Share | 

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Keresem :
Kedvenc dal :
Rita Ora - Your Song
Tartózkodási hely :
↷ in the land of gods and monsters
Hobbi & foglalkozás :
↷ journalist



A poszt írója Suzanne Bishop
Elküldésének ideje Csüt. Aug. 29, 2013 7:39 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Aww remek kezdi feladni és megtörni. Mennyire egyszerű is volt, már csak azt kell elérnem, hogy végre megszabaduljon a tévhitétől, hogy ő semmivel sem jobb náluk.
És ha valaki meg erőszakolt volna ember létedben, akkor is biztos hálát adtál volna, hogy legalább élsz. - mondtam neki gúnyosan és nevetnem kellett a naivságán, mert ennyire naiv vámpírral is rég találkoztam. Őket volt a legkönnyebb bántani, kínozni, hiszen a vámpír létett kb. rózsaszín felhősnek látja. Ez már komolyan szánalmas, miért nem látja, hogy valójában egy ragadózó, egy pióca és egy szörnyeteg. Ezt nem csak én mondom, hanem az emberek is ezt gondolnák róla, ha tudnák mi is valójában. -
Ezt te kínzásnak nevezed? - nevettem el magamat, majd amit ez után mondott meglepett. - Szóval szerinted téged nem tartanának szörnyetegnek? - kérdezem tőle mosolyogva.- Hmm szerintem egy karóval ébrednél a szívedben másnap reggel, ja bocsi már fel se kelnél, ha megtudnák mi vagy. - mondom neki gúnyosan, s közben csak úgy izzik a szemem. -
Figyelmen kívül hagytam amit ezek után mondott, mert csak nevetni tudtam, hogy még ezt se érti. Komolyan miből van ez a csaj és honnét jött. Ő mondhatni Barbie a vámpírok világában, aki eltévedt és útmutatás kellene neki, ha engedné.
Nem kívánság műsor ez. - válaszoltam neki ördögi vigyorral és ahogyan sejtettem át akart verni. Esze ágába se volt megkóstolni az embert. Nem baj így izgalmasabb lesz. Mosolyodtam el, s egy szempillantás alatt az ember mellett teremtem és egy hatalmas harapást ejtettem a nyakánál. Hmm ez tényleg legjobb vérfajtából van, mondtam saját magamnak, amikor megkóstoltam. Éreztem, amit a vér szaga elkezdi bejárni a levegőt, de gondoltam segítek egy kicsit neki. Hatalmas szellet támasztottam, ami felé vitte a vérszagot. Éreztem amint meg áll, így ott teremtem előtte, s elé dobtam a vérző embert. - Nos Barbie?! - vontam fel a szemöldökömet és kirívóan néztem rá. -
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Aug. 28, 2013 2:47 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next



Fáradt sóhajjal temettem az arcom a tenyerembe. Nincs erőm, kedvem vitatkozni. Főleg vele és főleg ezzel kapcsolatban. Bármit mondhat elég makacs vagyok ahhoz, hogy a saját véleményemet, amit egész eddig szajkóztam, azt jobbnak véljem.
- Valószínűleg nem esne túl jól, viszont belegondolnék, hogy a történtek ellenére életben vagyok, tehát nincs miért kiakadnom. - motyogtam unottan.
- Igen kínzol ezzel a boszorkány hókusz-pókusszal, ezért vagy szörnyeteg. Pedig tettem ellened valamit? Neeeeem. - az utolsó szót elnyújtottam, hogy ezzel is nyomatékosítsam. - Szívesen indítanék egy körkérdést, hogy az emberek szerint melyikünk szörnyeteg. - nyögtem, miközben az erdőt pásztáztam. El kell tűnnöm innen azonnal.
- Miket? Miket? Hát embereket. - kezdtem elveszíteni a türelmem. Immár újra álltam, de az ember közeledtével a vérszomj és a düh egyformán eluralkodott rajtam.
- Barbie? - húztam fel szkeptikusan a szemöldököm. - Amikor legutóbb tükörbe néztem még barna voltam és nem műanyag. - húztam fel az orrom duzzogva és markom ökölbe szorítottam, mert gondolataim már a vér ízén jártak. Kezdtem elképzelni, ahogy ajkaim az idegen nyakára tapadnak. Ezt a szörnyet ki kell ölnöm magamból.
- Nem hiszem, hogy nem ez az igazi éned, én csak remélem. - motyogtam ráemelve a tekintetem. Nem bírám elviselni magam, ha olyan lennék, mint ő.

- Félek a kudarctól. Nem önmagamtól vagy tőled. - nyögtem összeszorított foggal. - A leckéből pedig nem kérek, kössz. - motyogtam, majd egyenesen az ember irányába néztem. Akadozó lélegzettel küzdöttem az ellen, hogy felé menjek, de a lábam elindult nem volt mit tenni. A szemfogaim kibújtak, az arcom elváltozott  és elindultam, de az utolsó pillanatban irányt változtattam és belevetettem magam a sűrű erdőbe, hogy minél messzebb kerüljek az őrült nőtől és az ártatlan áldozattól. Kétségbeesetten futottam, de nem reméltem semmit. Úgy éreztem lassú vagyok. Az a nő idősebb, tapasztaltabb ráadásul boszorkány is. Bármelyik pillanatban megállíthat valami hókusz-pókkal és akkor nekem végem.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Keresem :
Kedvenc dal :
Rita Ora - Your Song
Tartózkodási hely :
↷ in the land of gods and monsters
Hobbi & foglalkozás :
↷ journalist



