Whatever anyone does or says,
i must be emerald and keep my color

Megosztás

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Május 23, 2013 7:03 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
- Köszönöm.. Akkor a bárban. - Mondtam röviden, majd egy sóhajtással elindultam hazafelé. Egy pillanatra a tekintetem arra az emberre téved, akiből az előbb táplálkoztam.. Talán vele kellene kezdenem vagy valami.. De azt mondta, hogy hagyjam.. Hát rendben.. Az édesanyám valószínűleg már betegre aggódja magát.. Tennem kell valamit, hogy neki könnyebb legyen.. Igen csak ez lebeg a szemem előtt.

(Serenity lakhelye)
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Május 23, 2013 6:56 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
- Jól van, jól van. Akkor így fogsz tenni. Igézni te is képes vagy - bólintottam, majd elnéztem a távolba. - Most menj akkor haza. Engem holnap megtalálsz ugyanabban a bárban, ahol találkoztunk. Rendben? - simogattam továbbra is az arcát, majd elengedtem, és elkezdte, sétálni, kifelé az erdőből.
- Az áldozatot hagyd - legyintettem egyet, majd felsóhajtottam. - Inkább indulj.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Május 22, 2013 7:12 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
- Ez a legjobb megoldás. - Elakadt egy pillanatra a lélegzetem a közelségétől. Egyszer már megöltem szóval volt szerencsém ilyen közel lenni hozzá. Viszont most teljesen más volt, hogy ő húzott magához.
- Nem.. Félek, hogy bántanám. Nem akarom. Könnyebbé akarom tenni a számára ezt az egészet.. És ez csak így lehetséges. - Nem mindig lehet ő ott, mint valami őrangyal. Nem vagyok benne biztos, hogy uralkodni tudnék magamon, ha például megvágná magát.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Május 22, 2013 5:18 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
- Meg akarod idézni az édesanyádat? - fogtam meg a kezét, és magamhoz húztam őt, hogy közelről, egészen közelről nézzek a tekintetébe.
- Nem kell megtenned. Csupán... gyakrabban kell eljárnod otthonról. Hogy velem légy, és megtanítsalak ezekre a furfangokra - simogattam meg az arcát kedvesen, és nagyon gyengéden.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Május 21, 2013 7:23 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
- Haza kell mennem.. Beszélnem kell az anyámmal.. Meg kell tennem vele ezt az elfeledtetős izét.. Nem akarom őt fájdalomban itt hagyni. - Ez az egy amihez ragaszkodom, hogy ne fájjon neki az, hogy engem is elveszített és apát is vagy legalább egy picit enyhíteni ezt a fájdalmat.
- Nem... Nem volt hiba.. Egyszerűen csak hozzá kell szoknom. - Ráztam meg a fejemet. Nem akarom, hogy úgy érezze, hogy nyűg vagyok.. Hozzá kell szoknom.. Ennyi.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Május 21, 2013 6:54 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
- Jól van... most már nyugalom - suttogtam a fülébe, majd ahogy a szemembe nézett, és láttam, hogyan vizslatja a tekintetemet, elmosolyodva kezdtem el simogatni az arcát.
- Hazaviszlek, rendben? Bár... ha emberekkel élsz együtt, nem tudom, hogy mennyire lenne ez szerencsés - sóhajtottam fel. - Kezdem belátni, hogy hibát követtem el, amikor ezt elkövettem ellened - ráztam meg a fejemet.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Május 20, 2013 8:13 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Nem tudom miért, de ahogy átöleltem beszippantottam az illatát.. Nem igazán volt szokásos ez a fajta érzelem kifejezés.. Vagyis hát nem igen látni ölelkező párokat. Főleg, hogy nekem semmi közöm nincs hozzá azon kívül, hogy átváltoztatott vámpírrá.. És ma találkoztam vele.. Ő most olyan volt számomra, mint egy biztos támasz. Elvesztettem az apámat és szükségem volt valakire, aki a maga módján megvigasztal.
- Igen. - Mondtam szipogva, miközben a szemeit kezdtem el fürkészni.. Olyan szépek.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Május 20, 2013 7:39 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
- jól van... jól van - simogattam meg a haját, ahogy megölelt. Erre a legkevésbé sem számítottam, de ha megtörtént, hát nem ellenkeztem. Volt jobb dolgom is annál... és amúgy is: engem már olyan régen öleltek meg, hogy szinte nem is emlékszem rá.
