A sötétség vagy megszólít
vagy nem vesz rólad tudomást



Share | 


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
rihanna - diamonds ★
† Tartózkodási hely :
boring falls ★
† Hobbi & foglalkozás :

† Humor :
not so much ★



Faith A. Jaspers ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Márc. 01, 2014 9:02 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Rúgni és kapálózni próbált, de én nem hagytam magam. Hiszen vámpír vagyok, miért is hagynám? Egyértelmű, hogy a vérért akár tűzön és vizen is átmegyek, hiszen csak ez csillapítja éhségemet.
- Jó utat a pokolba! - hagyta még el ajkaimat ez a pár hang, majd nyeltem egyet, hogy az utolsó csepp is lefolyjon a torkomon, majd elengedtem, és láttam, hogy a földre hull... hiszen alig hagytam benne életet...

|| Köszönöm a játékot, és bocsi a várakoztatásért. :333 ||
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Vas. Feb. 23, 2014 4:28 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next

Kath & Nadia
ξ You are my mother! HYBRID


Össze tettem a kezemet és végig hallgattam a cinkikus tipikus katheriná ahogy mindig is viselkedett, elmondások alapján. Megragadtam a karját és rá mosolyogtam.- Te innen nem mész sehova. - mondtam, majd zsebemből elővettem a tűt és a nyakába mélyesztettem, majd nyomni kezdtem belé az altatót. Telefonomért nyúltam és már tudtam, hogy kit kell keresnem.
- Nash Petrova - Járt a fejemben rokonom csengő hangja akit kitagattak és egyből tárcsáztam is ezt a számot.
-Elindultunk.. 20 perc és ott vagyunk álljon minden készen!- Mondtam, majd le tettem a telefont, felkaptam a nőt és vámpír sebeséggel a kocsihoz mentünk, majd be helyeztem őt a kocsiba.

zene: amit hallgatsz | megjegyzés: valami | szószám: ide | ©

Vissza az elejére Go down


Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
imagine dragons - gold ••

† Tartózkodási hely :
mystic falls ••
† Hobbi & foglalkozás :
surviving ••
† Humor :
ironic ••



Katherine..Pierce ÍRTA A POSZTOT
Vas. Feb. 16, 2014 2:24 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next

Nadia + Katherine


[You must be registered and logged in to see this image.]

Félrebillentett fejjel figyeltem a titokzatoskodó idegent. Nem érzetem dühöt vagy félelmet, amiért nem árulta el kerek-perec, hogy ki ő vagy honnan ismer. Azonban kíváncsi voltam és megragadott egy különös érzés, miszerint mégis ismerős valahonnan ez a nő és egyáltalán nem azért, mert találkoztam vele valaha.
Önmagamra emlékeztetett. Mindenféle gyengébb érzelmet titkolva, titokzatos módon állt előttem és higgadtan mért végig, majd rejtélyesen félválaszt adott, amit hiába erőlködtem nem tudtam megfejteni.
Már most unom ezt a rejtélyeskedést. Fintorogva adtam tudtára nem tetszésemet, aminek az lett volna a célja, hogy alaposan elszégyellje magát és kezdjen szépen, számomra is érthető módon csicseregni.
Megpróbálhatnék kimenni. Nincs messze az ajtó. Csupán ki kéne nyújtanom a karom és lenyomnom a kilincset. Miután az ajtó kinyílt és szemünk elé tárult a Grill népe, nem tehetne semmit ellenem. Azonban tudtam, hogy ez az ártatlan megjelenés csak álca, valójában meg sem érinteném a kilincset és talán már a karom is elveszteném.
- A tettem? Nem fogalmaznál egy kicsit pontosabban? Nyilván egyes férfifajtáknál bejön ezt a titokzatos stílus, de én nem vagyok vevő erre... Ráadásul a ma reggeli kávém is kimaradt. - kelletlenül elhúzott szájjal gondoltam vissza a ma reggeli különös eseményre. A húgom szelleme, a földet borító fekete kávétócsa, elvétve néhány fehér porcelándarabbal... Micsoda pazarlás. Akkor döntöttem el, hogy elég a mai napból és a kávét egy üveg whiskey-re váltottam le. Ez azonban nem volt a terveim között.
- Nos, örültem a találkozásnak, kedves akárki. - vágtam hozzá hirtelen türelmemet vesztve. Azt akartam, hogy úgy érezze komolyan ennyire nem érdekel a kapcsolatunk, az ismeretségünk és egyáltalán az, hogy a ki fene ő. - Majd megszakad a szívem, de sajnos mennem kell. Vár rám egy üveg Bourbon. - vigyorodtam el, majd egy apró kacsintás után megkíséreltem lenyomni a kilicset.



