Másodikként születni nem csak bizonyos régi korokban volt hálátlan feladat. Egy hierarchiát követő falkában szintén nem kéjmámor. Én pedig második voltam a sorban, ráadásul lány is. Elég hamar rájöttem, hogy a "mindent megtesznek a mosolyomért" korszak idő előtt fog véget érni. Engem határozottságra neveltek. Apám kemény kezű volt, de jó ember és erős farkas. Nőként hozzá kell szoknom, hogy minden hím a falkában nagyobb és erősebb nálam. De támogatnak. Még. Életben vagyok. Még.
Miről tudsz megismerni? Hmm. A hajam a barnának többféle árnyalatában játszik a világostól egészen a sötétig. A szemeim kékek. Ez farkasként sincs másként, ahogy apám családjában is mindenkinek kék szeme volt farkasként. Nem vagyok túl magas, az amerikai átlagba pont beleillek. Nőies alkatom van de sokat kell edzenem, emiatt sem vagyok az a törékeny hölgyemény, mint akinek sokszor néznek. Bőröm egészséges rózsaszín, nem szeretem túl sokat napoztatni.

Név » Dee
Kor » 22+
Multik » -

Az íróasztalomon lévő képre pillantok. A családommal boldogan nézünk a kamerába. Szép nap volt akkor. Azt hittem, hogy minden rendben lesz örökké. Naiv voltam. Bár a saját hibámból vagyok egyedül, néha hiányoznak a régi évek, amikor nem terhelt semmiféle felelősség. A testvérem tekintete sokszor kísért álmaimban. Megbízott bennem, szeretett. Én voltam a kicsi húga, akire vigyáznia kell. Idegesen lehajtom a képet. Most nem akarok rá nézni, nem akarok gondolni sem rá. Együtt élek a tudattal már majdnem három éve. Én öltem meg a testvéremet. Néha szeretném hangosan belekiabálni az éjszakába, hogy mindenki megtudja. Azonban mégis hallgatok és emésztem magam. Addig amíg nem találkozom a többiekkel. A falkámmal. Azokkal akik támaszkodnak rám, akik bíznak bennem. Az idősebbek segítenek is. Vannak ugyan akik szerint nem vagyok alkalmas falkavezérnek, de ezidáig még maradhattam a helyemen. Bár ha már nem így lenne, talán nem tudnám leírni ezeket a sorokat sem. Mindig ott lebeg felettem a halál, ezzel kelek és fekszem nap nap után. Ha nyíltan kihívtam volna a bátyámat és úgy öltem volna meg, más lenne a helyzet. Azonban így csakis azért foglalom én el a posztot, mert a vérem tesz azzá, ami lettem. Ami akartam lenni. Amiről úgy gondoltam, hogy jobban csinálnám bárkinél.
Korábban sokszor el akartam menekülni, kitörni innen, másik városba költözni. Főleg apa halála után. De valamiért mindig maradtam, nem volt igazából indokom és miértem. A testvérem ellen gyakran szándékosan lázítottam fel a falka idősebb tagjait. Megkérdőjeleztem a döntéseit, másmilyen javaslatokat tettem. Azt hiszem, meg akartam mutatni, hogy másképp is lehet eszközölni a változásokat. Noha szinte istenítettem apámat mindig is és ápoltam az emlékét, amikor megtaláltam a naplóját a helyükre kattantak a dolgok. Ugyanazt akarta, mint amit én is. Ugyanabban látta a hibát, mint én.
