Whatever anyone does or says,
i must be emerald and keep my color

Megosztás
Holden Peverett, the boy who live

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Pént. Dec. 25, 2015 8:41 am
Ugrás egy másik oldalra
Holden Peverett


személyes információk

becenév » Csak Holden
születési idő » 1933. július 19.
születési hely » Nagy Britannia, London
kor » Nem számolom az éveket
play by » Danny Radcliffe
foglalkozás » A Vámpírtársaság oszlopos tagja lennék.

faj »Vampwitch
család » A családom mindig is komolyan vette a mágiát, és gyakorolta is azt. A szüleim, illetve a húgom is, akárcsak én boszorkányok voltak. Mindketten a fekete mágiát részesítették előnyben, így én és a testvérem eszerint a mentalitás szerint nevelkedtünk. A kapcsolatunk nagyon kiegyensúlyozott volt, remek gyerekkorom volt, a testvéremmel is jól kijöttem. Ám a szüleim túlzásba vitték a varázslást, a dolog addig fajult, hogy halandók előtt is képesek voltak varázsolni, úgy hitték nem eshet bajunk, hiszen ők erősebbek bármely halandónál. Tévedtek. Késő éjszaka volt, tizenhét éves lehettem, a húgom tizenhárom. Egy csapat férfi ránk törte a ház ajtaját, és erőnek erejével elhurcoltak minket, bár így visszagondolva, erre lehetett számítani. Boszorkányság vádjával lelt minket a halál, felakasztottak minket a közeli hídon, s testünket a vízbe dobták. Én voltam az egyetlen, aki túlélte.

a felszín alatt »
A szüleim mindig dicsekedtek velem, amióta megszülettem. Én voltam a család büszkesége, rikító, égkék szemem miatt, ami annyira megkülönböztetett másoktól. Nagymamámtól örököltem a szemem színét, a családunkban az a legenda járt-kelt, hogy az a Peverett aki kék szemmel születik, hatalmas erejű boszorkány, vagy varázsló lesz ha felnő. A szüleim hittek bennem, a családom tisztelt, már csecsemőként is, én pedig szépen fejlődtem. Fekete hajam mindig szanaszét állt, s ez most sem változott, csak jobbjára megbarátkoztam a fésűvel. Alacsony termet vagyok, bár bizonyosan nőttem volna még, ha nem halok mag tizenhét évesen, és nem maradok örökké ilyen fiatal. Ajkaim vékonyak, orrom egyenes, anyám fia vagyok, kísértetiesen hasonlítok rá.
Már kiskoromban is eszes voltam, könnyen és gyorsan tanultam, a mágiám jelei is viszonylag hamar megmutatkoztak. Ellőttem sem akkor, sem most nincsenek titkok, jó emberismerő vagyok, és szinte azonnal észreveszem, ha valaki hazudni próbál nekem, ez persze azt is eredményezi, hogy az átlagnál jobban hazudok. A család számomra nagyon fontos volt, ragaszkodó típusként mondhatom, hogy ha valakit igazán megszeretek, azt nem nagyon tudom elengedni. Talán a családom elvesztése miatt vagyok ennyire ragaszkodó, tudja a fene. Gyakorlatiasan közelítem meg a dolgokat, óvatos vagyok, tanultam a szüleim hibájából, és tudom, hogyan tartsam kordában az érzelmeimet. Nem szeretek kertelni, ha nem hazudok éppen, akkor fájdalmasan őszinte vagyok, és kimondom, amit gondolok. Talán ezért van olyan kevés barátom. Fiatal koromban romantikus voltam, mára már letettem a nagy ő kereséséről, és beletörődtem, hogy talán soha senkivel nem oszthatom majd meg az örökkévalóságom.
Mikor még ember voltam, naivan viselkedtem. Minden elhittem a szüleimnek, csüngtem minden szavukon, még a halálunk előtti napokban is elhittem nekik, amikor azt mondták nem lesz semmi baj. Gyerek voltam, aztán magamra maradtam, így meg kellett tanulnom, hogy ne higgyek el senkinek semmit. Bizalmatlan lettem, olyan ember, aki nem kéri mások segítségét, mert fél attól, hogy megint csapdába esik, így csak magára számíthat.


user információk »