[You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Feb. 15, 2014 8:54 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next

Kath & Nadia
ξ You are my mother! HYBRID


Rám nézett és én végig mértem őt, a szívem csak úgy kalapált, de kívül teljesen nyugodt voltam talán túlságosan is. Össze kulcsoltam a kezemet és néztem őt ahogyan vágja a fejeket, hát igen ilyenek ismertem meg őt, hallottam történeteket róla. El biccentettem oldalra fejemet és fel sziszegtem...- A nevem lényegtelen a tetted visszont nem az.. - mondtam, majd vissza döntöttem a fejemet a jól megszokott helyébe és vártam, talán nem is tudom mire. Tudtam, hogy most azonnal elő kell vennem a tűt és bele vágni, hogy el aludjon és Nash-hez vihessem, de nem volt szívem. Azt akartam, hogy rá jöjjön, hogy én vagyok a lánya és engem nem szeretett annyi időn át.

zene: amit hallgatsz | megjegyzés: valami | szószám: ide | ©

Vissza az elejére Go down


Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
imagine dragons - gold ••

† Tartózkodási hely :
mystic falls ••
† Hobbi & foglalkozás :
surviving ••
† Humor :
ironic ••



Katherine..Pierce ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Feb. 13, 2014 4:26 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next

Nadia + Katherine


[You must be registered and logged in to see this image.]

Annyira közel volt. Annyira, de annyira közel volt az a nyomorult kilincs, hogy valóságos pofonként értek az idegen nő szavai. Legszívesebben visszacsücsültem volna szépen az asztalhoz és mély melankóliába süllyedve nyakaltam volna még be pár üveg Bourbont. Semmi kedvem nem volt ezekhez a titokzatos beszélgetésekre, hogy „Még csak a nevedet mondom ki, mint egy béna horrorfilmben, hogy jól összetojd a nadrágod, míg azon gondolkodsz, honnan ismersz”. Unalmas. De leginkább az, hogy komolyan halvány lila gőzöm sincs honnan ismer ez a nőszemély, de még az arca sem ismerős. Sosem voltam ennyire részeg.
Mármint oké, tisztában vagyok vele, hogy valószínűleg alig akad pár személy, akinek nem ugrana be rögtön valami, amikor meghallja a Katherine Pierce vagy Katerina Petrova nevet. Alig van olyan, akinek nem rándul görcsbe a gyomra a félelemtől, szorul össze az ökle a dühtől vagy jut eszébe egy emlékezetes éjszaka. Olyan éppenséggel nem jut eszembe, aki örömódák közé illesztve dalolja a nevem örömében vagy foglalja imába minden este, de nem is a megosztó hírnevemről vagyok híres. Nem is arról akarok az lenni.
Az azonban egy cseppet meglepett, hogy az ismeretlen nő a régi nevem vette a szájára. Időtlen idők óta nem találkoztam senkivel, aki Katerinának hívott volna, kivéve természetesen Elijah-t, aki valami kis régi énemre hasonlító fény reményében használta a régebbi megszólításom. Azt hiszem.
Nem Elijah szájából hallva ezt a nevet azonban vészjósló volt és gyorsan forgó agyam rögvest megállapította, hogy bárhonnan is ismer engem ez a nő, azaz ismeretség több lehet ötszáz évnél, hisz bő ötszáz éve mutatkozom be Katherineként.
- Talált, süllyedt. - fordultam szembe vele arcomra erőltetve egy örömtelen mosolyt. Hunyorogva mértem végig őt alaposan, ügyelve arra, hogy azért még se legyen túl feltűnő. A szívem gyorsabb tempóra váltott és a vér is meghűlt az ereimben, amikor rögzült bennem, hogy ez a nő egy vámpír. A kezem akaratlanul is ökölbe szorult, bár pontosan tudtam, hogy nem érek el azzal semmit, ha megpróbálom vele leütni. Valószínűleg az én karom bánná, de az sem biztos, hogy egyáltalán elérne addig az öklöm. - Ezer bocsi, de én nem tudom ilyen titokzatos módon benyögni a nevedet. - közöltem tettetett bűnbánással. - A memóriám viszont tökéletes, azonban nem rémlik, hogy emlékeznem kéne-e rád. - vallottam be kertelés nélkül és még az sem foglalkoztatott, hogy egy vámpírral talán valamivel kedvesebben kellene előadnom magam most, hogy nehezebben tudom megvédeni magam. - Szóval megtudhatom a neved és, hogy honnan ismersz? - emeltem fel kérdőn szépen ívelt szemöldököm.



[You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Feb. 10, 2014 6:37 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next

Kath & Nadia
ξ You are my mother! HYBRID


Informátorom hírt adott arról, hogy hol is lehet az anyám, így hát be mentem a Grillbe. Vándorok őrzik Qetsiyah átkát vagy is a gyógyírt és a horgonyt is. Tudták, hogy valaki be vette a gyógyírt. Beléptem a mosdóba és megpillantottam életemben először azt a személyt aki a világra hozott. Mosolyogtam gyengéden, majd mikor hülyének nézett és kifele akart indulni útját álltam. - katherina petrova.. - jelentettem ki a hangomban némi megvetéssel és magabiztossággal. Nem akarom, hogy megtudja, hogy a lánya vagyok, de még magam se tudom mit akarok. 500 éve keresem kutatom, de még mindig nem állt össze a fejemben a célom. Bele néztem arany barna bolgár szempárjába ami magával ragadott, ugyan olyan volt, mint az enyém és imádkoztam az éghez, hogy csak én lehessek a lánya, csak én legyek az akit szeressen, de Katherina kit szeret? Csak magát. Jobban ismerem az anyámat, mint bármi, még Klausnál is jobban.

zene: amit hallgatsz | megjegyzés: valami | szószám: ide | ©

Vissza az elejére Go down


Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
imagine dragons - gold ••

† Tartózkodási hely :
mystic falls ••
† Hobbi & foglalkozás :
surviving ••
† Humor :
ironic ••