A poszt írója Suzanne Bishop
Elküldésének ideje Pént. Aug. 23, 2013 5:55 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Hmm tényleg? - kérdezem tőle mosolyogva.- Tegyük fel, hogy amikor még ember voltál, akkor valaki két lábon járó vérbaknak használt. Minden héten, vagy naponta megcsapolt téged, de te ezt nem tudtad, hiszen megigézett téged. Mi lett volna ha nem teszi, vagy akkor amikor vámpír lett belőled és előjöttek volna az emlékek? - nézek rámosolyogva, mert ennyire naiv nem lehet. Az emberek nyugodt élete csak azért megy tovább, mert azt se tudják, hogy megtörtént, ha meg rájönnek akkor vagy hallottak lesznek vagy diliházban kötnek ki a legtöbben. - Szóval nem zavart volna a dolog? Nem lett volna rossz érzés? - kérdezem tőle mosollyal az arcomon, mert tényleg nehéz elhinnem, hogy komolyan így gondolja. -
Mit nézünk szörnyetegnek? - kérdeztem újból meg őt nevetve, de egyre jobban mulattatott ez a kis csaj.- Kínoználak? Nem hiszem, én csak elmondom neked az igazságot, mert rossz nézni, hogy mennyire kis naiv vagy és jobb túlesni ezen most, mint később. - kacsintok rá és ördögi mosolyom közben az ajkamba haraptam. - Az emberek szemében szerintem te is szörny vagy, ha nem tévedek. - mondom neki komolyan, de nem különösebben izgat a dolog. Komolyan ez semmit se tud?! Burokban élt vagy mi?! Fárasztó és szánalmas egyszerre ez a vámpír, de közben meg mulattató is. -
És szerinted miket ölök? - kérdeztem újból és ott megint a kíváncsiság a szememben. Vajon sejti-e vagy még mindig naiv lenne? Tuti ez a csaj a naiv országban élt eddig, ha van ilyen. De mosolygok és jó pofát vágok hozzá. - Jó trükk barbie. - mondom neki, mert egy rémült barbie csajra emlékeztet, csak annyi a különbség, hogy ő nem szőke, hanem fekete. - De nálam ez nem válik be. Hidd el jól ismerek minden trükköt már. - miközben mondom neki ördögi mosoly kúszik az arcomra. Csak nem ostoba, hogy azt hitte, hogy ez nálam beválik.- Miből gondolod, hogy nem az igazi énem? - lépek megint felé, s picit oldalra döntöm a fejemet, de egy percre se veszem le a tekintetem róla. Mondjuk ha megtenném, akkor is érezném őt, ha bármire is készül, hiszen most is elég szapora a légzése. - Csak nem félsz tőlem? Vagy esetleg a saját jelenlegi önmagadtól félsz? -kérdezem tőle nevetve.- Csak nem kezdesz rájönni, hogy nem angyal vagy hanem szörny. - s közben a hajammal babrálok, de nézem őt szórakozottan. -
Szerinted már nem tettem? - kérdezem tőle hatalmas mosollyal az arcomon. Ugyan már, csak nem gondolja, hogy egy vagyok a jó vámpírok közül. Én maga vagyok a sötétség és előszeretettel kínzok akár még vámpírokat is, de akár a saját fajtámat is, ha keresztbe próbál tenni. - Mit szólnál egy kis biztatáshoz? Egy kis leckéhez? - kérdezem tőle nevetve, bár akár akarja, akár nem, akkor is megfogja tanulni a leckét. Nincs választási lehetősége. -
Akkor cukormázból vagy, hiszen a vámpíroknak eleve erősnek kell lenni vagy könnyű őket bántani. - kacsintok rá és nézem a reakcióját, ahogyan megérzi az embert, aki közeledik. Mögötte termek és a fülébe súgom- Ügye milyen íncsiklandó és egyenesen a karod közé sétál. Hallgass az ösztöneidre. - súgom neki, mert remélem önszántából fogja megtámadni, de ha nem, akkor segítek én. Kicsit megsebesítem az embert és akkor a vérnek nem fog tudni ellenállni, hiszen már most látom mennyire oda van érte. -
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Aug. 22, 2013 7:39 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

- Ne hasonlíts össze azokkal. - az utolsó szót undorodva köptem felé. - Akikből én táplálkozom, azoknak az élete ugyanúgy megy tovább. A jel, hogy találkoztak velem csak két pont alakú sebhely a nyakukon, de semmi lelki trauma és komolyabb testi veszély nem fenyegeti őket. - érveltem mérgesen. Igazából ezeken a dolgokon sosem gondolkodtam még ilyen mélyen. Találkoznom kellett vele, kötekednie kellett velem, ahhoz, hogy rájöjjek nem mindent csinálok jól, de van, amit jobban csinálok, mint mások. Nem jól, de jobban.
- Azért kínzol meg, mert véletlenül belém botlottál az erdő közepén és, mert szereted kiélvezni a szadista éned kívánságait. - vágtam hozzá és már vártam, hogy még nagyobb fájdalmat okozzon. - Igen, egy szörny vagy, jól hallottad. - a mosolyától fel áll a hátamon a szőr. - Nem okozok másoknak direkt fájdalmat, nem önként nézem mások szenvedését. Nem vagyok szörnyeteg. - motyogtam egy kissé bizonytalanabbul.
Mikor megkérdezte, hogy olyannak nézem-e, mint, aki ölni szokott hitetlenül felszaladt a szemöldököm. Nem a kérdésen, hanem azon a komoly kíváncsiságon, mint, amivel ő kérdezte. Nem elég egyértelmű? - Ne haragudj, de ebből a kis találkozástól tényleg az a vélemény alakult ki bennem, hogy igen, te ölni szoktál. - fintorodtam el.  - De... - kaptam az alkalmon egy újabb menekülés lehetőségére. - ha rosszul vélekednem, ne ítélj el érte. Nem ismerlek és csak az előbbi tetteid alapján tudok dönteni. Viszont szívesen megismerném az igazi éned. - az egész szöveg kamu volt, de mégis elég jól játszottam. A hazudozás nem az én asztalom, de hihetetlen milyen jól sikerül a színészkedés egy olyan helyzetben, amikor az agyamban beindulnak az életmentő radarok.
- Nem szeretem élvezni, amikor iszok valakiből. - rántom el a fejem, amikor elkezd babrálni a hajammal. - Inkább előbb túl esek rajta. Csak azért iszom, mert életben tart. - motyogtam.  Még magamnak sem merem bevallani,  hogy igazából élvezem, hogy minden egyes korty, ami lefolyik a torkomon boldogsággal tölt el.
- Képtelen vagyok elvonatkoztatni a félelmet. Ez bennem van, én ilyen vagyok. Nem tudok csak úgy varázsütésre megváltozni, mert te azt kívántad. - forgattam a szemeim. - Ez olyan, mintha a béna embertől azt kérted volna, hogy fussa le a maratont, vagy... egy vámpírtól, hogy éljen vér nélkül.
A fájdalom abbamaradt, én pedig kapkodó lélegzettel fűztem át az egyik kezem a mellkasomon.
- Azért kínzol, mert rosszkor voltam rossz helyen. Ez benned az undorító. - nyögtem elfúló lélegzettel. Most már tök mindegy mit mondok neki. Ha kinyír, kinyír, ha nem nem. Ha megeteti velem azt a hapekot, aki szintén a rossz helyzet áldozata, akkor megteszi, ha nem nem. Már rég eldöntötte, mit tesz. Már egyetlen kedves szavammal sem tudnám megváltoztatni a véleményét.
- Nem vagyok cukormázból. - dörzsöltem meg a karom, ahol megfogta, mikor felrángatott. - Alacsony a fájdalomszintem. - tettem hozzá duzzogva.
Amint kimondta, hogy az alany közeledik meg is éreztem a vére illatát és szinte abban a pillanatban abbahagytam a légzést, de már késő volt. Az ajkaim összeszorítottam és próbáltam legyűrni a vérszomjam. az a baj ezzel az önmegtartóztatós, igézős dologgal, hogy úgy viselkedek, mint egy időzített bomba. Sosem tudok magabiztosan emberek közé menni, mert félő mindegyik pillanatban, hogy rátámadok valakire. Később biztosan jobb lesz. Ha idősebb leszek, tapasztaltabb, akkor ilyen már nem fordul elő. Csak győzzem kivárni.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Keresem :
Kedvenc dal :
Rita Ora - Your Song
Tartózkodási hely :
↷ in the land of gods and monsters
Hobbi & foglalkozás :
↷ journalist



