„Ugye tudjátok, honnan származnak a tündérek? Az úgy volt, hogy amikor az első gyerek a Földön elnevette magát, a kacagása ezer darabra tört és szanaszét gurult a Földön. Ezekből lettek aztán a tündérek. “
Alapadataim
„
Teljes nevem: Lorelai Sofia Gilmore Korom: 19 Becenevem: Rory, Sofi Fajom: Tündér Születési időm: 1994. május 1. Play By: Rachel Bilson
“
My personality
Rory egy kedves, megértő, inteligens, barátságos lány. Pozitív tulajdonságai csak még inkább fokozzák a tündéri mivoltát. Kedvessége lévén rengeteg barátot szerzett az életében, azonban csupán néhányukkal tartotta a suli után is a kapcsolatot. Tündéri képességei lévén hamar meggyűlt a baja a vámpírokkal, és ez jócskán rátett egy lapáttal a személyiségére is. A hiszékeny, törékeny, önfeláldozó lányból az évek alatt egy erős, kitartó, magabiztos tündérlány lett, aki nem fél felvenni a harcot egyetlen vérszívóval sem. Egy dolgot viszont nem hagyhat figyelmetlenül... a vérét ijesztően finomnak tartják a vérivók. De valahogy mindig sikerül talpra állnia és tovább küzdenie. És ez így megy már évek óta. Hosszú, sötétbarna haját leggyakrabban kiengedve szereti hordani, amit a mélykék szemei csak varázslatosabbá, tündéribbé tesznek. Rory sosem szerette kihasználni az adottságait, pedig jócskán kijártak neki belőlük. Ígéző kék szemeivel, karcsú, feszes alakjával, nőies stílusával bárkit képes lenne levenni a lábáról. Neki viszont mindvégig megmaradt a méltósága, sosem adta fel önmagát. A régi énje a lelke mélyen még ott volt, csak nem mutatta ki. Nem szabadott érzelmesnek lennie. Nem, egy természetfeletti világban, ahol sosem tudhatod, mikor bukkansz bele az ellenségbe. Hála Kolnak, az ősvámpírnak, Rory néha már-már paranoiásként viselkedik.
This is my story
Minden egy napsütötte májusi reggelen kezdődött, amikor világra jöttem. A szüleim nagyon örültek az érkezésemnek, már az elején tudták, hogy lány leszek. Legalábbis így mesélték nekem. Attól a pillanattól kezdve én lettem a család pici kedvence. Sosem hiányoltam semmit, mindig megkaptam amire vágytam, elkényesztettek, de ez mégsem látszott meg rajtam. Nem lettem egy elkényesztetett kis fruska, aki addig hisztizik, míg el nem éri a célját. Talán e miatt is ragadt rám már kiskoromban a 'tündéri' kifejezés. Kb 16 éves koromig még fogalmam sem volt róla, hogy később a védjegyemmé fog válni ez a név. Egészen addig, míg a szüleim fel nem nyitották a szemem, a családi titok feltárásával. Hiába magyarázkodtak, győzködtek, hogy tényleg egy tündér vagyok, nem akartam elhinni. Míg egy év múlva bele nem botlottam egy jóképű idegenbe, Kolba, akiről később ki is derült, hogy vámpír és a véremre szomjazik. Nem tudtam megszabadulni tőle, folyton a nyomomban volt és követett. Ekkor kezdett tudatosulni bennem, hogy nem vagyok átlagos. Ott csengett a fülemben a TÜNDÉR szócska, amit egykor a szüleim használtak rám. Aztán megismerkedtem egy fajtársammal, Harmonyval, aki rövid időn belül az egyik legjobb barátnőm lett. Egyidősek voltunk, mindketten ugyanazon problémákkal küszködve. Nem sokkal később össze is fogtunk, és egy kis külső segitséggel végre sikerült megszabadulnunk az ellenségtől. Aztán ahogy teltek az évek, mi eltávolodtunk egymástól, csak levélben néha napján irogattunk még egymásnak. Az életem már-már kezdett visszarázódni a normális kerékvágásába, nemsokára egy újabb barátot sodort elém a sors, ezuttal egy hús-vér embert. Megismekedtem Jeremy Gilbertel, akivel fiú létére egész jól meg is értettük egymást. Habár mivel ő messzebb lakott, keveset tudtunk találkozni, főként emaileket küldözgettünk egymásnak. Pár hete el is döntöttem, hogy felkeresen Őt, és régi barátnőmet, Harmonyt, akiről szintén sikerült kiderítenem, hogy Mystic Fallsban tartózkodik.
Céljaim Mystic Falls városában
Városba érkezésem fő oka, hogy viszont láthassam régen látott barátaimat, fajtársamat Harmonyt, és a levelezőtársamat, Jeremyt, akit mióta megismertem, kezdtem el hinni a fiú-lány barátságok létezésében. De ezen kívül még más céljaim is voltak. Be akarok illeszkedni a városba, megismerkedni a helybéliekkel, valamint új barátokat is szerezni. Nyitott vagyok mindenre ami jót tehet a jövőmnek. Kikapcsolódni, elfelejteni mindent ami csak a múltamra emlékeztetett. Ez a mondat idővel a mottómmá vált. Egyenlőre csak rövid időt szándékozok itt eltölteni, de ez persze attól is függ, hogyan fogom itt érezni majd magamat. És, hogy mennyire fognak örülni a jelenlétemnek!
Ami a szerepjátékban történt
Városban tartózkodásom első fél órájában a Grillben, már bele is botlottam a múltam legsötétebb foltjába, Kol Mikaelsonba. Ekkor minden erőmet összeszedve igyekesztem erős maradni, és megtervezni a bosszú hadjáratomat....
A hozzászólást Lorelai S. Gilmore összesen 8 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Okt. 10, 2014 7:59 pm-kor.
Vendég
A poszt írója ♛Vendég
Elküldésének ideje ♛Vas. Szept. 30, 2012 9:43 pm
Ugrás egy másik oldalra ♛
Elfogadva!
Vámpírnaplók FRPG
Üdvözöllek minálunk Tündérlány. Öröm látni egy ilyen talpraesett és harcra kész lányt, aki kedvesnek és igen bátornak tűnik. Sok sikert kívánok a véred és önmagad megvédéséhez a városunkban, s mindemellett a barátkozáshoz és beilleszkedéshez is. Te vagy az első "munkám" így büszkén írom le neked hogy természetesen el vagy fogadva.
Kezdőlap
