Whatever anyone does or says,
i must be emerald and keep my color

Megosztás
Miss Dubois

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Jún. 20, 2016 1:55 pm
Ugrás egy másik oldalra

JACQUELINE CORDELIA DUBOIS

26
Clara Paget
Mystic Falls
Ember

Becenév
Jackie
User Neve
Monster
Titulus
The Avenger
Foglalkozás
Könyvtáros
Születési hely
Párizs, Franciaország
Születési idő
89. augusztus 10.
Család
Volt egy saját családom, amit nem sokkal a tizennyolcadik születésnapom után elveszítettem. Amikor pedig már azt, hogy megalapíthatom újra a sajátomat, akkor a kegyetlen humorú sors megfosztott a lehetőségtől.

nincs olyan történet, mit ne lenne érdemes meghallgatni...
Az életem nagy részét beárnyékolta a mindentől való félelmem. A szó szoros értelmében engedtem, hogy a félelem árnyékot vessen az életemre és ezzel együtt pedig saját magam állítottam fel az akadályaimat, amelyeket sokkal nehezebb volt legyőzni, mintha a külső forrásokból érkezett volna. Hiszen mindannyiunknak önmagunk vagyunk a legnagyobb ellensége. Senki nem segíthet rajtunk, ameddig mi nem segítünk önmagunkon. Mert bátoríthatnak, lökdöshetnek előrébb, de nem számít. Addig meg sem moccanunk legbelül, amíg mi nem döntünk úgy, hogy képesek vagyunk megtenni az első lépéseket. Csak úgy, mint kisgyermek korunkban. Ha nem állunk készen még arra, hogy járjunk, senki nem kényszeríthet rá. Hiszen azzal nem oldja meg a problémát. Mindig csak magunkra számíthatunk. Mert senki más nem élheti az életünket helyettünk. Nekünk kell megtennünk mindent annak érdekében, hogy túléljünk egy olyan világban, amely egyre sötétebb és kegyetlenebb lesz. Természetesen a régi koroknak is megvoltak a maga háborúi és veszteségei, de az, hogy egy város neve szinte már felérjen a pokollal, belevésve ezzel magát a történelembe. Erre talán senki nem gondolt. Pedig rejtett nyomok, jelek mindig is ott voltak, egyszerűen csak régebben még azt hitték megmenthetik a várost a benne lakozó és vándorló sötétségtől. De van valami Mystic Falls-ban, ami megállás nélkül vonzza magába a gonoszt. A lakossága azonban mégsem csökkent drasztikusan. Pedig szinte minden héten hullák tömkelege bukkan fel, ha nem naponta. Mégsem kelt senkiben olyan félelmet, hogy elköltözzön. A hullák tömkelegében ott volt a vőlegényem is. Visszagondolva ostobaság volt, hogy elengedtem. A városról már így is keringtek pletykák, de ezeket csak akkor fogtam fel igazán, amikor a halálhírével kellett szembesülnöm.
Mindig is imádtam a történelmet. Azt hiszem pont ezzel sikerült őt is megfognom magamnak. Hiszen mindenhez volt valami érdekfeszítő hozzászólásom. Csak ehhez nem. Ehhez az egyhez nem, hiszen tényleg izgatott volt attól, hogy Mystic Fallsban töltik a legénybúcsúját. Én pedig engedtem. Hogyan is vehettem volna el a boldogságát? De mára már ezerszer végigfutott az agyamon, hogy miképpen kellett volna ennek végződnie, mit tehettem volna másképpen azért, hogy életben maradhasson. De nem tettem meg. Bármennyire is szeretnék továbbra is álomvilágban élni, nem tehetem. Lehet, hogy kellemes az, hogy akármikor csak lehunyom a szemem és még mindig el tudom képzelni, ahogyan átölel és egyszerűen álomba szenderülünk. Ez nem a valóság. Az emlékét sosem fogom elereszteni, de addig nem tudom lezárni ezt magamban, amíg bosszút nem álltam a haláláért. Mert az a rettenetes düh, ami a lelkemben lakozik megállás nélkül tombol és dübörög az ajtaján, hogy engedjem végre ki, de bármennyire is szerettem volna rögtön fejest ugrani az egészbe beláttam, hogy nem lenne ez más, mint egy hatalmas hiba. Ha akkor, ott abban a pillanatban, mikor megfogalmazódott bennem, hogy mit szeretnénk csinálni megtettem volna, akkor már én sem élnék. Néha jobb, ha hagyjuk, hogy a dolgok leülepedjenek bennünk. Ha pedig hosszú hónapok, évek sem eresztenek minket a markukból, akkor nincs mit tenni, mint bele kell vágni. Még az sem számít, ha félünk egy kicsit attól, hogy mi fog történni. Mert akkor vagyunk csak igazán bátrak, ha képesek vagyunk felülkerekedni a félelmünkön. Ha valaki nem fél semmitől és úgy néz szembe a szörnyeteggel az nem is igazán bátor, csak ostoba. Hiszen, ha egy cseppnyit sem félti az életét, nem bánja, hogy elveszíti a harcot, amit megnyerni akart.
Amilyen mélyre csak lehetett beleástam magam Mystic Falls-ba és minden rejtelmébe. A rejtett nyomok ott voltak, csak meg kellett változtatnia az embernek a nézőpontját. Miután megvolt a minta, amit követni kellett, minden olyan kristálytisztának tűnt az ember szeme előtt, hogy szinte fizikai fájdalommal járt a lelkemben, hogy nem vettem észre ezt előbb. Ha észreveszem, alátámaszthatom és a vőlegényem még mindig élne. De ahelyett, hogy a házamat boldog nevető gyerekek zaja töltené be, nem tölti be más, mint néhány pohár találkozása a fallal, a padlóval minden elérhető keményebb felülettel.. Amelynek szilánkjai között fellelhető egy-egy csepp az alkohol mámorító kábulatából.
Hat év. Hat hosszú év után végre késznek érzem magam ahhoz, hogy átlépjem annak a városnak a határát, amelynek a levegőjében könnyűszerrel kitapintható a halál..