A poszt írója Suzanne Bishop
Elküldésének ideje Kedd Aug. 20, 2013 6:24 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Akkor tegyük fel, hogy nem gyilkosokról van szó. - nézek rá. - Mondjuk olyanról, akik előszeretettel rabolnak el embereket és tartanak fogva. Ők se hallnak meg és még se hálásak az élrablójuknak. - mondom neki mosolyogva és úgy teszek mintha gondolkodnék. - Vagy ott vannak azok, akik megerőszakolnak másokat. Az áldozatuk boldog? - kérdezem tőle.- Nem-Nem azok, még akkor se, amikor lecsukják a bűnözőket. - leguggolok kicsit, de továbbra is őt nézem. - Szóval ha ellene felejtetve a dolog velük, akkor valószínűleg boldogok lennének, hiszen nem emlékeznek a rosszra. Szóval miben is vagy te jobb? - kérdezem tőle.- Semmiben. Ennyire egyszerű a válasz. -tárom szét a karomat, majd újból elkezdek járkálni. - Talán mi? Tálcán kínálnák a vérüket nekünk? - nevetem el magamat ezen a gondolaton, hiszen ekkora ostobaságra se gondolhat senki se.-
Szörny lennék? - vonnom fel a szemöldökömet.- Miért is lennék az, hiszen én is éppen ugyanúgy véren élek, mint te. Szóval ez azt jelenti, hogy magadat is szörnynek tekinted? - kérdezem tőle érdeklődve, de még mindig mosolygok azon, amiket mond.- Kibeszélt itt ölésről? - hangosan elkezdek nevetni.- Szóval is említettem, hogy ölnöd kell? Nem hiszem, csak annyit mondtam, hogy enged el magad. Érezd az adottságaidat és használd ki. - kacsintok rá játékosan.- Szóval te engem olyannak tartasz, mint aki ölni szokott? -teszem fel a kérdést kíváncsian, mert nagyon is érdekel a válasza. - Tudod, amikor iszol - játékosan babrálni kezdek a hajával.- akkor folyamatosan ott lüktet a félelem mindenhol. Semmi másra nem tudsz koncentrálni, így a vér zsenge ízét nem tudod élvezni, nem hallod, ha valaki éppen megakarna ölni és az érzéseidet se hallod, hiszen a félelem ural mindent. Mint emberi korodban. - teszem hozzá gyorsan. Miért nekem kell kioktatnom őt, de legalább jön egy préda és úgy minden sokkal jobb lesz. - Mit ahogy most is félsz tőlem. Ezzel foglalkozol és nem is hallod ezt. - egy pillanat alatt mögötte teremtem. -Ennyi, ezt jelenti félni és amíg félsz, addig nem élsz igazán .
Nem jobban, mint te, hiszen te is és én is piócák vagyunk, mert véren érünk. - mondom neki és amikor látom mennyire szenved már ettől is akkor abbahagyom a kínzását. - Jobb, ha meg se próbálsz elmenekülni, mert ennél sokkal jobban fog fájni, amit akkor kapsz. - mondom neki higgadtan, s leguggolok hozzá. - Nos, lassan ideér az alany, jobb lesz ha felkészülsz. - mondom neki és felrántom magammal, úgyhogy talpon legyen és álljon. - Nem is küldtem rád akkora fájdalmat, miből vagy cukormázból? - kérdezem tőle nevetve. -
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Aug. 20, 2013 2:45 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