- Jól vagy már? Legalább egy kicsit? - néztem a szemeibe, és megsimogattam arcát. Tekintete furcsább volt, különlegesebb, mint mikor még ember volt. De tagadhatatlanul szebb.. mint előtte.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Vas. Május 19, 2013 10:01 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Miért érdekelte, hogy hogyan érzek..? Miért tette úgymond meg nem történté az egészet? Nem hiszem el.. Ez sokkal rosszabb, mint amire emlékszem. Sokkal nagyobb fájdalom. Az apám.. Mi lesz így az anyámmal, hogy már engem is elveszít? Bele fog roskadni.. Hogy lehettem ennyire önző? Csak magamra gondoltam ezzel az egésszel. Az anyám mindenkit elveszített. A férjét és a lányát egy napon.. Utálom magam..
- Jó helyen.. jó helyen... - Mondogattam magamban és próbáltam elhinni.. A következő pillanatban pedig már arra eszméltem, hogy megöleltem Tristan-t.. Magam sem tudom mit vártam ettől az öleléstől.. Csak.. Megöleltem.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 18, 2013 8:32 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Nem jöttek azok a szavak, amelyeket én diktáltam neki.
Helyette zokogni kezdett, mint valami csecsemő, én pedig nagyot nyelve néztem rá, és felsóhajtottam. Utáltam a hisztit. De tény, hogy ezt én váltottam ki belőle, és... most muszáj tényleg tanítanom őt, különben itt és most vége mindennek.
- Hé... az apád... halott. És látom, hogy már emlékszel rá, mert végetért az igézésem. De ő jó helyen van, oké? - simogattam meg az arcát.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Május 17, 2013 11:01 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Nem vagyok gyilkos, nem vagyok gyilkos.. Ezt mondogattam magamban egyfolytában. Nem akarok megölni senkit. Senki nem érdemli meg, hogy csak úgy elvegyék az életét. Esetleg egy család elveszítse valamelyik családtagját.. Ekkor jöttem rá, hogy ő elfeledtette velem a fájdalmat.. Az ürességet, amit éreztem amikor megtudtam, hogy elvesztettem édesapámat.. De ezzel most nem foglalkozhatok először el kell feledtetnem vele.. De nem megy.
Összerogyok a földön, mint egy rakás szerencsétlenség és zokogásban török ki. - Apa.. Nem. - Ráztam meg a fejemet miközben már megállíthatatlanul folytak a könnyeim. Összetörtem és nem tudom, hogyan tovább. Fáj. Elvesztettem az apámat és még büszkévé se tehettem. Most pedig elhagyom anyámat is.. Vagyis el kell hagynom. Nem tudnék így élni mellette.. Mindenkinek csak csalódást okozok.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Május 17, 2013 10:05 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Türelmes voltam, bár nem voltam teljesen biztos abban, hogy képes lesz leállni. De bíztam benne. Úgy, ahogy eddig még nemigen másban. Mert hát... őt ismertem emberként. Tudtam, hogy sokat törődik másokkal.
Odaléptem mellé ismét, mikor újra megszólalt és elégedetten jöttem rá, hogy bejött, amit sejtettem.
- Nézz mélyen a szemébe... - suttogtam irányítóan. - Majd mondd neki, hogy feledje el, ami történt vele. És egy állattámadás áldozata.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Május 16, 2013 8:01 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Szabad utat adott nekem abban, hogy megöljem ezt az embert. De én nem vagyok gyilkos. Azért akartam eleve ezt az egészet, hogy bebizonyítsam nem válik mindenki azzá. Most pedig éppen az ellenkezőjét készülök bebizonyítani. Nagyot nyeltem és próbáltam kizárni a vér utáni vágyakozásomat. Nem lehet.. Nem ölhetem meg ezt az embert. Valószínűleg családja van, aki hazavárja. Én nem vagyok erre képes.. Nem tehetem meg.
- Nem. - Ráztam meg a fejemet. - Nem akarom megölni... Hogy feledtessem vele el ezt az egészet? - Néztem Tristan-re. Nélküle nem tudom, hogy mit csinálnék. Ő az egyetlen reményem.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Május 16, 2013 6:44 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Sejhettem volna, hogy ez lesz belőle. Ő nem bír magával... még. Mert nem is kellene ezt elvárnom ám tőle! De ostoba vagyok, egy kissé primitív, hiszen azt hiszem, hogy ki fogja bírni étkezés nélkül? Vagy mondjuk úgy... ki fogja bírni ezt anélkül, hogy végleg megölné?