Katherine..Pierce ÍRTA A POSZTOT
Szer. Feb. 05, 2014 6:11 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next

Nadia + Katherine


[You must be registered and logged in to see this image.]
Ez ám az igazi anya-lánya beszélgetés. Kissé rendhagyó ugyan, de jelenlegi helyzetünkben és csak úgy alapból is személyes mivoltunk miatt még az is rendkívüli, hogy ez megtörtént. Majdnem háromnegyed órán keresztül tartózkodtam egy légtérben egy másik Petrovával, ültem egy asztalnál az én egy szem lányommal, Katie-vel és meglepő módon egyikőnk sem hiányolja egyik végtagját sem. Na persze mostanában nekem kéne tartani ettől, na de akkor is…
Tény, nem ugrottunk egymás nyakába és csak úgy vedeltük üvegszámra a sok whiskey-t, de a lényeg talán mégis az, hogy nem kaptunk össze. Mindenesetre jó volt, hogy valaki más állta helyettem a piát, ha már én nem tudom megigézni az egyik verbénamentes pultost, hogy szállítson tíz percenként ingyen alkoholt az asztalomhoz. Továbbá felettébb megnyugtató, hogy Katie csücsült le hozzám és nem egy vérszomjasabb ellenségem, aki kihasználja pillanatyni, helyzeti előnyét.
Rám azonban rám jött az egyik nyomasztó emberi szükséglet és a sok whiskey hatására a lehető leggyorsabban kellett kiiszkolnom a mosdóba, hogy egy kicsit könnyítsek magamon. Fejemet lehajtottam a grill mosdójának ajtaja felé, hogy ha netalántán akad itt valaki ismerős, akkor ne vegyen észre. Én azonban szemfülesen ki-ki kukucskáltam a hosszú, barna függönyöm mögül, gyanakodva, veszély után kutatva. Hála az égnek egy nem kívánatos személy sem bukkant fel, ami határozottan örömhír volt, de meg is lepett.
Ismét fellélegeztem, amikor senkit nem láttam a mosdóba. Úgy látszik ez a nap az én napom. Ma a jóisten is szorgalmazza és segíti a lerészegedésem.
A fülkéből kifele menet azonban ijedten elkerekedett szemekkel láttam, hogy valaki már van idebent. Furcsa, nem hallottam, hogy bejött volna. Gondolatban azonnal két taslit lekevertem magamnak. Nem lehetek ennyire paranoiás. Oké, ember vagyok, oké nyomorult, szerencsétlen, szánalomra méltó ember lettem, de ettől függetlenül nem kéne az agyi képességeimnek is cserben hagynia engem. Fizikailag már így is mélyponton vagyok. Mély levegőt vettem és az idegen mellett lévő csap felé indultam, hogy kezet mossak és megszemléljem kissé összeroppant személyem a tükörben.


[You must be registered and logged in to see this link.]


Vissza az elejére Go down


Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
.•° 7 years
† Tartózkodási hely :
.•° on my way
† Hobbi & foglalkozás :
.•° therapist



Charlotte Wayne ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Feb. 04, 2014 7:17 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Rég voltam már ennyire elcseszett helyzetben, főleg ennyire cselekvésképtelen.. Utáltam is, mikor az események nem úgy követik egymást, ahogy azt én akarom. De sajnos ez nem kívánságműsor, ahogy ez most meg is látszik.. Egy pillanatig mintha elgondolkodott volna, én pedig gondolatban már fel is lélegeztem, de kár volt.. A következő percben már éreztem, hogy a fogai hogyan metszik át nyakam puha bőrét, és alatta a szöveteket. Olyan erővel szívta, hogy megtántorodtam volna, ha nem szorít még mindig a falnak, igaz, már nem a nyakamnál fogva. Hang nehezen jött volna ki a torkomon, de hiába éreztem esélytelennek, megpróbáltam szólni. Kevés sikerrel. Ez nem megszokott nálam.. Vagyis.. Nem így. Az hazugság lenne, ha azt mondanám, hogy sosem haraptak még meg.. De sosem éreztem ennyire elkeseredettnek magamat.. Tehetetlenségemben már a nőcske haját téptem és rúgni próbáltam.. Na nem mintha megérezte volna.
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
rihanna - diamonds ★
† Tartózkodási hely :
boring falls ★
† Hobbi & foglalkozás :

† Humor :
not so much ★



Faith A. Jaspers ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Feb. 01, 2014 4:21 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Először nevetni támadt kedvem. Aztán egy perc elteltével már ahhoz sem volt hangulatom... ha jól belegondolok, nekem megölni lett volna kedvem, főleg miután ribancnak titulált, de aztán gyorsan kapcsoltam, és rájöttem, hogy az igazságért nem ölünk embert. Elvégre... nem is tudom, valamiért volt bennem egy olyan hajlam, hogy képes voltam elismerni, ha valakinek igaza van. És neki most az volt.