- Talán azt gondolnák, hogy jobb, mintha megöltem volna őket. - motyogtam, bár jól tudtam, hogy nem így volna. Legszívesebben biztosan egy karót döftek volna a szívembe. - Ha felfogták volna, hogy nincs más választásom, és még így is jobb vagyok, mint... - azt akartam mondani, hogy magadfajták, de jobbnak láttam nem kötözködni tovább. - a többi, akkor talán... - nem, egyértelműen még akkor sem kínálták volna fel tálcán magukat, nem dugták volna oda a nyakukat az orrom elé.
Dühösen rántottam ki az állam a kezei közül és idegesen hátráltam meg. Körbenéztem, a menekülési útvonalat kerestem.
- Inkább rettegek az örökkévalóságig, mint olyan szörny legyek, mint te. - köptem mérgesen. Egy belső hang szólongatott, hogy álljak le. Messzire mentem, hisz nézzem csak meg kivel állok szemben. Nem lepődök meg, ha következő pillanatban fej nélkül találom magam. - Inkább meghalok, mintsem én öljek. - mondtam bár nem teljes szívemből szólt ez a mondat. Magam is megvetettem érte, de a saját életemet fontosabbnak találtam, de ott volt bennem mégis a kérdés; Hogy tudnék úgy tovább élni, hogy gyilkosnak nevezhetem magam? De hiszen most is úgy élek... Kétségbeesettem temettem az arcom a tenyerembe. Gyilkos vagyok! Egy örökkévalóságon át kell éreznem ezt a fájdalmat, vagy elmúlik valaha?! - Hogyan lennék rá képes, hogy jobban kezeljem, hogy megálljam, ha nem félek a kudarctól? - ha egy kicsit határozottabb lennék és az önbizalmam is több lenne, akkor talán. De senki nem tud úgy véghez vinni valamit, akármit, hogy ne féljen a kudarctól.
A fájdalom váratlanul hasított belém, de most olyan erejű volt hogy a földre rogytam tőle. Tehetetlenül feküdtem a lába előtt a kíntól összegörnyedve.
- Undorító vagy. - nyögtem zihálva. Az ujjaim karom módjára hasították a földet. Próbáltam felállni, de nem tudtam kizárni azt a kínzó fájdalmat még olyan mértékben sem, hogy talpra álljak, vagy legalább négykézláb. Vámpírrá változásom óta nem éreztem magam ilyen gyöngének. Fizikailag és lelkileg sem. - Hagyd abba, kérlek. - céloztam a fájdalomra és a tűzre, ami újra megjelent a hátam mögött.
Eddig egy csepp remény azért volt mennem a menekülésemet illetően, de már minden esélyem elúszott.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Keresem :
Kedvenc dal :
Rita Ora - Your Song
Tartózkodási hely :
↷ in the land of gods and monsters
Hobbi & foglalkozás :
↷ journalist



A poszt írója Suzanne Bishop
Elküldésének ideje Szomb. Aug. 17, 2013 11:20 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Szerinted tényleg ők is így gondolják, ha tudnák mit tettél velük? - vonom fel a szemöldökömet. Most komolyan, hogy lehet valaki ennyire naiv.- Ki próbáltad már azt, mi lenne, ha nem tudnál igézni?! Biztosan nem tetted, mert különben nem ezt mondanád. Vagy csak magadat nyugtatgatod ezzel? - kérdezem tőle mosolyogva, hiszen ez abszurdom amiket mond. - Tényleg nem teszed? Gondolkozz már el azon, hogy azért élik tovább a boldog kis életüket, mert azt se tudják, hogy megtörtént az amit csináltál. - mondom neki mosolyogva, s ördögi hangon, mert érzem ahogyan szenved és fél. -
Akkor a félelmed miatt nem lennél kiszolgáltatot. - és lépek felé egyet mosolyogva.- Hiszen arra koncentrálsz teljesen, amitől félsz, így könnyen meg is halhatsz. -megfogom az állánál.- Kár lenne ezért a csinos pofiért. - mondom nevetve, hiszen látom mennyire undorodik tőlem.- Illetve akkor könnyebben tudod leállítani magadat, nincs ami elvonja a figyelmedet ennyire egyszerű aranyom. - mondom neki ördögi mosollyal az arcomon. Milyen jó kis gonosz lehetne belőle, ha kicsit felengedne. Nem is rossz ki tudja mikre fogom én még rávenni. Meg amit mondtam az nagyon is igaz, akár gonosz valaki, akár nem. A félelem mindent elnyom. -
Éreztem, ahogyan egyre jobban gyorsult a szívverése. - Aww ez nem kérés volt aranyom. - ördögi tekintettemben láthatta, amint mögötte tűz van. - Nem sokára ide ér az alany és az íze is jónak tűnik. - kacsintok rá, s hogy nyomatékossá tegyem, hogy nincs választási lehetősége, megint ráküldök egy fájdalom hullámot, de most a földre rogy . - Velem hiába ellenkezel, nincs esélyed. - mosolygok rá, ahogyan ott a földön fekszik. -
Úgy nézek ki, mint aki alkudozni akar - fonom össze a karomat és felnevetek. -Vagy mintha te alku helyzetbe lennél? -vonom fel a szemöldökömet és már várom mikor próbál megszökni, mert biztos, akkor meg tudja mi a fájdalom . -
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Aug. 17, 2013 6:50 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

-Azok az emberek, akiknek a véréből táplálkozom pár korty után tovább mehetnek, mintha mi sem történt volna és járhatnak tovább iskolába, építhetik tovább az életüket, hazamehetnek a családjukhoz. - válaszoltam hevesen. - Igen, jobb vagyok, mert nem ontok életeket és nem fosztok meg senkit a reményeitől, az álmaitól és a jövőjétől. - a fogamat csikorgattam idegesen. Kezdtem unni, hogy az ereje, a kora és a boszorkány hatalma miatt azt hiszi, hogy okosabb nálam. - Inkább szenvedek minden egyes vadászaton és teszem kockára az áldozataim életét annak reményében, hogy túlélik, minthogy kockázatvállalás nélkül, kapásból kinyírjam őket. - fintorodtam el. - Félek, de épp attól, hogy meghal valaki miattam, ha nem félnék, attól mi volna jobb?
A szívem elkezdett hevesebben dobni, a végtagjaim remegtek, a szemem égett, az ereimben forrón áramló vér lángra lobbantotta a testemet. Rettegtem. - Nem veszek részt idétlen próbatételekben. Felejtsd el! - nyüszítettem ijedten. a hangomon és egész lényemen erőt vett a rémület. Mit fog velem művelni ez a szörnyű nő? Látszólag élvezi, ahogy játszhat velem, miközben én úgy vergődöm, mint egy kishal a háló között. Tehetetlenül, kiszolgáltatottan egy nagyobb hatalomnak. - Mi lenne, ha elfelejtenénk, hogy összefutottunk? - erőltettem mosolyt magamra. - Én bevallom, hogy igazad van, te pedig hagyod, hogy lelépjek. Ígérem gyors leszek. - próbáltam alkudozni.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Keresem :
Kedvenc dal :
Rita Ora - Your Song
Tartózkodási hely :
↷ in the land of gods and monsters
Hobbi & foglalkozás :
↷ journalist



