A sötétség vagy megszólít
vagy nem vesz rólad tudomást



Share | 


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Keresem :

† Kedvenc dal :
epiphany
† Tartózkodási hely :
◯ it's a great question
† Hobbi & foglalkozás :
◯ i love playing in the sand
† Humor :
◯ grotesque



Matthias St. James ÍRTA A POSZTOT
Szer. Máj. 15, 2013 6:53 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
- Szörnyeteg lennék? Jaj, nekem... szegény fejemnek... mit tettem? - kérdeztem olyan ironikusan, ahogy csak képes voltam rá, miközben úgy pislogtam rá, mintha maga a szentlélek szállt volna le hozzám, hogy jó útra térítsen.
- Tudod... az a probléma, hogy ha én egyszer felfigyelek valakire, akkor azt tényleg figyelem - jelent meg egy szomorkás vigyor a képemen, nem mintha bántam volna. Csak próbáltam együttérzést mutatni, hogy lássa, innentől az élete cseppet sem lesz könnyebb, mint ezelőtt volt.
- És biztosan a te környezetedben is van olyan, akit... könnyű szerrel meg lehet szállni - suhant végig az arcomon valami rettenetes.
Vissza az elejére Go down


Vadász •• vad játszmák, féktelen éjszakák; csak a prédára várunk
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
all my friend are heathens
† Tartózkodási hely :
↯ vampire falls
† Hobbi & foglalkozás :
↯ shooting the bats
† Humor :
↯ who knows?



Cassidy Gilbert ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Máj. 13, 2013 11:16 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
Nem lesz ez jó... nagyon, nagyon nem... ez a hangsúly, ezek a szavak... a hátamon futkosott az hideg tőle. És én még azt hittem, hogy képes vagyok arra, hogy összefussak egy normális emberrel. Úgy látszik, hogy ez meghaladja a képességeimet, egyetlen épeszűvel sem tudok összeakadni.
Még a szó is bennem maradt... rengeteg nőt ölt meg... ártatlan nőket? Ez a férfi tényleg beteg, nem normális, egy állat. Ezt nem vagyok képes tovább hallgatni... egy családtag testében lemészárolta a fél várost? Azt hiszem, hogy szédülök.
- Te egy... szörnyeteg vagy. - Nyögtem és kissé hátrálni kezdtem. Nem kellett volna félnem tőle, hiszen csak egy szellem, de... ezek után én már nem számítottam semmi jóra. - Hogy tehetted ezt?
Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Keresem :

† Kedvenc dal :
epiphany
† Tartózkodási hely :
◯ it's a great question
† Hobbi & foglalkozás :
◯ i love playing in the sand
† Humor :
◯ grotesque



Matthias St. James ÍRTA A POSZTOT
Hétf. Máj. 13, 2013 4:31 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
- Óh, szóval nem hallottad, hogy mi mindent műveltem Ricky testében? IGencsak kár... - fintorodtam el. Tehát nem jutottak el tetteim a világ minden sarkára, mint hír? Na nem baj... mondjuk pont az volt a lényeg, hogy néhány emberecskén kívül senki ne tudja. De hogy ez a családtag se tudja... pff...
- Nem olyan régen, és majdnem egy évig uraltam a testét. Eléggé sok nőt tettem el láb alól, míg a testében voltam. - vigyorodtam el kegyetlen szikrával a szememben.
Vissza az elejére Go down


Vadász •• vad játszmák, féktelen éjszakák; csak a prédára várunk
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
all my friend are heathens
† Tartózkodási hely :
↯ vampire falls
† Hobbi & foglalkozás :
↯ shooting the bats
† Humor :
↯ who knows?



Cassidy Gilbert ÍRTA A POSZTOT
Szomb. Máj. 11, 2013 9:38 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
- Azért könnyű ilyet kérdezni, mert ez a legnormálisabb kérdés, amit ilyen helyzetben fel lehet tenni. Mégis mi dolgok lenne még évszázadok után is az élők között? Szellemként? Hiszen így nem tudsz csinálni semmit. - Egyszerűen nem értettem, hogy miért nem hagyja békén az embereket és miért kell, hogy megszállja őket. Nem lenne könnyebb megszállnia a túlvilágon és ott tovább létezni? Talán még olyanokkal is találkozna, akik hozzá hasonlóak. Sőt, biztos, hogy szerezne magának egy-két nem teljesen komplett ismerőst.
- A helyi... - Na ne, ez nem lehet igaz! Ő most Alaric-ról beszél? Megszállta őt? - Te megszálltad Alaric Salzmann-t? De mégis... mikor? Miért? Azon kívül, hogy szükséged volt egy testre. Ő nem hiszem, hogy bűnös lélek lenne. - Csóváltam meg a fejem. Alaric Elena anyjának a férje volt és ahogy hallottam, egyáltalán nem rossz ember.
Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Keresem :

