek se kelljen rád sokat várnia. Biztos vagyok benne, hogy Cordelia már tűkön ül, úgyhogy próbálok rövid lenni. Wink

Olvasva a történetedet már a család résznél elszorult a szívem: borzasztó olyat olvasni egy anyától, hogy nem érdemelte meg a lányát. Kíváncsi lettem, miért mondod ezt és a sztorid végére csakis azt tudom mondani, hogy de, megérdemled őt! Kevesekben lenne annyi erő, hogy a lánya számára talán jobb, de magának rosszabb rosszat válassza, ezzel eltaszítva magától a legfontosabb személyt az életében. Őszintén? A férjed a mondataid alapján megérdemelte a sorsát, bár az, hogy te, egy egyébként végtelenül kedvesnek leírt nő ölted meg, meglepő volt. Úgy tűnik tényleg megvan benned az a sötétség, ami már a hirdetésben megfogalmazódott, ám vigyázz, nehogy túlságosan a hatalmába kerítsen! 27

Nem is tartalak fel tovább, menj, foglald le az arcod, aztán irány a játéktér! Jó szórakozást! 40

[You must be registered and logged in to see this link.] & [You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
●● baltimore
Hobbi & foglalkozás :
●● detective
Humor :
●● devilish



A poszt írója Pandora Anna Cortez
Elküldésének ideje Vas. Feb. 18, 2018 10:59 pm
Ugrás egy másik oldalra

Pandora Cortez
● ● nomen est omen ● ●

39

black widow  

baltimore

sarah paulson

ember

Panda, Dora

Nyomozó

[You must be registered and logged in to see this image.]
a karakterem keresett

[You must be registered and logged in to see this image.]

Születési idő, hely   New Orleans 1979
Család   Szép lassan feledésbe merülnek. Még Margaret, a lányom is. Nem érdemeltem meg őt sohasem.

 

2014, New Orleans
- Az esernyőmet! - Utasítom a sofőrömet mellőlem, aki bólintását követően leállítja az autó motorját és kiszáll a kocsiból. James rendes ember, engedelmes és nagyon kedves. Nem sokat beszél és ez lehet az, amiért én annyira kedvelem. Szükségem volt az esernyőre, mivel engesztelhetetlenül ömlött az eső a városra. Ezek az őszi időszakok nem változtak semmit sem.
- A lányomat majd te hozod haza. Pontban két órakor mész érte. - Adtam ki egy újabb utasítást James számára. Nem ellenkezett; odaadta az esernyőmet, miután kinyitotta a kocsiajtót mellettem. Kiszállok az esernyővel a fejem felett, s határozottan szippantok az esős levegőből. Épp egy hotel előtt állok meg, ahol néhány napja volt szerencsém megfordulni a férjemmel. Szükségét láttunk annak, hogy pár napra kikacsolódjunk és megbeszéljük azt, ami a házasságunkat szinte teljesen rommá teszi.
Nem is kellett nagyon messze tekintenem ahhoz, hogy meglássam a sárga szalagokat és a többi nyomozót akik a helyszínre jöttek. A hotel hatalmas bejáratánál feltűnik Mr. Walsh, a rendőrség igazságügyi boncmestere. Középkorú férfi, habár nagyon elegáns és rendes.
- Köszönöm, James. Most viszont szálljon vissza az autóba, nehogy megázzon. - Végigsimítok a vállán szeretetteljesen. Bólint egyet újra, s légiesen megfordulva visszasuhan az autóba. Nem figyeltem, hogy mikor hajtott el, csak azt, hogy vajon Mr. Walsh még ott tartózkodik -e a kapu előtt. Épp készült volna újra bemenni, de szerencsére a sietős lépteim hamar megállítják őt.
- Szép napot kívánok, Mr. Walsh! - Köszönök rá határozottan, amint vele szembe kerülök. Fehér köpenye megpördül amint felém fordul. Az arca mielőtt még rám nézett nagyon idill volt, de most hirtelen bánat ülepedett le vonásaira.
- Sajnálom, Ms. Cortez a történteket. - Jelzi az együttérzését, habár én ezt elhárítom egy kézmozdulattal, hogy ne próbálkozzon meg részvétet kinyilvánítani. Némileg a kedvemet szegte a mondata, de nyilván nem ő volt az első, aki nekem esett a részvétével. A tegnapi nap folyamán jelentettem be, hogy úgy találtam rá miután visszaértem hozzá. Azelőtt a lányomért kellett elmennem az iskolájába. A férjem jelenleg még mindig benn van abban a szobában holtan és az én ügyem, hogy kiderítsem a gyilkosát. Margaret, a lányunk még nem tud róla.
- Hawes ügye az enyém. Nem szabad most miatta összeomlanom, máskülönben nem fogom megtalálni ki az, aki ezt tette vele. Semmi gond sincs, Mr. Walsh. Az már hatalmasabb gond, hogy a gyilkosunknak nem Hawes volt az utolsó áldozata. - Nem mutatok semmiféle érzelmet, mindössze csak összehúztam az esernyőmet és Mr. Walsh társaságával mentem be a hotelbe, abba a szobába, ahol Hawes és én eltöltöttünk néhány napot. Nem gondoltam volna, hogy ennek ez lesz a vége.

