Valahogy tudtam, hogy nem vár rám nagyobb megkönnyebbülés akkor sem, ha beléharapok, de az előbb még jóötletnek tűnt. Viszont az már előny, hogy nem kaptam tőle egy pofont emiatt, hiszen a helyzet fényében bármit kinéztem volna belőle.
A testembe mélyült, minek kövezkeztében felnyögtem, méghozzá eléggé hangosan annak ellenére, hogy a keze még mindig ajkaimat takarta le, majd lehunytam a szemeimet, de azt hiszem, most én sem vagyok képes rendíthetetlen kőszikla maradni. Durva volt velem, vad... ahogyan megérdemeltem a viselkedésem után, de én soha nem is rakaszkodtam ahhoz, hogy gyengéd legyen velem egy férfi. És ő sem arról volt híres, hogy olyan gyengéd lenne, vagy bármi... amit jelen helyzetben már tényleg élveztem.
A kéjes arckifejezés kiült arcomra, és lehunyt szemekkel kezdtem élvezni azt, ahogyan éppen gyorsan és durván mozdult újra és újra.