† Kedvenc dal :
epiphany
† Tartózkodási hely :
◯ it's a great question
† Hobbi & foglalkozás :
◯ i love playing in the sand
† Humor :
◯ grotesque



Matthias St. James ÍRTA A POSZTOT
Pént. Máj. 10, 2013 5:40 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
- Egy kívülállónak könnyű ilyet kérdezni. Miért nem lépek tovább? Egyszerű az oka.. mert még nem kell. még ninncs mindenem elintézve. S míg nem intézek el mindent, addig nem is szándékozom továbbállni. - sóhajtottam fel, és nézni kezdtem az elhaladó autókat kissé távolabbról.
- Kell egy test. Mert nélküle semmire nem megyek. Nemrégiben szabadultam ki a helyi ex töritanár testéből. - vigyorodtam el. Ez a csaj egy Gilbert. Biztos ismeri.
Vissza az elejére Go down


Vadász •• vad játszmák, féktelen éjszakák; csak a prédára várunk
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
all my friend are heathens
† Tartózkodási hely :
↯ vampire falls
† Hobbi & foglalkozás :
↯ shooting the bats
† Humor :
↯ who knows?



Cassidy Gilbert ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Máj. 09, 2013 12:10 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
- Bocs, csak nem vagyok hozzászokva, hogy igazából a levegőbe beszélek. - Egy kicsit összerezzentem, amikor meghallottam a hangját, de rögtön arrafelé fordultam, hogy Matthias ismét a szemeim elé kerüljön. Még mindig annyira szürreális volt ez az egész helyzet... bár a vámpírok, vérfarkasok és társaik jobban voltak? Dehogyis, sőt..!
Kérdésére mégis felakadt a szemem. - Nem ismerek egy olyan embert sem, aki szívesen adná neked kölcsön a testét. - Vontam meg a vállam, de azért nem volt laza a felfogásom. - Egyébként is... miért vagy még mindig itt? Mármint az élők között. - Tettem hozzá. - Miért nem... lépsz tovább vagy hasonló? - Kérdeztem rá arra, ami nagyon érdekelt. Hiszen a túlvilág gondolom nyitott előtte.
Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Keresem :

† Kedvenc dal :
epiphany
† Tartózkodási hely :
◯ it's a great question
† Hobbi & foglalkozás :
◯ i love playing in the sand
† Humor :
◯ grotesque



Matthias St. James ÍRTA A POSZTOT
Szer. Máj. 08, 2013 11:49 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
Követtem őt idáig. Zsebre vágtam volna a kezemet, ha tudnám, de eléggé hülye mozdulat sült volna ki belőle, és ezért inkább mellőztem a dolgot. Átnyúltam volna saját magamon.
- Mégis hol lennék, ha én kértem, hogy jöjjünk csendesebb helyre? - szólaltam meg ridegen. A hideg levegő kiváltotta belőlem ezt, és mondhatni, így voltam a valódi Matthias.
- Kellene nekem egy test... nincs valami tipped? - kezdtem el gondolkodni hangosan. Majd biztos ő fog nekem segíteni... hahhaha...
Vissza az elejére Go down


Vadász •• vad játszmák, féktelen éjszakák; csak a prédára várunk
† Chatkép :

† Kedvenc dal :
all my friend are heathens
† Tartózkodási hely :
↯ vampire falls
† Hobbi & foglalkozás :
↯ shooting the bats
† Humor :
↯ who knows?



