Whatever anyone does or says,
i must be emerald and keep my color

Megosztás
♡ ETHAN FAREWELL

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Kedd Jan. 28, 2014 6:45 am
Ugrás egy másik oldalra
Ethan Nathaniel Farewell


Az őrült, aki beszél, kevésbé ijesztő, mint az, aki ki sem nyitja a száját.


Teljes név: Ethan Nathaniel Farewell
Becenév: A pácienseim sosem becéznek
Születési hely: New Orleans
Születési idő: 1986. október 11.
Play by: Zachary Quinto
Faj: Ember
Érdeklődési kör: Egy elmegyógyintézetben dolgozom... szerinted mégis mi lehet az, ami érdekel?! Persze azt azért tagadnám, hogy csakis azért mentem oda, hogy jót derüljek azokon a védtelen szerencsétleneken, akiket őrült címszóval befogadtak a St. Jules elmegyógyintézetbe... elvégre hogy is szokták mondani a betegek egy-két normálisabb pillanatukban? A gondozók és orvosok néha sokkal nagyobb őrültek, mint a páciensek.
Ezen felül nem igazán van olyan, ami érdekel. Szeretem a művészetet, de csak a saját magamét. Talán kissé egoista, de legalább engem tükröz. Nem megyek sokra Bottocelli-vel, ha a saját kreativitásomat kívánom vászonra vetni...
Kapcsolat a családdal: Nincs családom. Ennyi a nagy történet.

Z. - 18 év - 3 év - elena is my queen

ez vagyok én
Minden életében jön egy pillanat, mikor elpattan valami... én is voltam tisztességes, rendszerető férfi. Az egyetem évei alatt mindig az élen jártam, a professzorok engem kértek fel segédjüknek, és évekig csináltam mindezt állásként a diplomaosztás után is. Majd egy olyan sötét helyre kerültem, melyről nem hittem, hogy létezhet. Az emberek azt hiszik, nincs sötétebb egy üres szobánál, ahonnan minden lámpát elvisznek. De van. Az emberi elme éppen annyira sötét lehet, mint amennyire világos. Én ilyen emberek között dolgozom. A St. Jules elmegyógyintézet adja otthonomat, és ezek mellett az emberek mellett magam is ilyen lettem. Tekintetem sokatmondó, mégis üres. Hitegető. Nem vagyok én senki barátja. Képtelen vagyok emberi kapcsolatokat kiépíteni. Nem is vágyom arra, hogy így történjen. Az egyetlen kapcsolatom egy nővel volt, kit szintúgy én kezelek a mai napig, de az ő szeméből csak a gyűlölet süvít. S ez engem teljesen megvadít. Szívem szerint megütném, de anyám arra nevelt, hogy nőket nem bántunk. Nekem megvan a saját fegyverem ellenük... nem fájdalmas számomra egyetlen könyörgő sikoly sem. Az én pincémből ritkán kerül ki élve ember. De ha igen, az az ember újjá születik. Egyébként teljes mértékben csendes személy vagyok, nem igénylem, hogy ordítsak. Kivételes esetek persze történhetnek.
Külsőm teljességgel hétköznapinak mondható. Sötét haj, a szemeim szintúgy sötétek, ezzel alkotván tökéletes látszatot. Vigyázom a férfias vonásaimra, bár a jóisten gondoskodott arról, hogy ne kelljen sok időt konditermekben töltenem. Magasságom sem túl terebélyes, körülbelül a 185 cm-ert súrolom. Tetoválásom egyedül a hátamon van. Még az egyetemi bulik egyikén, önkívületben szereztem.


életem története...
- Kérem a következőt! - szólaltam meg a magam mély hangján, és az ajtó felé néztem. A cigarettafüst elhagyta ajkaimat. Csak jót mulattam magamban azon, hogy az épületben lényegében tilos a dohányzás. Számomra azonban ez nem akadály. Mit tehetnének velem? Kirúgnak? Nincs még egy olyan elmebeteg lélek, aki egy ilyen helyen akarna dolgozni. S nálam amúgy sem találnának jobbat. Ez a hely maga a pokol. Szó szerint. Néha, ahogy végigsétálok a páciensek szobái előtt, szinte érzem, hogy éget egy belülről jövő tűz. A Sátán tüze, mely felemészti az én elmémet is. Nincs titkom az ördög előtt. Diplomámat emberi kísérletekre cseréltem. Eladtam magam. Eladtam a lelkem. A legsötétett ördögnek adtam, amit egy emberi lélek el tud képzelni.
- Nos, Ayda... - nyomtam el a cigarettát, és szemüvegem fölött pillantottam meg a szőke hajú nőt egy keskeny vigyorral a szám szélén. - Hol is fejeztük be a legutóbbi találkozásunkon a történetét? - dőltem hátra a székemben, ujjaimat összekulcsoltam, és türelmesen vártam. Ez egy olyan elbutított felszín. Tudtam, hogy Ayda nem őrült. Csak éppen... a tudata némiképpen elferdült. És mint mindent, visszatehetjük egyenesbe. De a ferdület nyoma örökké rajtamarad majd.  
- Én-én-én... nem-nem vagyok őr-őrült - dadogott az orrom előtt, mire én előrehajoltam, az asztalra támaszkodtam, és egy szelíd, békés mosoly jelent meg ajkaimon.
- Ugyan, Ayda. Senki nem mondta, hogy őrült. De higgyen nekem. Csak akkor szabadulhat el innen, ha hagyja, hogy segítsek önnek - fejeztem be beszédemet, majd vártam. Láttam arcán, hogy érti, mit mondok. És belekezdett dadogva élete meséjébe ismét. Már ezerszer játszottam ezt vele végig. Mégis hittem abban, hogy egy bolond elme lehet ismét normális. Mégis bennem az a szörnyeteg... minden gondolatával képes lett volna ennek a nőnek a beleivel kitapétázni a falat.