- Kérlek. Akkor folytasd - legyintettem, és nekidőltem egy nagy sóhajjal az egyik fa törzsének, hogy innen nézzem az egészet. talán ha megöli, rájön hogy ez nem jó életmód, és megtanulja a kontrolt.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Május 15, 2013 1:44 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Hamarosan megszűnt a fájdalom, amit egy megkönnyebbült sóhajjal jeleztem. A fogaim.. Hát várható volt, hogy nem lesz ez az egész egy kellemes dolog, de ami még annál is rosszabb volt, hogy meg akartam ölni ezt az embert. Túlságosan is vágytam a vérére ahhoz, hogy elvállaljak tőle.. Sikerült, de nekem ez nem volt elég. Többet akartam. Lehet, hogy kicsit önzőség és később ezt másképp gondolnám, de jelenleg vérre van szükségem. Méghozzá sokra.
- Nem.. Nem akarok, de... Túlságosan is éhes vagyok. - Egyértelműen ez irányít most engem. Éhes vagyok méghozzá nagyon.. Ilyesfajta éhséget még soha életemben nem éreztem.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szer. Május 15, 2013 6:38 am
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
- Ácsi...! Azt hittem, hogy valamit megbeszéltünk. - néztem rá dühösebben kissé, de inkább voltam határozott, mintsem mérges, vagy akármi, hiszen... kezdő vámpír még. És kezdőként... mindannyian többet és többet akarunk annál is, mint ami kijár nekünk.
- Oké, akkor most higgadj le szépen, oké? Elsőként ennyi megteszi... - simítottam végig Serenity nyakán, majd felsóhajtva néztem a tekintetébe. - Ha többet iszol belőle, akkor ő meghal. És tudom, hogy éhes vagy... de te nem akarsz gyilkos lenni... igaz? - kérdeztem remegő hangon.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Május 14, 2013 7:01 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Amint megéreztem a vérét a számban olyan érzés járta át a testemet, amit nem tudtam, hogy mihez hasonlítsak. Annyira tökéletes volt és mámorító. Nem is akartam elszakadni a nyakától. A másik férfiról már teljesen meg is feledkeztem. Nem is érdekel.. Csak ennek a személynek az édes vére. Nem akarom elereszteni, de muszáj lesz.
Tristan szólt rám, hogy hagyjam különben meghal.. Minden olyan gyorsan történt fel sem fogtam mit csinálok, csak ellöktem magamtól. - Többet akarok.. Sokkal többet. - Mondtam, majd felsikítottam fájdalmamban és a fogaimhoz kaptam.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Május 14, 2013 6:28 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Nem kellett neki könyörögni, rávetette magát az életet adó forrásra. És ahogy csinálta... szinte én magam is éhes lettem tőle. Óh, ne előttem, ne előttem... én sem fogom bírni így... nem fogom bírni leállítani sem, ha ezt műveli az orrom előtt.
- Elég... - szólaltam meg rekedten egy perc elteltével, és ott termettem a háta mögött.
- Most még él... most még meg tudod igézni Őt... de még egy korty, és megölöd - nyeltem hatalmasat. Legszívesebben én folytattam volna azt, amit ő elkezdett.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Május 13, 2013 8:31 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Én nem akarom ezeket az embereket bántani. A szívem szakad darabokra, hogy mégis meg kell tennem. Szükségem van arra, ami bennük van. A vérükre.. Istenem.. Annyira hívogat. Ezt nem bírom..
Mintha csak megerősítésre vártam volna ugrottam az egyik férfi nyakára, mikor meghallottam Tristan szavait. Nehezen, de sikerült felsértenem a bőrét, hogy édes éltető véréhez juthassak, amit gyorsan kezdtem kortyolgatni.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Május 13, 2013 7:35 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Még mindig a fának dőltem, és onnan néztem, hogy mit csinál Serenity. Büszke voltam rá, meg kell hagyni, hogy ahhoz képest, hogy elször csinálja, valami rejtett tehetség már most ott volt benne.
- Tedd meg...! Most....! - ösztönöztem őt heves hangon, mikor könnyeket láttam felcsillanni a szemeiben.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 11, 2013 11:19 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Hallottam Tristan biztató szavait, amitől kicsit talán magabiztosabb lettem. Határozottabb léptekkel mentem egyre beljebb és beljebb az erdő mélyére míg meg nem már bőven hallótávolságon kívülre értünk és megálltam. Megfordultam, majd a két férfira néztem. Nem hiszem el, hogy én ezt fogom csinálni.. De nem akarom megölni őket. Viszont a vérük.. Már szinte hívogat. A szívdobogásuk valami Isteni muzsika..