Cassidy Gilbert ÍRTA A POSZTOT
Vas. Máj. 05, 2013 10:12 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
Óratorony

Hogy miért éppen ide jöttem? Fogalmam sincs, csak annyit tudtam, hogy itt nem bánthat. Mármint... egy szellem engem nem tudna bántani. Ő maga mondta, hogy romlott emberek testét veszi birtokba, én pedig minden voltam, de romlott ember nem. Ez a jelző nem illett rám és amúgy sem voltam egy félős kislány.
- Matthias! - Szálltam ki a kocsimból. - Itt vagy? - Kérdeztem. Nem láttam sehol...
Vissza az elejére Go down


Vendég



Vendég ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Ápr. 04, 2013 8:57 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
Pokoli volt. Minden egyes perc. Az ember azt mondja pokol, de fogalma sincs mi is az amiről valójában beszél. Ééén megtapasztaltam a poklot. Éreztem minden egyes zsigeremben.. a sejtek nyúlánk rejtekében, a harc mindent felőrlő perceiben, és az érzés mikor az ember úgy érzi: halott. Belülről halt meg. A keze.. a lába még mozog, de a lelkét elnyelte a ködös és zsúfolt féktelen homály. Feladta... Ez a szó rejtőzött mindig is a fejemben. Keresztben és kasul, papírcsomóvá gyűrve össze, és valamiféle vigéc masszában megtestesülve ami folyton a szemébe köpte: egy semmi vagy. Egy halott. Összetört és elhagyatott, mint a rák.. ami felőrli az egész testet és neked nem marad más csakis a veszted.
Elhittem.. Nagyon sokáig éltem átszőtt gubóba zárva, elkeseredett? Inkább önsajnálat. Tehetetlen düh tombolt a mélyben, én mégis elengedtem. Minden egyes percet, már nem érdekelt. Sokáig nem érdekelt. Csak lehunytam a szemem, és befogott anyagtalan fülemben élveztem a csendet. Csak az adott kapaszkodót. Hogy ne őrüljek meg...

Nem tudom meddig tartott. Az elesett, nincstelen homály. Nem számított az idő, a percek.. napok.. évek? Nem tudom mi adott erőt. Talán az emlékek, hogy újra küzdjek. Talán a cél, amely szentesíti az eszközt, hogy végleg bevégezzem. Magammal rántsam. Hogy honnan tudtam? Nem tudtam. Bíztam benne. Ez volt az egyetlen amit tehettem. Ha hirtelen halok meg, talán nem lesz ideje hogy elhagyjon és valaki mást is tönkretegyen. Fürkésztem. A gondolatai között jártam-keltem.. az érzései.. a tettek.. mind egyre erősítettek a meggyőződésemben hogy ennek véget kell vetni. Ha halnom kell, hát boldogan halok vele. Felhőtlenül az elégedettségben hogy velem együtt távozik egy ilyen fékezhetetlen veszedelem. Eltökélt voltam. Többnyire. Küzdöttem. De ő volt az erősebb.. Minden egyes percben, de nekem tartanom kellett magam ahhoz amit elterveztem. Nem engedhettem, hogy bármit is megsejtsen, idő előtt. Rövid támadások.. Csak úgy néhanapján, alkalmanként, csak hogy teszteljem és nem is erősködtem, csak kerestem a mozdulatokhoz vezető rést az ellenőrzésen. Annyi elég lesz! Ha csak egy rövid időre is az irányításom alá vehetem a kezeimet, többé már nem hibázom. Ha újra a kezembe kerülhetne egy darab üveg vagy penge, nem a vérerek a legjobb megoldás. A szív.. megadón adja meg az utolsó dobbanást a létnek és hogy képes leszek e rá? KÉPES! A perc már előre itt villódzott a fejemben de jól tudtam, lesz mibe kapaszkodjak. Egy kép.. A feleségem! És két gyönyörű gyermek - akárcsak az én Elenám - jóléte. Megéri ez az áldozat. Egy élet.. hogy mindenki másnak nyugodalma legyen...


Túúúl sötét volt! És túúl éles az a fény a szememben. Hogy újabb játék? Megvoltam róla győződve. Ez az eszetlen mást se csinál csak szórakozik folyton és én remek lehetőséget láttam benne. Mégsem sikerült az amit elterveztem. Pedig milyen ragyogó lehetőség lenne! Félreállt. Megfogyott az újabb irányítás, vesztettem, és tudtam, hogy ez megint nem az én pillanatom. Elengedtem. És azután minden olyan hirtelen történt meg...

folyt. Rick testében, Kórház


A hozzászólást Rick elnyomott lelke összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd. Máj. 14, 2013 8:24 pm-kor.
Vissza az elejére Go down


Vérfarkas •• a legragyogóbb éjszaka egyik gyermeke vagyok, óvakodj teliholdkor
† Keresem :

† Kedvenc dal :
epiphany
† Tartózkodási hely :
◯ it's a great question
† Hobbi & foglalkozás :
◯ i love playing in the sand
† Humor :
◯ grotesque