Nem érdekelt azonban egy szó se... mire bármit mondhatott volna ismét, vagy jobban kapálózhatott volna, ajkaimmal nyakára tapadtam, és erősen szívni kezdtem a számomra (és számára is) életet jelentő nedűt... a vérét.
Vissza az elejére Go down


Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
.•° 7 years
† Tartózkodási hely :
.•° on my way
† Hobbi & foglalkozás :
.•° therapist



Charlotte Wayne ÍRTA A POSZTOT
Pént. Jan. 10, 2014 7:43 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Igen, valami ilyesmi járt a fejemben, de ennek már nem adtam hangot, inkább azon voltam, hogy tényleg ne csak szem-, de fültanúja sem legyek az eseményeknek, hiába mondja, hogy nem fog megtörténni. Ha nem most, hát néhány perc múlva.
Lendületből pofon akartam vágni, amiért elállta az utamat, azonban nem siklottam el a tényező felett, miszerint baromi gyorsan mozog. Pedig én nem ittam, teljesen tudatos vagyok. Épp eléggé ahhoz, hogy tudjam, rossz emberbe kötöttem bele. Ezt bizonyítja az is, hogy ujjait a torkomra fonja és szorítani kezdi a nyakamat. Basszameg!
- Eressz! - sziszegem, ahogy fogaim közül sikerül kipréselnem. Állkapcsom épp eléggé összeszorult ahhoz, hogy ettől és a fojtogatástól ne tudjak sikítani. Őt meg kétlem, hogy ez a gyenge próbálkozásom meghatná. Bár normális esetben nincs bajom a fajtájával.. Csakhogy ő nem a normális végletbe tartozik. Igazi pszichopata fény csillog szemében, ahogy rám néz..
Ilyenkor vagyok szarban.. Hiába tanultam trükköket a nővéremtől, hiába vadász, semmi hasznát nem veszem, ha épp az oxigénért küzdök. Mégsem mondható, hogy könnyű préda vagyok... Egyik kezemmel az övére nyúlok, másikkal próbálom eltolni magamtól, de.. Oké, ez nem az én napom.
- Ribanc... - kapkodok a levegő után. De nem erőlködök nagyon. Kétlem, hogy meg fog ölni.. Vagy legalábbis ezt remélem.
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
rihanna - diamonds ★
† Tartózkodási hely :
boring falls ★
† Hobbi & foglalkozás :

† Humor :
not so much ★



Faith A. Jaspers ÍRTA A POSZTOT
Pént. Jan. 10, 2014 8:45 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Nevetni akartam. Én , mint nő, egykoron undorítónak találtam azokat a nőket, akik ilyen szinten nem törődtek magukkal, nem törődtek azzal, ki hogyan néz rájuk, és megvetettem azokat a nőket, akik úgy bepiálnak, hogy azt sem tudják, hogyan hívják. De ma már én is ezen nők sorába tartozom.. néha elég gyakran. De túl sokat variáltam az életemet. Most már.. lazítani is kell, vagy mi a frászkarika.

- Óh, ne aggódj.. nem fogok rókázni, ha erre akart szerény személyed utalni. - csuklottam egyet a tükörbe nézve ismét, majd egy ravasz vigyor jelent meg az arcmon, a következő pillanatban pedig már ott termettem előtte, és nyakát kezeim közé szorítottam.
Vissza az elejére Go down


Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
.•° 7 years
† Tartózkodási hely :
.•° on my way
† Hobbi & foglalkozás :
.•° therapist



Charlotte Wayne ÍRTA A POSZTOT
Pént. Dec. 13, 2013 11:21 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Néha elgondolkozom, hogy a francba vetemedhet arra egy nő, hogy ennyire elhagyja magát?! Nem vagyok szentéletű, de sosem hoznék magamra szégyent ehhez hasonló megjelenéssel. Nem mintha érdekelne, hogyan vélekednek rólam a többiek. Eddig is elég kívülálló voltam, lázadó típus, ez nem is változott.. Most meg kárörvendek.
- Belőled? Semmit sem akarok kihozni.. Ha nem tévedek a pia amúgy is megteszi a hatását.. - húztam el a számat és hátat fordítottam neki. - Néhány percen belül. - fejeztem be a mondatot. Nem.. Nem akarok itt lenni, mikor a végén kidobja a taccsot.
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
rihanna - diamonds ★
† Tartózkodási hely :
boring falls ★
† Hobbi & foglalkozás :

† Humor :
not so much ★



Faith A. Jaspers ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Dec. 07, 2013 8:59 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Arielle &  Roxanne
to a little human
[You must be registered and logged in to see this image.]

Nem értettem, mit képzel. Mi köze van neki ahhoz, hogy én mit hogyan csinálok? Részeg vagyok? Hát igen, ezt talán az is megállapítaná, aki húsz méterre áll tőlem. Elfolyt a sminkem? Hát igen, menthetetlen... nem is próbálkozom.
- Talán jobb is, ha hallgatsz. Sosem tudhatod, mit hozol ki egy részeg nőből. - morrantam oda egyszerűen mint valami vérmes kutya, és a feszültség csak nőttön nőtt bennem. Féltem, hogy ebből baj lesz, bár mióta vagyok én félős típus?!