A poszt írója Suzanne Bishop
Elküldésének ideje Szer. Aug. 14, 2013 12:03 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Nem leszel jobb? - vontam fel a szemöldökömet. - Egy szörnyeteg vagy, hiszen vámpír vagy és emberek vérével táplálkozol. Szerinted jobb vagy nálunk? -nevettem el magamat.- Megigézel minden egyes áldozatodat, hogy ne emlékezzen rá mit tettél. Egy dologban különbözöl csak tőlük, hogy a bűnözök ezt nem tudják megtenni és ezért buknak le. - néztem őt, s jól szórakoztam rajta. Mit képzel ez. Azt hiszi különb?! Inkább sokkal rosszabb mint egy bűnöző. - S ha egyszer elszalad veled a ló, akkor hoppáláré meghalt az áldozat. - s intek egyet a kezemmel olyan jelképesen, mintha valaki éppen meghalna. - Amíg félsz, addig biztosan fogysz ölni . - kacsintottam rá, majd a levegőbe szimatoltam, s megéreztem egy erre közeledő fiatal férfi, csábító vérét. - Tegyünk próbát? - vontam fel a szemöldökömet. -
Akkor pont az egyik legrosszabba futottál bele. -néztem őt, de nem akartam túlzottan bántani, inkább csak élvezni akartam a dolgot. Itt egy gyenge friss vámpír. Aki fél is ráadásul. Mi sem jobb ennél. Meglesz a mai napi élvezetem. -
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Aug. 13, 2013 9:31 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Akkor még szerencse, hogy jó kedvében van, már ha ezt nevezi jókedvnek, különben lehet, hogy pár perce már pirítós vámpír lennék.
- Mindegy, hogy rossz vagy jó ember. Megölöm, nem leszek jobb semmiben egy bűnözőtől, ha gyilkos leszek. - magyaráztam idegesen. A gyilkolás nem fér bele az életemben. - Nem. - fintorodtam el az állati vér hallatán. - Próbálkoztam, de borzalmas. Friss emberi vért iszom, de csak addig, amíg nem ártok vele az áldozatom egészségének. Nem ölöm meg, de jól is lakom pár darab után. - motyogtam. Pokoli nehéz csak úgy ott hagyni egy finom testet, amiben még a vér forrón folyik, de muszáj.
- Még soha. - motyogtam és eltorzult az arcom, amikor egy pillanatra megfájdult a testem. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan abba is maradt, de a rettegés újult erővel tört rám. Az előttem álló nő hozzám sem ért és így is képes volt fájdalmat okozni. Mégis mit tehetnék én ellene? Azt csinál velem, amit akar. Egy gyenge, fiatal senki vagyok hozzá képest.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Keresem :
Kedvenc dal :
Rita Ora - Your Song
Tartózkodási hely :
↷ in the land of gods and monsters
Hobbi & foglalkozás :
↷ journalist



A poszt írója Suzanne Bishop
Elküldésének ideje Vas. Aug. 11, 2013 11:44 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Minden csak ön uralom kérdése. - mondtam higgadtam - Pedig jobb ha vigyázol, mert ha nem lennék so-so jó kedvemben, akkor lehet most éppen az előbbi tűzben égnél. - tettem hozzá úgy, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog. De hát na most egy nyávogós vámpírral több vagy kevesebb nem oszt.-
Akkor miért nem vadászol bűnözőkre? - vontam fel a szemöldökömet.- Akkor legalább, ha megölöd, akkor nem jó embert öltél meg, amúgy meg mit akarsz? Állati véren élni, vagy esetleg vérbankon? - nevettem el magamat, ennyire naiv nem lehet.- Plusz bűnözőkre vadászni élvezet is, van benne veszély is. -kacsintottam rá, de továbbra is ördögi volt a mosolyom.-
De soha még eggyel se találkoztál, igaz? - nevettem el magamat, majd pár másodpercre testi fájdalmat okoztam neki, de el is engedtem hamar.- Már most is gyenge vagy és még milyen gyenge leszel, ha nem eszel friss emberi vért. -
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Aug. 11, 2013 8:21 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

- Nem lennék önmagam, ha be tudnám fogni a számat, amikor kellene, de jó volna ha sikerülne. - vontam vállat. Bárcsak rendelkeznék olyan képességgel, vagy egy radarral, ami villog és hangosan pittyeg, amikor veszélyes személy közeledik felém.
- Nem mindegy, mert a vérük az én kezemhez tapad. Onnantól kezdve azzal a tudattal kell élnem, hogy gyilkos vagyok. - motyogtam kétségbeesetten. Hiszen már úgyis azzal a tudattal élek. Megöltem egy ártatlan nőt. Csak az vigasztal egy kicsit hogy igézet hatása alatt voltam, de a tényeken nem változtat.
- Nem akarok ölni. - nyögtem nehezen, mert csakis a fájdalmas igazságot mondta. Félek magamtól, lassan egy időzített bomba leszek, alig bírom kontrollálni magam és minden pillanatban egy hajszál választ el attól, hogy elveszítsem az irányítást.
- Hallottam már róluk, de még sosem találkoztam eggyel sem. - válaszoltam megkönnyebbülten, mikor a tűz már nem égett a hátam mögött. Azért sokkal könnyebb így beszélni és bármi mást csinálni.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Keresem :
Kedvenc dal :
Rita Ora - Your Song
Tartózkodási hely :
↷ in the land of gods and monsters
Hobbi & foglalkozás :
↷ journalist