***

Este tíz órát mutatott a nappali faliórája. Ekkortájt már minden páciens a szobájába vonult, hiszen a gyógyszerek elérték a kívánt hatást. A mély álmot. Szinte csak ez volt megáltás ezeknek az embereknek. Nem kaptak mást, csak fájdalmat. Én pedig, mint pszichológus... talán túl sokat kaptam tőlük az őrületükből. Annak ellenére, hogy tényleg hittem: nincs őrült ember.
Megindultam a hosszú folyosón. Ekkor már levetettem a fehér köpenyemet, fekete ingem kényelmesen simult testemre. Már napok óta nem jártam odahaza. Két napja viselem ezt az inget.
Egy nagy ajtó előtt álltam meg, ahová csak nekem volt bejárásom, és egy nővérnek, akit bizalmamba fogadtam, de csakis félelemből áll mellettem. Gyáva nő.
Elővettem a kulcsot. Belülről nem szűrődött ki más, csak a jeges csend... a ridegség furcsa érzése, mely beleállt a szívembe.
Kattant a zár. Egy mély levegővétel, és oxigén jut a tüdőmbe. Úgy szabadít fel, mintha tíz év börtön után szabadulnék. Majd beléptem a sötét, világítás nélküli folyosóra... nem láttam semmit. Az utat ismertem. Senki nem ismerte ezt a titkot. Nem látott engem ide bejönni soha senki. Eddig szerencsére még nem öltem meg beteget, de néha nagyon közelálltam hozzá. Itt nem foglalkoznak a betegekkel. Mi a legjobb bizonyíték erre, ha nem az, hogy sosem veszik észre, ha nincsenek a szobájukban? Ezek az emberek nem kellenek senkinek. Csak úgy vannak. Egy elzárt helyen, mint a társadalom selejtjei.
- Megjöttem, kedvesem - léptem be a fénybe. A fal fehér, a lámpák narancssára fényt adnak a helyiségnek. A falak mellett fehér szekrények, középen az asztal, melyen egy középkorú nő feküdt. Altatók hatása miatt eszméletlenül. Jobb karja hiányzott, de ez nem az én művem volt. Azonban vérzett. Furcsa kísérletek végrehajtására képes az emberi ész... és még furcsább, hogy ezeket a tetteket végül fizikálisan hajtjuk végre... tudtam, hogy ezúttal mélyebbre kell fúrnom, hogy megleljem...
- Nos, a mai programunk kissé másabb, mint az eddigiek. Lássuk, mi van a fejedben - vigyorodtam el, majd szikét fogtam a kezembe...



Vissza az elejére Go down

Ősi vámpír
Tatia Petrova
♡ ETHAN FAREWELL Tumblr_otqo5bAuS71sasfc6o1_100
Kedvenc dal :
Tartózkodási hely :
◆ boring falls ◆
Hobbi & foglalkozás :
◆ after killing, the "you're a joke" face is my speciality ◆



A poszt írója Tatia Petrova
Elküldésének ideje Csüt. Feb. 06, 2014 7:13 pm
Ugrás egy másik oldalra

elfogadva, üdvözöllek közöttünk!


*o*
Kissé kifejezőbbnek kell lennem egy lap elbírálása során, de... OMG! Annyi karakter van már a birtokodban és mindig tudsz újat mutatni!  31 Remélem nem veszed sértésnek ha azt mondom, hogy az ilyesfajta karakterek különlegességére nagyon rááll a kezed, legalábbis ezt vettem észre. Tökéletes lap, picikét beteg személyiség... de hát mit várunk egy elmegyógyintézetben dolgozó pszichológustól? Wink Ha szeretnéd szívesen zengek még ódákat neked, de szerintem minden elmondok azzal, hogy hibátlannak és felettébb élvezhetőnek titulálom az irományodat.  40 
Ha még nem tetted meg, akkor foglalózz és nyomás, vedd birtokba a játéktered eme drágáddal is! Jó szórakozást!  31 

Vissza az elejére Go down
 

♡ ETHAN FAREWELL

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Dr. Farewell's Office
» Dr. Farewell rezidenciája
» Ethan lakása
» Ethan Whitehorse
» Ethan Nightmare

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
rising of the mortals :: Emberek-


Új posztok
tekintsd meg
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm
Laurel O. Delgado
Szer. Május 29, 2019 1:28 am
Katherine Pierce
Kedd Május 28, 2019 8:31 pm
Amren Monroe
Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm
Lucille Éamon Vodova
Szer. Május 22, 2019 12:03 pm
Katherine Pierce
Hétf. Május 20, 2019 10:43 am
Shiraz Watson
Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm
Aingeal Hearn

• ROTM FRPG •