Vissza az elejére Go down

Vendég
Anonymous



A poszt írója Vendég
Elküldésének ideje Hétf. Jún. 20, 2016 4:26 pm
Ugrás egy másik oldalra


Gratulálunk, elfogadva!
üdvözlünk a diaries frpg oldalán

Nos, Miss Dubois!
Tudom, tudom... ha én nem vagyok, már régen a Mrs. előnevet viselnéd... de hát ilyen az élet. Wink Bocsánat, ez rosszízű tréfa volt, bár tőlem mit is várhatna bárki? tongue
Szép az arcod, egy új play by-jal bővítetted az ismereteimet, szóval ezért máris köszönettel tartozom neked! 40 Arról már nem is beszélve, hogy ha tovább haladunk, hát... a gondolataid láthatóan felemésztettek az utóbbi hat évben. Ahogy Mystic Fallsban a halál, úgy benned a fájdalom, a bűntudat vált kitapinthatóvá. Viszont nem tudom azt mondnai, hogy megbántam, amit a vőlegényeddel tettem. 27 Nekem egy névtelen ficsúr, neked a boldog jövő reménye... hát igen, érzékelhető a különbség.
Tetszett, amit olvastam, és azt hiszem, a játéktéren sem lesz gondunk egymással, bár az sose volt. Very Happy Szóval haladj végig a foglalókon, aztán... majd csengetek játék ügyben! Jó szórakozást! 40

Vissza az elejére Go down
 

Miss Dubois

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Kérdezz-felelek!
» Miss Whatever
» miss cartelle ••
» miss baudelaire
» miss d'alembe

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
rising of the mortals :: Emberek-


Új posztok
tekintsd meg
Pént. Május 31, 2019 10:58 pm
Laurel O. Delgado
Szer. Május 29, 2019 1:28 am
Katherine Pierce
Kedd Május 28, 2019 8:31 pm
Amren Monroe
Hétf. Május 27, 2019 11:26 pm
Lucille Éamon Vodova
Szer. Május 22, 2019 12:03 pm
Katherine Pierce
Hétf. Május 20, 2019 10:43 am
Shiraz Watson
Szomb. Május 18, 2019 10:03 pm
Aingeal Hearn

• ROTM FRPG •