A poszt írója Suzanne Bishop
Elküldésének ideje Vas. Aug. 11, 2013 3:02 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Ez igazán szomorú aranyom, de akkor adok egy jó tanácsot. Ne köss bele senkibe se, akiről nem tudod ki is valójában. Lakat legyen a szádon, mert a végén még holtan végzed. - mondtam neki nyugodtan és kedvesen. - Miért lennél szörny attól még? Az emberek így is úgy is meghalnak. - néztem őt érdeklődve, hiszen ez logikus.- Meg ha félsz, annál jobban fogsz ölni, hiszen félsz saját magadtól is. - léptem hozzá megint közelebb, majd hangosan felnevettem, amikor ráeszmélt, hogy tűz van mögötte. Összefont karral elkezdtem sétálni kicsit, majd ördögien rámosolyodtam.- Ezt? - kérdeztem tőle, s pár pillanatra feltűnt előtte is a tűz, de inkább abba hagytam, nehogy még a végén megégjen. Sehol se volt már tűz.- Talán úgy, hogy boszorkány is vagyok? -húztam fel a szemöldökömet.- Ne hogy azt mond, hogy még nem hallottál vámpírboszikról. - döbbenet ült ki az arcomra, ez valami vicc ügye?! Honnét jött ez a vámpír.-
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Aug. 11, 2013 9:44 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

- Mert vámpír vagyok, aki alig tud valamit a természetfelettiről, amiben él. - nem mellesleg rettentő kíváncsi is vagyok.
Ijedten félrerántottam a fejem, amikor elkezdett babrálni a hajammal.
- Nem leszek szörnyeteg. - köptem idegesen a szavakat, de közben rettegtem is. Nem csak tőle féltem, hanem a saját sötét oldalamtól is, hogy hamar megtörök és olyanná válok, mint az anyám. Lelketlen szörnnyé.
- Nem félek. - motyogtam, de a hangom remegése meghazudtolt. - Ezt te csináltad? - kérdeztem pár szopránnal feljebb, amikor megláttam a körülöttem lángoló tüzet. Belenéztem örülten csillogó szemeibe, a bőrömön éreztem a tűz melegét és halálfélelmem támadt. - Én szívesebben élek velük. Fejezd ezt be! - sikkantottam a végén egyet, hogy nyomatékosítsam a kérésem és a tűzre pillantottam. Hogy képes erre? Nem egyszerű vámpír az biztos.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Keresem :
Kedvenc dal :
Rita Ora - Your Song
Tartózkodási hely :
↷ in the land of gods and monsters
Hobbi & foglalkozás :
↷ journalist



A poszt írója Suzanne Bishop
Elküldésének ideje Szomb. Aug. 10, 2013 7:53 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Miért tennék ilyet? - néztem rá nevetve.- Miért avatnálak be téged?- néztem rá ördögi mosollyal, s játékosan arrébb löktem a haját. S picit babrálni kezdtem vele, mert tudtam, hogy idegesíteni tudom vele. - Miért nem? Hiszen vámpír vagy, a természetedből adódik. - s közelebb léptem hozzá még jobban, majd amikor megláttam, hogy jó pár lépést hátrált, akkor hirtelen ötlettől vezérelve, tűzet gyújtottam. - Csak nem félsz tőlem, hogy menekülni próbálsz. - nevettem fel, s még jobban nevetni kezdtem, amikor láttam, hogy megérezte a tűzet maga mögött.- Előlem nem tudsz elfutni és amúgy is jobb szembenézni a félelmekkel, mint velük élni. - fontam össze magam előtt a karomat és egyre jobban mosolyogtam a zavartságán. Olyan kis naivnak és ártatlannak tűnt.-
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Aug. 10, 2013 7:04 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Egy kicsit tényleg körültekintőbbnek és figyelmesebbnek kellett volna lennem, mielőtt beszólók ennek a vámpírnak, de nem ott járt az eszem. Nem tudtam teljes józansággal vele törődni. Csak nyűg volt, hogy véletlenül belém botlott.
Csak a szememet forgattam a megjegyzésére, miszerint ő vénebb, tisztelnem kéne. Mintha csak Rebekah-t hallanám. Már csak az az önelégült vigyor hiányzik, meg a puha, sűrű szőke hajrengeteg. Kirázott a hideg, mikor rágondoltam.
- Honnan tudod? Áruld el! - mint máskor most is a kíváncsiság győzedelmeskedett bennem és sejtettem, hogy mint máskor is, most is ez lesz a vesztem.
- Az nem volna túl jó ötlet. - vágtam rá gyorsan és elkezdtem félni megint majdnem annyira, mint a múltkor, mikor Rebekah mondta ugyanezt. Az a baj, hogy nem is minden idegszálam ellenkezett, mert egy részem élvezte, amikor csakúgy lecsapoltam azt a nőt az üzlet közepén és újra arra a szabadságra vágyott, na de a józan eszem tudta, hogy ezt nem szabad és az rettegett. Hátráltam is rögtön pár lépést.
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Keresem :
Kedvenc dal :
Rita Ora - Your Song
Tartózkodási hely :
↷ in the land of gods and monsters
Hobbi & foglalkozás :
↷ journalist



A poszt írója Suzanne Bishop
Elküldésének ideje Szomb. Aug. 10, 2013 6:24 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Woow, de kinyílt valakinek a csipája. - mondom nevetve. Mit képzel magáról, kivel beszél ez. Nem egy jött ment vagyok, s soha nem tűrtem el azt, hogy bárki így beszéljen velem.- Nézz magadba aranyom, mielőtt egy idősebbnek próbálsz beszólni. - egyre nagyobb lett az ördögi mosolyom, s figyeltem őt. Szinte hallottam, ahogy kattognak az agytekervényei kattognak, ahogyan próbál rájönni, hogy honnét tudom. Sok időmbe telt, mire ezt a mágiát megtanultam, de a mai napig áldom magamat érte,hogy nem adtam fel soha se.- [color=#ffcccc]Ez a dolgom picinyem - közelebb léptem hozzá. - hogy tudjam kinek mi a gyenge pontja. Szóval félsz attól, hogy megölsz valakit esetleg? - mosolyogtam rá.- Mi lenne, ha kikapcsolnál esetleg és öldöklő gép lennél. - úgy csináltam mint aki gondolkozik ezen, s láttam a félelmet az arcán.-
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Aug. 10, 2013 1:19 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