[You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down


Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
.•° 7 years
† Tartózkodási hely :
.•° on my way
† Hobbi & foglalkozás :
.•° therapist



Charlotte Wayne ÍRTA A POSZTOT
Vas. Nov. 17, 2013 3:07 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Hajamba túrva igazítottam rajta,néhány tincset eltűrtem, aztán hideg vizet folyattam csuklómra, csak ez után mostam kezet és távozni készültem. Nem vagyok se lelki szemetesláda, se pszichológus, hogy mások nyűgjével foglalkozzak. Bár abban nem lehettem biztos, hogy a nyakamba zúdítaná.
- Szarul nézel ki.. - mértem végig ismét, hangom rezzenéstelen volt. - Részeg vagy.. - ecseteltem tovább. - A sminked lassan az álladról fog lecsöpögni.. - forgattam meg a szemeimet. Pedig alapjában véve, szép nőről van szó. - De isten ments, hogy beleavatkozzak.. - vigyorodtam el, aztán újabb pillantást vetettem saját tükörképemre, hogy megállapíthassam, klasszisokkal jobban festek nála. Bár, nekem nincs is semmilyen problémám...
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
rihanna - diamonds ★
† Tartózkodási hely :
boring falls ★
† Hobbi & foglalkozás :

† Humor :
not so much ★



Faith A. Jaspers ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Nov. 09, 2013 9:11 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Arielle &  Roxanne
to a little human
[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem igazán szerettem ismerkedni ilyen helyeken. Az ilyen ismeretségek mindig múlandóak, tehát egyenlő azzal, mintha mit sem csináltál volna. Szóval jobb lenne innen minél hamarabb kisétálni. Csak épp a lábaimnak nem tudtam parancsolni, annyi pia szállt már a fejembe. Örültem, hogy neki tudok dőlni ennek a hülye mosdókagylónak, és bámulni tudom az enyhén elnyomott képemet. a sminkem is elkenődött... brilliáns. Utálom magamat, és a nyomoromat. Mintha ez lenne megírva nekem.
- Ezt miből gondolod? - kérdeztem felvont szemöldökkel. Pasi... miért lenne mindenben pasi?

[You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down


Boszorkány •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
.•° 7 years
† Tartózkodási hely :
.•° on my way
† Hobbi & foglalkozás :
.•° therapist



Charlotte Wayne ÍRTA A POSZTOT
Szer. Okt. 30, 2013 11:21 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Második játék


A helyismeretem még nem az igazi, de arra rájöttem, hmm.. mondhatni egészen hamar, hogy a helyi fiatalság nagy része a Grillben nyomul. Nem a megszokott légkör, így eltart majd egy darabig, míg ráállok én is a csacsogós, iszogatós, biliárdos témára. Bár, biztos van errefelé, valami, az én ízlésemhez méretezett szórakozóhely is. Ez csak afféle köztes unaloműző. Annak viszont egész jó. A pultnál ücsörögtem egy darabig, az egyik pincérrel beszélgettem - már ha a néhány szavas kérdezz feleket lehet annak hívni. Végül csak beleuntam ebbe is, és még indulás előtt a mosdó felé vettem az irányt. Nem vagyok hiú, de szeretem, ha az emberek megbámulnak..
Az ajtó úgy csapódott ki, mintha valami szörnyűség történt volna odabent, bár a kisétáló kiscsaj arca sokkal inkább bosszúságról árulkodott. Én viszont nem arról vagyok híres, hogy az első furcsaságra hátraarcot vágok és hanyatt-homlok tiplizek, amerre látok. Nem is zavartattam magam, besétáltam és a tükör elé léptem. Mellettem is ácsorgott egy nő, de nem igazán vettem róla tudomást. A tükörből pillantottam csak rá, tekintete elég üvegesnek tűnt, de a szénája se festett túl jól. Eléggé szét volt csúszva ez a nő...
- Pasi-ügy? - kérdeztem mintegy mellékesen. A válasz nem igazán érdekelt, de nem barom sokáig a frusztráló csendet.
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
rihanna - diamonds ★
† Tartózkodási hely :
boring falls ★
† Hobbi & foglalkozás :

† Humor :
not so much ★



Faith A. Jaspers ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Okt. 29, 2013 9:20 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Arielle & Roxanne
to a little human
[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem is akartam elhinni, hogy a mindig izgalmas életem egyszer csak ilyen silánnyá vált. Úgy tűnt el mindneki az életemből, mintha.. mintha tornádó söpört volna végig, és eltűnt mellőlem mindenki. Eltűnt... a lányom, akit meg sem ismertem. És azt mutattam ugyan felé, hogy nem is akarom, de ez csak külső volt. akarom ismerni a lányomat, úgy.. ahogy senki más teddig nem sikerült. És... elszakította magát tőlem. Elment... eltűnt.
Egy whiskyvel a kezemben botorkáltam el a mosdó felé, és szinte alig álltam a lábamon. Muszáj volt alkohollal elfojtanom minden bánatomat... mindent, mely emésztette gyomromat, agyamat, és.. szívemet.
- Tűnés kifelé! - mordultam rá egy lányra, aki ott állt a tükör előtt. láttam a szemében egy apró ellenkezést, de nem mert velem packázni, kisétált.
Egy sóhajjal vonultam el a tükör elé, és egy sóhajtással mértem végig magamat. Néztem az elmosódott kinézetemet... miközben hallottam, hogy ismét nyílik az ajtó.