- Sajnálom. - Mondtam könnyes szemekkel, mikor megálltak előttem.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Szomb. Május 11, 2013 10:59 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Elégedetten sóhajtottam,. ahogy láttam, hogy megindul, és az egyik fa törzsének dőlve vártam, hogy elérje, amit akar. Tudtam , hogy először fájni fog neki a táplálkozás, legalábbis az a része, hogy kinőjenek a fogai... de nerm lesz gondja ezzel sem. Erős...
Közben végignéztem egyszerű öltözékemen. Miközben valaki az életéért harcol, mi itt szórakozunk. De egyáltalán nem bántam.
- Nagyon ügyes vagy, Serenity... - suttogtam halkan. Vámpírhallás... már muszáj, hogy hallja.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Május 10, 2013 9:54 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Nem is beszéltem akkor hülyeséget, mint gondoltam. Ez az egész teljesen ésszerű volt. Egy nőnek talán még jobban is ugranak, mint egy férfinak. Bár lehet, hogyha egy már halott személyt tartana a karjaiban segítenének neki.. De nekik nem feltétlenül kell tudni arról, hogy halott természetesen.
Az egész testem megfeszült és alig bírtam egyáltalán menni.. Nem, hogy még megszólalni. Nagyot sóhajtottam és így próbáltam összeszedni magamat. Mennie kell. Muszáj lesz.
- Igen. - Bólintottam, majd el is indultam a páros felé. Minden "színészi" tehetségemet próbáltam összekaparni, majd kicsit könnyáztatta szemekkel sétáltam oda hozzájuk. - Kérem segítsenek.. A férjem.. Valami megtámadta.. - Dadogtam ki a szavakat, mint egy zavarodott asszony, majd el is kezdtem őket vezetni vissza az erdő mélységébe, ahol Tristan-nel voltunk.
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Május 10, 2013 9:40 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
- Hm, remek megközelítés. Pontosan ez a bevett szokása a vámpíroknak. Megpróbálnak bizalmat nyerni az áldozatukban, azzal, hogy azt állítják, megsérültek, és bajban vannak, vagy pedig a partnerüket érte valami. A partner persze nem is létezik. - jegyeztem meg mellékesen, majd megfogtam a vállát, és arrafelé kezdtem kalauzolni.
- MOst ez lesz a feladatod. Jobb, ha pontosan ezekkel kezdjük. Később talán nem lesz gond belőe. - sóhajtottam fel, és a füléhez hajoltam. - Készenállsz?
Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Csüt. Május 09, 2013 5:30 pm
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
- Ne csak próbáld.. Tedd is meg. Mert különben esküszöm, hogy.. - Próbáltam valami értelmes fenyegetést felhozni, de semmi nem jutott eszembe. - Hagyjuk.. - Nem akartam felhúzni.. Ki tudja milyen baj származhatna abból, ha én most felidegesítem valamivel.
Megfogta a vállamat és úgy kezdtünk el sétálni a tábor felé. Egyre jobban izgultam. Mi lesz, ha valakinek ártok? Vagy ha valaki meghal miattam? Azt nem bírnám elviselni.
- Talán elcsalnám őket azzal, hogy a barátom bajban van.. Hogy azért még sem a tábor kellős közepén kelljen ezt az egészet.. és utána pedig hát.. Tenném amit kell. Vagy nem? - Fogalmam nem volt erről az egészről, hogy hogyan kell.. De most ez tűnt a leglogikusabbnak.
Vissza az elejére Go down




A poszt írója Ajánlott tartalom
Elküldésének ideje
Ugrás egy másik oldalra Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Vissza az elejére Go down
 

Erdő - 1944

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

 Similar topics

-
» Erdő
» Erdő
» Az erdő
» Erdő
» Erdő

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
rising of the mortals :: Múlt :: 1944 - New Orleans-


Új posztok
tekintsd meg
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm
Laurel O. Delgado
Szer. Május 29, 2019 1:28 am
Katherine Pierce
Kedd Május 28, 2019 8:31 pm
Amren Monroe
Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm
Lucille Éamon Vodova
Szer. Május 22, 2019 12:03 pm
Katherine Pierce
Hétf. Május 20, 2019 10:43 am
Shiraz Watson
Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm
Aingeal Hearn

• ROTM FRPG •