- Ne húzd fel magad, inkább nézz a lábad elé. - morogtam az orrom alá bosszúsan. Ez egy tisztás az erdő közepén, senkinek sem a tulajdona, tehát az fekszik a rét közepére, akinek jól esik.
Jó, bevallom észre sem vettem, hogy közeledik, mert akkor valószínűleg rászóltam volna, de úgy tűnt a gondolatai neki sem ott voltak abban a pillanatban, amikor belém botlott.
A zsebkendős megjegyzését szó nélkül hagytam, de azért meglepett a gorombasága. Nem tudtam elképzelni, hogy mivel érdemeltem ezt ki, de biztosan nem azért, mert a rét közepén feküdtem.
- Ezt meg honnan veszed? - kérdeztem döbbenten. Jól megnéztem, hátha láttam már valahol, de nem. Akkor meg honnan tudja miért vagyok elszontyolodva?!
Vissza az elejére Go down

avatar
Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Chatkép :

Keresem :
Kedvenc dal :
Rita Ora - Your Song
Tartózkodási hely :
↷ in the land of gods and monsters
Hobbi & foglalkozás :
↷ journalist



A poszt írója Suzanne Bishop
Elküldésének ideje Szomb. Aug. 10, 2013 10:45 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Vivienne & Claudia

Jó ideje baktattam az erdőben, sok mindent tönkre is tettem, pedig a természet az egyetlen dolog, amit nem szoktam bántani. De Naomi nagyon felhúzott és muszáj volt kiadnom magamból, a város meg nem akartam porig rombolni. Így maradt az erdő, még szerencse, hogy egyetlen ember se jött velem szembe ilyen későn, hiszen tuti holtan végezte volna, és valószínűleg végig néztem volna a szenvedését, hiszen minek igézem meg, úgy se tud semmit se tenni. Végül elkanyarodtam egy kis ösvényre, ami egy tisztásra vezetett. Remek, forgattam a szememet és elindultam a másik végébe, amikor hirtelen megbotlottam valakiben.
Mi a francnak fekszel a mező közepére? - néztem rá bosszúsan. - Csak nem sírsz? Zsebkendő nem kellene? - kérdeztem tőle gúnyosan, majd elkezdtem rákoncentrálni.- Csak nem megöltél valakit vámpírka, s most ezért sírsz? -néztem őt hitetlenkedve, s ördögi mosoly jelent meg az arcomon, hiszen meg van a tökéletes alany akin kiélhetem magamat.-
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Aug. 10, 2013 12:18 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Kedvtelenül bolyongtam az erdőben jó pár órája. Hosszú idő után végre rávettem magam, hogy újra megpróbáljak emberre vadászni és most sikerült is, anélkül, hogy megöljem, de a szörnyűség, ami akkor történt az üzletben, életem végéig kísérteni fog, az pedig eléggé hosszú idő, legalábbis reményeim szerint. Örökké érezni fogom annak az eladó lánynak az édes vérét, látni fogom a holt testét és a hideg ernyedt végtagjait a karjaim között. Rebekah önelégült kacaja pedig beleégett a memóriámba és már csak a gondolatára is kirázott a hideg.
A mostani vadászatom azonban jobban sikerült., de nem tudott feldobni. Miután megigéztem az áldozatomat, elengedtem és fel-alá járkáltam a fák között, mint egy holdkóros, akit csak a lába visz.
A ritkuló lombos növényzetből döbbentem rá, hogy kezdem elhagyni az erdőt és lábaim egy szép tisztásra visznek. Senki nem volt ott. Kisétáltam a rét közepére és eldőltem a fűbe.
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Aug. 06, 2013 2:02 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Tekintetem a hang irányába fordult. Nem tudom, mire számítsak, ami biztos, hogy megint nem lesz nyugtom egy ideig. Ami pedig lassan már az őrületbe kerget. A fiam nem fogad el, a többi régi ismerősömnek nem kellek.. most meg ez. És ráadásul nem is ember jön, hogy megértsen. Vagy boszorkány. Nem.. ez egy ellenség.. nem az én fajtámból való.. szinte innen érzem azt a szagot, amit a vámpírok árasztanak magukból. Nekik nem észrevehető, ahogy mások se veszik észre, hogy nekem vérfarkas szagom van, és a vámpíroknak is van egy jellegzetes... szaga.
Megforgattam a szemem.
- A vérszopók elkerülhetnék mostanában ezt a helyet. - jegyeztem meg indulatosan, hiszen akármi is volt most.. talán nincs telihold.. de közeleg... talán holnap este,vagy két nap múlva.. de már érzem a feszültségét magamban, és ez őrjítő.
- Ennyire nincs nyugtod? - fordítottam felé a fjeme, és megálltam vele szemben, hogy cseppet se békésen vizslassam. Kihozott a béketűrésemből. - Én csak szívom itt a friss levegőt.. te inkább keress egy vakondot, és bosszantasd azt!
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Aug. 05, 2013 7:19 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Fenrir & Leona