[You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Chatkép :

† Tartózkodási hely :
♔ mystic falls & sometimes NO
† Hobbi & foglalkozás :
♔ if you're not so lucky, you know i'm not a good guy
† Humor :
♔ actually, i have



Kevin Godbert ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Aug. 26, 2013 10:30 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Arcán megjelenő kezdeti megkönnyebbültség hamar átcsapott csalódottságba, én meg.. Nem értettem, tulajdonképpen miért is jött ez a hirtelen váltás. Felnézve rá meglepetten láttam, hogy könnyek szöknek a szemébe és.. Jajj, anyám.. Most komolyan sírni fog? Nee.. Sose bírtam a nőket sírás közben, elviselni sem, nem hogy megnyugtatni.. Most mégse akartam lelépni. De azt sem tudtam, miért is könnyezik, egészen addig, míg nem kérdezett... Most jön a fekete leves?!
- Kicsikéém.. - nyúltam álla alá, hogy megemelve rám nézzen. - Próbáltuk már és nem ment.. - hangom nagyon nyugodtan csengett. Ő is tudja, és én is tudom, hogy nem az az ember vagyok, aki képes lehorgonyozni egyetlen ember mellett és vele marad élete végéig. - Ha együtt lennénk és megcsalnálak.. Jogosan utálnál.. - simogattam meg arcát elnéző mosollyal. - De így nem vetheted a szememre.. - mutattam rá a számomra legkedvezőbb tényre. Az más dolog, hogy ennek ellenére próbáltam tartani magam és nem engedni a kísértésnek, hogy majd egyszer, ha végre megjön az eszem normális kapcsolatban is képes legyek helytállni, de.. Az még nem most lesz. Néha elcsábulok.. Ő meg nem bocsátaná meg nekem, számon kérne.. Én pedig utálok bárkinek is számot vetni a dolgaimról.
- Fontos vagy nekem.. Most is.. Így is.. - fordítottam vissza és homlokon csókoltam. Gyengéden.. Pedig.. Ez sem szokásom. De Ő igényli a törődést. Kell neki valaki, aki szereti, de én nem tudom úgy, ahogy azt Ő megérdemelné. - De tudod, hogy.. Nem szeretek én senkit... Csak magamat.. - ismételtem el azt a mondatát, amit.. Még akkor mondott, mikor legutoljára láttuk egymást. És azt hiszem van is benne igazság. De ha valakit szeretnék, akkor kétségkívül Ő lenne az..
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Kedvenc dal :
Lost in Paradise
"Nem maradt semmim
Már csak ezt a kegyetlen akarást érzem
Végig lefelé estünk
És most elvesztem az édenben"
† Tartózkodási hely :
Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
Túlélni a vámpírságot
† Humor :
Há' az van :D



Jenna Sommers ÍRTA A POSZTOT
Pént. Júl. 26, 2013 2:42 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Itt marad... itt marad! Valamiért örömmel töltött el a gondolat, egészen addig, amíg jobban bele nem gondoltam. Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy együtt is leszünk. Nem jelent semmit ami az előbb történt. Nyilván nem jelent neki semmit. Csak egy újabb alkalom volt, ami mindkettőnknek meglehetősen jól esett. Könnyek gyűltek a szemembe, teljesen akaratlanul, és lefejtettem magamról a simogató kezeit. Nem engedhetek meg több gyengeséget vele szemben, már így is... annyi minden olyat tettem miatta, amit nem lett volna szabad, hogy az teljesen hihetetlen.
- De ez nem jelenti azt, hogy újra együtt leszünk, ugye? -szipogtam. Oké, teljesen hihetetlen. Az előbb még teljesen jól voltam... Igaz, először gyűlöltem, aztán szerettem, most meg elkeseredett vagyok, amikor belegondoltam a dolgok hátterébe. - Ez nem jelenti azt, hogy szeretsz, ugye? Mert te a kalandokat keresed... - fontam keresztbe a karjaimat, tüntetőleg elfordulva előle. Sokat beszéltünk erről régebben, amikor még több közöm volt az életéhez, és amikor még ennél is jobban fájt a dolog.
Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Chatkép :

† Tartózkodási hely :
♔ mystic falls & sometimes NO
† Hobbi & foglalkozás :
♔ if you're not so lucky, you know i'm not a good guy
† Humor :
♔ actually, i have



Kevin Godbert ÍRTA A POSZTOT
Szer. Júl. 10, 2013 6:55 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
- Imádom a szopránodat... - nevettem fel, miközben arcomat mellei közé temettem, és a kielégülésünk megkoronázásaként apró csókokkal hintettem végig az ösvényt, egészen a hasáig. Megvártam, míg mindketten rendezzük a légvételünket, addig nem is gondolkoztam kérdésén. Viszont azt észre sem vettem, hogy közben, valószínűleg tudat alatt automatikusan, simogattam az oldalát fel és le. Mit ki nem hoz belőlem ez a nő.. Döbbenet.
- Nem igazán tervezek elutazni... - mosolyogtam rá féloldalasan, hisz legfőképp erre volt kíváncsi. - Tudom, mire gondolsz.. - nevettem fel rekedten. - A kisváros nem nekem való, és őszintén egyet is értek vele. De amíg jó itt, minek menjek máshová? - rántottam vállat. Annyira ismer már, hogy tudja rólam, képes vagyok se szó, se beszéd lelécelni innen egyik napról a másikra. De azért csak megnyugtató neki a tudat, hogy egyenlőre nem áll szándékomban... - És amíg itt vagyok.. Valószínűleg összefutunk.. Ha csak nem leszel túl átlátszó és nem kezdesz kerülni... Mert akkor nem futunk, hanem megkereslek.. - sóhajtottam színpadiasan, mintha megterhel lenne a feladat. Bár.. Az lenne, valóban. Nem szeretem a macska-egér játékot, amit űzünk, olyannyira, hogy hajkurásznom kelljen a városban.
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Kedvenc dal :
Lost in Paradise
"Nem maradt semmim
Már csak ezt a kegyetlen akarást érzem
Végig lefelé estünk
És most elvesztem az édenben"
† Tartózkodási hely :
Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
Túlélni a vámpírságot
† Humor :
Há' az van :D