Név » user neve ide
Kor » user kora ide
Multik » multik az oldalon ide
életem lapjai »
Zavaros volt az éjszaka. Fekete felhők gyülekeztek a házunk fölött, mintha az ég is tudta volna, hogy ez az este nem lesz különösképpen kellemes. Nem tudtam aludni, valahogy nem jött álom a szememre, nem úgy, mint a húgomnak, aki békésen szuszogott a másik ágyon. Nyugtalanul forgolódtam egy darabig, aztán a hátamra feküdtem és a pókhálós falat bámultam a fejem felett. Hallottam, ahogy elkezd esni az eső, majd villant egyet, és hatalmas dörrenés rázta meg az égboltot. A természet dühös volt valamiért. Talán figyelmeztetni akart, talán akkor még élő, de hamarosan elveszett gyermekeit siratta.
Minden annyira gyorsan történt, mintha csak egy rossz álom lett volna az egész. Mintha csak a képzeletem játszott volna velem. A bejárati ajtónk kiszakadt a tokjából, s megérett férfiak törtek ránk, vasvillával a kezükben, mintha csak a középkorban lettünk volna. Ordítottak, köpködtek, felborogatták a bútorokat. A szüleim kiugrottak az ágyból de nem volt idejük mit tenni. Két férfi fogott le hátulról, a húgomat egy másik, szakállas, bajszos ember kapta a vállára. Láttam, ahogyan apró ökleivel a férfi vállát csépeli, de nem ért vele semmit. Mindenki kiabált. Én is. A hangom elveszett a többi között, mintha nem is lett volna. Láttam, ahogyan az apám varázsolni próbál, ő nem kiabált, nyugodtan kántált valamit, de akkor egy férfi, aki piros inget viselt átdöfte a vasvillát a mellkasán. Mindenfele fröcskölt a vér. Anyám abbahagyta a kántálást és felordított fájdalmában, én pedig gyerek módjára bőgni kezdtem.
Engedtem, hogy a családom többi tagjával együtt kihurcoljanak. Onnantól kezdve nem igazán emlékszem semmire. Láttam az utat, a férfiakat körülöttem, hallottam a húgom ordítását valahonnan a tömegből, aztán megláttam a hidat, aminek korlátjára négy kötelet rögzítettek. Az eső zuhogott, a folyó vadul himbálózott a medrében. Apám volt az első, bár ő már nem érzett fájdalmat, a nyakára kötötték a kötelet, és mondván, bűnösnek találtatott boszorkányság vádjában ledobták a hídról. Én voltam a második. Próbáltam ellenkezni, kapálózni, de szorosan fogtak, nem volt esélyem. Legalább nem láttam, a családom többi tagjának halálát. Még éreztem a zuhanást, aztán minden elsötétült.
Nem tudom mennyi idő telt el addig, amíg fel nem ébredtem. A folyó lefelé sodorta a testemet, békésen, nyugodtan. Láttam magam mellett a húgom élettelen testét, a szeme fel volt akadva. Elkapott a sírás, de könny nem jött a szememből, mert volt valami, ami jobban mardosott a fájdalomnál. Az éhség.

Vissza az elejére Go down

Ember •• A legerősebb vagyok mind közül, ne bízd el magad
Bryan L. Foster
Holden Peverett, the boy who live Tumblr_inline_oes899D2Hj1utzj8e_500
Keresem :
■ my girl on the fire
Holden Peverett, the boy who live Tumblr_ocqqi45N831vr5m5eo1_250
Tartózkodási hely :
■ actually - mystic falls
Hobbi & foglalkozás :
■ lawyer and teacher in one



A poszt írója Bryan L. Foster
Elküldésének ideje Pént. Dec. 25, 2015 10:26 am
Ugrás egy másik oldalra


Gratulálunk, elfogadva!


üdvözlünk a diaries frpg oldalán

Ó, Mr, Peverett...
rájöttem, jobb lett volna, ha egy női énem segítségét kérem az elfogadásodhoz, akkor nem tűnne nagyon furcsának az, hogy körülugrállak a választott play by-od miatt! 40 Very Happy Imádom Danielt, és alig vártam már, hogy valaki elhozza őt hozzánk... ráadásul nem is akárhogyan!
Sajnos azt kell mondanom, ha a történelmet nézzük, nem egyedülálló életed története... hány és hány ember élete ontatott ki hasonló vádak miatt... de mondhatjuk úgy is, némi morbidságnak tűnhetően ugyan, hogy szerencsésebb voltál, mint a többiek. Te életben maradtál, míg másoknak erre nem lehett lehetősége. A mardosó éhség azonban külső szemlélőknek járulékos kárként tűnhet, de... valljuk be, nem kívánnánk ezt senkinek sem...
Engem lenyűgöztél, és örülök, hogy a vámpírtársaság egy kiemelkedő tagját ismerhettük meg benned a későbbiekben! Wink Úgy gondolom, nemsokára akadnak majd benne mások is, úgyhogy... kíváncsian várom, mit alkotsz még a játéktéren! Smile
Foglalózz, majd mehetsz is partnert vadászni, előre is jó szórakozást kívánok!

Vissza az elejére Go down
 

Holden Peverett, the boy who live

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Holden Anderson
» Város temetőjétől és a rét közti dombos rész

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
rising of the mortals :: Vámpírboszorkányok-


Új posztok
tekintsd meg
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm
Laurel O. Delgado
Szer. Május 29, 2019 1:28 am
Katherine Pierce
Kedd Május 28, 2019 8:31 pm
Amren Monroe
Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm
Lucille Éamon Vodova
Szer. Május 22, 2019 12:03 pm
Katherine Pierce
Hétf. Május 20, 2019 10:43 am
Shiraz Watson
Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm
Aingeal Hearn

• ROTM FRPG •