Eddig sikeresen elkerültem Elijah-t, bár annak a hasonmásnak a telefonját is elvettem, ami még fel sem tűnt neki. Némán nézem Elijah telefonszámát, és azon morfondírozom, hogy mikor is írjak neki, hogy találkozzunk. Nem hiszem, hogy hajlandó lenne velem találkozni azok után, ahogy elváltunk, ezért ilyen cselhez kell majd folyamodnom. Fájt az elválásunk, de már nem érzek semmit. Elmúltam 600 éves, és semmilyen érzelem nincs a lelkemben, olyan vagyok, mint egy porcelánváza, kívülről szép, de ha belenézel, semmit nem látsz az ürességen kívül. Neki köszönhetem, hogy az érzéseim ki vannak kapcsolva, és nem szándékozom visszakapcsolni soha. Nincs miért, és nincs kiért. Minek legyek újra az a lány aki voltam, ha még a férfinak sem kellek, akit szerettem? Hogy most szeretem-e? Jelenleg csak a bosszú hajt. Azt akarom, hogy szenvedjen, bár még nem tudom, hogy érem majd el ezt, hiszen erősebb... Ő teremtett. Éhezés... Szinte minden nap ezt érzem, s ennem kellett. Meg is tettem, majd egy tisztáson találtam magam. Már nem emlékszem, hogyan is jöttem ide, lefoglalt az, hogy hogyan is nehezítsem meg Elijah életét. Lépteket hallok, s már ennyi idősen megérzem, hogy nem ember, de nem is fajtám béli. Szaga átható, és olyan ázott kutyára emlékeztet, aki egész életét az utcán kóborolva tölti. Nem szeretem a vérfarkasokat, és nem árt elkerülni őket, ha telihold van, de most tudtommal nincs, vagyis a gyilkos harapás ma elkerül. Lassan sétálok a szag irányába, minden jelre odafigyelve, hiszen ezek is megéreznek engem, bárhonnan támadhatnak. - Kutyuska, hol bujkálsz? Gyere egyél meg... Ja nem tudsz, nincs telihold... - Kapom a kezem elé a szám, mint aki tényleg elfelejtette, hogy mikor van telihold, pedig pontosan tudom. Hülye azért mégsem vagyok, sem ostoba, azért jobb odafigyelnem az ilyenekre, ha élni akarok, márpedig igen... - Vagy játszani akarsz előtte? - Torpanok meg. Hangom játékos, érzéki és hívogató, akár a méz. Aki nem érzi, vagy tudja, hogy mi vagyok, csak egy angyalarcú lányt lát, de ez tévedés, hiszen néha én magam vagyok az ördög...
Vissza az elejére Go down

avatar
Vendég



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Aug. 02, 2013 2:26 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Mióta itt vagyok, az erdőben éreztem leginkább otthon magam, illetve ott, ahol senki más nem járt. Igaz, egyszer-kétszer pár kriptával ráfáztam, mert pont akkor jártak ott egyesek. De mindez jelentéktelen.
Felsóhajtva sétáltam végig zsebre vágott kézzel ezen a kihalt helyen. Egy tisztás... néhol pár fa. Itt már nem kellene, hogy legyen bárki is. Legalábbis remélem, hogy itt végre magam lehetek. Vérfarkasként falkában kellene lennem, de azzal ráérek törődni akkor, mikor át vagyok változva.
Aztán illatot éreztem.. egy parfümöt hozott a szél.. a magányról ennyit.. még hogy valaminek ilyen mocsos vére legyen.. ennek egy magyarázata van.. nem ember az illető..
Vissza az elejére Go down

avatar
Warlock •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
Keresem :
• light of the night sky
Tartózkodási hely :
• mystic falls
Hobbi & foglalkozás :
• a riddle: why they call me frankenstein's monster?
Humor :
• ageless



A poszt írója Curtis Alcwyn Straug
Elküldésének ideje Csüt. Júl. 18, 2013 4:12 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Justice & Curtis


Sikerült pont egy olyan téma felé evickélnie, ami annyira nem foglalkoztatott eddig. MIvel foglalkozom? Hát most nézzen rám! Szerinte mivel foglalkozom? Biztosan nem kőműves vagyok, sem semmi ilyesmi... okos vagyok, zseni vagyok... hát akkor vajon mi vagyok? Áh, kár, hogy nincs orvosi diplomám.
- Maga szerint mi vagyok? Vagyis... mivel foglalkozom? - kérdeztem vigyorogva, nekidőlve egy fának mellettem. Hát, a külső állítólag sokat beszél. így van ez most is?
Ekkor azonban megcsörrent a mobilom, és nagyot sóhajtva olvastam el az üzenetet. Máshol van jelenésem.
- Franc! - káromkodtam halkan, majd ránéztem a lányra. - Mennem kell. De... remélem, nem most találkoztunk utoljára - léptem oda elé. - Tudja... felettébb izgalmas a társasága... - mondtam egy bájos vigyorral a képemen. Hát jó, nem vagyok én egy cuki falat, de szeretek hízelegni.
- Itt a számom... remélem, megtisztel azzal, hogy majd valahogyan, de összefut velem azon a bulin, ami jövőhéten lesz - kacsintottam még rá, majd megindultam az erdőből kifelé vezető úton.

(Curtis lakása)
Vissza az elejére Go down

avatar
Warlock •• a mágia hatalom, a hatalomért pedig nagy árat kell fizetni
Keresem :
• light of the night sky
Tartózkodási hely :
• mystic falls
Hobbi & foglalkozás :
• a riddle: why they call me frankenstein's monster?
Humor :
• ageless



A poszt írója Curtis Alcwyn Straug
Elküldésének ideje Szomb. Júl. 13, 2013 8:05 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Justice & Curtis


Sikerült pont egy olyan téma felé evickélnie, ami annyira nem foglalkoztatott eddig. MIvel foglalkozom? Hát most nézzen rám! Szerinte mivel foglalkozom? Biztosan nem kőműves vagyok, sem semmi ilyesmi... okos vagyok, zseni vagyok... hát akkor vajon mi vagyok? Áh, kár, hogy nincs orvosi diplomám.
- Maga szerint mi vagyok? Vagyis... mivel foglalkozom? - kérdeztem vigyorogva, nekidőlve egy fának mellettem. Hát, a külső állítólag sokat beszél. így van ez most is?
Vissza az elejére Go down




A poszt írója Sponsored content
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

Vissza az elejére Go down
 

Néptelen tisztás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
5 / 15 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 10 ... 15  Next

 Similar topics

-
» Tisztás terület
» Tisztások és környékük

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi
- járd körbe városainkat -
 :: Mystic Falls :: Külváros :: Erdõ és kripták
-

Friss reagok
- lelked hangjai -






Álarc nélkül
- itt vagyunk -





Jelenleg 21 felhasználó van itt :: 12 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 2 Bots
A legtöbb felhasználó (77 fő) Kedd Jún. 23, 2015 10:38 pm-kor volt itt.

Fajaink aránya
● ● számokban a valóság ● ●

csoportok ●
Ffi
Ember •
27
18
vámpír •
26
19
ősi vámpírok •
5
7
Vadászok •
8
9
Boszi / mágus
31
16
Farkas •
17
20
hibrid •
3
3
vámpírboszi •
14
6
Animágus •
3
2
dhámpír •
4
2
tündér •
2
2
Farkasboszi •
6
2
druida •
2
3