Jenna Sommers ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Júl. 08, 2013 8:40 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Újabb és újabb lökések taszítottak afelé a bizonyos csúcs felé. A tekintetünk találkozott előtte, és minden egyéb megszűnt körülöttem. Csak ő volt, senki más. Ő... bennem. Ajkait a legutolsó pillanatban még sikeresen elhagyta egy utasítás... aminek ha akartam sem tudtam volna ellenállni. Hangos, felszabadult nyögés hagyta el a számat, ahogyan én is elértem a csúcspontra. Nagyjából velem egy időben könnyebbült meg ő is, mire az eksztázis utóhatásaként pihegve borult rá a testemre. Szerettem ezeket a pillanatokat a kapcsolatunkban. Amikor semmi düh nincs bennünk, csak az öröm, amit egymásnak okoztunk... És a vége felé kevés ilyen pillanat volt, és az is hamar elmúlt, mintha soha nem is lettek volna. Nem akartam elrontani ezt a pillanat... pedig pontosan tudtam, hogy a kapcsolatunk úgysem fog rendeződni. Most együtt voltunk, de mi lesz később? Nem vagyok benne biztos, hogy bármit is akarna tőlem, hiszen a város teli van szebbnél szebb lányokkal, akik valószínűleg szívesen megosztanák vele az ágyukat, úgyhogy erre nem is mertem igazán rákérdezni. Azt viszont tudnom kell, meddig marad még itt, ha nem is velem.
- Meddig maradsz a városban? Összefutunk még? - érdeklődtem ártatlan arckifejezést varázsolva magamra.
Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Chatkép :

† Tartózkodási hely :
♔ mystic falls & sometimes NO
† Hobbi & foglalkozás :
♔ if you're not so lucky, you know i'm not a good guy
† Humor :
♔ actually, i have



Kevin Godbert ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Jún. 29, 2013 9:26 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Ha őszinte akarok lenni, márpedig ez nem sokszor történik meg, hacsak nem önmagamról van szó, ez hiányzott már nekem. Nem a szex, bár nyilvánvalóan nem utolsó szempont, hogy vele a legélvezetesebb, legmámorítóbb az egész mindenséget felforgató érzés, de... Nem csak ez hiányzott. A nő hiányzott. Az a nő, akit nem lehet pótolni, hiába próbáltam, hiszen megkaphatnám bármelyik prostit, egyikkel sem érezném ugyanezt. És nem azért, mert ne lennének a szakma császárai, hanem mert mindegyik igénytelen, és lelketlen kurva, aki a pénzért csinálja. És bármit megtesz érte.. Nem nő, hanem egy báb, aki önmagát rángatja össze-vissza. Jenna nem ilyen. Mindig határozott akarata volt, még akkor is, mikor megtörtem őt néhány percre, vagy órára. Sosem hódolt be nekem teljesen, vagyis kihívást jelentett nekem és az egómnak a becserkészése. És lám.. Még mindig profin megy a dolog, máskülönben nem lennénk itt. Főleg nem ilyen khm.. Bensőséges viszonyban.
Láttam rajta, hogy bármit is művelek vele, élvezi és most, ha ismét csak percekre is, de én vezetek, nem kell harcolnom vele, mert adja magát, az uralmam alá hajtja magát. Akár egy kígyó, úgy tekerte magát a csípőmön, a fülembe lihegett és zihált. Én pedig elégedett vigyort villantottam, miközben csillogó szemeibe néztem. Imádtam látni, ahogy bőrén megülnek az izzadtságcseppek, főleg, hogy én okoztam a ottlétüket, nem is akárhogyan. Éreztem, hogy ha így folytatjuk, már nem fog sokáig tartani, de nem érdekelt, már csak a kielégülés vezérelt. Mozdulataim görcsössé váltak, izmaim összerándultak és felnyögtem, miközben próbáltam még tartani magam. Legalább egy rövid mondat erejéig.
- Engedd ki azt a csodás hangodat... - kértem tőle vágyakozva, és jelzésképp melleibe markoltam. Most nem érdekelt, hogy fájdalmat okozhatok neki, sőt, éreztem, hogy nála is ez a végjáték. Csak az utolsókat löktem rajta, hogy aztán pihegve és remegve dőljek rá, ezzel a hideg pultra nyomva őt.
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Kedvenc dal :
Lost in Paradise
"Nem maradt semmim
Már csak ezt a kegyetlen akarást érzem
Végig lefelé estünk
És most elvesztem az édenben"
† Tartózkodási hely :
Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
Túlélni a vámpírságot
† Humor :
Há' az van :D