Matthias St. James ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Márc. 28, 2013 9:13 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
~ Rick testéből ~

Ahogy újra megálltam a saját két lábamon, eleve olyan érzés volt, mintha... megnevezhetetlen. Számomra legalábbis. A fejemben újra bolond dallamok járkáltak, és őrjítő vigyor húzódott meg a szám körül. Istenem, hát ezt is megtettem. Elengedtem azt, ami eddig számomra a legtartósabbnak bizonyosodott. Kereshetek másikat. Pompás...
Nem egészen láttam, hogy az autót vezető sofőr mit tesz. Annyit láttam, hogy a test felé fordul, odasétál és a pulzusát keresi. Többé már nem számít.
Hátat fordítottam. Csináljon vele, amit csak akar. Ássa el, ha nem akar börtönbe jutni. Mert biztos vagyok benne, hogy meghalt. Remélem, hogy így van..

~Folyt valahol~
Vissza az elejére Go down


Inactive
Long time no see me
† Tartózkodási hely :
Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
A neje és a gyerekei.. voltak..



Alaric Saltzman. ÍRTA A POSZTOT
Csüt. Márc. 28, 2013 9:01 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
~ Ricky lakása ~


Épeszű ember nem jön gyalog egy ilyen autóútra. De hát... mióta számítok én épeszűnek? És mi több, ember se vagyok! Egy szellem vagyok, aki ural egy olyan testet, ami már szabadulni akar.. a másik lélek meg akar szabadulni tőlem, érzem, hogy erősödik napról napra. Ez egy őrjítő élmény annak, aki sosem tapasztalt még ilyesmit. De bonyolult tud lenni az emberi biológia. Magam is orvosnak készültem, elvégeztem az egyetemet, tudok erről mindent. De akkoriban a lélek útvesztői még tényleg útvesztők voltak. Nem volt Sigmund Freud, nem volt tudomány, mely az álmokkal, és a lellkekkel foglalkozott. Ez akkoriban betegségnek számított. Ha valaki sérült lelkiben.. akkor beteg. Elítélték, mint valami vesztes kutyát. Én egy félresikerült királyi poronty voltam. Akit bántottak... aki OKKAL lett ilyen aberrált állat.. nem vagyok képes elviselni többé azt, hogy valaki ilyen közel kerüljön hozzám, mint ez a másik lélek!
- Miért nem vagy képes végre megdögleni? - kérdeztem bedühödötten. - A test az enyém! Törődj bele! - ordítottam mint valami bolond. Az út szélén. Tipikus én. De mit érek el vele? Máskor én nem engedem, hogy külsősök hangját halljam. Ezúttla ez a belső én az, ki nem engedi, hogy halljon engem.
- És megdöglesz... meg... fogsz... dögleni... már nem érsz semmit! - sziszegtem az orrom alatt, majd megálltam és kisétáltam az út kellős közepére.
Vigyorogva meredtem az égre. A csillagokra. - Fogadnék, erre a halálra vársz már, nyomorult, félresikerült hülye! Valld be, hogy megváltás lesz számodra, ha végre meghalsz! - szűrtem ki a fogaim között, és már éreztem is magamon az autó lámpáját.
Félrevonultam. Még képes itt nekem megállni! Higgye csak azt, hogy normális vagyok... és ha ideér... ugrok... Alaric Saltzman most van... akkor már nem lesz többé!
Egyre csak közeledett... pár méter még. Ez az, gyere csak... törd szét az egész képét, öld meg! Légy most te a gyilkos, tedd tönkre méginkább ezt az életet! Addig engedd még, hogy uralkodjak, míg ez az autó ideért...
Majd ugrottam... csapódás... fájdalom... a hátam... a gyomrom... az arcom... mindenem... égett, fájt, sérült. Őrült fékezés... a test messzire repült... az út melletti útba gurult... de én ezt már külső szemlélőként figyeltem csak meg...
Vissza az elejére Go down


Inactive
Long time no see me
† Tartózkodási hely :
Mystic Falls
† Hobbi & foglalkozás :
A neje és a gyerekei.. voltak..



Alaric Saltzman. ÍRTA A POSZTOT
Szer. Márc. 20, 2013 7:05 am
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
****
Vissza az elejére Go down





Sponsored content ÍRTA A POSZTOT
Today at 11:02 pm
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
Vissza az elejére Go down
 

Félreeső út

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
7 / 7 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vámpírnaplók Szerepjáték :: Itt élünk mi :: Mystic Falls :: Külváros-