Baltimore, 2015
- Néhány hónapja itt beszélünk minden hétvégének a vasárnapján, mégsem kérdezett a férjem haláláról. - Dőlök hátra fáradtan a fotelban, midőn íriszeimet lehunyom finoman. Valóságosan összeomlottam az utóbbi időben, főleg Margaret elvesztése óta. Szánalmasan járok pszichiáterhez, hogy egyáltalán legyen valaki aki meghallgat. Aki előtt nem kell titkolóznom többé.
- Többet tudok magáról, mint azt gondolja, Ms. Cortez.- Válaszolja vissza a velem szemben ülő hölgy. Akaratlanul is, de egy kedvtelen, kínból jövő mosoly gördül végig az arcomon. Ó, ugyan már! Még is mit tudhat rólam?!
- Volt alkalmam hasonló emberekhez, mint maga. Látszólag felesleges szavakat hordtak össze csak azért, hogy valakivel beszélgethessenek. Mégis a szavaik egyenlőek voltak a puzzle darabjaival, mígnem nagyon hamar kirakódott a teljes egész kép mindenféle darab nélkül. A maga esete is pontosan ilyen, Ms. Cortez. - Hirtelenszerűen nyitom ki a szemeimet a nélkül, hogy bármiféle mozdulatot tettem volna. Kíváncsi voltam a felvázolására, így hát hagytam neki, hogy beszéljen. Bár nem tagadom, de kissé kezdett feszültté válni a beszélgetésünk.
- A férjét maga ölte meg. Elhitette mindenkivel, hogy másvalaki volt a gyilkos. A lánya volt képes arra, hogy felismerje, kicsoda is ön valójában. - Mondja ki végül a teljes igazságot, ami nem övet mást, mint mély némaságot a teremben. Az arcom semleges volt, és csak ültem a fotelben mint egy szobor; bárminemű mozdulatok nélkül.
- A férjem egy olyan csoportnak volt a leszármazottja, ami egy idő után elvitte a lányomat. Hawes miatt történt minden. Ráadásul sohasem szerettem őt. Csak egy álca volt a társadalom felé, hogy elismerjenek. Egy leszbikus nőt sohasem tekintenek embernek. Mintha csak egy fekete lennék.  Meg egyébként is... nélküle nem tudhattam volna magaménak a világ legédesebb kislányát. Mindig is akartam egy gyereket. Margaret volt az egyetlen mozgatórugóm ebben a rohadt világban. De most már ő sincs számomra.

Baltimore, 2014 - last day
- Te ölted meg őt. Így van? - Hangzik el a hátam mögül a kérdés Margo szájából. Belekortyolok a kávémba a nélkül, hogy felé fordultam volna. Nem tiltakoztam felháborodottan, de nem is bólintottam rá a kérdésére. Érzem a hátam mögül azt a lüktető düht ami árad belőle; érzem, hogy el fogom őt veszíteni.
- Miattad tettem. Viszont sajnos elkéstem ezzel. Fogd a holmijaidat és menj el. Egy bentlakásos iskolába kerülsz, ahol sokkal jobb helyed lesz. - Nem volt más választásom. A Salem-i kis boszorkák tisztán  a tudtomra adták, hogy a lányomat elviszik. Hawes elintézte ezt, és pont ezért öltem meg őt. Egyébként is púp volt a hátamon, most pedig a lányomat is el akarja tőlem szakítani.
- Nem szeretsz már engem?
- Sohasem szerettelek. - Lecsaptam a poharat az asztalra. Azt hittem, hogy most azonnal össze fogok esni a fájdalomtól, attól, hogy képes voltam ezt kimondani. Az ő érdekében. Egy gyilkos anyával nem élhet együtt. Annál még e a mocskos koven is sokkal jobb hely a számára. El kell felejtenie engem. És én is elfelejtem őt.
Új életet akarok.

Vissza az elejére Go down
 

Pandora Cortez

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Az alkotás metafórája
- alkoss karaktert -
 :: Halhatatlan évek :: Emberek
-

Friss reagok
- lelked hangjai -






Álarc nélkül
- itt vagyunk -



Nincs


Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 1 Bot
A legtöbb felhasználó (77 fő) Kedd Jún. 23, 2015 10:38 pm-kor volt itt.

Fajaink aránya
● ● számokban a valóság ● ●

csoportok ●
Ffi
Ember •
27
18
vámpír •
26
19
ősi vámpírok •
5
7
Vadászok •
8
9
Boszi / mágus
31
16
Farkas •
17
20
hibrid •
3
3
vámpírboszi •
14
6
Animágus •
3
2
dhámpír •
4
2
tündér •
2
2
Farkasboszi •
6
2
druida •
2
3