Jenna Sommers ÍRTA A POSZTOT
Pént. Jún. 21, 2013 7:28 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Tetszett ez az egész... ahogyan a tökéletes összhang ismét létrejött közöttünk, elsöpörve minden eddigi vitát és bántalmat. Talán pont ezért tartottam ki mellette eddig, és most is emiatt készülök ismételten feladni a méltóságomat. Ő igazán tudta mit csinál, és nem csak magával törődött. Számára én egy istennő voltam, akit kényeztetni kellett. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy amikor az ajkai a mellbimbómra tapadtak, jólesően felnyögtem. Talán a kelleténél kicsit hangosabban is, de ha kell, akár az ablakon át is kiszököm. Másrészt, jelen pillanatban az sem zavart volna, ha a rendőrség tör ránk, közszeméremsértésért, ezt az aktust ha rajtam múlik, már akkor sem szakítjuk meg. A kezeim ösztönösen erősebben szorították az övéit, a testemben egyre gyorsabban áradt szét a gyönyör, és a jól eső zsibbadtság. Ha még tovább csinálja, akkor hamarosan el fogok menni...és már alig várom azt a pillanatot.
Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Chatkép :

† Tartózkodási hely :
♔ mystic falls & sometimes NO
† Hobbi & foglalkozás :
♔ if you're not so lucky, you know i'm not a good guy
† Humor :
♔ actually, i have



Kevin Godbert ÍRTA A POSZTOT
Szer. Jún. 19, 2013 8:15 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Kezem birtoklóan fonta körbe testét, miközben ütemesen mozogtam benne. Az enyém. Újra azt éreztem, hogy az enyém. A teste és talán a lelke egy része is, ami utánam sóvárog. Az élveztem, hogy birtoklom. Mindig is élveztem. Nála valahogy sokkal jobban, mint a többi nőnél.. Talán, mert ő tudta megadni nekem azt, amire én vágyok, sőt, még többet.
Testünk szorosan tapadt egymáshoz, és már most éreztem, ahogy a gerincem mentén végigfolyik az izzadtság. Egyik lábát feljebb emeltem, szorosabban vontam a csípőmre, hogy még mélyebbre merülhessek benne, tejesen, a végtelenségig akartam őt. A tempóm pedig egyre gyorsult. - Egy bestia vagy... - búgtam a fülébe rekedt hangon, aztán lefejtettem magamról a kezeit, ujjainkat összekulcsoltam, ha tetszik neki, ha nem. Most az enyém. És nem is akarom, hogy vitába szálljon velem. Ajkaimmal végigbecéztem a nyakát, hogy aztán kulcscsontjáról áttérhessek a melleire és ahogy a feszülő bimbó a számhoz ért, felnyögjek. Pontosan tudtam, hogy szereti, amit csinálok, így magabiztosan haraptam belé, figyelve arra, hogy annyira durva ne legyek, hogy fájdalmat okozok, de érezze, hogy én irányítok és mindenét akarom. És úgy akarom, ahogy eddig még soha.. Örökre.
Vissza az elejére Go down


Vámpír •• a legrosszabb rémálmod vagyok egy sötét utcasarkon...
† Kedvenc dal :
Lost in Paradise
"Nem maradt semmim
Már csak ezt a kegyetlen akarást érzem
Végig lefelé estünk
És most elvesztem az édenben"
† Tartózkodási hely :
Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
Túlélni a vámpírságot
† Humor :
Há' az van :D



Jenna Sommers ÍRTA A POSZTOT
Kedd. Jún. 18, 2013 7:25 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Láttam az arcát, ahogyan megváltozott... árulkodva arról, hogy mennyire is tetszik neki az adott helyzet, és folytattam is volna, ha nem veszi át ismételten az irányítást, és nem tesz fel a pultra. Szinte ösztönösen tudtam, hogy most mi fog következni... nem csak azért, mert ismertem, hanem mert éreztem, hogy már mindketten erre vágyunk. Az ő teste mindezt ennél jobban már nem is mutathatta volna meg... És hát nekem is szinte rám volt írva a dolog, ahogy egy pillanat alatt befogadásra készen szétnyitottam a lábaimat. Akartam őt... és pár pillanat múlva már meg is éreztem magamban, mire hangosan felnyögtem a gyönyörtől. Ez... sokkal jobb, mint ahogyan emlékeztem rá. Mintha a testem világéletemben utána sóvárgott volna, és most örömmel adja át magát az ismerős érzésnek.
- Te is nekem... - nyögtem vissza a szavakat a szájába, majd egy édes csókkal koronáztam meg a nem is olyan hazug szavakat. - Gyerünk... tudod, mennyire szeretem a vad oldaladat - támasztottam meg a kezeimet a hátán, hüvelkyujjaimmal apró, öntudatlan köröket írva le rajta. Átadtam neki magam... irányít, de legalább egy kicsit még a magam ura vagyok.
Vissza az elejére Go down





Sponsored content ÍRTA A POSZTOT
Today at 9:47 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Vissza az elejére Go down
 

Mosdó

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next

 Similar topics

-
» Kiképzőterepek
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Mosdók és fülledt folyosók környéke...

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi :: Mystic Falls :: Belváros :: Grill-