Mi vezetett végül odáig, hogy kiterveljem a halálát? Még egy hibás döntése. A vámpír, akivel alkut kötött. Ez már végképp betelítette a listát. Ó igen, az a vámpír...Christopher. Vele kapcsolatban én is hibát követtem el. Holott tudnom kellett volna, hogy nem szabad egyáltalán szóbaállnom sem vele. Mégis a személyisége...hm, mondjuk úgy, megkapó. Nem befolyásolta a későbbi terveimet, mert azok már megvoltak. De beleringattam magam egy olyan illúzióba, hogy az ő erejével és támogatásával egyszerű lesz a falka élén megmaradnom. Ő lett volna a titkos fegyverem. Vagy inkább testőröm? Mindegy. Fiatal voltam, ő megkapó...titokzatos...és na, hát olyan mint egy vámpír. És a bátyám halála után persze lelépett. Egyszerűen kisétált a képből, pedig akkor már visszafordíthatatlan volt a folyamat. Ha nagyon mélyen magamba nézek akkor el kell ismernem, hogy vonzó volt. Oké..nagyon vonzó. Vele képes lettem volna lelépni is..ha korábban jelenik meg az életemben. Vele talán könnyebb lett volna, ha nem vert volna át. (Más kérdés, hogy én is hazudtam neki, de hé én nem léptem le!!) És a legszebb? Azóta felénk sem dugta az orrát. Nem érdekelte, hogy életben maradtam-e egyáltalán. Mindig túlértékelem az "embereket"...
Gondolataimból kopogtatás ráz fel. Rögtön rátenyerelek a naplómra. Nem mintha ezek a lapok megmaradnának. Amint megíródnak elégetem őket. Csak a lelkemen segítenek. Ilyenkor lehetek őszinte.
- Hé, Maya! - lépdel be az egyik pincérnőnk Alice - Megjöttek a szállítók. Intézzem?
- Igen, kösz Alice! - villantok rá egy kedves mosolyt.
Örülök neki, hogy legalább a vállalkozás megy. Ez sok pénzt hoz a falkába és nagy részünknek munkát is ad. Legalább egymás előtt nem bukhatunk le. És olyan lett, amilyennek megálmodtam. Gyönyörű, egyszerű, minden fából van, minden kényelmes és otthonos. Igen, a Pubra külön büszkék vagyunk. Elég felkapott, főleg a főiskolások körében. A Black moon nevet kapta. A cégéren is a terjeszkedő fekete félhold látható, amint öleli az ezüst holdat. Naná, hogy én volnék a fekete hold. Ki más lehetne?!
Az ablakhoz sétálok. New Orleans sokan tartják "varázslatosan romantikusnak" és persze itt a Mardi Gras is, ami turisztikai szempontból nem elhanyagolható. Bármit megtennék azért, hogy az enyémek biztonságban és jólétben éljenek. Mosolyra húzódnak ajkaim. Igen, néha pont emiatt kell olyanokat megtennem, amiket nem szeretnék. És ezért kell olyanoknak is meghalnia, akik az utamban vannak. Sokan emlegetnek nekem házasságot...hogy kellene mellém egy férfi, aki kordában tart és "tisztes asszonnyá tesz" (már a kifejezés is nevetséges), emiatt pedig sorra kapok fényképekkel teletűzdelt bemutató levélkéket. Persze névtelenül. Hogy válogassak. De kérdem én, kinek kell egy középkor felé haladó, irányítgató, dirigáló seggfej? Nekem nem az biztos. Szeretek flörtölni, nem mondom, de nagyon meg kell válogatnom, hogy kivel állok szóba. Ha meg akarsz találni, ne keress giccses klubocskákban. Nem azért nyitottam ilyen helyet, mert egy másik közegben érzem jól magam.
Kitépem a lapokat a naplómból, gyújtót veszek elő és elégetem őket. Mindet egy szálig. A sötét titkom elég ha az én lelkemet rágja. A terhekkel együtt tudok élni, a halállal nem. Egyébként sem lenne könnyű halálom ha ez az egész kiderülne.
Az ablaküvegben visszatükröződő tükörképemre meredek. Nő vagyok. Falkát vezetek. Hamarosan telihold. Végignyalom az ajkaimat. Össznépi dzsembori lesz. Vigyázz halandó, ne gyere az erdőbe! Vaúúúúú....